Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-06 / 180. szám (182. szám)

10 aj Dunántúli napló 1993. július 6., kedd Ä A szerkesztőség postájából Illegális szemétlerakóhely alakult ki Pécsett, a Nagykozári út elején. Sokan itt pakolják le a há­zuk körül összegyűlt hulladékot, de került már ide autóroncs is, sőt állati tetemeket is dobáltak le itt utánfutókról és teherautókról is. Fotó: Löffler Gábor Nem tudnak lépcsőt járni az idősek Hiába várt a falu Válaszol a MÁV Sajnálatos eset történt egyik utasunkkal pünkösd hétfőjén a 12.10-kor Budapest Déli pu-ra induló gyorsvonatunknál, köz­vetlenül a vonat indulásakor, mely ügyet megvizsgáltattam. Egy édesanya Budapesten ta­nuló leányát kísérte ki a vonat­hoz, aki csomagjával elhelyez­kedett egy üres fülkében, majd a folyosói ablakon keresztül be­szélgettek. Eközben a fülkébe, fiatalok egy kisebb csoportja beült, majd eltávozott. Indulás­kor derült ki, hogy nincs meg a leány egyheti megélhetésére szánt 1 200 Ft. Minderről „Fur­csa kaland a vonaton” címmel, Bné aláírással olvasói levél je­lent meg az ÚDN június 8-i számában. A vonatnál szolgálatot telje­sítő jegyvizsgáló, valamint a vonat indítását végző forgalmi szolgálattevő nem volt tanács­talan. A történteket észlelve azonnal készségesen az édes­anya rendelkezésére álltak és megkérdezték, indíthatják-e a vonatot, vagy várakoztassák meg a helyzet tisztázásáig. Nem élt az édesanya az adott lehetőséggel! így a hivatalos intézkedés lehetőségével sem. Az édesanya az általa gyanús­nak vélt fiatalokat állította meg, tőlük a történteket szá- monkérte. A fiatalok nem sza­ladtak el, megvárták, természe­tesen tagadták a gyanút, haj­landónak mutatkoztak akár rendőr előtt is tisztázni a tör­ténteket. Mindezeket észlelve vasutas dolgozóink nem váratták tovább a vonatot. A tisztelt levélíró is megemlíti a jegyvizsgáló által kinyilvánított készséget, aki szolgálatban lévő vasutas. Az eset azonban mindenkép­pen tanulságos! Ezúton is kérjük kedves uta­sainkat, hogy igazolványt, cso­magot, kézitáskát, tárcát fel­ügyelet nélkül ne hagynak! Simon György személyfuvarozási osztályvezető Incidens a buszon | Forrai István, pécsi ol­vasónk írta meg kellemet­len élményét a 3-mas au­tóbuszon: úgy emlékszik június 26-dikán dél körül | jött a menetjegy ellenőr­zés, de, ahogy az utasok látták, kettő is akadt a hi­vatalos személyek közül, csakhogy az egyik nem ismerte el a másikat és e vitában egymásnak estek. Ennyit rögzített az utas | emlékezete, amelynek f | pontosságát nyilván a f megdöbbenés is befolyá­solta. A Pécsi Tömegközle­kedési Rt. illetékes szak­emberei tőlünk értesültek a történtekről és a gyors vizsgálat eredménye a kö­vetkező: Június 25-dikén, pénte­ken a 12 óra 10 perces 3-mas buszon valóban járt ellenőr, akinek szabályos > ellenőri jelvényét és a megbízólevelét nem fo­gadta el az egyik utas, sőt benfentesként azt is tudni vélte, hogy az illető ellen- ! őri megbízatása lejárt. Annyira hitt az igazá- ! ban, hogy az Árnyas úti megállóban fojtogatni ; kezdte az ellenőrt, aki egyetlen hibát követett el, hogy ezt-a rendkívüli ese­tet nem jelentette a mun­kahelyén. Az esetnek egyébként nem lett súlyosabb követ- ! kezménye. Szeretnék hozzászólni a jú­nius 11-ikén megjelent „Hová jut el a „Kerekesszék” című íráshoz. Végre valaki már szóba hozta ezt a témát. ★ Az elmúlt héten szinte telje­sen járóképtelen voltam porc­kopás, meg kisebb lakásbaleset folytán. Hogy el tudjak menni szakorvoshoz, a körzeti orvos­hoz kell beutalóért menni. Elmentem a Kertváros utcai rendelőbe, s nem találtam az orvosomat. Mivel lent mind a két oldalt gyermekorvosi rende­lőnek rendezték, gondoltam leü­lök a gyermekorvosi rendelőbe, mert már lépni sem tudtam a Jön! A lilliputi vándorcir­kusz! - hirdette hatalmas plakát a szabadszentkirályi és a kör­nyező falvakbeli hirdetőtáblá­kon. A szentkirályi kultúrotthon megtelt gyermekekkel és a rá­juk vigyázó felnőttekkel, akik már szintén alig várták a 7 óra­kor kezdődő előadást. Elérkezett a várva várt pilla­nat. A zsúfoltságig megtelt te­remben elült a zaj, Marió a világ legkisebb embere lépett a szín­padra, aki 65 cm és 22 kg. Ka­cagtató műsora, frappáns meg­Munka után kézbevéve az Új DN-t jólesik az ismert és szere­tett környékünkről olvasni. De az egyre szaporodó újságcikkek aggodalmat váltanak ki az itt élőkből. A józan gondolkodású lakos­ság úgy érzi, hogy már megint becsapták. Evekkel ezelőtt egy falugyűlésen a megyei egyész- ségügy képviselője a lakosság megértését kérve ékesen ecse­telte, hogy megyénknek meny­nyire szüksége van egy kórházi hulladékot megsemmisítő ége­tőmű felépítésére. Ez a kis ka­pacitású és kimondottan orvosi hulladék égető hozzásegíti a fa­lut a vezetékes ivóvízhálózat­hoz. Senki sem örült ennek a kényszerhelyzetnek és sokak­ban felmerült, hogy nincs e va­lami hátsó szándék a kérelem mögött. Megnyugtatott min­denki a megye egészségügyi küldöttje, hogy természetesen az önkormányzat ellenőrizheti, mit semmisítenek meg az ége­tőműben. Állami dotációval épül és csak egészségügyi célra. Nos, itt vagyunk becsapva. Már több újságcikk az Új DN-ben azt bizonygatja, hogy fájdalom, a hosszú út kimerült­ségétől. Gondoltam majd jön valaki akitől megérdeklődöm hova lett a felnőtt rendelő. S egyszer csak jött egy aszisztensnő, s mondja, hogy ott fenn van a felső emeleten. Hát majdnem újra rosszul lettem. Már nincs normális ész sem, hogy elgondolná: az öregek láb­fájósak, kiknek még 2-3 lépcső­fok is fájdalommal jár, ha nem kocsiban szenved is, nem tud felmenni. Én sem tudtam volna, ha az aszisztensnő nem olyan szolgálatkész és felvitte a papí­rom és beutalót hozott le. Mi van, akinél vérnyomást is mérnek? Hisz a lépcsőtől 2x is jelenése mindenkit elkáprázta­tott és sokkal jobb kedvre derí­tett. Ezután tanúbizonyságot tett arról, hogy nemcsak kitűnő ne­vettető, de tud három kólás üvegen fejen állni, kézen egyensúlyozni, pálcán tányéro­kat pörgetni és a sok ügyes do­log között leginkább kést do­bálni. A késdobáló attrakcióját egy kedves és elbűvölő hölgy­gyei mutatta be, aki méretre és súlyra pontosan megegyezik vele. Őt Marásnak hívják. Mar­lis megmutatta nekünk hófehér kiskutyáit, amik leginkább vat­bezzeg Kökény lakossága hoz­zájárult a veszélyes hulladékot megsemmisítő égetőműhöz. Ez nem igaz! Benne kell legyen a falugyűlés jegyzőkönyvében, hogy szinte minden hozzászóló kihangsúlyozta: egyéb veszé­lyes hulladék égetéséhez és a megyei igényeknél nagyobb kapacitású égető felépítéséhez Kökény nem járul hozzá! Mi, kökényi lakók vártuk a község önkormányzatának rea­gálását a már többször írásban megjelent valótlanságokra, hi­szen a polgármasterünk főál­lásban dolgozik az égetőműnél. De senki nem fog tollat elhes­segetni a viharfelhőket. Miért alakult át az egészségügyi égető kft.-vé, részvénytársasággá? Miért kell ide a külföldi érde­keltség? Kik azok az érdekcso­portok, akik a lakosság egész­ségének a rovására tollasodni szeretnének? Ha annyira ve­szélytelen a hulladék-feldolgo­zás, miért éppen minket „tisz­tel” meg azzal a nyugat, hogy itt akarja megsemmisíteni? Miért magasabb lesz az eredmény. Vagy ezentúl rendeljük a kör­zeti orvost a lakásunkra, s ott kéijünk receptet, beutalót a szakrendelésekre? Azóta sok öreg szomszé­dommal beszélgettem, de csak siránkoznak. „Kihez fordulja­nak?” - kérdik, ők sem tudnak velem együtt lépcsőt járni. Ha szavazni kell, szavazó polgárok vagyunk. De élette­rünkről fejünk fölött, hozzá nem értők dönthetnek, mert aki e körülményt tervezte, hidegvi­zet sem érdemelne. özv. Takács Károly né, Pécs, Lőtér u. 21. tapamacsokra emlékeztettek és hősiesen kiállta a Marió által köré zúdított kés-záporokat. Nem feledkezhetünk meg a két gyönyörű hölgyről sem, akik az előadás folyamán segí­tettek. Sőt az egyikük egy ha­talmas tigriskígyóval ejtette ámulatba a közönséget. Az elő­adás közben tartott szünetben a két sztárról készített fényképet lehetett vásárolni, amit az elő­adás végén Marió és Marlis de­dikált. Babeczki Zsuzsanna Szabadszentkirály Ifjúság u. 10. éppen az ország egyik legsű­rűbben lakott körzetében? Kökény adott már a városnak a területéből helyet egy szemét­telepnek, 2 mesterséges tónak. Hozzájárult egy kis kapacitású kórházi hulladék égetőműhöz. De veszélyes hulladék meg­semmisítőt már nem engedünk üzembehelyezni soha! Takács Tibor Kökény, Kossuth u. 65. * Az Új DN május 29-ki szá­mában, „Miért épül égetőmű Kökényben?” című cikkben dr. Szűcs József, a megyei közgyű­lés elnöke adott nyilatkozatot. Erre szeretnék reagálni. Kérem szíveskedjen tájékoztatni az alábbiakról:-” az eredeti kökényi cél: csak baranyai kórházi hullaké- kok megsemmisítése” mikor bővült „az ipari és mezőgazda- sági, illetve a megye több mint 300 települése hulladékának ár- talmatlanításá”-val? A kökényi önkormányzat tagjaitól és a polgármestertől ­Történt, hogy a túlnyomó- részt nyugdíjasokból álló ba­ranyai falu lakóit, találkozóra invitálták a kis kocsmába. A falu lakói, akik abban bíztak, hogy talán valami ol­csóbban beszerezhető dolgot fognak ajánlani, mintegy nyolcvanan jelentek meg. Várták a hirdető Kft. képvise­lőjét fél négytől este hét óráig. A kocsmáros, aki szívesen látta kis helyiségében a meg­jelenteket, kellemetlenül érezte magát. Többszöri tele­fonálás után, végre este 7 óra­kor közölték, hogy a kocsi el­akadt és csak Egerágig jutot­tak. Véleményünk szerint, ha már egyszer meghívták a fa­lut, akkor vállaniuk kellett volna a rizikót, hogy aki be­húzta kocsijukat Egerágra, át­A nyár beköszöntével sok cikket olvastam az utazási iro­dákról, különböző reklámokkal meghirdetett utakról, csalódott utasokról, felháborodott rekla­málókról, s most ebben a témá­ban egy sikerült útról, egy való­ban pozitív példáról szeretném, ha közölnének pár köszönő szót. Az Ikarosz Utazási Iroda szervezésében június 18-tól jú­nius 22-ig egy 34 fős lelkes kis csapat tartózkodott Párizsban. Á fárasztó út ellenére már az autóbuszban jó hangulat alakult ki, a két „pilóta” kávét, teát, meleg húslevest kínált az uta­soknak, a sötétség beálltával videóról filmet vetítettek; nem volt gond a megállásokkal, a parkolással, a pihenőkkel sem. Az idegenvezető és tolmács egy személy ében Kőrösiné Va- tai Éva tanár (Leőwey Gimná­zium) nagyon ügyesen vezette a csoportot, mindent megmuta­tott, ami egy ilyen rövid útba belefért. Nem beszélt túl sokat, ami majdnem minden idegenvezető hibája, de a lényeget minden­képpen elmondta, érdekessé, színessé téve a programokat. Az úton hazafelé még „vizsgáz­tatott” is bennünket egy totó ki­töltésével, díjakkal, hogy ki mennyire emlékszik a látottak­ból, hallottakból. Mindenképpen megérdem­aki az égetőmű főállású dolgo­zója - mindenkor azt a választ kaptam, hogy csak kórházi hul­ladék égetés történik Kökény­ben.-Miért Kökényben épül fel ország-világ hulladéktemtője, illetve égetője? A várható ár­talmak mellett mi előnye szár­mazik ebből a lakosság széles rétegének. Ha a Megyei Köz­gyűlés a kft. törzstőkéje 60 szá­zalékának tulajdonosa, Kökény résztulajdonos-e és milyen arányban?- Továbbá mi lesz a sorsa a már elfeledett - eredetileg kö­kényi tulajdonú, a város által kisajátított és nem kártalanított - a mai Malomvölgyi tó terüle­tén, a Pécsi Bőrgyár által lera­kott hulladéknak?- Megdöbbenéssel olvastam, hogy Elnök Úr szerint „Kö­kényben megfelelő lakossági előkészítés volt, az ott élő em­berek véleményét falugyűlésen kikérték. A válasz igenlő volt.” Elnök Úr! Meggyőződött Ön személyesen a fenntiekről? hozza a faluba azt, aki a meg­hívóra is ennyi pént áldozott. Talán úgy gondolták, hogy a kis falut úgysem érdekli az ilyesmi? Nagyon tévednek! Feltételezem, tisztában vannak azzal a rendezők, hogy nem a szendvicsért ment oda a mintegy 80 ember, mert hála Istennek a falunak még van mit ennie. Mindenesetre, a falu lakói­nak bizalmát elvesztették.De van ennél nagyobb veszélye is ennek: az, hogy az önzetlen önkormányzatot is lejáratják, mert a falu dolgaival foglal­kozó gyűléseken sem fognak megjelenni, mert úgy gondol­ják, hátha itt is átvernek ben­nünket. lik, hogy közöljék nevüket, a gépkocsivezetők: Pandurics László és Katavics Ferenc. Jól ismerték a várost, nem tévedtek el a „városrengeteg­ben”, nem jelentett gondot itt sem a parkolás. Az utasok a találkozási idő­ket tartották pontosan, mi is „piros pontok”-at gyűjtöget­tünk. Volt köztünk, aki vállalta a többiek szórakoztatását, kö­zös énekléseket vezetett, bizto­sítva a fáradtság oldását. Radnóti Adél, tanár Kodály Gimnázium % Másodszor tértünk be felesé­gemmel a Grand Tours Iroda Király utcai irodájába, hogy kü­lönböző utazások iránt érdek­lődjünk. Igyekeztünk minél több információt összegyűjteni, nehogy meglepetés érjen min­ket. Hiszen egy ilyen utazás manapság nem 2 fillérbe kerül. Az irodában levő hölgy úgy ránk ripakodott, döntsük már végre el, hova és akarunk-e egyáltalán utazni, hogy ijed­tünkben úgy döntöttünk mara­dunk itthon. így olcsóbb is és biztonságo­sabb is. Kérem tájékoztasson:- mit ért megfelelő lakossági előkészítésen,- mikor volt az említett falu­gyűlés,- ki és konkrétan miről tájé­koztatta a lakosságot,- hányán voltak jelen,- mire szól az igenlő válasz? Kökényi lakosként erősen ki­fogásolhatónak ítélem meg a tá­jékoztatást. Az önkormányzat munkáját, terveit, feladatait, költségvetését, gazdálkodását nagy homály fedi. Kökényben nem szokás beszámolni a la­kosságnak. így az újságból kell értesülni arról is, hogy Kö­kényben valójában mi épül... 1990-ben volt falugyűlés, itt esett szó a kórházi hulladék égetésről. 1992 októberi falu­gyűlést jelentős számú aláírás­sal megerősített lakossági kérés előzte meg. Ebben többek kö­zött szerepelt a tájékoztatás hi­ánya is. A fenti falugyűlésen is azt nyilatkozta a polgármester, hogy csak kórházi hulladék ke­rül égetésre. Azóta falugyűlés nem volt. Papp Ernőné Kökény, Kossuth u. 8. A világ legkisebb emberei Szabadszentkirályon Sóshalmai Zoltán, Pécs Kökényi kesergő Hagymás Miklós Áta, Dózsa utca 17. Utazási irodák Kellemes élményekről írnak a résztvevők \ % l 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom