Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-19 / 226. szám

1993. augusztus 19., csütörtök aj Dunántúli napló 9 Baranya hatodik városa Pécsvárad Interjú Kakas Sándor polgármesterrel A bástyában ma szálloda működik- Pécsváradon a hagyomá­nyos Széni István napi ünnep­ségnek idén különös jelentősé­get ad, hogy Göncz Árpád köz- társasági elnök személyesen hozza el a városi rangot tanú­sító okiratot. Mit jelent Pécsvá­rad számára, hogy visszanyeri városi rangját?- Amikor először jöttem ide 1979-ben, az volt a benyomá­som, hogy Pécsvárad városias település, széles utcákkal, ren­dezett épületekkel, a mezőváro­sokra jellemző zártsorú beépí­téssel, a térrel, amelyen itt áll a városháza több mint száz éve. Szembetűntek a két felekezetre utaló templomok, a vár, a kör­nyék fenséges erdei, a szép fek­vésű dombokon a szőlők, gyü­mölcsösök, a jó termőterület - mindez szinte sugallja, hogy ez a hely régóta vonzza az embe­reket. 1333-ban már város 1000 évvel ezelőtt Szent Ist­ván azért alapította itt hazánk második apátságát, egyben a nagybirtok középpontját, mert itt olyan sok mindennel lehetett foglalkozni, s ezért vált a hely már a középkor folyamán vá­rossá, azaz gazdasági, kulturális központtá. 660 éve, 1333-ban említik először városként az ok­levelek. Balgaság volt ettől a pozíciótól megfosztani, és arra kényszeríteni a pécsváradiakat, s velük a környékbelieket, hogy Pécsett, Mohácson, Komlón in­tézzék ügyeiket, találjanak rendőrséget, kórházi ellátást. Pécsváradon a visszafejlesz­tések ellenére fennmaradtak a hagyományos gazdálkodási formák, a régi iparosok leszár­mazottai az újkori történelem viharaiban is megőrizték iparos tradícióikat, most készül el új székházuk. Huszonöt vízimol­nár nem lesz többé, de más ipa­rok, így az építészettel kapcso­latos tevékenységek tovább folytatódnak. Örülök, hogy volt szerepem abban, hogy Pécsvá­rad zártsorú beépítése, hagyo­mányos központi utcasora nem rombolódon tovább, hogy meg­őrződött Pécsvárad patinája. Ennek újra kell élednie, hogy kedvet adjunk azoknak, akik a hagyományokon fellelkesülve vállalkozásba mernek kezdeni. Akik most vágnak bele egy gyógyszertár, üzlet, egy új ven­déglő megnyitásába és más egyéni beruházásba.- Hogyan alakult át a vállal­kozói, kereskedői struktúra az elmúlt években?-Határozott pezsgés tapasz­talható: Pécsvárad jó adottsága­iból, közlekedési mellékköz­pont jellegéből, erdeiből, szőle- iből, mezőgazdaságából, ipara­iból élt mindig. Külföldi és ve­gyesvállalatok továbbá helybeli vállalkozók építenek s kívánnak építeni az itt élő szakemberekre. Ilyen célokra tartalékolja az ön- kormányzat iparterületét, mert az ilyen tíz-húsz főt foglalkoz­tató üzemeké a jövő. Mellettük bizonyos formában kétségkívül megmarad pl. az építőszövetke­zet. Remélem, hogy az olyan régi mesterségek is felvirágoz­nak, mint a gyapjúfonó, a faesz­tergályos szakma, ismét készül­nek a gyönyörű lakatosmunkák, hisz erre van igény, és ez az idegenforgalomba is beépülhet. A két háború között a Fleischer-család Európa hírű sajtüzemet működtetett Pécsvá­radon, és az újkori szövetkezé­sek ismét életre hívhatnak egy olyan állattenyésztést, amely Európa sajtkultúrájához új íze­ket tud kínálni innen, a Zengő aljáról. E területen a középkor óta fontos jövedelem szárma­zott a borból, és bizonyára rövi­desen hallani fogunk a pécsvá- radi borról, hiszen a vidék kivá­lóan alkalmas a bortermelésre. Indultak kezdeményezések a fa- feldolgozás magas szintre való eljuttatására is - így értem és ebben látom a helyi lehetőséget, a helyi szaktudás felhasználá­sát. Pécsváradon máris gomba­mód elszaporodtak a magánke­reskedők, három jó vendéglő nyílt, egy közkedvelt kávéház működik az utóbbi időben, rö­videsen két gyógyszertárunk lesz. Két évtizednyi szünet után ismét megnyílt a gimnázium, szakmunkás- és szakközépisko­lai képzést nyújtunk ismét csak a környék adottságainak megfe­lelően. Zeneiskolánk is ide- vonzza a környékből a fiatalo­kat. Helyi zenei hagyomá­nyokra épülve ez is negyedszá­zada indult el, és új épületbe költözik ősztől. Meg szeretnénk újítani művelődési házunkat a következő években, igazi cent­rummá fejleszteni a könyvtárral együtt, és egy olyan csarnokkal, amely sportolást és közösségi összejöveteleket is szolgálna. Fontos nagyon a helyi sportélet, jó volna főhivatású szakembert alkalmazni, olyasvalakit, aki magával tudja ragadni a fiatalo­kat, akik már ma is mintegy két­százan sportolnak. Helyrehoza­talra vár a strandunk, amit ma­gánvállalkozásban kell majd meghirdetnünk az ott lévő jó­minőségű meleg vízzel. A régi rang- Valamikor a város kivált­ságokat biztosított, hogy oda­csalogassa az iparosokat, vál­lalkozókat. Ma van, aki a terhek növekedésétől tart a városi stá­tusz életbelépésével. ..- Ilyen terhektől nem kell félnie senkinek. Ma a város üzemeltetése nem ró újabb ter­A vár látképe a város felől heket a lakosságra. Pécsváradon elvégeztük a kommunális fej­lesztéseket, ezekhez hozájárult a lakosság, mi ezen felül nem kívánunk további áldozatokat. Rövidesen átrendezik a köz- igazgatási határokat, vagyis kia­lakul Pécsvárad városi körzete, szinte a régi, ezeréves vonzás- körzet. Ez az intézmények to­vábbi gazdagodását, bővülését jelenti, még több helyi szolgál­tatást ad a lakosságnak. Egye­lőre a személyi jövedelemadó visszaszármaztatásában 30 szá­zalék jut vissza a községekhez és 50 százalék a városoknak. Ez viszonylag kis összeg a 180 mil­lió forintos működési költsége­inkhez képest, mégis lesz hova fordítani. Fontosabb a státusz vissza­nyerésének erkölcsi jelentő­sége. Pécsvárad, a szentistváni egyházközpont a középkor fo­lyamán várossá vált. Hogy most visszaszerzi régi rangját, ez polgárai számára jelent elisme­rést. Egyúttal többen odafigyel­nek a helységre, ami nem lesz a kárunkra. Ennek reklám ereje van, s a pécsváradiak szaktudá­sára, tapasztalatára bárki bátran építhet, hisz jelentős szakmun­kás és értelmiségi réteg él a te­lepülésen.- Milyen kézzel fogható lépé­seket tett Pécsvárad a várossá válás illetve az életünk városi­assá tétele érdekében?- Megszűnt a vízhiány a Duna-víz idehozatalával. Ennek a költségeit a nagyközség állta és pályázaton is nyertünk hozzá pénzeket. A földgázért, amit si­került alacsony összegért ide­hozni, már háztartásonként fi­zettek a pécsváradiak. Nem gondoltuk, hogy a lakosság 85 százaléka használja majd a földgázt, és a hálózat 100 száza­lékosan kiépül Pécsváradon. Aztán megjelent és önszervező­déssel villámgyorsan kialakult két éve a kábel-tv-hálózat, ami­vel sokat nyert a község. For­málódik egy napi televíziós hír- és reklámszolgáltatás is betéti társaság formájában, amelyhez az önkormányzat segíti a stúdió kialakítását. A 47 utcánkból egy-kettő maradt aszfaltozatla- nul, de ezekre is sor kerül az ősz folyamán. A szennyvízháló­zatra a lakásainknak csak fele van rákötve, ennyit tud ellátni a szennyvíztelepünk. Nem ví­gasztal bennünket, hogy Pécsett városrészek vannak szennyvíz- csatorna híján, csatornáznunk kell a település többi részén is. Ezeket a fejlesztéseket hajtottuk végre az elmúlt öt-hat évben, ez a sok beruházás nem látványos, a föld alá került, de mi érezzük, hogy könnyebb, kényelmesebb lett az életünk. Ilyen kommuná­lis háttér nélkül nem szabad, nem lehet működtetni egy ilyen jellegű települést.- A telefonhálózatot most korszerűsítik. Mire számíthat­nak a mostani és a jövőbeli elő- fieztők?- Augusztus 20-ig bekötik a meglévő állomásokat a telefon- hálózatba. Akinek van tele­fonja, a 465 előtétszámmal közvetlenül tárcsázhat.Aki új készüléket rendelt, az eredeti határidőre, szeptember 30-ra számíthat, mint azt a kivitele­zők július végén ismét megerő­sítették. 850 állomás lesz most Pécsváradon, 1040 állomásos központ. Ezt lehet és majd kell bővíteni, hiszen a köijegyzőség falvai szintén érdeklődnek tele­fonügyben - mint ahogy koráb­ban is csatlakoztak fejlesztése­inkhez. Későbbi igényeket is teljesítenek, évek múlva is. Az üzemeltetőnek ugyanis úgy gazdaságos, ha minél több tele­fon működik.- Erre tett le Pécsvárad 1992 tavaszán 6 millió forintot, amit sokan könnyelmű pénzkidobás­nak minősítettek. Milyen előnyt hozott ez a lépés?- Egy évvel hozta előbbre a telefon ügyét, az összeg a beru­házó anyagvásárlásához nyúj­tott segítséget. Ők viszont előnyt adtak a településeknek, amelyek ekkor fizettek. Nem volt kicsi az összeg, de kár lett volna ülni ezen a pénzen, mert az egy évvel előbb való kifize­tése sokszoros előnyhöz juttatta Pécsváradot. Jó intézményi ellátottság- Hogy áll a sportcsarnok- és a tanteremépítésre beadott pá­lyázat?- Remélem, mindkettőt el­nyerjük. Ha nem, akkor java­solni fogom a képviselőknek, fordítsuk az erre tartalékolt ösz- szeget a régóta tervezett felada­tainkra: az út- és csapadékcsa­torna hálózatra. Építsük be az alsó iskola tetőterét, hogy az egész alsó tagozat ideköltözhes­sen. És kezdjük meg a Művelő­dési Ház, Könyvtár összevont intényményének a rekonstruk­ciós terveit. Valamint a területe­lőkészítést az összevont rende­zési terv szellemében a Pécsi országúttól északra, új utca nyi­tásával.-Sokan vitatták, szükséges-e sportcsarnokot építeni egyálta­lán...- Nagyszerű fiatalság él itt, és az anyagi helyzetünk úgy alakult, hogy a meglevő 20 mil­lió forintunkat egy ilyen nagy- beruházásra volna helyes elköl­teni, amennyiben megkapjuk Fotó: Szundi György hozzá a pályázaton kért állami támogatást is. Másfelől Pécsvá­radon kimagaslóan jó az intéz­ményekkel való ellátottság - a sportcsarnok minőségi tovább­lépést jelent, ami a sport, a gyermek-testnevelés mellett a lakosság egyéb nagy program­jait is szolgálja. Ehhez állami támogatást szerezni olyan fel­adat és lehetőség volt, amit nem szabad kihagyni. Vagyunk olyan szerencsések, hogy ne­künk már nem mennyiségi, ha­nem minőségi elképzeléseink lehetnek.- Miért nem tudták nyár ele­jén megszerezni a tanteremépí­téshez szükséges pályázott ösz- szeget?- E pályázatokat a rendszer- váltás idején írták ki, s azóta ki­derült, sok a pályázó és kevés a pénz. Lassan már csak egészsé­ges ivóvíz bevezetésére lehet központi támogatást szerezni. Tanteremépítésre a nemzeti program keretében kérünk tá­mogatást már harmadik alka­lommal, s félő, hogy most sem járunk sikerrel. Ha így alakul, a képviselőtestületnek azt kell mérlegelnie, várunk-e tovább központi támogatásra vagy épí­tünk tantermet az alsó iskolában saját erőből. Ezzel ide kerül­hetne az egész alsó iskolai okta­tás a régi felső iskolának pedig keresünk egy más, megfelelő feladatot. Nálunk otthonra találnak-Mennyiben változott Pécs­váradon az egészségügyi ellá­tás, miután a nyártól a házior­vosok mind vállalkozóként mű­ködnek.- A törvény szerint az ön- kormányzat a felelős az egész­ségügyi ellátásért. Szerencsére erre nem volt panasz e nagy vál­tozások alatt sem, és a megfe­lelő beteglétszám jut egy-egy orvosra. Orvosi gárdánk felké­szült, olyan szakképesítésekkel rendelkezik, hogy az alapellátá­son kívül pl. nőgyógyászati, re­umatológiai ellátást, lelki gon­dozást, szemészeti, fogászat és egyéb szakrendelést is képes nyújtani. Egészségügyi Köz­pontunk 1991 decemberében készült el a település centrumá­ban, remélhetőleg sokak meg­elégedésére.- Többen kérdezték, minek kellett ilyen centrumot építe­nünk közvetlenül az egészség­ügy privatizálódása küszöbén?-A centrum építésekor még nem lehetett látni, hogyan ala­kul az egészségügy. A változá­sokat figyelembe véve és azok­kal együtt is minőségi javulást hoz, ha egy ilyen rendelőintézet működik Pécsvárad központjá­ban. A beteg helyben megkap­hatja azt az ellátást az e.ü. kár­tyája felmutatásával, amiért ed­dig Pécsre, Mohácsra, máshova kellett utaznia.- Hogyan látja polgármester úr a szociális feladatok helyze­tét?- A baranyai, országos hely­zet ismeretében elmondhatom, Pécsvárad sokat tett e téren, amikor kialakította az idősek napközijét, házigondozását, ét­keztetését. Kicsit felvállalja azt is, ami eleve a családok feladata volna. Segélyre négymillió fo­rintot osztottunk szét tavaly a rászorulóknak, ez valamivel meghaladja az országos átlagot. Igazságosan nehéz ezt a pénzt szétosztani, ezért sokféle erőt vonunk a szociális bizottság munkájába, ők tesznek hetente javaslatot. Másrészt a Polgár­mesteri Hivatal alkalmazottai, akik naponta találkoznak a ké­relmezőkkel szinte személy sze­rint ismerik a 4000 lelkes tele­pülés rászorultjait.- Önkéntes karitatív szerve­zetekkel is kapcsolatba lépett az önkormányzat, amikor itt is megjelentek két éve a délvidéki menekültek. Hogyan látja az önkéntes és a hivatalos szociális gondoskodás viszonyát?- Mást ad az önkéntesen szerveződött karitatív szervezet, és mást az önkormányzati. A kettőnek ki kell egészítenie egymást, és ez meg is történik. Mi a hivatásunkból adódóan az anyagiakat, az adminisztrációt tudjuk nyújtani. A délvidéki menekültek ma nyolcvanan él­nek közöttünk. Egyike voltunk azon településeknek, akik első­sorban Szabó Lászlóné Kiss Mária református lelkészasz- szony gondoskodása révén ott­hont adhattunk a hozzánk érke­zetteknek. Voltak települések, ahonnan bizonyos idő múltán elküldték a háborús menekülte­ket. Nos Pécsváradról senkinek sem kellett valamely gyűjtőtá­borba távoznia. Amíg szükség van rá, nálunk otthont találnak. Tartsuk meg, gyarapítsuk- Pécsvárad polgármestere mit tart fontosnak a városi rang visszaállítása után?- Tartsuk meg, gyarapítsuk tovább, amit a régi Pécsvárad létrehozott. Mert ez nem felül­ről jött támogatás, hanem a pol­gárok munkájának, lokálpatrio­tizmusának eredménye. Pécsváradot Szent István tette monostoralapításával egy nagybirtok szellemi, gazdasági, piaci központjává a Keleti-Me- csek lábánál. E mellékközponti szerepétől Pécsváradot az utóbbi évtizedekben, főként az utóbbi negyedszázadban fosz­totta meg a központosító terü­letpolitika, s ezzel vele együtt a környékén lévő falvak is hátrá­nyosabb helyzetbe kerültek. A közigazgatási törvény megszü­letésével visszaáll majd az egy­kori szerepkör. Ahogy valami­kor elkerült a földhivatal, a rendőrség, a bíróság, úgy fog lassan visszakerülni minden, és ezt megérzik nemcsak Pécsvá­rad, hanem Berkesd, Erzsébet, Eilend, Pülpöklak és a többi falu lakói is. Ha ehhez megte­remthetjük a megfelelő közle- desét, e mellékközpont belépé­sével könnyebb lesz a környék­ben élők élete is. Annak a húsz-harminc településnek, amely ott szerepelt már Szent István híres pécsváradi alapító- levelében is. Gállos Orsolya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom