Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-14 / 190. szám
1993. július 14., szerda aj Dunántúlt napló 11 Évente 36 milliárd forintot teszünk az útalapba Mire költik az autósok pénzét? Az Útalap intézményét 1989-ben vezették be, de törvényileg, csak 1992-ben szabályozták. Azóta az alap számlájára befolyt összeget a közutak fenntartásának és fejlesztésének finanszírozására használják. Az Útalap bevételei az üzemanyag árába beépített adóból, a belföldi gépjárművek súlyadójának meghatározott hányadából, a nemzetközi gépjárműadóból, valamint a túlsúly díjakból származnak. Az alap bevezetésekor az üzemanyag árába 1 forint útadót építettek, napjainkban már valamennyi üzemanyag árában általában 6 forintot fizetünk. A törvényileg biztosított útalap arra is lehetőséget nyújt, hogy a közutak építéséhez hiteleket lehessen felvenni. Ezek 15-20 évre szóló hitelek, amelyeknek törlesztése az évi bevételeknek csak kis százalékát köti le. Évről-évre több pénz folyik be az útalap kasszájába. Amíg 1989-ben még csak 8 milliárd forinttal, az idén már 35-36 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Kezdetben az útalap jelentősebb részét fenntartásra fordították és csak a bevételek kisebbik része jutott fejlesztésre. A fejlesztésre jutó pénzből pedig sokat költenek a koncesszióba kiadásra kerülő autópályák területének előkészítésére, a kisajátításokra, mert ezek nem lehetnek az építők feladatai. Prioritást élveznek a városokat elkerülő útszakaszok. Ezek között talán a legfontosabb a főváros elkerülését szolgáló MO autóút és a Győrt elkerülő útszakasz. Mindkettő 1994-re elkészül. Idén júliusban befejeződött az Érdet elkerülő szakasz építése. Folyamatban van a 4-es főút Szolnokot, és a 84-es út Sopront megkerülő része. Mindkettő 1995-re készül el. A 86-87-es főút Szombathelyet megkerülő szakaszát az idén fejezik be az építők. 1993-ban indul a 83-as főúton Ménfőcsanakot, a 8-ason a Rábafűzest, az 53-ason Tompát és a 6-os főúton a Szigetvárat megkerülő útszakasz. (koós) Az MO-ás körgyűrű építése során egy újabb híd elemeit kezdték beemelni az M7-es autópálya felett, az érdi emelkedőnél. Kínai tv-műsor világszerte? A kínai központi televíziónak ambíciója, hogy adásai az egész világon vehetők legyenek, s mint az intézmény igazgatója, Jang Vej-kuang az Új Kína hírügynökség által idézett hétvégi nyilatkozatában kijelentette, ez a vágya rövidesen teljesül is. Nem jelölt meg konkrét határidőt, csak annyit mondott, hogy ez év augusztusától már Észak-Amerikában is foghatók lesznek a kínai tv-adások. - A következő lépésben elérjük az egész világot - tette hozzá. Kínában a műholdas műsorszórásnak az ország óriási kiterjedése miatt belföldi viszonylatban is nagy a jelentősége. Elvileg Kínában is megvan a lehetőség külföldi televízióadások műholdas vételére: fogható egyebek között a CNN és a BBC ázsiai adása. A gyakorlatban azonban, részint a költségek, részint pedig az adminisztratív korlátok miatt a kínai lakosság számára elérhetetlenek ezek az adók. A jobb szállodák viszont mind rendelkeznek parabola-antennával, s lehetővé teszik vendégeiknek a külföldi tv-adások élvezetét. Öngyilkosságok Franciaországban Miért 25-35 évesek? Évente több mint 11 ezer ember vet véget önként életének Franciaországban, ezzel az ön- gyilkosság adja a halálokok két százalékát. Ezt a kormány tanácsadó testületé, a Gazdasági és Szociális Tanács egy most elkészült tanulmánya ismerteti. Bár Franciaország az öngyilkosságok számarányát tekintve a nemzetközi statisztikák közepén van, a tanács mégis azt javasolja, hogy a közegészség- ügyi szervek fordítsanak nagyobb figyelmet az öngyilkosságok megelőzésére. A sikertelen öngyilkossági kísérletek száma évente mintegy 150 ezer - a legtöbb ilyen eset fiatalkorúakkal és nőkkel fordul elő. Megdöbbentő adat viszont, hogy az öngyilkosság a legfontosabb halálok a 25-35 éves nemzedéknél, az eggyel alacsonyabb korcsoportban, a 15-24 évesek között pedig a közlekedési balesetek után a második helyen áll. A fiatalok után a másik legveszélyeztetettebb korcsoport az idősek, a 75 éven felüliek kategóriája. Közülük sokan magányosságuk, vagy gyógyíthatatlan betegségük miatt vetnek véget életüknek. A magára maradottság a többi korcsoportban is fontos tényező: aránylag magas az öngyilkosok között az özvegyek, vagy az elváltak száma. A vizsgálat szerint gyakoribb az öngyilkosság az alacsonyabb keresetűeknél, mint a magasabb jövedelmi csoportokba tartozóknál, viszont nem tudtak közvetlen összefüggést kimutatni a súlyosabbá váló gazdasági helyzet és az öngyilkosságok számának növekedése között: a munkanélküliség gyors emelkedése nem növelte meg az önpusztítók számát. A tanács számos javaslata között szerepel, hogy az iskolákban folyó egészségügyi fel- világosító oktatás keretében foglalkozzanak az öngyilkosság problémájával és bővítsék a gondozó szolgálatot. Ugyanakkor szükség van arra, hogy a kórházakban is külön foglalkozzanak azokkal, akik sikertelen öngyilkossági kísérlet után kerültek orvosi kezelésre. Japán vizió a jövő századról. Japánban pályázatot írtak ki építészeti kollektíváknak, hogy hogyan képzelik el a XXI. század építészetét. A pályaművek közül is kiemelkedett a Taisei Társaság terve egy lakóházról, ahol 700 000 személy lakhat. Az épület neve Fuji hegyi. 11,6 milliárd körül stabilizálódik a világ országainak lakossága? 5,3 milliárd ember él a Földön Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) előrejelzése szerint a XXII. század közepére a Föld lakóinak száma megközelíti a 12 milliárdot. Más becslések azonban még a 14 milliárdot - amit már 2100-ra elérhetünk - sem tartják túlzottnak. A tragédia az, hogy a népesség növekedése a legszegényebb országokban lesz a leggyorsabb, az össznövekedés 95 százaléka. Ma egyébként a Földön 5,3 milliárd ember él. A kicsit közelebbi jövőbe tekintve a szakértők úgy vélik, hogy a jövő század közepére kétszeresére nőhet a Föld népessége, ha nem sikerül megfelelő családtervezési módszereket alkalmazni a legy- gyorsabban növekvő népességű államokban. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének demográfiai előrejelzése szerint, ha a világ országainak lakossága 11,6 milliárd fő körül stabilizálódik, és a növekedés ezen a szinten megáll, akkor megfelelő módszerekkel a Föld képes ennyi lakost eltartani, de ha ennél nagyobb lenne a növekedés, súlyos válságok következnének be. Jelenleg Dél-Ázsiában és Afrikában a leggyorsabb a lakosság szaporodása. Dél-Ázsiában a mostani 1,2 milliárd helyett az ezredév végére már 1,5 milliárd ember élhet. Lassult viszont a növekedés Kínában és Japánban. Az afrikai országok lakossága a jelenlegi 650 millióról 900 millióra emelkedhet, a növekedés üteme évi három százalék. Latin-Amerikában is magas a szaporodási mutató, itt a jelenlegi 440 millió helyett 540 millió lakossal lehet számolni az ezredév végéig. A Világbank statisztikái szerint a Földön legkevesebb egymilliárd embernek - vagyis az összlakosság durván egynegyedének - évente 370 dollárnál kevesebb pénzből kell megélnie. A népesedési kérdésekkel foglalkozó szakemberekkel együtt a nemzetközi pénzintézet is kezdte felismerni, hogy a problémát csak a család- tervezés népszerűsítésével és anyagi támogatásával lehet megoldani. Az elmúlt tíz évben azonban a Világbank igen óvatosan bánt a családtervezéssel. Az ok: az Egyesült Államok - amely a legnagyobb összeggel járul hozzá az intézmény pénzalapjához - Reagan elnöksége idején azt vallotta, hogy a családtervezést sem kormány-, sem nemzetközi szinten nem kell támogatni. Ez az álláspont George Bush elnöksége alatt fokozatosan változott, és ma már Washington is egyre határozottabban kiáll a népesség növekedésének szabályozásáért. A népesedés növekedése az emberiség egyik legsúlyosabb problémája. A Népesedési Világnap ezért csak alkalom arra, hogy a világ a lehetséges megoldásokon elgondolkozzék. A téma számos nemzetközi tanácskozáson is szerepel. Az idén Svájcban rendeztek Európai Népesedési Konferenciát, amelyen a nemzetközi vándorlás problémái, a termékenység és a családi, illetve az egészségi állapot és a halandóság közötti összefüggések kerültek szóba. A Nemzetközi Népesedési és Fejlődési Konferenciának jövő szeptemberében Kairó ad otthont. Kovács Tamás Tervezőasztalon az űrrepülőgép utóda A Mars meghódítása 120 milliárd dollárba kerül a nagy kaland Az amerikai űrexpedíciók a floridai Kennedy-támaszpontról indulnak, a gépeket a texasi Houstonból irányítják, s az utóbbi évek többször felhasználható űrrepülőgépei azután Kaliforniában, az Edwards-tá- maszponton szállnak le. A Mississippi állambeli Stennis-űrközpont nevét kevesen hallották még, bár az óriási kiterjedésű telepnek kulcsszerepe van az amerikai űrprogramban: itt próbálják ki a rakétahajtóműveket. Az űrrepülőgépeken három van belőlük, 37 millió lóerős teljesítménnyel. Ha a látogatónak szerencséje van, próba idejére érkezik és rakétákat illetően még többet láthat-hallhat, mint Floridában: a próbánál a motoroktól 109 százalékos teljesítményt igényelnek ... Ameny- nyiben minden rendben, a monstrumok óriás-vontatókra kerülnek, és lassan teszik meg a több száz kilométeres utat Floridába. A déli állam párás, mocsaras tájain, álmos agrárvidékek közepette, nem messze New Orle- anstól, a Mississippi-folyó deltájától, kissé valószínűtlen a kép. Az országúiról letérve hamarosan az őrséghez érünk (az Egyesült Államokban a legtöbb katonai, vagy katonai vonatkozású támaszpont, intézmény szabadon látogatható) és kocsicédulát kapunk, útmutatással: bebocsátásunk feltétele, hogy csak a nagyközönség tájékoztatását szolgáló központot keressük fel - ellenkező esetben számoljunk letartóztatással. így figyelemre se méltatjuk balkézre a hadsereg lőszergyárát, jobbra a haditengerészet térképészeti intézetét és egyéb intézményeit. Pár perc után világos, hogy célba értünk: a központ előtt korábbi és mai amerikai űrkísérletek több emelet magas rakétái állnak. Mellettük már szinte mulatságos a 60-as évek Jupiter-rakétája, amely az első mesterséges holdakat vitte fel a hőskorszakban, amikor a szovjetekkel folyt a verseny az űr meghódításáért. Köztudott, hogy az egykori német rakétaszakértők egyik része a Szovjetunióban, másik fele Amerikában hasznosította tudását (többé-kevésbé önkéntesen). Á szovjetek nem sokat beszéltek róluk, míg Wernher von Braunnak, az amerikai űrkutatás megszervezőjének külön kis kiállítást szenteltek a Stennis űrközpontban: „Az egykori ellenség és az első amerikai műhold megalkotója” címmel láthatók az 1977-ben elhunyt von Braun fotói, emléktárgyai. Nem feledkeztek meg arról sem, hogy a Saturnus-rakéták előtt von Braun a német V- 2-rakétákat tervezte: azokat, amelyek annyi pusztítást okoztak a háború alatt Londonban. A NASA, az amerikai űrhajózási hivatal állandóan anyagi gondokkal küzd, így itt sem mulasztják el, hogy rámutassanak: az űrkutatás nem holmi költséges luxus, vívmányai az egész gazdaságot segítik. A rozsdaálló bevonat, amely újabban a New York-i Szabadság-szobrot óvja a következő századokra, csakúgy az űrkutatásból származik, mint a tűzoltók korszerű lélegeztető készülékei. A köny- nyű, de kitűnően szigetelő, teflonnal fedett üvegszálas tetőburkolásokat ugyancsak a NASA megbízására kísérletezték ki, akárcsak a fotó- és videofelvételek digitális felbontásának rendszerét. A Stennis űrközpont megpróbálja a jövőt is felvázolni, bár az napjainkban egyre bizonytalanabb. Az űrrepülőgép utóda, az X-30-as csodagép csak a tervezőasztalokon létezik, és nyílt kérdés, mikor lesz állandó amerikai űrállomás. Ronald Reagan elnök a 80-as évek elején jelentette be, hogy tíz éven belül felbocsátják a csaknem 300 tonnás, 150 méter hosszú állomást, ahol állandóan dolgoznak majd tudósok, és ahonnan elindulnak újabb, páratlan expedíciókra: ismét a Holdra, sőt - először a Marsra. Reagan akkor 8 milliárd dollárra becsülte a költségeket. Az összeg nagyobbik részét azóta elköltötték, az űrállomás azonban még mindig csak a tervezés - és az állandó viták szakaszában van. Kiderült ugyanis, hogy összesen vagy 120 milliárdba kerülne a nagy kaland, és ennyi pénzről a nyomasztó költségvetési hiány közepette szó sem lehet. így újabban kisebb méretű, feladatkörű űrállomásról beszélnek, és a költségvetési forrásokat radikálisan lefaragták. Vannak, akik az egészet félretennék, mondván, hogy az eredmény nem lenne arányban a költségekkel. Mások az oroszokkal való együttműködést szorgalmazzák, hiszen azok már évek tapasztalataival rendelkeznek űrállomásukkal. A jelek szerint ezt a megoldást azonban az amerikai nemzeti büszkeség nem viselné el - így marad a saját út. Az amerikaiak mindig úttörők voltak, ne sajnáljuk a pénzt az újabb, nagy kalandra - hirdetik a Mars és a többi bolygó meghódításának hívei. így előbb-utóbb alkalmasint lesz amerikai űrállomás. A hajtóműveket, amelyek felviszik majd az anyagot és az embereket, természetesen Mississippiben próbálják majd ki. Heltai András
