Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-24 / 200. szám

1993. július 24., szombat üj Dunántúli napló 9 Önállóan gazdálkodnak a nagynyárádiak és a majsiak Januártól kettévált a majsi Kossuth termelőszövetkezet. Megalakult a Majsi Mezőgaz­dasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet és a Nagynyárádi Faluszövetkezet. c-A vagyonmegosztást a le­hető legtisztességesebb módon próbáltuk megcsinálni - mondja dr. Herger László, a majsi szö­vetkezet vezetője. - Többé-ke- vesebbé sikerült is. A kedélyek lassan lecsillapodnak. A cégbí­róság bejegyzett bennünket. Véleményem szerint egy falu, az nem egy gazdasági egy­ség. Hosszú ideig próbáltam egyben tartani a szövetkezetét, amely egy komplett termelési egység volt. Most minden meg­feleződött. Majson maradt a szántó, a takarmánykeverő. Ezek most részben kihasználat­lanok. Nagynyárádra kerültek a korszerű vetőgépek. Megdrá­gítja termelésünket, hogy egy­másnak számláznunk kell, és olyan berendezéseket kell ismét beszereznünk, ami már volt, csak most a másik félnek jutott. Nagynyárádra került a tehené­szet, nálunk maradt a növen­dékmarha telep. Úgy döntöt­tünk, hogy itt is lesz ismét tehe­nészet, ezért leelletjük az üsző­ket, de szükség van egy tejházra is, amit építenünk kell. Ezen kí­vül növénytermesztéssel, ta­karmányfeldolgozással és érté­kesítéssel foglalkozunk. Cukor­répát is vetettünk - egy részét a kaposvári gyárban, míg a többit Horvátországban dolgozzák fel. Amióta szétvált a tsz, az évek óta tartó feszültségek feloldód­tak, nyugodtabbak az emberek. Úgy érzik, hogy jobban az övék minden. A földbérleteknél is si­került megegyezni az új tulaj­donosokkal. Nagy részükkel már meg is kötötték az öt évre szóló bérleti szerződést. Ez biz­tonságot ad a tagoknak és a szövetkezetnek is.- A falubelieknek tudunk munkát adni. Nem tudok arról, hogy valakik is részt szeretné­nek venni az újbóli csoportos leválásban. 800 hektáron kukoricát, 180 hektáron napraforgót vetettek. A 300 hektárnyi őszi búza 6,3 , a 64 hektáron vetett étkezési borsó 3,2, az őszi árpa, amit 74 hektáron termesztettek 7,4 ton­nás átlagtermést adott.- Igyekszünk minden lehető­séget megragadni, hogy legyen bevételük az embereknek. A disznó hizlaláshoz megelőle­gezzük a tápot, és süldőt adunk. Ez egy hármas kooperáció Bá­bolna, a Möbiusz Húsipari Rt. és a tsz között. Most átmeneti­leg szüneteltetjük. Elsődleges célunk, hogy a háztájiban ter­meltessünk minőségi sertést. A gazdák csak azt a tápot adhatják a malacoknak, amit kaptak. Eb­ben a konstrukcióban garantált ár van. 1100 süldő van kint. így a hízlalási kedv is megmaradt, meg a keverőnek is volt mun­kája. Én úgy gondolom, hogy az A kedélyek lassan lecsillapodnak a jövő, hogy minél több min­dent csináljanak otthon a háztá­jiban, és a szövetkezet inkább ezeknek a munkáknak a szerve­zését, koordinálását végezze. c- A két termelőszövetkezet valamikor önálló volt - mondja Fekete József, a gépműhely ve­zetője. - 1975-ben összecsap­ták, Majson lett a tsz-központ. Az egyesüléskor mind a két szövetkezet üzemképes volt. Mindenhol volt egy-egy kis szá­rító, volt állattenyésztő telep. Helyettük újak épültek. Most nehéz volt úgy szétválni, hogy mind a ketten jól járjunk. Lehe­tőség szerint úgy történt a va­gyon megosztása, hogy ami Nagynyárádon van, az marad­jon is ott. Egy majsi és két nagynyárádi gazda vált ki. Nem hallottam, hogy bárki készülne megint kifele. A tsz viszonylag jól fizet, működik. Tudtunk bért fejleszteni is. Jelenleg nem olyanok a feltételek, hogy egyénileg eredményesen gaz­dálkodjon valaki. Lehet, hogy az Alföldön egy tanyán erre megvannak a lehetőségek, de itt a sűrűn egymás mellé épített házaknál nincs. A külső tulaj­donosoknak persze az az érde­kük, hogy kivihessék a vagyo­nukat, hiszen ilyen gazdasági feltételek mellett nem nagy az esélyük, arra, hogy kapnak va­lamit az üzletrészük után. c Csizmár József, a nagynyá­rádi Faluszövetkezet főagro- nómusa, a majsi tsz-ből jött át a falubeliek kérésére. Sok esetben ő tárgyal a szomszéd szövetke­zet vezetőivel, vállalva a „vil­lámhárító” szerepét.- Amikor az egyesítési akció MOSZ-igények Garantált árat öt terméknek! A nagynyárádi gépműhely volt, akkor vonták össze erő­szakkal a két tsz-t. Most hogy lehetőség volt az újbóli szétvá­lásra, Nagynyárád kezdemé­nyezte a különválást. A Falu­szövetkezet tagja lett az önkor­mányzat - mondja. - Maga a szétválás kisebb-nagyobb vi­tákkal, de zökkenőmentesen le­zajlott. Mind a két szövetkezet működőképes. Itt maradt teljes egészében a szarvasmarhatelep, ami egy üzemelő egység. Van­nak kisebb, nagyobb viták most is. A szántóban olyan magas dí­jat kértek, hogy inkább közvet­lenül a kombájnról adtuk el a terményünket. A 220 hektár őszibúza 6 tonna körüli átlagot Szarvasmarha nevelő Majson Fotó: Szundi György hozott, az 56 hektár őszi árpa 6,4 tonnát. Most kezdjük a tava­szi árpa betakarítását, biztatóak az eddigi eredmények. Van 550 hektár kukoricánk, 68 hektár cukorrépánk, amit Kaposvár­nak. termesztünk. A 94 hektár étkezési borsónk 2,4 tonnás hektáronkénti átlaggal jónak mondható. Ezt a bólyiaknak termeljük. 120-130 hektár a si­lókukorica és 87 hektár a lu­cerna. Minden a falu köré tömö­rül, ezért a szállítási költségek alacsonyabbak. Aránylag kis létszámmal dolgozunk, így könnyebben áttekinthető a ter­melés. A nagynyárádiak egyik nagy gondja, hogy elavult a géppark­juk. Sok a műszaki hiba, a javí­tás idő. Egyelőre nincs pénzük újakra, de kénytelenek voltak egy önjáró silozógépet venni, mert a bérleti díjak magasak, a biztonságos termeléshez pedig szükség volt rá.- A szakemberek nagy része Majson maradt - folytatja Csizmár József. - Mindenkinek szinte mindenhez kell értenie. Ahol munka van, oda kell men­nie. A tavaszi munkák elvégzé­séhez fel kellett vennünk hitelt. A közepes terméssel a hiteleket törleszteni tudjuk, fejlesztésre egyelőre nincs pénz. Folyama­tos az árbevételünk a tejből, ezért munkabért mindig tudunk fizetni. A szövetkezeti forma az embereknek biztonságot ad. A jelenlegi formát kellene támo­gatni biztos árpolitikával, ked­vezményes hitelekkel. Hiába erőlteti a politika a farmgazda­ságot. Voltak, akik kivitték a földjüket, hogy majd megmutat­ják, egyedül is boldogulnak, de már jelentkeztek, hogy vissza­adnák művelésre. Sz. K. Szálkák Bosszú A hosszú hónapokon át kifi­zetetlen bérleti díj, társadalom- biztosítási és APEH-tartozásai miatt kiebrudalták a vállalkozót az általa korábban bérelt helyi­ségekből, s elfoglalta helyét a némileg hasonló profilú új cég. A kiakolbólított vállalkozó bosszút forralt jogi kiskapuk ki­használásával, különös ellen­reklámmal igyekszik betartani. Az új tulajdonos üzletéhez ve­zető bejárati rész előtti közterü­letre (autóbehajtó és parkírozó­hely), nem sokkal annak nyitása után odaállította egyik nélkü­lözhető járgányát, majd néhány nap múltán annak oldalára rá- pingáltatta öles betűkkel, hogy az ott korábban nyújtott szolgál­tatásait most hol lehet igénybe venni. Mivel az ott veszteglő autó hetek óta zavarja a házban élők, az oda autóval érkezők mozgá­sát, mind többen reklamáltak, sőt, sokan már meg is fenyeget­ték az új cég vezetőit a közleke­dési akadály miatt. Ők hiába is magyarázták, hogy az az autó nem az övék, sőt, azt az ő hitel­rontásukra telepítették oda, hit­ték is, meg nem is. A helyzet felszámolására eleddig hiába is kértek segítsé­get. Mindenünnen azt a választ kapták, hogy nem tehetnek semmit, hisz az említett autó forgalmi rendszáma és minden papája rendben, nem roncs, te­hát onnan azt el sem szállíthat­ják. Fejszámolás Szabadságom alatt kocsival kirándultunk Tihanyba, két kis- lánykánkkal még úgy sem jár­tunk ott. Megbeszéltük, nem ke­rüljük meg a Balaton keleti csücskét, komppal kelünk át a túlsó partra. Amikor a jegykiadó automata kezelője kezembe nyomta az áfás, négyszáz forintos bilétát, meghökkentem. Visszakozni a sorból már nem lehetett. S köz­ben nem hagyott nyugton a gondolat: ha kihagyom a révet, vajon a benzinköltséggel meny­nyiből úszom meg a Tihanyba érkezést, közúton, a „vámon”? Feléből? Hangnem- Nem tudtuk eldönteni, hogy az utcánkban már elké­szült közműcsatornára történő csatlakozást nekünk kell-e kér­vényeznünk, vagy a kivitelező értesít-e majd minket a bekötési lehetőségről, amikor mindenki megkapta az önkormányzat ha­tározatát. Olvasd csak el, mi­lyen hangnemű az értesítésük - meséli a telektulajdonos bará­tom. Mit mondjak? A stílus eny­hén szólva is mellbevágott. Nem értesít, hogy a közműfej­lesztéshez majd félszázezer fo­rinttal hozzájáruló telektulajdo­nosok végre kiiktathatják a kör­nyezetszennyező egyéni emész­tőgödrüket, hanem kötelezi őket erre, mégpedig záros határidőn belül. Ellenkező esetben „10.000.- Ft-ig terjedő és szük­ség szerint ismételhető végre­hajtási bírság kiszabásával fo­gom azt kikényszeríteni.” Nem lehetett volna ezt tájé­koztató jelleggel az érintettek tudomására hozni? Miért kell még mindig úgy kezdeni az ilyesmit, hogy kötelezem, uta­sítom, büntetem!(?) Balatoni árak Idehaza már-már rutinosak vagyunk a bevásárlásban, mit hol lehet olcsóbban kapni. A Balatonnál az eleve jóval maga­sabb árak ellenére is élőről kell kezdeni minden felfedező kör­Kegyetlen aszály dúl egye­sek szerint három, de az agrár­hírlapíró emlékezetének tük­rében immár a hetedik eszten­deje. így, vagy úgy, nehéz idők járnak egyébként is a me­zőgazdaságra, vesztett piacok­ról, no meg - nem utolsó sor­ban - pénzhiányról és a kár­pótlás csigalassúsága okán megannyi más bajról, így par­lagterületek gyarapodásáról is szól a fáma. Horváth Gábor, a Mező- gazdasági Termelők és Szö­vetkezők Országos Szövetsé­gének főtitkára mégis arról a kedvező fordulatról beszél el­sőként, amit a legnagyobb ag- ráíérdekvédelmi szervezet, va­lamint a kormány képviselői között megindult tárgyalások jeleznek. Ez utóbbi nevében-jegyé- ben dr. Medgyasszay László, az FM politikai államtitkára, Becker Pál, a PM hasonló be­osztású főtisztségviselője, va­lamint Szentgyörgyi András, a miniszterelnöki kabinetiroda helyettes államtitkára, míg az előbbiében Nagy Tamás és Szaniszló Sándor társelnökök, Horváth Gábor főtitkár és dr. Bálint Csaba titkár ült és ül még le a közeljövőben a tár­gyalóasztalhoz. A határidő: július 26.- Miről, helyesebben mi mindenről folyt a július 9-i vita?- Igaz, jelentős aszály pusz­tít, de vannak megígért és meg nem tartott intézkedései a kor­mánynak. Május 25-i közgyű­lésünkön pedig három minisz­ter is ott volt, akik elfogadták, hogy új agrárkoncepciót cél­szerű kidolgozni, különben kényszervállalkozóként tudnak csak dolgozni a parasztembe­rek, lett légyen szó szövetkezet­ről, avagy magángazdáról. Már ezen a közgyűlésen is fölmerült egy tiltakozó demonstráció gondolata. Eltelt egy jó hónap, amikor - július 2-án - országos tanácsunk átadott egy petíciót a miniszterelnöknek. Abban ja­vasoltuk tárgyalások indítását, ami meg is történt. Három cso­port tevékenykedik, 26-án jár le az a határidő, ameddig komp­romisszumra kell jutnunk. Bi­zalomerősítő intézkedéseket várunk, mégpedig hármat: az augusztus 30-án lejáró hitelek prolongálását, tehát nem föltét­lenül az elengedését, aztán az 1993-as költségvetésben elter­vezett,a gyenge földek művelő­inek juttatandó 1,5 milliárd fo­rint kifizetését, végül a már élő agrárrendtartási törvény előí­rásainak betartását. utat. Még jó, hogy aránylag kö­zel vannak egymáshoz a zöld­ségesek, fagyisok, sülthálasok, pizzások, boltok, így a bevá­sárló jobb, ha nem esik az első árusnál kísértésbe. Érdemes egy kicsit körül­nézni. Bár, mintha ellenünkre összebeszéltek volna, egyiknél ez olcsóbb, az drágább, de ösz- szességében kiegyenlítetten magasak az áraik. Már a bérüket nem forintban kapók is egyre panaszolják, mind többe kerül a balatoni nyaralásuk. Nincs is a korábban megszokott, elviselhetetlen so- kadalom a tó mentén. Korrigált tévedés Néhány héttel ezelőtti pécsi buszos élményével szolgál bará­tom: a 21-es busz vezetője Uránvárosból a belváros felé hajtva, az uránvárosi posta előtt (tévedésből? megszokásból?) bekanyarodott az Építők útjára, ahelyett, hogy tovább ment Ez utóbbi ugyanis előírja, hogy 3 hónappal a termények beérése előtt kell meghirdetni azok árát, de bár az aratás vé­gén járunk, még mindig nincs meg a búzáé! A terméktanács- amelyben együtt a termelő, a feldolgozó és a kereskedő - 8 500 forintot tart indokoltnak tonnánként.- Farkas Gabriella a minap azt mondta, hogy fenn kell tar­tani a szövetkezetek működő- képességét.-Nagyon igaza van az MDF alelnökének, csakhogy már a tetteknek kellene követ­kezniük! - így Horváth Gábor.- Az eladósodottság miatt to­vább apad az állatállomány, hiányzik a pénz vetőmagra, olajra, zsákra, vegyszerre, ami nélkül nincs agrártermelés. Parlagon van immár 660 ezer hektárnyi föld, ám fizetendő a földadó, amit egyszerűen el kéne törölni! S az agrártámo­gatások alig 20 százaléka jut a termelőnek, a többi a feldolgo­zót és a kereskedőt illeti meg. Öt termék garantált árát lenne fontos meghirdetni: a búza, a kukorica, a tej, a sertés, a szarvasmarha árát. Az első háromét máris meg kellett volna, az utóbbi kettőét szep­tember végéig. Vámok, lefölö­zések az import élelmisze­rekre, - az Európai Közösség­ben 8-10-szer magasabb a vám a miénknél. Régi óha­junk, hogy az élelmiszeripar privatizációjában kapjon elő­vásárlási jogot a szövetkezet, de ma csakis vigaszágon tu­dunk résztvenni abban. Ne csak társasággá, - szövetke­zetté is alakulhasson egy válla­lat. A termelőt védjék!-S a szövetkezeti törvény módosítása?- Közismert a vélemé­nyünk: határolódjék el tőle a kormány! Az üzletrészt, e rög­höz kötött értékpapírt nem újabb leválásokkal kell forga­lomképessé tenni, tulajdonosát kedvező helyzetbe hozni. A kormány tervezett kisbefekte- tési programjában a kistermelő is vehessen részt 100 ezer fo­rintnyi kedvezményes tőkéjé­vel, mégpedig ott, ahová ter­mékeit beszállítja. Minden feldolgozóban 25 százalékot, plusz 1 szavazatot biztosítsa­nak termelői célra, s a privati­zációig maradjon állami tulaj­donban.- Végülis, ha nem sikerül 26-án megállapodásra jutni?- Akkor elkerülhetetlen a demonstráció. Keresztényi Nándor volna a 6/A útra. íme a törté­nete:-Először megijedtem, téve­désből csak nem 2-es buszra szálltam? Aztán az utasok rea­gálásából hamar rájöttem, nem. Képzelheted, milyen megjegy­zéseket tettek a pilótának cí mezve! Nem mertem senkit sem csillapítani, csak magamban szurkoltam a sofőrnek, hogy té­vedését helyre tudja hozni. Meg is próbált tolatva visszakanya­rodni a 21-es útvonalára, de ez a csuklóssal nem sikerül(hetet)t. Némi tétovázás után tovább haj­tott, majd a volt Super Market- nél balra a Radnóti, onnan új­fent balra a Bihari, majd az Ybl Miklós útra érve végre kikanya­rodhatott az eredeti útvonalára, a 6/A-ra. Minden elismerésem az ismeretlen vezetőé. Ha kény­szerű kerülővel, néhány perces késedelemmel is, de odaért a következő, menetrend szerinti megállóhelyre, egyetlen utast sem hagyott hiába várakozni. Murányi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom