Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-11 / 218. szám
1993. augusztus 11., szerda aj Dunántúlt napló 7 Harminc év után a nemerői nyúltelep is eladásra kerül Fotó: Läufer László A Bikali ÁG is rt. lesz A nagy gazdaság mindent értékesít, mini lesz Derűlátó pesszimizmus Komolyan vesszük a boszniákat? Kötélhúzás az olajfronton Oroszország leállította Azerbajdzsán felé is olajszállításait rendezetlen tartozások miatt. Azerbajdzsán 10 millió dollár értékű áruval tartozik Oroszországnak az olajért cserében. Szombaton Kievben közölték, hogy Ukrajna nem kap orosz olajat, mert fizetési hátralékai vannak. Azerbajdzsán egyébként évente 10 millió tonnányi saját olajat termel ki. Néma város „Néma város” volt a hét végén a 30 ezer lakosú Romans Franciaországban: a város lakossága így tiltakozott az ellen, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a támadások a helyi kereskedők ellen, s ezeknek halálos áldozatuk is volt. Ismeretlen tettes késszúrásokkal megölt egy 25 éves kereskedőnőt, aki megtagadta, hogy átadja neki a kassza tartalmát. Szombaton zárva tartottak az üzletek, a kereskedők és a helyi lakosok együttesen vonultak fel a központban, igen sokan vettek részt a fiatal nő temetésén. Romans lakói feliratban kérték a belügyminisztériumtól, hogy erősítsék meg a helyi rendőrséget, és derítsék fel a bűnbandákat, a gyilkosság tetteseit. Míg a város lakossága a szombati néma tüntetésre készült, pénteken éjjel ismét gyilkosság történt Ro- mansban. Egy öttagú banda tagjai puskalövésekkel megöltek egy helyi bártulajdonost, mert az megtagadta kiszolgálásukat. Nem csökkennek a német kamatlábak A pénzpiacok ne számítsanak arra, hogy a német központi bank automatikusan csökkenteni fogja a leszámítolási kamatlábat, miután a héten meglepetést keltve mérsékelte a 28 napra szóló hitelek díját - jelentette ki Johann Wilhelm Gad- dum, a Bundesbank igazgatója. Tömegverekedés punk-hangversenyen Harmincán megsebesültek, és a fesztivál kisszínpada teljesen rombadőlt a lengyelországi Jarocinban (Kalisz vajdaság) rendezett rockfesztiválon péntek este kirobbant tömegverekedésben. A verekedés akkor tört ki, amikor a Smar S.W. nevű lengyel punkzenekar műsora közben az együttes rajongói a biztonsági őrökkel vívott kézitusa után felugráltak a színpadra, és rombolni kezdték a hangszereket és a hangosító berendezéseket. A beavatkozó rendőröket a punkok kövekkel, palackokkal és a padokról feltépett deszkalapokkal dobálták. A Bikali Állami Gazdaságban is folyik a decentralizált privatizáció. Valamennyi állattartó és halászati egységet értékesítik, de szinte minden eladásra kerül. A pályázati feltételek között szerepel, hogy át kell venni az embereket, és folyamatos munkaviszonynak kell számítani az idejüket. A halastavak elkeltek-A sumonyi, a bikali és az attalai halastavak már elkeltek, de a pellérdire csak érdeklődők jelentkeztek, komoly vevő nem volt - mondja Tóth István, a Bikali Állami Gazdaság igazgatója. - Az oroszlói kerületet egyben senki nem akarja megvenni. A húspép üzemre ugyan volt jelentkező, de a sertéstelepre még érdeklődő sem. A kertészetet ugyan megvennék, ahol kajszi, őszibarack és szilva terem, de a földért bérleti díjat kell fizetni az Állami Vagyonügynökségnek, mert az állam tulajdonában marad, és ez sok embert elrettent. Ez a gyümölcsös már 15 éve exportálással foglalkozik, a legkorszerűbb berendezésekkel van felszerelve. A belföldi piacon nem lehet értékesíteni az itt termő gyümölcsmennyiséget, a külföldi meg bizonytalan. Kiszolgáltatott helyzetben vannak a termelők, hiszen a terméshozamokat nem lehet előre megtervezni. A hazai konzervgyárak pedig képtelenek feldolgozni ezeket a mennyiségeket.-Eddig három nagykereskedelmi cégnek adtunk el, ebben az évben belépett a Limpex Rt is, amelynek többségi tulajdona van a nagyatádi konzervgyárban. Tőlük több millió forint előleget kaptunk, és biztos a termékeink piaca. A bikaliak 30 évig foglalkoztak nyúltartással, a nemerői nyúltelep most eladásra kerül. Ugyanez a sors vár az alsómo- csoládi sertéstelepre is. Vevő még nem volt, egy dolgozói kezdeményezés elindult a telep megvásárlására, tíz éves részlet- fizetéssel szeretnék megkapni. Tervezetük az ÁVÜ-nél van. A keltető, a dombóvári ipari üzem is vevőre vár. A dombóvári üzemre a dolgozók ajánlatot tettek, kaptak banki ígérvényt, ezért függőben maradt a pályázat, de a végén mégsem adták meg a kért kölcsönt. Várhatóan felélik önmagukat- Ha valami gazdasági változás nem történik, és a mezőgazdaság valami úton, módon nem lesz sokkal jövedelmezőbb, akkor potom pénzért kelnek el a gazdaságok - folytatja Tóth István. - A vagyonértékelés során a piaci értékek nem működnek. Az átalakulást követően az el nem adott rész, tartalékvagyon lesz. Kérdés, hogy a későbbiekben hogyan lehet majd privatizálni. Várhatóan folyamatosan felélik önmagukat, és meg kell szüntetni az ott folyó tevékenységeket. Ha a sertésnek nem lesz védőára, akkor egész egyszerűen egy idő után nem szabad vele foglalkozni, mert úgy nem lehet termelni, hogy többe kerül egy disznót felnevelni, mint amennyit fizetnek érte a felvásárláskor. A földek szétaprózása még nagyon sok gondot fog okozni a későbbiekben, ha mindenki egyedül óhajtja megművelni a területeit az nagy energiapazarlás lesz. Össze kell majd állni az embereknek, mert másképp kihasználatlanul állnak majd a gépek. A vagyon értékesítése nagy gond, hiszen a reorganizációs hitel felvételéhez is 30-50 százalékos önrész szükséges. A külföldi befeke- tető sem mindig szerencsés, mert van, aki csak azért vásárol meg egy gazdaságot, hogy ott megszüntesse a termelést. Javító és szolgáltató üzem A KSZE finanszírozza a bikaliak termelését, így tudják megtermelni a szükséges takarmányt. Egyre kisebb a gazdaság földterülete, jelenleg 1800 hektáron termesztenek növényeket, és használják a kárpótlásra kijelölt földeket, de még nem fejeződött be a földek árverése sem.- Akik a kárpótlási földárverések során földhöz jutottak, művelik is a területeiket - mondja Tóth István. - A gazdaság jogutóda egy javító és szolgáltatást végző üzem lesz, amely a környéken élőknek a szántástól a vetésen és betakarításon át mindent elvégez. Vállaljuk majd a termények raktározását is, hiszen 4200 hektár termény tárolására alkalmas a tárolókapacitásunk. A megmaradt földterületen részben áru-, és részben takarmánynövényeket termesztünk majd. Ebben az évben 400 hektár búzát, 700 hektár tavaszi árpát, 710 hektár napraforgót, 850 hektár kukoricát és 504 hektár hibrid rozst vetettünk. A gazdaságban dolgozók létszáma néhány év alatt a felére csökkent. Sz. K. Azt állítja Soros György, a legismertebb magyar „világpolgár” a londoni Times hasábjain, hogy nagyon vigyáznunk kell, nekünk, az emberiségnek, mert „mintha nem fognánk fel, mi történik Boszniában”. Amihez bátran hozzákérdezhetjük: s azt felfogjuk, ami Bosznián túl, még oly sokfelé történik? A nagytekintélyű stockholmi békekutató intézet, a S1PRI nyilvánosságra hozta, hogy tavaly a Föld különböző pontjain 30 nagyobb háború zajlott. A jelent ismerjük, a jövőt pedig úgy ítélik meg a tudósok, hogy „az erőszakos konfliktusok száma csak nagyon lassan fog csökkenni”. Milyenek ezek a háborúk? Immár csak egy részük régifajta, a „megszokott”, például a Közel-Keleten. Sok közülük jellegében friss: egyértelműen a szovjet birodalom széthullása következtében tört ki, részben éppen Európában. S Az Új DN.-ben július 19-én megjelent Baranyai borok bora c. cikkhez hozzáfűzzük, hogy az idei megyei borversenyen a szép borok különböző érmeket kaptak, a legkiválóbbak pedig nagy díj at. „Baranyai borok bora” címet nem adományozott a zsűri, de több éven át a megyei borversenyeken a bíráló bizottság valóban adott plakettet „Borok bora Baranyában” címmel. Erre azonban az utolsó három évben már nem került sor. A cikkben szereplő Lesseps Ferdinánd szőlőfajta „amivel sok mindent lehet csinálni” a di- rekttermőkhöz és származékaihoz tartozik. A fajtát J. Pearson állította elő a Chasselas dóré és az Izabella keresztezésével. Termése és bora direkt- termő-jellegű, ezért a cikkben szereplő javaslattal ellentétben termesztését nem javasoljuk, hiszen a direkttermő szőlőfajták telepítését 1923 óta törvény tiltja. Borukban az európai fajtáktól eltérő, kellemetlen „róka vagy pézsma” ízt és illatot árasztanak, és az ilyen szőlőkből készített borokban kétszeres mennyiségű (0,3-0,4 gramm/li- ter) metilalkohol (faszesz) képződik, mely az idegrendszert, főleg a látóidegeket károsítja. A direkttermő fajták és származékaik, az európai szőlőfajtáktól eltérő színanyagokat - ún. diglükozidokat - is tartalmaz, és ezeknek az anyagoknak az orvostudomány szerint daganatkeltő hatásuk van. Ilyen színanyagot is tartalmazó bort nem szabad sem forgalomba egyre több az olyan konfliktus, ami egy-egy ország belső erői között dúl, és szakértők sem tudják eldönteni, háborúnak vagy polgárháborúnak tekintsék. De a lényeg mégis minden esetben a pusztítás, döbbenetes mennyiségben. És mi mégsem vagyunk igazán döbbentek? Miért? Jeszenszky külügyminiszter „derűlátó pesszimizmusa” korántsem csak őt jellemzi. Akár egyfajta kor-jelenségnek is te- kinthető, legalábbis itt, Európában. Úgy fogalmazott (s ennek a logikája nehezen vitatható): ahhoz képest, hogy egykoron „valakik, valahol, valamikor megnyomhatták volna a gombot”, s ezzel elindíthatták volna a világháborút, a mai helyzet, számtalan bonyodalma ellenére sem adhat okot „teljes elkeseredésre.” Teljes elkeseredésre nyilvánvalóan sem ok, sem mód. Mégis: elég komolyan vesszük a boszniákat? Kocsis Tamás hozni, sem pedig európai kékszőlőből készült borokkal házasítani. Baranya megyének, szinte egész területe alkalmas szőlő- termelésre. A parcella égtáji kitettsége, tengerszint feletti magassága, talajának összetétele stb azonban lényegesen differenciálja az adott helyen termelhető borok minőségét. így a kedvező adottságok összhatásaként alakultak ki a borvidké- kek és borhelyek. Megyénkben 28 település szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak az előbbi kategóriához. Az Új DN 1993. július 21-én, az 1996-os EXPO-val kapcsolatos közmeghallgatásról szóló írásában „Kistótfalu és környéke, mint kiváló borvidék” sajnos nem pontos megállapítás. Kistótfalu község jelenleg nem tartozik a vele határos villány-siklósi borvidékhez. Ázokban az egyébként arra érdemes községek, ahol a szőlő- terület nagysága nem éri el a mezőgazdaságilag művelt területek 5 %-át, nem kerülhettek a borvidéki és borhelyi besorolásba. Egyesületünk, valamint hivatalunk egyaránt igyekszik elősegíteni ezen települések felzárkózását, a megfelelő kategóriákba való bekerülését, egyszersmind védve a borhelyek és borvidékek rangját, becsületét. Környei Béla FM. Hivatal Dr. Lisicza István Szőlő-és Bortermelők Bm. Egyesülete Borok bora Baranyában / Égtáj, magasság, talaj Tizenkét családi ház Kőszegen A harmadik S.O.S. falu Az árucsere kényszerű előnyei Mindenki tartja magát a szerződésben vállaltakhoz? Gyakorlatilag elkészült a harmadik magyarországi S.O.S. gyermekfalu Kőszegen, s megtörtént a műszaki átadása is - tájékoztatta az MTI tudósítóját Vájná Gá- borné, a nemzetközi szervezet ügyvezető titkára. A battonyai és a kecskeméti után harmadikként felépült gyermekintézmény gyönyörű természeti környezetben található a történelmi város délkeleti határán. A 12 családi ház jellegű építmény és közösségi épületek, valamint sportpályák és játszóterek mintegy 300 millió forintba kerültek. A költségeket teljes egészében az innsbrucki székhelyű S.O.S. Kinderhof International állta. Már csak apróbb kiegészítő berendezések megvásárlására keresnek szponzorokat. A terveket a fővárosi KÖZTI készítette, a kivitelezést a Vasép Generál Kft. végezte, míg a műszaki ellenőr a Montavid Mérnöki Rt. vasi részlege volt. A gyermekfalut hivatalosan októberben avatják. Jelenleg az épületek belső berendezéseivel foglalkoznak, s a helyszínen vannak azok a kiválasztott anyák is, akik a leendő kis lakókat - árva és elhagyott gyerekeket - nevelik majd a világszerte sikerrel alkalmazott módszer szerint. A gyermekek kiválasztására az ország gyermek- és ifjúságvédő intézményeit kérték fel. A harmadik hazai S.O.S. gyermekfalunak összesen 80 kisgyermek lakója lesz. (MTI) Vannak tehetősebb és a bankok szemében is hitelképes mezőgazdasági kis- és nagytermelők, melyeknek nem gond a termeléshez, a mindennapi munkához szükséges anyagok megvásárlása. De vannak olyanok is, amelyek már csak árucserével (barter ügylet) tudják beszerezni a létükhöz szükséges gépet, vetőmagot, műtrágyát, üzemanyagot, egyebet, ha találnak olyan céget, mely a majdani termésre megelőlegezi ezeket. A pécsi Agroker Rt-t, mely az általános pénztelenség miatt maga is kénytelen volt valamilyen áthidaló, kényszerű megoldást találni, hogy az általa forgalmazott termékekre vevőt találjon, két éve kínálta fel először ezt az árucsere lehetőséget. Jól tudják, a barter-ügylet a kereskedés legprimitívebb változata, de a semminél mindenképp jobb, eleve, mert a szerződő feleknek életteret biztosít. Mit jelent valójában az áruhitelezési konstrukció? A szerződésben foglaltak szerint mindazt megkapja hitelbe (természetesen kamatra) a nagy- és kistermelő az Agroker teljes kínálatából, amire csak szüksége van: gépet, alkatrészt, műtrágyát, vetőmagot, gáz- és motorolajat, szervizszolgáltatást. Ezekért meghatározott terményekkel (gabonafélék, napraforgó, cukorrépa), netán szarvasmarhával és sertéssel fizet. Természetesen a termelőt illeti meg a földművelődésügyi tárca által búzára, aszálykárra nyújtott kamatkedvezmény. A fizetőeszközként leadott terményért piaci viszonyoknak megfelelő alapárat számít be az Agroker, de az átvételi és értékesítési ár közötti különbözetet megfelezik a termelővel. Baranya, Somogy és Tolna megyében harmincnál több nagyüzem és nyolc-tíz kistermelő kapott végső megoldásként ezen a lehetőségen, van amelyik 1-2, a többség 8-10 és akad, amelyik 120 milliós szerződést kötött. A két év előtti indulásnál még csak 40 milliós volt, idén már 600 millió forint értékű a terménycsere kereskedelem. Terményértékesítési gondjaik eddig még nem voltak. Pölcz István, az Agroker Rt. mezőgazdasági osztályvezetője az üzleti titoktartás miatt nem adja ki partnereiket, ők maguk sem járulnak hozzá nevük nyilvánosságra hozásához, főként azok nem, akik a szerződés teljesítésével valamiképp adósak maradtak. Köztudott, a szerződéses fegyelem betartásában (is) nagyon messze vagyunk a világ élvonalától. Most is akadt termelő, amelyik a vállalt határidőre sem adta át a leszerződött gabonát, illetve annak csak egy töredékével fizetett. Az indokok? Nem termett több(?). Kellett a pénz munkabérre, erre-arra, ezért adták el az egész termést, vagy annak egy részét másnak. Mit tehet ilyenkor a kárvallott? Feljelentést tesz, a tartozás fedezetének elvonása bűncselekmény alapos gyanújára hivatkozva bírósághoz fordul és várja, várja a pénzét. Szerencsére ez még nem tömeges jelenség, bizakodnak, hogy nem is válik azzá. Az Agroker Rt. már megkezdte az 1994-es termeltetési szerződések kötését az őszi vetésű gabonákra. Murányi L.
