Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-09 / 216. szám
1993. augusztus 9., hétfő uj Dunántúlt napló 9 Ellenzéki pártok a földtörvény-tervezetről Liberálisabb a korábbinál Miért a keménység? Fogytán az amerikai türelem Kemény hangú üzenetek hallhatók az elmúlt napokban a Fehér Házból. „Ketyeg a bomba” Boszniában - jelentette ki Bili Clinton szóvivője, azzal fenyegetve Belgrádot, hogy a kéksisakosok elleni támadások légicsapásokat válthatnak ki a. Formálódik a NATO-gé- pek bevetési terve is - szivárgott ki az észak-atlanti szervezet házatájáról, valószínűleg épp azzal a szándékkal, hogy nagyobb engedményekre bírják a katonai fölényére támaszkodó belgrádi vezetést. Miért e keménység? Csupán hangsúlyváltásról lenne szó, vagy Washington tényleg rászánja magát a közbeavatkozásra? A kérdésekre persze - nézőpontjuktól függően - a szakértők is eltérő választ adnak, ám az kétségtelen, hogy az amerikai „be- keményítésre” újabban korántsem csak Bosznia kínálkozik példakánt. A megfigyelők már a júliusi, tokiói tőkés csúcson is úgy látták , hogy az amerikai elnök elődjénél harcosabb álláspontot képvisel, mintegy bizonyítandó feltett szándékát: azt, hogy a hazai gazdaság rendbetétele, fellendítése érdekében kereskedelmi partnereivel szemben is jobban érvényesíti érdekeit. Hogy az európai valuta-felfordulás is segítheti a washingtoni szándékokat? Meglehet, de a lényeg talán nem is az ilyen véletlen egybeesés, hanem a mind érezhetőbb washingtoni eltökéltség. Időhúzó egyeztetés helyett „diktálni” akar Washington? Úgy érzi, megint be kellene tölteni az egyértelmű vezetői szerepet? Az ilyen megközelítés valószínűleg eltúlzott; a Fehér Ház továbbra is a sokolalú koordináció hive. Mindeddig éppen az európai szövetségesek, elsősorban a britek és a franciák vonakodása tartotta vissza az Egyesült Államokat a határozottabb cselekvéstől a délszláv frontokon. Ám, amint a Bosznia ügyében nyilvánosságra hozott legfrisebb döntések, vagy a Szomáliában békemisszióból „rendcsinálásig” eljutott események is mutatják: az amerikai türelem fogytán. A jövő gyümmölcse a josta A koalició két pártja is élesen bírálta az elmúlt napokban a földtörvény legújabb,Szabó János miniszter nevével jelzett tervezetét.Ezen előzmények után az ellenzéki pártok szakértőinek véleményéről érdeklődtünk. MSZP Birtokmaximálást!-Külsőségeit illetően a választási kampány sajátos előjátékának tekinti az MSZP a föld törvény tervezete körül támadt vitát. Á koalíció egyes pártjai az agrárágazat válságáért őket terhelő felelősségüket a kisgazdákra igyekeznek hárítani: el- játszák, hogy a Földművelésügyi Minisztérium nem a koalíció szándéka szerint működik - vélekedett Orosz Sándor agrárügyekkel foglalkozó szocialista ügyvivő. Meglátása szerint egyébként lehet abban igazság, hogy az MDF-et „derült égből villámcsapásként” érte a földtörvény legújabb tervezete, hisz a korábbi változatok - mint fogalmazott - szolgaian másolták az MDF határozatait, szemben a mostanival. Ami pedig a tervezet tartalmát illeti: a külföldiek földtulajdonszerzésének bizonyos átmeneti korlátozásával a szocialisták is egyetértenek, jóllehet a magyar mezőgazdaság tőkehiányos és ennek hatékony ellenszere lehetne a föld külföldi birtokba adása. Az MSZP szerint a kormányt terheli a felelősség azért, hogy a gazdaság kialakulatlansága miatt még mindig ilyen átmeneti intézkedéseken kell gondolkodni. Az ügyvivő hozzátette, hogy pártja a kezdeti időszakban elképzelhetőnek tartja a külföldiek tulajdonszerzésének teljes tiltását is. Nem az MDF álláspontja Derült égből villámcsapásként érte az MDF-et és koalíciós partnereit az a földtörvény-tervezet, amelyet most kaptak kézhez, s amely a földművelésügyi miniszter személyes nézeteit tükrözte, ellentétben Medgyasszay László politikai államtitkár álláspontjával - jelentette ki az MDF alelnöke Mártélyon, az MDF Ügyvezető Elnöksége és Csongrád megyei választmánya elnökségének zárt ülését követően. Úgy vélték: nem lenne esélyegyenlőség, ha külföldiek is vásárolhatnának földet. Az MDF és a koalíciós partnerek alapeszméje szerint az országot az itt élő emberek tulajdonába kell adni. A korlátozások feloldására pedig csak a gazdaság stabilizálódása: mintegy 6-7 év múlva látnak lehetőséget. A jogi személyiségek földtulajdonszerzése mellett ugyanakkor határozottan kiállnak a szocialisták, s egyetértenek a birtokmaximálási és korlátozási törekvésekkel is. SzDSz Helyi döntést! Kis Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szabaddemokrata alelnöke örömmel üdvözölte, hogy a földtörvény tervezetének legutóbi változata a korábbinál liberálisabb szabályozást körvonalaz a földtulajdonszerzéssel és - bérlettel összefüggésben. Az SZDSZ földtörvénnyel kapcsolatos álláspontját ismertetve a képviselő rámutatott: nem tartanák helyesnek, ha a törvény kategorikusan megtiltaná a külföldiek földvásárlását. A szabaddemokraták ugyanis úgy látják: a helyi közösségekre, azaz az önkormányzatokra kell bízni a döntést, hogy miként hasznosítják az adott mezőgazdasági területet. A földvásárlásra vagy földbérletre vonatkozó szerződéseknél pedig be lehet iktatni olyan jogi feltételeket, amelyek garanciát adnak arra, hogy a földterületet ne vonják ki a termelésből, a mezőgazdasági hasznosításból. A szabaddemokrata képviselő azért sem tartja elfogadhatónak a korlátozó szabályokat a külföldiek esetében, mert - mint kifejtette - az ország számos megyéjében, így például Szabolcsban a hazai gazdálkodók és földtulajdonosok nem tudják vállalni a föld megművelésével együttjáró anyagi terheA KDNP javaslata A Kereszténydemokrata Néppárt nem ért egyet a föld- művelési tárca által kidolgozott földtörvény-javaslat legutóbbi változatával - tájékoztatták a sajtó képviselőit a KDNP mezőgazdasági bizottságának vezetői. A kereszténydemokraták elképzelése szerint kizárólag magyar állampolgárok, valamint a magyar állam és az ön- kormányzatok vásárolhatnának termőföldet. A vásárolható termőföld mennyiségét is korlátozni kívánják,mégpedig 250 hektárban,illetve 5000 aranykorona értékben. A tárca jelenlegi javaslata szerint a külföldiek is szerezhetnének földtulajdont. két. Kis Zoltán hangoztatta azt is: megfelelő földvédelmi szabályok révén visszaszorítható a spekulációs célzatú földforgalom. Fidesz Koncentrációt! Glattfelder Béla,a Fidesz mezőgazdasági szakértője szerint a jelenlegi földtörvény-tervezet körül kirobbant koalíciós vita e pártok belügye, bár - tette hozzá - ahogy közelednek a választások, a kormánypártok egyre inkább megpróbálnak elhatárolódni egymástól és minisztereiktől. A fiataldemokrata hangsúlyozta: a koalíció teljes mértékben szétverte a még működő nagy mezőgazdasági egységeket, pedig az egyetlen megoldás a Fidesz szerint a miniparcellák helyett a földek koncentrációját segítő intézkedések meghozatala. - A koalíciós pártok megállapodásában szereplő korlátozás, miszerint magánszemélyek csak 250-300 hektár, illetve 5-6 ezer aranykorona értékű föld tulajdonát szerezhetik meg, nem elfogadható - mondta -, mivel az ilyen méretű földtulajdon gazdaságosan nem művelhető meg. A fiataldemokraták általában nem hívei a korlátozásoknak, mert az - a koalíciós pártok felfogásával ellentétben - kifejezetten növeli a spekulációs lehetőségeket. A külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatban a döntést minden esetben az adott helyen, például az önkormányzatok bevonásával kell meghozni. Egy adott személy földtulajdon nagyságának meghatározását a lokális és regionális monopóliumok korlátozásával lehetne megoldani - mondta Glattfelder Béla. - Arra lehetne jogszabály, hogy egy adott község közigazgatási területén belül egy személy a földtulajdonnak ne szerezhesse meg mondjuk 50, illetve 25 százalékát - fejtette ki a fideszes képviselő, aki szerint nem elfogadható az az érv sem, hogy a külföldiek földvásárlását azért kellene tiltani, mert túl alacsony hazánkban a föld ára. E korlátozás csak mesterséges, a vilápiaciaktól teljes mértékben eltérő árakat hoz létre, arról nem is beszélve, hogy a földár egy adott ország agrártámogatási politikájától is függ. Glatt- felder Béla egy holland felmérésre hivatkozva rámutatott: a központi támogatás nem a parasztok jövedelmeit, hanem a föld árát növelte. FKgP Cselédsors! A Kisgazdapárt akár az élete árán is megvédi a magyar földet - hangoztatja az a közlemény, amelyet csütörtöki rendkívüli ülésén fogalmazott meg a párt országos elnöksége a Szabó János földművelésügyi miniszter nevével fémjelzett földtörvény-tervezet ügyében. A Torgyán József országos elnök nevével jegyzett közlemény megállapítja, hogy a földtörvény-tervezet vissza akarja állítani a cselédsort Magyarországon, és a magyar jövő elleni ádáz merényletnek minősül. A Kisgazdapárt véleménye szerint a miniszterelnöknek kell helytállnia a tisztsége ellátására teljesen alkalmatlan minisztere helyett, és ezért a miniszteri fiaskóért a miniszterelnöknek kell a kellő konzekvenciát levonnia; a maga és a kormány nevében lemondani. A Kisgazdapárt országos tiltakozó demonstrációt kezdeményez, amennyiben a kormány elfogadja a nemzetellenes előterjesztést - hangoztatja a közlemény. (MTI) A jövő gyümölcsének tartott jostából állított össze kellemes ízhatású lekvárt és dzsemet a drégelypalánki Drégelyvár Gyümölcsfeldolgozó Kft. laboratóriuma. A fekete ribizli és az egres keresztezéséből született jostának nemcsak igen magas C-vitamin tartalma ad értéket, igazi karrierje az emberi szervezetbe bejutott káros sugarak lekötésére szolgáló képességéTavaly 4297-en haltak meg otthonukban baleset következtében Magyarországon, 46-tal többen, mint az előző évben. Az öngyilkosságok száma 4000 volt, valamennyivel több, mint 1991-ben - áll a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében. A múlt évben 100 ezer ember közül 41-42 lett otthoni baleset áldozata, körülbelül egyforma arányban nők és férfiak. Az így elhunyt férfiak 78 százaléka 50 évesnél idősebb volt, a nők 81 százaléka elérte a 70 évet. A férfiaknál mintegy háromszor gyakoribb volt a mérgezés, fulladás, illetve áramütés okozta halálos baleset, mint a nőknél. Az elesés, elcsúszás, fulladás 4 százalékkal többször szerepelt a halálokok között, mint egy éve. tői várható. A 100 százalékos svájci tulajdonban lévő drégelypalánki társaság az új termékből összeállított mintákat a piaci bevezetés első lépéseként orvosi konferenciákon mutatja be. Siker esetén a beszerzési háttér sem okozna gondot, hiszen nemcsak Drégelypalánk, hanem Eger és Debrecen környékén is sokan telepítenek már jostaültetvényeket. A statisztika szerint 100 ezer lakos közül 39 lett öngyilkos. Az öngyilkosságok 43 százalékát a falvakban követték el, egynegyedét a Vidéki, nem megyei jogú városokban. Az 55-64 éves korcsoportot kivéve az életkor előrehaladtával mindkét neműek körében növekszik az öngyilkosságok gyakorisága. A 75 évet elértek között a férfiak háromszor veszélyeztetettebbek. A fiatalabbak közt az arány még magasabb. A 25-34 év közti korosztályban például a férfiak ötször gyakrabban ölték meg magukat. Az öngyilkosok 60 százaléka felakasztotta magát, 20 százaléka pedig gyógyszermérgezésben halt meg. Öngyilkosságok A számok nőnek Módosították a földadó befizetésének határidejét Az aszálykárokat figyelem- bevéve a közelmúltban úgy döntött a kormány, hogy az 1993-ban esedékes földadó első részletét augusztus 15 helyett november 15-ig fizethetik meg a gazdálkodók. A halasztási lehetőség - tudtuk meg az APEH illetékesétől - a havi, a negyedéves és az éves adóbevallókra is vonatkozik. A halasztást nem kell külön kérelmezni, az automatikusan megilleti a magánszemélyeket és a gazdálkodó szervezeteket. Az adóhatóság késedelmi pótlékot november 15-ig nem számít fel. A bevallásban a fizetési kötelezettséget a november 15-i befizetési kötelezettséggel együtt kell szerepeltetni. (A törvény értelmében a földadót két egyenlő részletben, augusztus illetve november 15-ig kell hivatalosan befizetni - a szerk.) Ez évtől a földadó megállapításánál a május 31-i állapotot kell figyelembe venni, tavaly a január 1-jei állapot volt az irányadó. Az adóköteles földterület mértékét kerekítés nélkül kell feltüntetni. Ez is újdonság, hiszen egy évvel korábban még egész hektárra kerekítve kellett szerepeltetni a bevallásban az adatokat. Ez azt jelenti, hogy az idén az átlagos kataszteri tiszta jövedelmet is a töredék-hektárra eső rész figyelembevételével kell megállapítani. A földadóról szóló törvény értelmében aszálykár esetén - mivel ez elemi csapásnak minősül - adókedvezmény illeti meg a gazdálkodókat. Földadó mérséklésére, elengedésére akkor van lehetőség, ha a kárt szenvedett földterület termése a vártnál 25 százaléknál nagyobb mértékben csökkent. Adómérséklésre, illetve elengedésre a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal javaslata alapján az adóhatóság jogosult. Ákkor is igényelhető a földadó elengedése illetve mérséklése, ha az elemi kár miatt a terméskiesés a 15 százalékot meghaladja. A termést és hozamértékcsökkenést úgy lehet megállapítani, hogy a kárt szenvedett növény egy hektárra jutó hozamát az adott kultúra előző három évi átlagos hozamához kell viszonyítani. Amennyiben az előző három év valamelyikében már volt aszálykár, akkor az az év nem számít viszonyítási alapnak. Az adókedvezmény iránti kérelmeket az elemi csapást követő 30 napon belül kell benyújtani. U.G. Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN 4 y t A