Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-23 / 229. szám
1993. augusztus 23., hétfő uj Dunántúli napio 11 Közösen hasznosított kúriák Nem kell mindenáron vállalkozni A magyarhertelendi kempingben sincs teltház Fotó: Puskás Gábor S Átalakul az idegenforgalom szerkezete Hiánycikk a turista? A rendszerváltás után az önkormányzatok tulajdonába került az előzőleg állami tulajdonú, de a tanácsok kezelésében levő számos vagyontárgy és ingatlan. Tulajdonosai lettek értékpapíroknak, belterületi földeknek, lakásoknak, épületeknek, víz- és csatomaműveknek, ingatlan- kezelő, moziüzemi, temetkezési, kéményseprő vállalatoknak.- Vajon lehet-e forgatni, gyarapítani ezt az óriási méretű vagyont? - kérdeztük Wapplerné dr. Balogh Ágnestől a Belügyminisztérium Hatósági Főosztályának helyettes vezetőjétől.- Az önkormányzati vagyon több részből áll. Egyik részét az úgynevezett forgalomképtelen vagyontárgyak alkotják, mint az utak, a hidak. A másik része olyan korlátozottan forgalomképes tárgyakból áll, mint a földbe lefektetett csövek, vezetékek. Az olyan vagyontárgyakkal, mint amilyenek például az iskolák, az óvodák már lehet gazdálkodni. De vállalkozni csak az úgynevezett forgalomképes vagyonnal lehet: a lakásokkal, a földekkel,a gyárakkal, a telephelyekkel. A privatizáció során a földterületekért cserébe az önkormányzatok részvényt vagy üzletrészt kapnak, de készpénzben is kérhetik az ellenértéket. A befolyó pénzt feladataik magasabb szintű ellátására fordítják. Például gáz-, víz-, villanyhálózat fejlesztésére, iskolabővítésre, útépítésre.- A privatizáción, illetve az egyszerű eladáson túl hogyan juthatnak forrásokhoz az ön- kormányzatok?- Nem közvetlen pénzbevétel, de mégis hasznot hoz, ha eladás helyett „beviszik” a földjüket valamilyen vállalkozásba. Például egy termelőüzem építéséhez járulnak hozzá ezzel. így a település lakosságának munkahelyet teremtenek, s a további infrastrukturális beruházásokat is odavonzzák. Hiszen új utak, telefonhálózatok ott épülnek, ahol az ipar megtelepszik. Legtöbbször élnek a közös hasznosítás lehetőségével a tulajdonukban levő műemlékek, műemlékjellegű kastélyok, kúriák esetében is. Az önkormányzatok a felújításért cserébe a vállalkozó rendelkezésére bocsátják az épületeket, s a létesülő szálloda vagy szabadidő központ hasznából mindeketten részesülnek.- Miként juthatnak többlet- bevételhez azok az önálló kistelepülések, amelyek területén nincsenek műemlékek és az üres belterületi földjeiket senki sem kívánja megvenni?-Az átmeneti szövetkezeti törvény úgy rendelkezik, hogy az árverés során megmaradó termőföldeket az ön- kormányzatok között osztják majd szét. Ezeken a földeken elvileg jövőre már elkezdhetnek gazdálkodni. De az állam továbbra is nyújt segélyeket, támogatást az elmaradott településeknek gondjaik enyhítésére,felzárkózásuk gyorsítására. A törvényben előírt köz- szolgálati tevékenységük ellátásához szükséges pénz 70-80 százalékát a költségvetés az önkormányzatok rendelkezésére bocsátja.Igy tehát csak a hiányzó 20-30 százalékot kell előteremteniük a helyi testüle- teknek.Ehhez viszon elég gazdaságosan működni,nem kell minden áron vállal- kozni.Nincs is meg az önkormányzatoknak a lehetőségük a vállalkozásra:a vagyonukat ugyanis nem kockáztathatják. Sok helyen a gazdasági joggal sincsenek tisztában,hiszen korábban nem volt szükségük ilyen ismeretekre.Ma viszont közgazdasági és vállalkozói szemléletre egyaránt igény van. Domi Zsuzsa A szállodák vendéghiányról, a szobák alacsony kihasználtságáról panaszkodnak, az idegen- forgalom szakemberei viszont állítják, hogy nem csökkent a külföldi vendégek száma. Hol hát az igazság? A statisztikai kimutatások szerint évente mintegy 33 millió külföldi lépi át határainkat. Ezek közül 20 millió a turista, 13 millió pedig azoknak a száma, akik a szomszéd országokból rokonokhoz vendégként érkeznek. De ide sorolják azokat a tranzit utasokat is, akik egy napon belül elhagyják az országot. A tízezrével átvonuló törökök tehát két helyen is szerepelhetnek a kimutatásban: akik egy nap alatt el tudják hagyni a határt azok a 13 millió között vannak, akik azonban kényszerűségből itt töltenek néhány napot a statisztika könyörtelen adatai szerint a 20 millió turista közé számíttatnak. A nemzetközi szakirodalom kétféle vendégszámlálást ismer. Az egyik a határ átlépésekor regisztrál, a másik a szállodai bejelentéseket veszi alapul. Mi kénytelenek vagyunk az előzőhöz folyamodni, mert az ország szállodai kapacitása a beérkező vendégeknek csak 7 százalékát tudja fogadni. A turisták 80 százaléka magánszállásokon, vagy panziókban keres szobát. Az idegenforgalmi szakemberek szerint a vendégek száma a tavalyihoz képest nem csökkent, csak átrendeződött a vendégforgalom. Országszerte gombamód megszaporodtak a panziók, hangulatos környezetben, körültekintő kiszolgálást nyújtanak, s mindezt a szállodákénál olcsóbb áron. Fel kellene tehát ébredniük a szállodáknak: ma már kőkemény konkurrencia harcban kell megszerezniük a vendégeket. Elmúlt az idő, amikor az volt a „tudomány”, hogyan, miként kell kulturáltan elhárítani a vendéget, még akkor is, ha nincs egészen „telt ház”. Nem is olyan régen még a szállodások ellenezték a legjobban a kongresszusokat, mondván, nem tudnak szállást adni a vendégeknek. A Balatonon is megváltozott a helyzet. A sok üzemi üdülőből kereskedelmi szálláshely lett. Van gyár, amelyik még ma is tulajdonosként üzemelteti, vagy bérbeadja üdülőjét, de számos ex-üdülő magánkézbe került. Ezek - létkérdés számukra - akárcsak a panziók, emberközelibb, barátságosabb szolgáltatást nyújtanak, elfogadhatóbb áron. Idegenforgalmunk régi gondja a Balaton partján, hogy ha az időjárás nem alkalmas fürdésre, a vendég nem tud mit kezdeni magával. A szállodák némi szórakozási lehetőséget már biztosítanak, igaz, méreg drágán. A kisebb panziók ezt is sokkal rugalmasabban és ötletesebben oldják meg. Van, ahol horgászatról, lovaglásról, ökörsütésről is gondoskodnak, csakhogy kellemesen teljen a vendégek ideje. Miután a gazdagabb túristák a drága hotelek árai ellenében sem kapnak olyan szolgáltatást, mint amilyet ugyanennyi pénzért más országokban megkaphatnak, lassan elpártolnak Magyarországtól. Tudomásul kell venni: mára már csak a kispénzű, de igényes vendég találja meg nálunk a számítását. Nem a vendégeknek, nekünk kell az igényekhez igazodnunk, s akkor talán az idegenforgalom mérlege is újra jó irányba billen. (koós) Egészségünk őrei a tejtermékek Tejféleségek A természet az ember újszülöttjének a tejet rendelte egyetlen táplálékul. A természet nem tévedett, a tej ideális táplálék: mindent tartalmaz, amire az emberi szervezetnek szüksége van. A tej emészthetősége jobb minden más élelmiszernél. A tej energia-összetétele kedvező. E szempontból is pl. a tej+kenyér étel ideális táplálék. A tej fehérjéi együttesen megközelítik, a savófehérjék meghaladják a tojásfehérje 100 egységű biológiai értékét. Növényi táplálékkal együtt a tejfehérjék mindig 100 feletti biológiai értékűek. A tejcukor galaktóz nevű alkotója elősegíti az érbel- hártya regenerálódását, gátolja az érelmeszesedést, ezen keresztül csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A tej a legnagyobb kalciumforrásunk: 6-7 dl tej már biztosítaná a napi kalcium-szükségletünket, megőrizné csontozatunk és fogaink épségét. A tejben ideális a kalcium-foszfor arány (1.8:1). A vérnyomás csökkenése révén nagy előny, hogy a tej káliumtartalma háromszorosa a nátrium-sóénak. A tej - a fehérje, ásványi anyag- és vitamintermészetű bioszanyagai révén - védő hatású: egy átfogó felmérés szerint több mint kétszerte volt nagyobb a gyomorrák okozta halálozás a tejet nem ivóknál, mint a rendszeres fogyasztóknál. Tejféleségekből 55-60%- kal fogyasztunk kevesebbet, mint ami kívánatos lenne. Felhívjuk ezért a figyelmet a 2,8%, a 2,2% és az 1,5% zsírtartalmú pasztőrözött tejre. A sovány, kakaós tej pedig jól illik a fogyókúrázók étrendjébe. Dr. Szakály Sándor
