Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-19 / 226. szám
1993. augusztus 19., csütörtök üj Dunántúli napló 3 A kormány a Ciszterci rendnek adta a pécsi Nagy Lajos-uszodát A város önkormányzata még bíróságnál fellebbezhet a döntés ellen A pécsi sajtóorgánumok nyári slágertémája lett a Nagy Lajos-uszoda ügye annak kapcsán, hogy a Pécsi Vízmű kezelésében lévő strandot már nemcsak az uszoda eredeti létesítője, a Ciszerci rend igényelte tulajdonába mint kártalanítás nélkül államosított egyházi vagyont, hanem Pécs Önkormányzata is, amely viszont a tulajdonába került vízművállalati vagyon részekeként tekinti azt. A terebélyes vita - beleértve Pécs Önkormányzata Közgyűlésének júniusi ülésén zajlót is - messzemenőleg annak bizony- gatására terjedt ki, hogy ki volt az eredeti tulajdonos - amit nem is vont kétségbe senki -, illetve arra, hogy az uszoda további hasznosítása kinek a kezében lenne célszerű, mennyire gazdaságos. Az eléggé háttérbe szorult, hogy az uszoda ügye ebben a fázisban alapvetően és elsődlegesen jogi, jogértelmezési probléma. Ha ilyen hang meg is pendült, elsősorban a Baranya Megyei Vagyonátadó Bizottság bölcs belátása lett emlegetve. Valójában indokolat- nul: a döntés más fórumra került és eleve oda is tartozott. A Baranya megyei VÁB az elmúlt napokban kapta meg az értesítést - mint ahogy a többi érintett is - arról, hogy a kormány július 6-án kelt határozatában a Ciszterci rend tulajdonába adta a Széchenyi tér 11. közigazgatási szám alatt található gimnáziumot, kollégiumot és rendházat. Ezen túlmenően arról is, hogy a kormányhatározat végrehajtásaként a művelődési és közoktatási miniszer augusztus 3-án kelt határozatában úgy rendelkezett: az 18369/2 helyrajzi számú, 2280 négyzetméter területű beépített ingatlant a Ciszterci rend Zirci Kongregációja tulajdonába adja és egyben törölni rendeli a Magyar Állam tulajdonjogát és a Pécsi Vízmű kezelői jogát. Dr. Czoboly István, a Baranya megyei VÁB elnöke e döntés közvetlen előzményeit a következőkben foglalta össze:-Az ügy ismeretéhez fontosak a dátumok, a határidők. A Ciszterci rend 1992. márciusában - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium előzetes „elbírálása alapján” - terjesztette elő igényét a Nagy Lajos Gimnáziumra, a mellette lévő kollégiumra, a rendházra és a külön helyrajzi szám alatt található Nagy Lajos-uszodára vonatkozóan. Az igény alapján a Pécs Városi Földhivatal a művelődési és közoktatási miniszter rendelkezésére 10 éves elidegenítési és terhelési tilalmat jegyzett be az ingatlanokra. Erről az értesítést - mint a Pécsi Vízmű alapítói jogával érintett - Pécs Önkormányzata is megkapta. A Baranya megyei VÁB a fentiek alapján 1992. december 30-án hozott határozatot a Pécsi Vízmű vagyonának átadására vonatkozóan. E határozatában a bizottság úgy rendelkezett, hogy a vállalat vagyonleltárában feltüntetett valamennyi vagyon Pécs és az ellátási körzetben érintett önkormányzatok közös tulajdonába kerül, kivéve a Nagy Lajos-uszodát. Erre vonatkozóan a VÁB úgy döntött, hogy a Vagyontörvény 44. szakasza 1. bekezdése szerint az ingatlanról nem rendelkezhet, mert az a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének renegymásnak feszülni, s ezek egyikre alapozta igényét a Pécs Önkormányzata.- Valóban. A Vagyontörvény általuk hivatkozott 11. szakaszának 5. bekezdése kimondja, hogy a VÁB az önkormányzat által előterjesztett kérelemre dönt a települési önkormányzat illetékességi területén lévő közüzemi vállalat használatában álló és általa üzemeltetett köz- és strandfürdőknek a települési önkormányzat tulajdonába adásáról. A törvény összes rende- lelkezése alól azonban kivételt enged a 44 szakasz 1. bekezdése, amely kimondja, hogy ha a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény másként nem rendelkezik, a törvény erejénél fogva, illetve a bizottság döntéA gyerekek vidáman használják a kedvelt uszodát Fotó: Läufer dezéséről szóló törvény hatálya alá tartozik. Gyakorlatilag a VÁB döntése nem is lehetett más, hiszen nem vehette el a kormány döntési jogosultságát abban a kérdésben, hogy a Nagy Lajos-uszoda olyan vagyon-e, amely visszajár az egyháznak, vagy pedig olyan, amely a törvény szerint nem kerülhet vissza. A határozatot megkapták az érintettek és nem fellebbezett ellene senki. Sőt ez év májusában a határozat ilyen tartalommal már jogerőre is emelkedett. Pécs Önkormányzatának június 30-án keltezett, hozzánk benyújtott kérelme - amelynek első mondata úgy szól, hogy a Nagy Lajos Gimnázium egyházi tulajdonba adása nem érinti az uszodát - tulajdonképpen már egy ítélt dologra vonatkozott. A kormány döntése pedig már ismert.- Ugyanazon törvény két különböző rendelkezése látszik sével nem kerül az önkormányzat tulajdonába az olyan ingatlan, amely 1948. január 1-je után egyházaktól, vallási felekezetektől és egyéb egyházi szervezetektől került kártalanítás nélkül állami tulajdonba. A kormány a maga részéről ebben az ügyben eldöntötte ezt a jogi, jogértelmezési kérdést, s egyben az uszodát az oktatási intézmény szerves részének vette.- Ez a döntés az ügyet véglegesen lezárónak tekinthető-e?- Közigazgatási úton nincs már helye a fellebbezésnek. A döntés azonban nem jogerős, hiszen mint minden közigazgatási határozat - de csak törvényességi szempontból ez is megtámadható a bíróság előtt. A miniszteri döntés ellen Pécs Önkormányzata 30 napon belül a Baranya Megyei Bíróságnál fellebbezhet. A jogszerű döntést azonban az uszoda célszerű hasznosításának kérdései nem befolyásolhatják. D. I. A közhasznú munka támogatásának a hátrányos helyzetű térségekben van nagy jelentősége 900 baranyai közhasznú munkán Jogszabályellenes a jövedelempótló támogatás munkához kötése A baranyai munkanélküliség kezelésének egyik legeredményesebb és legnépszerűbb formája a közhasznú foglalkoztatás. A munkaügyi tanács döntése alapján a megyei munkaügyi központ idén 90 millió forintot - a rendelkezésre álló ossz forrás közel egynegyedét - fordítja közhasznú munka keretében történő foglalkoztatásra. A forma népszerűségéről sokat elárul, hogy a megyei munkaügyi központ felhívására több, mint 200 millió forint értékben érkezett be pályázat a munkaügyi kirendeltségekhez. A rendelkezésre álló pénzforrás ismeretében nem nehéz kikövetkeztetni, hogy nem minden igénylő, és nem a kívánt mértékben részesült a támogatás e fajtájában. A generális elvek szerint érte csak olyan költség- vetési szerv folyamodhat, amely a munkavégzésért más szervtől díjazásban nem részesül. A támogatás a közvetlen (bér, TB) költség legfeljebb 70 százalékáig mehet el. A célra elkülönített pénz szűkös volta miatt a baranyai munkaügyi tanács a támogatás mértékét 30-50-70 százalékban határozta meg. Hogy minél több ember támogatható legyen e formában, 50 százalékot kapnak a kommunális szolgáltatásban foglalkoztató önkormányzatok, 70 százalékban részesülnek a kvalifikált - szociális, egészségügyi, településfejlesztési - tevékenységet indító szervezetek. A 30 százalékos támogatás azoknak jár, akiket már legalább két éve közhasznú munkavégzés formájában foglalkoztatnak. Ez utóbbinak az a célja, hogy ha két évig megelégedtek valakinek a munkájával, azt állandó munkakörbe is felvehetik. Mindezen elvek alapján idén Futnak a képek Mire képes egy mozijegy? Kosztolányitól olvastam egy fiatalemberről, aki annyira beleszeretett egy táncosnőbe, hogy már-már öngyilkos lett viszonzatlan sóvárgásában, amikor egy mozidirektor megszerezte neki a hölgy filmjeit, s az ifjú csakhamar megvigasztalódott. Nézte a megelevenedő képeket, s úgy érezte, szerelme beteljesült. A nők megcsalhatnak és elfuthatnak mellőlünk, gondolta, de a film hű marad hozzánk. Többé-kevésbé minden mozinéző átélte már a kinematográfia e különös csodáját. Néha úgy beleéljük megunkat a vetített fénynégyszögön látható történetbe, mintha magunk is a mese szereplői lennénk. Az utolsó akcióhős című film, amelyet méltán tarthatunk a nyár egyik kellemes meglepetésének, azt tünteti el, igen ötletesen, amit az előző mondat „mintha” szava jelölt. Mozirajongó gyerekhősét egy akciófilm részesévé teszi, a nagy és természetesen legyőzhetetlen John Slater, azaz Arnold Schwarzenegger partnerévé. Lebontja tehát a válaszfalat, méghozzá egy varázsmozijegy segítségével, a fikció és a valóság (persze a fikción belüli valóság) között. S eközben számtalan önironikus fintorral, elidegenítő effektussal figyelmezteti nézőit, hogy íme, így készül egy kalandfilm, ugye milyen hamis és butácska az egész, itt aztán minden képtelenség megtörténhet, valakit szitává lőnek, mondjuk, s vidáman fut tovább. A néző viszont nem hagyja magát nagyon kizökkenteni, kacag ugyan a szellemes ötleteken, ám zavartalanul izgul tovább a kis Dannyért s behemót barátjáért, ahogy egyébként a filmcsinálók ezt ravaszul ki is számították. Ezért hozzák át kitalált hőseiket a valóságos, vagyis hát annak feltüntetett New Yorkba, s szembesítik őket a hihetetlennek tűnő realitásokkal, továbbá azzal a ténnyel, hogy egy jól irányzott lövés itt akár halálos is lehet. Szerencsére mindig akad valahol a közelben egy mozi, ahol azért ki lehet heverni a sebesülést, ha a mozigépész, e teremtett világ ura, idejében megleli a megfelelő tekercset. Nagyot dobott tehát John McTiernan új filmjével, korábbi művei alapján, őszintén szólva ki sem néztem volna belőle. A leleményesen kitalált meséhez néhány remek színészt is felléptetett, Anthony Quinnt például, s egy villanásnyi szerepben Joan Plowrightot. Sőt, a trükk- technika segítségével még Laurence Olivier és Humphrey Bogart asztráltestét is sikerült megidéznie. (Régi, szép idők!) A rendező jól elsajátította a fikcióval való játék módszereit, s ügyesen aknázza ki a különféle dimenziók közti talányos bújócska lehetőségeit. Azt is helyesen érzékelte, hogy az akciófilm komédiává formálását maga a műfaj is megköveteli már, hiszen újabb alkotásai nem egyszer inkább a típus paródiáiként hatottak. Örömünk mégsem felhőtlen, s ennek főként a nagy „üsd-vágd-nem-apád” Arnold az oka, aki, úgy tűnik, ezúttal túl nehéz feladatot kapott: önmagát kellett alakítania, s ehhez bizony több bölcsességre, önismeretre és iróniára lett volna szükség. Az pedig a mi külön bosszúságunk, hogy a magyar szinkronszöveg, alpári vicceivel és durva beszólásaival, méltatlan a képek színvonalához. Szívből helyeselhetjük viszont, hogy a Bergman filmjéből előhívott Halál megígéri Dannynek, hogy majd csak nagypapa korában fog eljönni érte. A varázsmozijegy szolgálatait addig még sokszor igénybe veheti, s vele együtt mi is. Igaz, a nagypapáknak ez nem is olyan nagy vigasz. Nagy Imre 268 szervezettel (közülük 228 önkormányzat) kötött szerződést a megyei munkaügyi központ, ami mintegy 900 ember foglalkoztatását tette lehetővé Baranyában. Gyöngyösi Pétemé, a megyei munkaügyi központ megbízott vezetője a következőképpen nyilatkozott a pályázatok elbírálásának elveiről:-A nagy érdeklődésre való tekintettel döntöttünk úgy, hogy elsősorban az önkormányzatokat támogatjuk, mivel ezeknek a szerveknek nincs módjuk más forrás igénybevételére. Ez ugyanakkor azt is jelentette, hogy egy önkormányzat sem kaphatott teljes támogatást. Közülük kiemelkedtek a hátrányos helyzetű térségben lévő települések, amelyeknek közel a maximumot tudjuk rendelkezésükre bocsátani. Az igazgatónőt egy másik, napjainkban aktuális problémáról is megkérdeztük. Arról, hogy Baranyában több települési önkormányzat is munkavégzéshez köti a jövedelem- pótló támogatás kifizetését.- Az eljárás egyértelműen ellenkezik a jelenleg érvényben lévő jogszabályokkal. Jövedelempótló támogatásban az a munkanélküli - tehát kereső tevékenységet nem folytató - állampolgár részesülhet, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori minimál nyugdíj 80 százalékát. Ez a támogatás alanyi jogon jár, más feltételekhez nincs kötve. Ugyanakkor több szempontból érthető, és logikusnak is tűnik egyes önkormányzatok törekvése. Kisközségekben ugyanis hamar kiderül, ha valaki irritáló módon visszaél akár a munkanélküli járadékkal, akár a jövedelempótló támogatással, és feketén dolgozik. Kaszás E. A Pécsi Rádió ünnepi műsoraiból Augusztus 20-án az ünnepi adásrendnek megfelelően fél 9-től 10 óráig szól a Pécsi Rádió magyar nyelvű szerkesztőségének műsora, melynek szerkesztője Kovács Imre. Interjú hangzik el a műsorban a Baranya megyei Önkormányzatok elnökével, dr. Szűcs Józseffel és a várossá avatandó település, Pécsvárad polgármesterével, Kakas Sándorral. Kitüntetettekkel beszélgetünk, beszámolunk a marcali katolikus templom felszenteléséről, és munkatársunk feldolgozta az érdekes témát: miért járnak skót zarándokok a Mecsekbe, Réka vár nyomaihoz. Délután 3-tól 4-ig már ünnepi eseményekről számolunk be, hangképekben, majd 4-től 6-ig a Pannónia Rádió egyenes adásban közvetíti műsorát Pécsvárad városából. A rádió- hallgatók, rejtvénykedvelők figyeljenek, mert ezúttal különösképpen érdekes nyereményeső várható. A szombat délelőtti „Jó pihenést!” című magazin is a megszokott 9-től 11-ig tartó időben jelentkezik és első órája természetesen szintén az előző ünnepnap eseményeivel foglalkozik, míg a második műsorórára „Önkormányzati fórum”-ot ígér a szerkesztő-műsorvezető Kovács Zoltán, akinek tervei szerint Wekler Ferenc országgyűlési képviselő, az önkormányzati bizottság elnöke válaszol majd a hallgatók telefonos kérdéseire. Egymást segítve lehet csak az emberi élet törékenységét elviselni - ez a vezérfonala a Vasárnapi magazinnak - mondja László Lajos, a délelőtt fél 9-kor kezdődő műsor szerkesztője. Jegyzetünk után Bóka László újpetrei lelkész Baranya megye református gyülekezetének esperese szól e témáról, beleszőve a Gondviselés jelenlétét is. A szomszédos országokban tanító magyar anyanyelvű pedagógusok kéthetes képzésen, eszmecserén vettek részt a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem földrajzi tanszékén. Életkörülményeikről beszélnek a téma előadójával dr. Vuics Tibor docenssel együtt. A közelmúltban megszavazott kisebbségi törvényről, a végrehajtásról szól az illetékes miniszter Nagy Ferenc József. Pécs emberi arcának a formálódását követve dr. Krippl Zoltán polgármesterrel a peremvárosokat vesszük szemügyre. E fél 10-ig tartó program zenei szerkesztője Kovács Attila, utána 10 óráig dr. Nádor Tamás színes Somogy megyei összeállítását hallgathatják a Pécsi Rádió hallgatói. Szent István király virágoskertjéből Pécsett szerkesztett műsor a Kossuth Rádióban „Virágoskert vala, híres Pannónia ...” így emlékezik az ősi ének István király országáról, ahol már akkor éltek nemzetiségek. Ma hazánkban jóval több mint fél millió nemzetiségi származású állampolgáréi. Első szent királyunk jeles felismerései közé tartozik a más nyelvű lakosság megbecsülése, ezt dokumentumok bizonyítják. A műsorban arról kapunk képet - eredeti kutatások, hangfelvételek alapján - milyen körülmények között élnek, boldogulnak a húszadik század utolsó évtizedeiben a késői utódok. A szerkesztő: László Lajos. (Augusztus 20. 14.05-14.55)
