Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-09 / 216. szám
1993. augusztus 9., hétfő új Dunántúlt napló 11 Lezárult egy korszak A képregény regénye A minap hunyt el 68 éves korában Cs. Horváth Tibor, a hazai képregény megteremtője. Halálával lezárul egy korszak, a magyar képregény „aranykora”. Tekintsük át, hogy ez a műfaj, mely Amerikában született a századfordulón, miként került a honi sajtóorgánumok hasábjaira. A század elején a Kakas Márton nevű élclap oldalain tűntek fel elsőként a képaláírásos történetéé skék Garay Ákos és Mühlbeck Károly rajzaival. 1924-ben jelent meg az első képregényújságnak nevezhető kiadvány, az ,Aller Képes Családi Lapja”, melynek alapváltozatát Dániában szerkesztették. Angol és amerikai sorozatok alkották a színvonalas kiállítású és gazdag tartalmú hetilap gerincét. Az Aller négy évig szórakoztatta olvasóit. Ronggyá gyűrt példányait ma már csak horribilis összegekért lehet megszerezni. A következő képregényújságra, a Hári Jánosra tíz évet kellett várni. A lap a legffisebb angol képtörténeteket közölte, többek között Zana Grey: King, a kanadai lovascsendőr c. regényének adaptációját. Nem véletlen, hogy 1945 után a Pajtás hasábjain tűntek fel elsőként képtörténetek, melyeket Krikovszky Gizi, később Zó rád Ernő rajzolt. 1948-ban jelent meg Kuczka Péter „Ég a magtár” c. képregénye, melyet a Magvetőben közöltek. Ekkor vált hazánkban általánosan elfogadottá a képsorozatokra a „képregény” megnevezés. 1955-ben Gugi Sándor, grafikus azzal az ötlettel kereste meg Cs. Horváth Tibort, a fiatal újságírót, hogy csináljanak képregényt. Cs. Horváth meglátta az ajánlatban rejlő nagy lehetőséget, és elkészítették a Szabadságharcosnak a „Hajrá, lovasok” c. történetet, melyet sok más követett. A magyar képregény történetében 1957 az áttörés éve volt! Annak az évnek az elején kezdték közölni a Pajtásban a Win- netout, melyhez Zórád Ernő készítette a rajzokat. Ekkor került bele a szóbuborék és a narrátort szöveg a képkocka egészébe. A hatvanas évek elejétől folyamatosan közölt képregényeket a Füles, a Magyar Ifjúság, a Népszava, a Lobogó, és ki győzné felsorolni, hogy még hány sajtóorgánum. Cs. Horváth neve a színvonalasan megírt irodalmi adaptációk védjegye lett. Olyan zseniális grafikusokkal dolgozott együtt, mint a már említett Zórád Ernő, akinek művészi képregényeit az igényes nyugat-európai piac is elfogadta, Sebők Imre, aki fényárnyék kontraszthatását felhasználva egyedülálló stílust teremtett, és Korcs- máros Pál, aki a reális ábrázolást egyénien groteszkre tudta torzítani. Cs. Horváth fedezte fel az újgenerációs Fazekas Attilát is, aki azóta túl van a 200. képregényén. A legutóbbit, mely .Attila, a hunok csillaga” címet viseli, hét megyei lap vette át közlésre! Hogy a képregény rászoktat, vagy leszoktat az olvasásról, azt még ma is vitattják a szakemberek. Egy biztos, ezeket a képregényeket olyan emberek is elolvassák, akik soha az életben nem vettek kezükbe szépirodalmi műveket, s ezek által szereztek maguknak bizonyos fokú alapműveltséget. Sajnos az irodalmi adaptációk többsége megkövetelte a sok szöveget, a képkocka zsúfolt, túlinformált lett. A mesterinek megrajzolt magyar képregényeket egyebek között nem lehetett értékesíteni a nyugati piacon. Ä hetvenes évek végétől egyre kevese újság tartott igényt a hazai képregényekre, s a gyatra díjazás miatt megfogyatkoztak a műfaj művelői is. A redszerváltás után kérészéletű képregényújságok alakultak és szűntek meg. (Hepiend, Vampi, Menő Manó, stb.) Közben persze a magyar piacot is elárasztották a vegyes színvonalú nyugati képregények. Fazekas Attila ,Jiotond” nevű képregénymagazinja maradt az egyetlen kiadvány a külföldi comi- csok áradatában. A szakma most abban reménykedik, hogy a jövőben „komoly” magyar grafikusok is elismerik a képregény létjogosultságát, s vállalkoznak a megrajzolásukra. Kiss Ferenc Szt. István napján szentelik fel és emelik helyükre azt a négy harangot, melyek augusztus 6-án érkeztek meg Passauból. A Boldog Gizelláról, Szt. Erzsébetről, Szt. Imréről és Henrik német-római császárról elnevezett harangok a német hívek adományaiból készültek. Tempus program Az Európai Közösség bizottsága - a nyári szünet előtti utolsó ülésén - jóváhagyta az 1993/94-es oktatási évre szánt költségkeretet az úgynevezett TEMPUS-program számára. Egyebek között ebből finanszírozzák a kelet-európai országok főiskolai és egyetemi hallgatóinak és oktatóinak közösségi intézmények szervezésében végzett tanulmányait. Az összesen 134,65 millió ECU-s (jelenlegi árfolyamon 152 millió dolláros) költségkeret jóváhagyását csütörtökönjelentették be hivatalosan Brüsszelben, az EK bizottság központjában. A programok legnagyobb arányát az a konstrukció teszi ki, amelyben valamely kelet-európai felsőoktatási intézmény felveszi a kapcsolatot legalább két európai közösségi tanintézettel (ebből legalább az egyiknek egyetemi szintűnek kell lennie), s ha kialakítanak valamely közös oktatási tervezetet, annak megfinanszírozását kérhetik a TEM- PUS-alapítványtól. Kisebb hányádban, de ugyancsak megpályázhatók „TEMPUS-pénzek” - bizonyos feltételek teljesülése esetén - nyugati egyetemen történő egyéni tanulmányok finanszírozására is. Síremlék a foglyoknak Síremléket állítottak a novgo- rodi területen fekvő Borovicsi város közelében a második világháború alatt működött fogolytáborban elhunyt lengyel hadifoglyok emlékének. A lengyel Honi Hadsereg, az Armia Krajowa fogságba esett katonáin kívül más nemzetiségű - köztük magyar - hadifoglyokat is őriztek a hírhedt szovjet belügyi népbiztosság, az NKVD 270-es számot viselő táborában. A elhunyt magyarok sírjait szintén megtalálták. Az eseményen a moszkvai magyar nagykövetség képviselői is jelen voltak. MM IRTA: KI5S FEKEUC ATTILA A HULIOK CSILLAGA MM RAJZOLTA: FAZEKAS ATTILA jjfßlSZTUJ UTAU Afif-ATRMK. A KELET-IS Uyugatrómai Birodalom őzomszédmgaBAU EGY UOMÁD LOVASHEMZET EL-, A HUU. UŐ5 KIRÁLYUK, 33FUDEG0Z MAR TÍZ EVE , HALOTT öccse, RüGHA ktraly HE33ZE KELETEU VÍVJA v GYŐZTES CSATÁIT fi FŐSEREGGEL. Beudeguz FIAI, 3B>uda es Attila , akik arjuk HALÁLAKOR MÉG GYERMEKEK VOLTAK, A DÚLJA [ISZTERJ BAL RARTJÁH TÁBOROZ (LAK. RkUUOU/A ROMAI RROVIUC/AI RETTEGIK UEVÜKET. 1 Uekzh A Tr HOSO LYOD SZÁZSZOR r i A*' 1/0 j, /'f JJezd. Attila! IöTEUMILYEU SZEREK MOSOLYOG RALIK! tfc* rO. LjZ EELJ -7^1 KA . LU MÍUDE/JTŐL, megvedelek! * i
