Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-02 / 209. szám
10 üj Dunántúli napló 1993. augusztus 2., hétfő Skorpió a Costa Bravan Száz megtermékenyített petével A minap a spanyol tengerparton egy vándorcirkuszból elszabadult két, könnyen halálos szúrású skorpió közül egy még mindig „szabadlábon van” és ráadásul terhes, úgy hogy a rendőrség tart tőle, ha rövidesen nem sikerül kézre keríteni, több tucat - hasonlóan életveszélyes - ivadék tarthatja rettegésben a Costa Brava kedvelt fürdőhelyének, El Puignak strandját. A rendőrség közleménye szerint az afrikai skorpió azon a partszakaszon rejtőzködik a homokban és minden valószínűség szerint füsttel kell elárasztani a fürdőzők elől elzárt területet, hogy elpusztítsák. Elővigyázatosságból Afrikából szereztek be ellenmérget arra az esetrte, ha a skorpió megszúrna valakit. A rendőrök már megpróbálták lángpisztollyal rákényszeríteni az állatot, hogy előbújjon a homokból, de sikertelenül. A két skorpió úgy szabadult a vándorcirkuszból, hogy tolvajok hatoltak be az egyik kocsiba, de fejvesztetten menekültek, amikor gyilkos rovarokra és kígyókra bukkantak. Az egyik állatot gyorsan sikerült kézre keríteni. A még „szabadlábon” levő - szakemberek szerint - mintegy száz megtermékenyített petével rejtőzködik a homokban, s nem tudni, hogy lerakta-e már tojásait. (AFP) „Történelmi repülés” Kétszer köszöntik az újévet „Történelmi repülést” jelentett be 32 óra alatt a világ körül egy Concorde gépen Donald Pevsner, a „Concorde Spirit Tour” nevű társaság elnöke. Az „Air France AF-1994” járat 1993. december 31-én száll fel Párizsból és a 80 szerencsés utasnak - igaz, egyenként 23.800 dollár fejében - alkalma lesz a felhők fölött kétszer is koccintani az 1994-es újévre. Pevsner úr különben egy alkalommal már szervezett világkörüli repülést Concorde gépen 1992-ben. Akkor a gép Lisszabonból szállt fel és ugyanoda érkezett is vissza 32 óra 42 perc elteltével. Mint közölte, ezúttal Párizsból kiindulva és kelet felé haladva 39.864 kilométer megtétele után 1994. január elsején érkeznek vissza a francia fővárosba, miközben az utasoknak alkalmuk lesz három napkeltét és három napnyugtát megcsodálni. A Concorde tervezett szilveszteri repülésével meg akarja dönteni a Föld kö- rülrepülésének gyorsasági világrekordját, amelyet egy amerikai, bizonyos Allen Paulson állított fel egy „Gulfst- ream IV” fedélzetén 36 óra, 8 perc és 34 másodperccel. Alekszej és Anasztázia nyomtalanul eltűnt Életben maradt két cári gyermek? A felvétel Alekszej Romanovról készült 1918-ban, amikor egy betegségből épült fel Újfent találgatások kaptak lábra arról, hogy az orosz trónörökös túlélte az 1918. július 17-i vérfürdőt és 1979-ben hunyt el. 75 évvel ezelőtt bolsevik őrzőik II. Miklós cárt és családját Jekatyerinburgban egy alagsori szobába terelték, hogy kivégezzék őket. Meglepődtek azonban, hogy több lövésük lepattant a cár gyermekeinek testéről. Erre emlékezik vissza jelentésében a kivégzőosztag parancsnoka, Ja- kov Jurovszkij. Amikor a bolsevikok levetkőztették a holttesteket, a ruhák alatt főként a dupla rétegű fűzőkben - amelyek több millió dollár értékű golyóálló mellényként szolgáltak - összesen 8 kilogramm súlyú gyémántot találtak bevarrva. A történelmi kutatásokat végző Edvard Radzinszkij orosz történész szerint a cár két gyermeke, Alekszej és Anasztázia, akik a kivégzés után nyomtalanul eltűntek, túlélhette a mészárlást. „Az utolsó cár” című könyv, amelynek szerzője Radzinszkij történész, Alekszej trónörökös lehetséges túlélését új levelekkel és dokumentumokkal támasztotta alá. New York-i útja során nemrég úgy vélekedett, hogy a vörös katonák, akik a temetésre szállították a tetemeket, észrevették, hogy a 14 éves Alekszej és a 17 éves Anasztázia még él. Erre ledobták őket a kocsiról, attól való félelmükben, hogy az előrenyomuló fehérek elfogják őket. A Romanovok, a cári személyzet és orvosuk tetemét 1979-ben egy tömegsírban találták meg. A csontokból kivont DNS genetikai elemzését ösz- szehasonlították a Romanovok még élő rokonaiéval. A tudósok majdnem tökéletes biztonsággal megállapították, hogy a csontok Miklósé, a cáméé és a többieké -, de Alekszej és Anasztázia csontjai nem kerültek elő. Anasztázia legendája 1920-ban Berlinben született, amikor egy depressziós fiatal nő csatornába ugrással öngyilkosságot próbált elkövetni. Miután magához tért, Anasztáziának adta ki magát. Bár meglepően hasonlított a nagyhercegnőhöz, nem beszélt oroszul és később sem tett hivatalos kísérletet származásának elismertetésére. Radzinszkij kutatásai egy még különösebb történethez vezettek el. Egy pszichiáter vallomása és a pretrozavodszki kórház 1949-es jegyzőkönyvei említést tettek egy méltóságteljes betegről, aki kijelentette: ő II. Miklós cár fia, a cárevics. Mint a feljegyzésekből kiderült, a beteg azt állította, hogy a vérfürdőt túlélte, Filip Grigorjevics Szemjonovra változtatta nevét, s lovaskatonaként a Vörös Hadseregben szolgált. A cárevicshez hasonlóan Szemjonov is hemofiliában (vérzékenység) szenvedett. A beteg választhatott: vagy elfogadja a nagyzási mánia tünetét, és munkatáborba viszik, vagy a továbbiakban moszkvai kihallgatásra számíthat. Szemjonov megfogadta orvosa tanácsát, hogy kerülje a kihallgatást és erre munkatáborba hurcolták. Az egykori munkatábori társak a történésznek írt leveleikben közölték, hogy Szemjono- vot 1964-ben szabadon engedték. „Az utolsó cár” című könyv kiadása 1992-ben különös találkozást szült. Szemjonov özvegye hallott a könyvről és találkozott a történésszel, akinek elmondta: Szemjonov - kiszabadulása után - elment Lenin- grádba (a hajdani és a mai Szentpétervárra), a cárok egykori székhelyére. Ekkor találkoztak össze és később egybekeltek. Szemjonov 1979-ben bekövetkezett haláláig szerényen éltek és férje a végsőkig állította, hogy ő Alekszej -, s felesége hitt neki. Az özvegy a történésznek átadott egy férjéről a munkahelyén készült fényképet. Szemjonov egy kórház hullaházában dolgozott, mert halottak közt akart élni. (AP) Socks - Clintonék macskája. A Washington Post szerint augusztustól a Fehér Ház válaszolni fog a Sockshoz írt levelekre. A túlterhelt levelezési osztály eddig azért nem reagált, mert rendkívül nagy a Ház emberi lakóihoz címzett posta. Elkésett békekötés A spanyol király inváziós erői csaknem 350 esztendővel ezelőtt ürítették ki ezeket a vízben gazdag holland tájákat és ma tartályhajók horgonyoznak az egykor a Spanyol Armada által ostromolt partok előtt. Akármim álljon is a dolog az európai integrációval, Zeeland holland tartomány úgy véli, hogy itt az ideje hivatalosan is békét kötni Spanyolországgal. A holland történelemkönyvek tanúsága szerint Zeeland végül is aláírta az 1648. évi münsteri békeszerződést, amely (a harminc éves háborúval együtt) véget vetett a spanyol uralom ellen 80 éven át vívott háborúnak. Néhány hónappal ezelőtt azonban Wim van Gelder, a királynő zeelandi biztosa rájött, hogy ez nem így van.- Ezt csak kevesen tudják a történészek közül - jelentette ki van Gelder tanácsadóinak egyike. Amikor ugyanis a bé-‘ keszerződést 1648-ban aláírták, a túlnyomóan protestáns lakosságú Zeeland nem volt hajlandó csatlakozni a többi holland tartományhoz az ellenségeskedések beszüntetésében, kijelentve, hogy a katolikus Spanyolországgal békét kötni eretnekség. Napjainkban a történészek azonban azt tartják, hogy az igazi ok az volt. Zeeland szerette volna, ha holland magán- személyek az Újvilágból kincsekkel megrakodva hazatérő spanyol hajókat megtámadják és kifosztják. Zeeland tartomány biztosa az idei év egy későbbi időpontjában meghívja majd Middel- burgba Spanyolország hollandiai nagykövetét, hogy írjon alá jelképes szándéknyilatkozatot, mivel az eredeti békeszerződés szövegét ma már nem lehet megváltoztatni. (AP) Új rekord: 206 napig lógott Valószínűleg azonnal a Guinness Rekordok könyvébe kerül az a 38 éves ecuadori férfi, aki 206 napot töltött egy 12 méter magasan felfüggesztett, kötélen himbálódzó, alig egy négyzetméteres deszkán. Jorge Ojeda-Guzman a floridai Orlandóban állította fel nem mindennapi rekordját, és ezzel legyőzte az előző csúcstartót: a francia Henri Rochatain 1973-ban 186 napig „ült fenn” megszakítás nélkül. Az ecuadori „magaslakó” családja igen gyakori látogatásainak köszönhetően tudta legyőzni fáradtságát és a kényelmetlenségeket. A família daru segítségével látogatta. Hasonlóan kapott élelmet, tiszta ruhákat és a daru emelte magasba a hordozható vécét is. Guzman elmondása szerint igazán sok gondot az időjárás okozott számára, így márciusban egy heves vihar, később a forró floridai nyár. Hosszas telefonbeszélgetésekkel ütötte agyon az időt, s sohasem mulasztotta el lefilmezni az amerikai űrrepülőgép Cap Canaveral-i felszállásait. MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót............................................példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név:........................................................... Cég neve:.................................................... Cím:........................................................... Címe:........................................................... Az előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a ......................................számú banki betétszámláról egyenlítem ki. a láírás cégszerű aláírás az Új ITuiiántiTli Napló előfizetésére Új előfizetőink között értékes ajándékokat sorsolunk ki. Nem kell mást tenni, mint előfizetni és a hónap 25-ig beküldeni a hírlapkézbesítőtől kapott nyugtakönyvi hírlapnyugtát vagy másolatát. Cím: Axel-Springer Magyarország Kft. Pécs 7601 Pf.: 134. Kiket vonz az idegenlégió? A Légió kapta az idén is a legnagyobb tapsot - mint immár másfél évszázada - a párizsi Champs Elysén, a francia nemzeti ünnep hagyományos katonai díszszemléjén. A fiúk most is kőkemények, ahogyan legendás fehér fejfedőjükben (képi blanc) bemutatják a légiós menetet, amelyben egy perc alatt pontosan 85 kigyakorolt- kimért lépést tesz a katona. Az Idegenlégiót most 162 esztendeje alapította Lajos Fü- löp, a „polgárkirály”. Ma száz országból 8500 tagja van. Ösz- szesen 36 ezer légionista vesztette életét a vélt vagy valóságos francia érdekekért vívott harcokban. A Légió számára a legnagyobb mészárszék érdekes módon nem a múlt század számtalan gyarmatszerző háborúja volt, hanem az a két háború, amelyben Párizs ebben az évszázadban legfontosabb két gyarmatától megválni kényszerült: 1945 és 1954 között az indokínai (főleg vietnami), valamint 1954 és 1962 között az algériai háború. E sajátos alakulatnak mindig is az volt a lényege, hogy nemcsak franciák vérezhettek Franciaországért. De a külföldiek aránya soha nem volt olyan magas, mint éppen napjainkban. A hatvanas-hetvenes években a nem franciák a létszám 55 százalékát tették ki, ma kerek 75 százalékát. „Becsület és hűség” - ez a Légió közismert jelszava. Lehet, sőt valószínű, hogy katonái többé-kevésbé méltóknak bizonyultak e lózunghoz, de belépésük előtt többségük nagyon is távol állt a becsülettől is, a hűségtől is. Közhely, hogy sok bűnöző talált itt menedéket, de századunkban a rekruták többségét inkább a nagy politikai viharok vetették a Légió híres-hírhedt laktanyáiba. 1917-ben jöttek az oroszok, a spanyol polgárháború után a köztársasági oldal spanyol és nem spanyol vesztesei, akik a Pireneusok francia oldalán lévő lágerekből léptek be az Idegenlégióba. A második világháború után a legtöbb jelentkező német volt, 1956-ban magyar és 1968-ban, a Prágai Tavasz eltiprása után cseh és szlovák. lyan a Légió, mint egy történelemkönyv. Most, a szovjet birodalom összeomlása után soha nem látott arányban töltődik fel a kelet-európai régióból, beleértve egy újabb német hullámot is. Mert bár a német törvények tiltják a toborzást, a bukott NDK belső karhatalmának sok tagja jelentkezik - és százan közülük már az ENSZ kötelékében idegenlégiósok az ex-Ju- goszláviában.
