Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-12 / 219. szám

1993. augusztus 12., csütörtök aj Dunántúli napló 9 Alakulóban az egységes szövetkezeti bankhálózat Pénz zökkenőmentesen a falusi lakosságnak Herkóné Dömölki Piroska a Pécs Expo díjával Fotó: Läufer Az információ hatalom - éljen vele! A Carat Consulting Club a vállalkozók adatbankja Baranyaiak üzleti útja Finnországba, Oroszországba és Nagy-Britanniába A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara november végén egy­hetes üzleti utat szervez Nagy-Britanniába. A szerve­zésben a magyar szervezet part­nere a Birminghami Kereske­delmi Kamara, valamint a Ma­gyar Köztársaság Londoni Nagykövetsége. A kamara ugyancsak egyhetes üzleti utat szervez január végén Finnor­szágba és Oroszországba ahol szintén a nemzeti kamara, il­letve a Gyáriparosok Szövet­sége a közreműködő szervező fél. Az utak iránt érdeklődő üz­letemberek jelentkezhetnek a kamarában. Maradtak az ipari termelői árak Az ipari termelői árak június­ban minimális mértékben, 0,3 százalékkal emelkedtek, akár­csak az előző hónapban. Április­ban az árnövekedés 0,8, márci­usban 0,1, februárban 0,3, janu­árban pedig 3 százalék volt. Minderről a Központi Statiszti­kai Hivatal tájékoztatta az MTI-t. A 0,3 százalékos ipari termelői áremelkedés mellett a belföldi értékesítési árak 0,1 százalékkal csökkentek május­hoz képest. Az exportértékesí­tés árai viszont 1,2 százalékkal növekedtek egy hónap alatt.A belföldi értékesítési árak janu­árban 2,7, februárban 0,7, már­ciusban és áprilisban 0,5-0,5 százalékkal, májusban pedig 0,3 százalékkal emelkedtek. A drá­gulás az exportárak esetében ja­nuárban 1, februárban 0,9, már­ciusban 0,7, áprilisban 1,1, má­jusban pedig 1 százalékos volt. Az esztendőt vizsgálva az ipar termelői árai júniusban 10,9 százalékkal voltak maga­sabbak, mint egy évvel koráb­ban. A belföldi értékesítés ár­színvonala 11,4 százalékkal, az exporté 12,2 százalékkal emel­kedett. A múlt év decemberéhez vi­szonyítva a termelői árak 4,9 százalékkal, a belföldi értékesí­tés árai 4,6 százalékkal, az ex­portárak pedig 6,1 százalékkal nőttek. Augusztus 30-31: Karbantartási tanácskozás ’93 A karbantartás szervezeti és gazdasági kérdéseiről szervez kétnapos országos tanácskozást a Gépipari Tudományos Egye­sület Baranya Megyei Szerve­zete augusztus 30-31-ikén Pé­csett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. Van, lesz miről tanácskoz­niuk, hiszen a gazdálkodó szer­vezetek többnyire lemondtak karbantartó egységeikről, ugyanakkor a gazdaságos, fo­lyamatos és minőséget biztosító gyártást, működést fenn kell tar­tani. Hogyan tovább? A PMMF Boszorkány utcai épületének 011. számú előadó­jában augusztus 30-ikán 9 órakor kezdődő karbantartási tanácskozás erre keresi és re­mélhetően meg is adja a választ az érdeklődő karbantartási és üzemfenntartási szakemberek­nek. Lopják a szövetkezeteket? Olyan emberrel persze még nem lehet találkozni, aki a hátán cipelné a takarékszövetkezete­ket, de a csábítás trükkje már a napi valóság része. A fölerő­södő takarékszövetkezeti integ­ráció hírére egyes nagyobb bankok próbálkoznak azzal, hogy magukhoz édesgessék az ugyancsak nagyobb és gazdasá­gilag erősebb szövetkezeteket. A tagság pedig tiltakozik. Két mindent elsöprő érvük van: nem akarják elveszíteni a pén­zükből évtizedekek alatt gyara­podó szövetkezeti létesítmé­nyeket és szolgáltatásokat, va­lamint részjegyeiket is a mos­tani szervezetben érzik nagyobb biztonságban. Józan paraszti ész A pénzügyekben kevésbé já­ratos tagság inkább megérzése­ire hallgathat. A józan paraszti eszükből fakadó következtetés­sel azonban egybeesik a valóság is. A bankok és a takarékszö­vetkezetek közötti tárgyalások ugyanis éppen ott tartanak, hogy az előbbiek az utóbbiak javából igyekeznek mazsolázni, különféle előnyöket ajánlva a sikeres csábítást követő időre. A szándék érthető, hiszen e szövetkezetek előnyös infrast­ruktúrával bírnak, ideálisan egészítenék ki a hiányos banki fiókhálózatot. Ez viszont nem más, mint a szövetkezetek ál­Ezzel a címmel jelent meg a Magyar Gazdasági Kamara új kiadványa. A kötet hármas ta­golásban időrendben, témakö­rök, illetve hely szerint tartal­mazza a hazai vásárokat. lamosítása, hiszen a jelenlegi bankok nagyobb részt állami tu­lajdonban vannak. Miközben a háttérben már javában zajlanak az események, a felszínen semmi nem történik. A tagság legfeljebb hallomásból tud az eseményekről, a demok­ratikus fórumokon még nem kérdezték a véleményüket. A tárgyalások sutaságát az is erő­síti, hogy a hivatalos politika az integrált takarékszövetkezeti bankhálózatot akaija. A személyes ismertség is tőke Voltaképpen ez az integrá­ció indította el a mélyben zajló folyamatokat. A 256 takarék- szövetkezet alacsony tőkével, szétszabdalt hálózattal vérsze­gény konkurencia a pénzügyi szolgáltatások piacán, ám együtt, 1800 fiókkal már esé­lyesek a vidéki partnerek meg­őrzésére. Nekik ugyanis nem új betéte­seket, hitelt igénylőket kell ke­resniük, hiszen hagyományuk, rangjuk van a falusi lakosság körében. Mindenki ismeri a fiók vezetőjét, valamennyi dolgozó­ját, és fordítva is igaz a kapcso­lat; vagyis nem egyedül a pénz a tőke, hanem a személyes is­mertség is referencia a pénzügyi műveletekhez. Jól tudták ezt a takarékszö­vetkezetek is, éppen ezért kezd­ték fölerősíteni saját magukat. Az egész szövetkezeti szektor­A kamara a jövőben is fo­lyamatosan gyűjti a magyar vá­sárok és kiállítások adatait, és ezekről az új formában ad ösz- szefogó tájékoztatást a cégek, üzletemberek számára. ban egyedül és korán fölismer­ték: mindenre kiterjedő straté­giát kell kidolgozniuk ahhoz, hogy biztonságos jövőjüket megalapozzák. A koncepció kész, ami az integrált takarék­szövetkezeti bankhálózat néven terjedt el a gyakorlatban. Phare- támogatással Leegyszerűsítve a 256 szö­vetkezet összefogását, rend­szerbe szervezett cselekvését je­lenti. Konkrétan, a részletekre tekintettel sem sokkal bonyolul­tabb a rendszer, hiszen az önál­lóság és a közös munka jellemzi e jövőt. Valamennyi szövetke­zet megőrzi teljes önállóságát, ez következik az évszázados gyökerű szövetkezeti demokrá­ciából is. Az együttműködő cé­gek döntéseiket a megoldandó feladathoz legközelebbi helyen és intézményben hozzák, vagyis gyors, operatív beavatkozások­kal őrködhetnek a működőké­pesség fölött. A tulajdonukban lévő takarékbank ellátja az úgy­nevezett központi banki szerep­kört, ami tőkeerőben és nem­zetközi kapcsolatokban felérté­kel minden egyes szövetkezetét. Az integráció teszi lehetővé, hogy közösen fejlesszék az ez­redfordulóhoz közel már nélkü­lözhetetlen informatikát. Ennek következménye lehet, hogy a Göcsejben nyaraló záhonyi szövetkezeti tag minden zök­kenő nélkül pénzéhez jut betét­könyvéből. Mintegy második biztonságként létrehozták az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapot (OTIVA), amely különleges védelmet nyújt a betétek tulaj­donosainak. Ä bajok megelőzé­sére illetőleg korai kezelésükre megszervezték sajátos ellen­őrző és tanácsadó szervezetü­ket, és folyamatosan képezik magukat a hálózatban dolgo­zók. Látva a szövetkezeti mozga­lom átgondolt jövőképét és erő­feszítéseit, a Földművelésügyi Minisztérium Phare-irodája anyagilag is segíti az elképzelé­seket. A közeljövőben 11 millió ECÜ támogatást adnak a taka­rékszövetkezeti modernizáció­hoz. Erős versenytárs Az anyagilag is megerősített, „komplett” hálózat már erős konkurencia a városukban állást vert bankoknak. Vidéki terjesz­kedésük akkor lehet esélyesebb, ha addig keltenek zavart a taka­rékszövetkezetek között, amíg réseket találhatnak lendületes építkezésükön. Remélhetően ezt sehol nem hagyják a szövetkezők. Önbi­zalmukon és saját jövőjükbe ve­tett hitükön kívül őket erősítik a nemzetközi tapasztalatok is. A szövetkezetek a világon minde­nütt egységes hálózatot képez­nek, és tagjaik szolgálatában szervezik munkájukat. Csak így érhetik el, hogy a legkisebb fal­vakban, hátrányos helyzetük miatt gyengébben működő fiók­jaikat sem kell bezárniuk. Ilyen erő birtokában már majdnem mellékes körülmény, hogy a ke­reskedelmi bankok ezt tisztelet­ben is tartják, és nem szokásuk a falusi terjeszkedés. V. Farkas József A magára valamit is adó vál­lalkozó saját bőrén tapasztalja, hogy a megszerzett információ­val mennyit profitálhat, anélkül pedig milyen hátrányos hely­zetbe kerülhet. Sokan épp ezért arra vállalkoznak, hogy üzleti információkat szolgáltató adat­bankot hozzanak létre. Hazánk­ban már vagy hatszáz különféle adatbank áll, természetesen nem ingyen, a vállalkozók ren­delkezésére. A BOSS magyar menedzser holding által tavaly márciusban életre keltett Carat Consulting Club (CCC) vállalkozást ser­kentő program keretében bárki valamennyi magyarországi és külföldi adatbankból gyorsan beszerezhet megbízható üzleti adatokat, illetve maga is betáp- láltathatja saját ajánlatait. A rendszer tagja egyszeri örökös tagdíjért közvetlenül juthat üz­leti és közérdekű információk­hoz, részt vehet az idegenfor­galmi értékesítési és az elektro­nikus hirdetőtábla rendszerben, hozzájuthat 1972-től napjainkig valamennyi törvényhez és ren­delethez a jogi adatbankból. A mostani Pécsi EXPO Kö­zönség díja is jelzi: bemutatko­zásuk, valamennyi szakmai na­pon való részvételük eredmé­nyes volt. Hiánypótló szolgálta­tásukkal sikeresen mutatkoztak be Baranyában néhány hónapja, A Városvédő Vállalkozók Klubja (VVK), a VVK Kft. tu­lajdona, kedvezményes vásár­lási lehetőséget biztosít a klub­tagoknak, valamint forgalom­növelési lehetőséget ad a ked­vezményadó partnercégeknek az egész ország területén. Nap­jainktól az ezredfordulóig egyre kevesebb pénze lesz egy-egy helyi városi önkormányzatnak és az adózó állampolgároknak, hogy anyagi eszközökkel támo­gassák lakóhelyük színvonalas üzleti és kulturális arculatának kialakítását. Éppen ezért kapott a VVK küldetésén belül külön­leges szerepet egy városköz­pontú üzleti filozófia kialakí­tása. A már meglévő klubtagok olyan vállalkozók és magán- személyek, akik a mindennapi üzleti és egyéb tevékenységü­kön túl fontosnak tartják váro­suk fejlesztését és védelmét. Minden olyan városban, ahol azóta is mind többen fedezik fel szolgáltatásaik előnyeit. A pé­csi, Szigeti út 98. szám alatti adatbankjuk előzetes egyeztetés alapján hétfőnként 9-11 óra kö­zött bemutatót tart az érdeklő­dőknek. A CCC szolgáltatásai­ról az országos és nemzetközi hálózatú klub helyi képviselője, Herkóné Dömölki Piroska ad bővebb felvilágosítást a 333-018 telefonszámon. A CCC központi szakember- gárdája egy-egy ötlet életképes­ségét felmérő piackutatást is végez, külföldről kinnlevőség behajtását is vállalja. Vala­mennyi partnerüket leinformál­ják, nehogy azok esetleges fize­tésképtelensége rontsa a klub megbízhatóságát. Az idő pénz! Az árutőzsdei hírek náluk már szerda déltől elérhetők, a priva­tizációval és a csődeljárásokkal kapcsolatos információkat is minden más híradást megelőzve elsőként szerezhetik be tagjaik telefonon, faxon, avagy számí­tógépes modemen keresztül. Emellett nyitott (ingyenes) adatbázist is működtetnek. Budapesten már létezik a Ca­rat magángimnázium, ilyet sze­retnének valamennyi megye- székhelyen is létrehozni. Tá­voktatási rendszerük már a fi­zika, matematika, kémia, ma­gyar és biológia területén nyújt segítséget tagjaiknak. M. L. 10 klubtag van, városvédő ala­pítványokat hoznak létre vagy már meglévőket támogatnak. Ha az adott városban 10 VVK tag van, all. klubtag tagsági dí­jának 5 százalékát átutalják az alapítvány bankszámlájára. Ahogy növekszik a klubtagok száma, úgy növekszik az új klubtagok tagsági díjából átutalt összeg. Az egyéni tagdíj befizetése esetén a jelentkező egy klubkár­tyát kap, céges belépéskor 3 da­rabot. Az egyéni kártya névre szóló, másra át nem ruházható. A cégkártyákon a cég neve sze­repel, így a kártyák cégen belül átruházhatók, azaz bármely munkatárs élvezheti a kedvez­ményes vásárlási jogot. A Vá­rosvédő Vállalkozók Klubjába jelentkezni lehet a következő címen: 1015 Budapest, Szabó Ilonka u. 63. Tel.: 115-45-75. Fax: 115-45-76. Kiállítások és vásárok Magyarországon Városvédő Vállalkozók Klubja alakult 4 > 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom