Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-18 / 225. szám

1993. augusztus 18., szerda üj Dunántúlt napiö 7 Kölke d A NATO „új ruhája”?- Nem eladó itt egyetlen ház sem, pedig sokan kérdezik ám - válaszol az idegen kérdésére az erdőfűi fiatalember. - Minden ház az erdészeté, illetve, ha jól tudom, van kettő, ami a kölkedi polgármesteri hivatalé, de azo­kat meg azért nem lehet meg­venni. Tudja, akik itt élünk, nem a magunkéban lakunk. Zsellér­lakások ezek. Mit lakások - majdhogynem kúriák. Itt élni, vagy ha csak a hétvégéket is itt tölteni... A rekkenő hőségben szinte szikrázik az ég, Erdőfűn még­sem sül meg az ember. Tán a Duna közelsége teszi, a folyam adta páradúsabb levegő. A Kölked felé vezető úton szélén lépten nyomon jókora fa­rakások -, s a kertekből kitévedt kakasok, kacsák, tyúkok is óva­tosságra késztetik a sofőrt. Csend, nyugalom Meg hát itt különben is lé­pésben haladna az ember. A ha­talmas fák, a mindent beborító zöld, a nyugalom hatványai nyomán önkéntelenül lejjebb veszi az ember a gázt, tudat alatt talán kicsit szégyellve is, hogy belerondít a környék ősinek ható csendjébe. Lassan, elhagyva a hatvanas évek elején még hatszáz fős, a hatvanötös árvíz óta viszont fo­kozatosan elnéptelenedő, mára alig hatvan-hetven lelket szám­láló, kicsinnyé lett falut, a köl­kedi útra ér az ember. Nyolc ki­lométert kell vezetni - már aki­nek van autója, hogy a nem sű­rűn járó buszok miatt ne gyalog kelljen az utat megtennie. így nyáron még csak-csak, de télen, a derékig érő hóban ha­mar megunná az ember.-Erdőfű nem önálló telepü­lés, s bár Trianon miatt egyszer átcsatolták, gyakorlatilag min­dig is Kölkedhez tartozott - avat be a történelem parányi szelet­kéjébe Szűcs Lajos, a kölkedi polgármester. - Az ott élők jó része nyugdíjas, a többiek pedig az erdészetben dolgoznak, ami a Gemenci Állami Vadgazda­ságnak a bédai üzemegységét jelenti. Változó viszonyok Immár a polgármesteri hiva­tal egyik szobájában ülünk. A beszélgetést csak ritkán zavarja meg a telefon csörgése - no meg az újságíró kánikulában is előjött irtózatos náthája, mely sorozat-tüsszentéseket produ­kál. Valamint azt, hogy a hiva­tal dolgozói időnként bekukkan­tanak a félig nyitott ajtón, azt nézve, mi történt polgármeste­rükkel. Szűcs Lajos elnézőn moso­lyog, aztán mondja tovább, de immár Kölkedről:- Ez évben májustól szep­temberig, tehát most is zajlik a Református Konferencia Köl- keden. Persze, nem folyamatos, nap, mint nap történő esemé­nyekre kell gondolni, de a zenei tábor, az erdélyi fiatalok láto­gatása és a többi program szí­nesebbé teszi a község életét. Nem véletlenül került Köl- kedre a Konferencia - a század- fordulón még színmagyar tele­pülést akkoriban majdnem kizá­rólag reformátusok lakták. A háború(k) óta ez az arány jócs­kán megváltozott. Mára az 1200 lakosú település negyedét a be­települt cigányság teszi ki, a felekezeti megoszlás szerint pe­dig kétharmad a római katoliku­sok, egyharmad pedig a refor­mátusok aránya. S ha a háborúk okozta válto­zásokat említjük, nem lehet ki­kerülni a két kilométerre lévő határon túli történéseket sem. A Mohácstól délre fekvő község­ben ugyanis már jó ideje hetven boszniai és a Baranya-három- szögből idemenekült magyar is tartózkodik. Lehet, hogy végül itt maradnak ők is?- A háború, szerencsére, nem keltett pánikot a lakosság köré­ben - idézi a közelmúltban tör­ténteket Szűcs Lajos. - Volt egy-két átlövés, hallottuk, néha láttuk is, amint a harcolók lövik egymást, de Kölkeden nyuga­lom van. Köszönhetően többek között a határőrségnél dolgozó kölke- dieknek, akik „nemhivatalos tá­AZ ELRABOLT BAZILIKA Két éve országraszóló ün­nepség keretében szentelték fel a Szent István Bazilika német- országi gyűjtésből - ha úgy tet­szik: háborús jóvátételként - újraöntött egyik harangját. Ti. 1944-ben a templomot vala­mennyi harangjától megfosz­tották a náci hadigépezet ja­vára. Most újabb harangok ke­rülnek vissza, s az eseményt így harangozta be a minap a Kossuth Rádió riportere.„ríj 1944-ben elrabolt Szent István Bazilika harangjai.. .stb. ” s ezt még egyszer biztosan, de lehet, hogy kétszer is elmondta. Tehát szerinte elrabolták a ba­zilikát. A kutyafülét rabolták el! Mint tudjuk, a harangokat rabolták el. Csak az történt, hogy a riporter rest volt odafi­gyelni a tulajdon mondanivaló­jára, ezért mondhatott nagy-nagy lelkinyugalommal ekkora szamárságot. Mond­jékoztatásként” sokat beszél­getnek a háborús eseményekről szomszédaikkal - azok meg ad­ják tovább a híreket. A határőr­községben - mert hogy a hatva­nas évek stílusában berendezett polgármesteri iroda falán lógó oklevél tanúsítja, hogy Kölked az szóval a határőrköz­ségben máskülönben nem túl sok határőr lakik. Nincs panasz A munkaképes korúak jó ré­sze Mohácsra jár dolgozni, a munkanélküliek, mert hogy 150-160-an itt is munka nélkül maradtak, pedig otthon várják, hátha jobbra fordul a soruk. Ami a falu életének jobbra fordulását is jelentené. Mert Kölked ugyan nem a megye legszegényebb községei közé tartozik, de hogy gazdagnak nem lehet nevezni, az is biztos. A polgármester úgy fogalmaz, nem akar panaszkodni, mert háttá volna tehát szebben, kis lovag, esetleg így: „A Szent Ist­ván Bazilika 1944-ben elrabolt harangjai... ”, és akkor rög­tön a helyén van minden. Saj­nos, ez a szerencsétlen fogal­mazás nem ritka manapság, szóban és írásban rendre visz- szaköszön, mert csakugyan pongyolán fogalmazunk, mert nem figyelünk arra, hogy mi és hogyan hagyja el a szánkat, mit és hogyan írunk le. A minap egy hivatalos iratban olvastam: „Az épületben működő Tejipari Vállalat által üzemeltetett. . .stb.” Az ügyintéző bizonyára elégedett volt írásművével, észre sem vette a butaságot, hi­szen dehogyis az illető vállalat működött az épületben, hanem annak egy üzlete. De ha így fo­galmaz: „Az épületben mű­megélni megélnek, de fejlesz­tésre a közeljövőben nem na­gyon van remény. Az elmúlt esztendők tartalékát a sport­csarnok felépítése vitte el - de az legalább megvan. Ez, és a hat éve épült iskola új, ezekre büszkék lehetnek. A gáz bevezetésére, s a csa­tornázásra azonban valószínű­leg nem mostanában kerül sor Kölkeden. Szerény fejlődés-Mert ugye, a legrosszabb helyzetben a közepes nagyságú községek vannak a megyében, s ebbe a kategóriába tartozik Kölked is - ecseteli a helyzetet Szűcs Lajos. - Hiába a har­mincmilliós költségvetés, ha abból 28-29 a fenntartásra kell. Kölkeden ugyanis bölcsődén kí­vül lényegében minden van, s az intézményeket működtetni kell. Abból a maradék egy-két milli­óból pedig látványos dolgokra nem telik. Azért erre-arra futja. Idén például tervbe vették a rosszabb állapotú utak kátyúzását (a köz­ség útjai mind szilárd burkola- túak), s az erdőfűi szakaszon egy járda kiépítésére is sor ke­rül. Ehhez viszont a lakosság segítsége is kell majd - Szűcs Lajos a társadalmi munkára gondol, amikor erről beszél. Amúgy a falu éli mindennap­jait. A kultúrház épületét visz- szakapta a helyi Olvasókör, s a futball-csapat is újra elindult a bajnokságban. Szórakozni Köl­keden is lehet, de aki a helyi programok mellett másra is vá­gyik, az Mohácsra is bármikor bemehet. A buszjárat nem prob­léma - s ez nem csak a kölkedi- eknek jó, a mohácsiaknak is. Hiszen a pecások egy része azt mondja: halfogásra Dél-Magyarországon kevés jobb helyet találni, mint az it­teni híres tájvédelmi körzetet. Kölked alatt ugyanis Béda - s az a mondás járja a horgászok kö­zött, hogy aki itt nem fog halat, az legalábbis béna ... P. Zs. ködő, a Tejipari Vállalat által üzemeltetett. . .stb”. Lám csak, mindössze egyetlen vesz- szőn és névelőn múlt, hogy ér­telme legyen a mondatunknak!-NÉ, -NŐ. Mindig rémülettel tölt el, amikor hírét veszem, hogy kis országunk uralkodói látogatás­nak néz eléje. Azért, hogy a ki­rályi hitvest hogyan is fogják nálunk nevezni. Amikor Ká­roly Gusztáv svéd király bájos, polgári származású hitvesével nálunk járt, bizony hallhattuk, láthattuk Sylviát királynőnek ti­tulálni. Mint az egykori Krisz­tinát. S amikor a spanyol János Károly jött, az ő Zsófiáját is nagyvonalúan „lekirálynőz- ték”. Most meg I. Baldvin belga király szomorú halála kapcsán Hazánkban és a többi, ha­sonló utat megtett országok­ban folyik a vita: milyen kap­csolat lenne célravezető, lehet­séges és szükséges a NATO-val, a hidegháború után is talponmaradt katonai szövetséggel? Teljes tagság, társult tagság, lazább együtt­működési formák? A vita a mi esetünkben nem elvont, hiszen itt és most a biztonságunkról van szó. A kérdés azonban úgy is hangzik, hogy milyennek látja, s főként milyennek képzeli a szervezet önmagát? 1991-ben, az új nemzetközi helyzetet elemezve, a szövetségen belül háttérbe szorult a legfőbb hi­degháborús feladat, a nukleá­ris elrettentés biztosítása s há­rom új cselekvési területről kezdtek beszélni: a fokozot­tabb nemzetközi együttműkö­dés biztosításáról, a békefenn­tartásról, valamint a válságke­zelésről. Csakhogy mindez meglehetősen általánosan hangzik és sokan vetették fel, hogy a NATO valójában nem talált még igazi stratégiai vá­laszt a hozzá két közeli terüle­ten jelentkező kihívásokra. Az első alatt a balti térségtől a Balkánig terjedő eseményeket értik, a helyi háborúkat, pol­gárháborúkat, válságokat a volt Szovjetunió és Jugoszlá­via területén illetve azok kör­nyezetében. A másik kritikus vidék Nyugat-Afrikától Iránig terjed, elég a legutóbbi idők­ből Szomália, Libanon, Irak példáját említeni; s mindez közismert módon összekap­csolódik a nemzetközi terro­rizmus fenyegetésével is. Mindennek fényében tarthat számot megkülönböztetett ér­deklődésre a politikai-straté­giai „gondolatgyárként” is­mert amerikai Rand Corpora­Gedeon Richter Ukfarma el­nevezéssel vegyesvállalatot alapított Ukrajnában a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Bogsch Erik, a Richter Rt. vezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a kijevi köz­pontú társaságban a magyar gyógyszergyár 49 százalékkal részesedik. A vegyesvállalat feladata a Richter termékeinek, gyógy­szereinek az ukrán piacon való elosztása. A gyors kiszolgálás érdekében az értékesítést a kij­evi konszignációs raktárból old­ják meg. Ettől a lépéstől a Richter pi­aci pozícióinak megtartását, sőt bővítését reméli. A konkurens nyugati gyógyszergyárak olvasom kedvenc lapomban a képaláírást: „Baldvin király és Fabiola királynő...” És mit tesz Isten, rögtön másnap a kép néhai VI. György angol király özvegyét, II. Erzsébet királynő édesanyját mutatja 93. szüle­tésnapján, nagyvonalúan anya- királynőnek mondván. Hát.. . Egyszólval az említett hölgyek mind „egyszerű” királynék, az uralkodás joga nem adatott meg nekik. Magyar nyelvünk ugyanis - talán egyedül a nyel­vek közül - különbséget tesz a saját jogán uralkodó királynő és a félje jogán lett királyné kö­zött. Az angol Queen, a német Königin, az Olasz Regina, stb. viszont__ egyaránt jelent ezt is, azt is. És nyelvünk eme finom megkülönböztetése érvényes az alsóbb főúri régiókban is. Ezért tion hatpontos távlati elképze­lése az atlanti szervezet jövő­jéről. 1. Együttműködés Kelet- és Közép-Európával, aminek első formája már kialakult egy közös tanács formájában. 2. Az európai integráció s az Egyesült Államok viszonyá­nak tisztázása, szorosabbra fű­zése. 3. Németország „straté­giai nagykorosítása”, például a katonai akciókban történő né­met részvételt akadályozó tör­ténelmi és lélektani felfogás megváltoztatása. 4. Egyezte­tett politika a „visegrádi né­gyek” bekapcsolására: a Rand szerint Lengyelországnak a legnagyobbak az esélyei a NATO, Csehországnak a kö­zös piaci tagságra. 5. A függet­len Ukrajna támogatása, az orosz birodalmi tervek újjászü­letésének megakadályozására. 6. Oroszország - NÄTO tag­ság nélküli - biztonsági part­nerségre. Minderről természe­tesen sok-sok vita várható. A NATO következő próba­tételének a boszniai közbelé­pés ígérkezik - az atlantiak tényleges részvételével, az ENSZ égisze alatt. A fedőnév már ismert: a „Fegyelmezett Őrség” akció keretében „foko­zatos légicsapást” mérnének a boszniai szerb erőkre, ha azok semmibe veszik a megállapo­dásokat és támadják a kéksisa­kosokat vagy védett övezete­ket. Elvben a tizenhat tagállam egyike sem szólt ellene, de miközben Clinton hangoztatja, valamit tenni kell, a brit kül­ügyminiszter szerint ez sem­mit sem old meg, Athén pedig eleve kiiratkozott minden gya­korlati részvételből. Ez is jelzi: nem lesz egy­szerű a NATO „átöltöztetése”. Az újfajta válságkezelés utjai ugyancsak rögösek ... Réti Ervin ugyanis sorra jelennek meg a FÁK országaiban, s ezek is közvetlen értékesítési módsze­rekkel működnek. A Richter eladásainak növe­lése érdekében további tíz gyógyszeripari szakembert is alkalmaz azzal a feladattal, hogy Ukrajna nagyobb városai­ban megismertessék és népsze­rűsítsék készítményeiket. A Gedeon Richter Ukfarma vegyes vállalattól az év hátra­lévő részében 0,5-1 millió dol­láros forgalmat várnak, jövőre pedig ennek a többszörösét. Bogsch Erik elmondta még, hogy előrehaladott tárgyalások lesznek folyamatban vegyes vállalat alapításáról Oroszor­szágban is. lehetett furcsa az a lihegő hódo­lat nemrégiben, ami újsütetű parvenűink részéről úgy övezte a manökenből lett Windisch- graetz hercegnét, mintha bi­zony valódi kékvér, azaz szüle­tett hercegnő lenne, mert her­cegnőnek mondták is, írták is. NAPIRENDEK Úgye, milyen fura ezt így ol­vasni? Hát igen, sokan bizony e szónak, hogy napirend, az ér­telmével aligha vannak tisztá­ban. És sajnos olyanok, akik­nek pedig illenék. Újra, meg újra elborzaszt hallván, olvas­ván, hogy valamely testület ilyen-olyan napirendeket tár­gyalt meg. Napirendek! Egy testület - bármily furcsa - egy ülésén általában egy napirendet (így, egyes számban!) szokott megtárgyalni. A napirend pe­dig a tárgyalásra felvett témák, napirendi pontok (ami lehet kettő, de lehet harminckettő is) összessége. Hársfai István Nyelvtörő pongyolaságaink A manökenből lett „hercegnő” Ukfarma Ukrán-magyar vegyesvállalatot alapított a Richter Gyógyszergyár Mintha megállt volna az idő Erdőfűn Fotó: Szundi György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom