Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-19 / 226. szám
1993. augusztus 19., csütörtök aj Dunántúlt napló 15 Gyatrán megy az életünk, de mások is így vannak a faluban A molnár még mindig ott él a régi épületben, de a malom már rég nem működik a falu határában Pettend az út végén Magyarul magyarán Erdejei, ajtajai vagy valami más? A 6-os úton a görösgali kocsmánál nyíl mutatja az irányt Pettendre. A keskeny, bogárhátú aszfaltút átszeli Nemeskét és Kistamásit, beér az erdők övezte Pettendre, ott aztán a falu túlsó végén elfogy. Végállomás. Innen már csak földesút vezet tovább Nagydobszára és Gyöngyösmellékre.-Pettend a harmincas években még közepes református falu volt, egyetlen katolikus családdal. A földművelés, meg az állatok jelentették az életet, iparos csak a kovács, meg a szívével idehúzó, de a gyöngyös- melléki határban dolgozó vízimolnár volt - emlékezik Kiss Jánosné, Erzsi néni. * A százhatvan lelket számláló faluban most már csak harmincegyüket várja istentiszteletre minden hó utolsó vasárnapján a lelkésznő az 1860-ban épült, felújításra váró templomba. A hajdani paplakás is régóta üresen áll. A falu visszavásárolta és a polgármester alsótagozatos iskolának álmodja. Csakhát ahhoz előbb el kell nyerniük pályázaton a szükséges pénzt.-Huszonegy iskolásunk jár be Nagydobszára, többnyire alsósok. Ez közel 1,7 millió forintunkba kerül évente. A görösgali óvodába hat gyerekünk utazik a körjegyzőség mikrobu- szával. Más lenne az élet, ha ismét lenne tanítónk! - véli Gere János'polgármester. Pettendről a hatvanas években kezdődött meg a nagy elvándorlás Szigetvárra és Pécsre. A megüresedett házakba a felszámolt hagyópusztai cigánytelepről költöztek be. Ma a hatvanegy portán élők háromnegyede cigány. A hatvanas évek végén elkerült innen a tsz-központ és a tanács, rá egyévtizedre megszűnt az alsótagozat, és elköltözött a lelkész is. A falu magára maradt. De legalább közel, s távol munkát találtak az emberek.- A hajnali munkásbuszqn vagy harminc-harmincötén indultunk munkába a szigetvári konzervgyárba és pécsi vállalatokhoz. Most talán ha tizen járhatnak még el dolgozni - sommáz Simon Sándor rokkant- nyugdíjas kőműves, aki utoljára a pécsi gázműnél dolgozott. Február óta ő a heti négyszer nyitva tartó kultúrház vezetője és a közmunkások irányítója. Felesége is rokkantnyugdíjas. Huszonegy éves Györgyi lányuk a vasútnál lett munkanélküli, tizenkilenc éves Sanyi fiuk is hiába szerezte meg munka- nélküli átképzésen a hegesztői szakképesítést. Örül, hogy alkalmi közmunkásként időnként munkához és némi pénzhez jut. * Mesélik: a melegvizes strandnak köszönhetően 1984-ig késő tavasztól koraőszig pezsgett itt az élet! Most vajon mi van vele? A gyalogakáccal, sással benőtt Gyöngyös-patak medrén átvezető hídról szembetűnik a hajdanvolt vízimalom időette épülete. Öreg körtefa árnyékában a pádon ülve nézelődik az utolsó vízimolnár, Hajdú Józsi bácsi.-Minden retyerutyám vízimolnár volt, az apámat a hadifogság után én váltottam, mígnem 51 február derekán elvették tőlünk a malmot, én meg szerencsére nem az államvédelmis- ták, hanem csak a rendőrség vendégszeretetét élveztem Pécsett másfél hónapig. Aztán dolgoztam erdészetnél, pékségben, itt is, mígnem a duzzasztót elvitte a víz és szárazra került minden. Az acél őrlőhengereket és mindent, ami csak érték volt itt, elvitték. Hagyjuk a múltat! Ha üzemelne is a vízimalom, ki kezelné, s vajon ki hozná ide a búzát őrletni, kukoricát daráltatni? Keskeny betonút baloldalán az villanyoszlopok és betonjászlak emlékeztetnek: itt valaha növendék marhatelep állt. Tovább menve a gaztengerben ott a 15x10 méteres medence, a gazzal benőtt hajdanvolt strand betonplacca. A Köjál-ultimátumig volt itt vállfás öltöző, büfé, s hétvégeken a szezonban lubickolt vagy ezerötszáz felnőtt és gyerek. Most halott minden. A medencétől vagy száz méterre, a zöld algáktól síkos betonozott rész fölött átívelő vastag csőből tíz lyukon át folyik éjjel-nappal a 38 fokos melegvíz. Majd harminc éve olajat keresve fúrtak itt le 2700 méterre, aztán 600 méternél berobbantották. Azóta folyik a melegvíz. A csövekből zubogó vízsugarak alatt a Gyöngyösmelléken nyaraló kétújfalui Dvorszky Róbert és a szigetvári Kovács Balázs áztatják magukat már vagy fél órája.- Hat-hétmillióba kerülne a strand minden előírásnak megfelelő felújítása, a hideg víz idehozása a faluból. Voltak külföldi érdeklődők a hasznosítására, de amióta pályázaton meghirdettük, egy se jelentkezett - legyint a polgármester. Pettend évi 5,5 millióból él. * A munkanélküliség a környéken talán itt a legmagasabb. Eddig egyetlen kárpótlási földárverés volt, azon összesen két fél-fél aranykoronás erdőrész kelt el. A részarány tulajdonosok körében sem kapósabb a föld. A visszaigényelhető több száz hektár szántóból eddig mindössze 35-40-re adtak be igényt az egyéni gazdálkodást fontolgatók, a többi maradt a mezőgazdasági szolgáltató szövetkezet használatában. A látszólagos érdektelenség oka: nem lehet sehol se kedvező kamatozású hitelhez jutni. A takarékszövetkezet legfeljebb ötvenezer, indokolt esetben nyolcvanezer forintos kölcsöne mihez lenne elég? Nagy Elemér hét, felesége tizenkilenc év után vált létszámfölössé a szigetvári konzervgyárban. 1980-ban, amikor még munkájuk is volt és elfogadhatóan kerestek, a tanácson keresztül részletre vették meg a házat, kölcsönre bútort, fürdőszobát alakítottak ki. A ház részleteit ugyan már kinyögték, még így is háromszázezer a tartozásuk. Havi tizenötezer a törleszteni valójuk. Ez nem megy. Nyolc éhes szájat etetnek. A két unokával náluk lakó fiúk Gyula legalább a falu közhasznú munkásaként keres valamit. A szomszéd házban albérlő Attila fiuk rokkantnyugdíjas, élettársa szociális járadékos.-Nagyon gyatrán megy az életünk, de mások is így vannak a faluban - mondja Nagy Elemér. Felesége hallgat, ő a nagycsalád anyagbeszerző konyhafőnöke. Huszonkilenc éves Nagy Sándor rokkantsága miatt szociális járadékot kap, vele egykorú felesége rokkantnyugdíjas. Három kis gyerekük van. Mosolyuk hervadhatatlan, akár az előkertjükben pompázó estikék, őszi rózsák, hajnalkák. Csak nekem szorul el a szívem. Havi huszonnégyezer forintot kapnak kézhez, amiből nyolcezer a törlesztés. Ráadásul a félj újrakezdési kölcsönként kapott négyszázezer forintot, amiből tehéntartásba fogott és belebukott.- Háromszázezerrel még tartozunk, de nincs miből törleszteni, csak a kamatát. Azt is úgy-ahogy. * A közös kezelésű áfész vegyesbolt és kocsma üzemeltetője Szőke Gyula, és a neki délutánonként besegítő édesanyja, Marika, aki napi négy órás elfoglaltsággal a pettendi postás kézbesítő. Az átlagos forgalom: naponta 25-30 kiló kenyér és 20-25 péksütemény, hetente 15 láda Szalon sör, havonta 25 mázsa táp, aminek az ára augusztusban már kétszer, összesen majd négyszáz forinttal emelkedett. Este hat óra tájban terelik be a talán félszáz tehenet. Jó fél évszázada még százzal bajlódott a csordás, s kondása is volt a falunak. Sertés már alig van. Hét órakor már sorakoznak a tejeskannák az út menti rámpán: a tej az egyetlen többletbevételi forrás Pettenden. Félő, az is elfogy a végén. Akár a munkahelyek. S velük minden éltető remény. Murányi László Számos tanújelét tapasztalom a nyelvünk iránt megnyilvánuló érdeklődésnek. Alkalmi találkozáskor elejtett megjegyzésekben, telefonhívásokban, levelekben nyilvánítanak véleményt ismerősök és ismeretlenek. De ami még ennél is ör- vendetesebb, sok javaslatot kapok arra vonatkozólag, hogy mit „kellene” tollhegyre tűzni. Most ezek közül emelek ki egy cédulát, amelyre e két szó van felírva: erdejei, ajtajai - minden megjegyzés nélkül. Ha jól sejtem, írója arra kíváncsi, hogy helyes-e, illetve hogy így helyes-e ez a két toldalékolt szóalak. Aki a nyelvtanban egy kicsit is jártas, az tudja, hogy a választ, a magyarázatot a szótövekről szóló fejezetben kell keresni. Nos, a nyelvtan azt tanítja, hogy vannak ún. hangszínváltó névszótövek, amelyeknek a végén ó-á, ő-é, ó-a, ő-e, it-a, ű-e hangváltakozást figyelhetünk meg. A szóban forgó két alak a középső típusba tartozik. A felsorolást kezdjük velük, s folytathatjuk a következőkkel: bimbója-bimbaja, fő-feje, velő-veleje, zászlózászlaja. A kérdezőnek nyilván az okozott vagy okoz gondot, hogy nem a hangszínváltozás nélküli alak helyes-e, vagyis az erdői (az ország erdői), ajtói (a ház ajtói). Ha az i többesjel elöl elmarad a -ja, -je birtokos személyjel, akkor így is helyes, de így is: erdei, ajtai, bár ilyenkor a birtokviszony tudatosodása nélkül melléknévi jelentést kaphantak, különösen az első (erdei tisztás). A nyelvfejlődés során a tőalakváltozatok között néhány esetben jelentésbeli eltérés alakult ki. Különösen szembetűnő ez a nő szavunk toldalékolt változataiban. Mindenki tudja, érzi, hogy micsoda különbség van a neje és a nője között. Egy-másfél évszázaddal ezelőtt a nőm még szalonképes szó volt. A vője-veje között is megindult az eltávolodás. Az egyéni nyelvérzék dönti el, hogy kinek van vője, és kinek veje. Ügy tűnik, mintha az elsőt részesítenénk előnyben. A bimbaja is inkább az irodalomban él tovább. („Lassanként koszorúm bimbaja elvirít” - Berzsenyi). Ma már inkább a virág, a rózsa bi- móját emlegetik. Legtöbben így vagyunk a disznó-disznaja alakpárral is. Hogy valamikor kivétel nélküli volt a hangszínváltásnak ez a típusa, azt a köznévből vagy helynévből alakult családneveink meggyőzően bizonyítják. Elég gyakori az Erdei családnév, Erdői nevűt azonban nem ismerek. Ajtay (Andor) közismert név, de Ajtóy vagy Ajtói aligha létezik. Somló-ból lett a Somlay, és az itt termett bornak is somlai a tisztességes neve. A galuska viszont somlói, mivel a feltalálása idején ez a nyelvi szabály már kezdett elhomályosulni. A Dombai, Makai, Mezei, Miszlai, Viszlai (y-nal is) viszont az idők végezetéig őrzik a hangszínváltás egykor kivétel nélküli szabályát. Rónai Béla Keresztrejtvény Belküldendő a helyes megfejtés augusztus 30-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Az augusztus 7-iki lapban közölt rejtvény megfejtése: „Hányszor magyarázzam még el, hogy én vagyok a méhecske és te a virág”. A helyes megfejtők közül utalványt nyertek: Tusnovits Imre, Szentlászló, Kossuth u. 70., Tóth Mihályné, Bikái, Zrínyi u. 15., Devich Anna, Pécs, Jókai tér 5„ Filákovics Mária, Mohács, Radnóti ltp. 12., Belány Andrásné Pécs, Magyar- ürögi u. 62. Az utalványokat postán küldjük el. A régi strand medencéjét is benőtte már a gaz Fotó: Szundi
