Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-06 / 180. szám (182. szám)

1993. július 6., kedd uj Dunántúli napló 3 Új kőbányát nyitnak Komlón Tőkeemelés és 80 millió forintos fejlesztés a Mecsekké' Kft.-nél Az egyik új homlokrakodógép a Mecsekké» Kft-nél Fotó: Löffler Gábor A Bau Holding Rt. Ausztria legnagyobb építőipari vállalko­zása - 1 milliárd dolláros éves forgalommal - hazánkban is 7 útépítő vállalatot vásárolt meg Győrtől Nyíregyházáig. A cé­gek közt megtalálható a Pécsi Építő és a Somogyi Aszfalt is. A társaságok nyersanyag bázi­sául a dél-magyarországi kőbá­nyákat üzemeltető Mecsekké Kft.-t (a Pannolit Kőbányászati Vállalatból alakult) vették meg az osztrákok. Az új tulajdono­sok - 74 százalékát birtokolják a kft-nek - a hétvégén Komlón jártak. A Magyar Bau Holding Rt. igazgatósági tagját, Appels- hoffer Józsefet arról kérdeztük, mi a garancia arra, hogy a meg­vásárolt cégeket hosszútávon működtetik, nem csupán piacte­remtésről, az olcsó keleti kon­kurencia letöréséről van szó?- Az elmúlt évben újabb ma­gyar érdekeltségek megszerzé­sére 4,5 milliárd forintot költött a holding, s ebből 1 milliárdot a meglévők műszaki fejleszté­sére. Ilyen mértékű tőkebefekte­tést passzióból nyilván nem hajt végre egy tulajdonos sem. Más­részt Magyarországon több út­építés is induló félben van, ami ígéretes lehetőséget jelent min­den szakmabeli beruházónak. Ugyanakkor ebben a tevékeny­ségi körben a gazdaságosság egyik fő meghatározója a szállí­tási távolság, tehát célszerű a helyi bázisokra építeni. Éppen ezért alakított ki a Bau Holding Rt. országos hálózatot. A holding vezérkara pedig mintegy gyakorlati válaszképp itt jártakor 8 millió forint tarta­léktőke emelést hajtott végre, s újabb gépek vásárlására adott. engedélyt. így az év első felé­ben érkezett 3 homlokrakodó-, 2 szállító- és egy osztályozógép mellé most bányarakodó- és tö­rőgép is társul, s együttesen 80 millió forintra taksálható a be­szerzési költségük.- Nagy szükségünk van a korszerű berendezésekre mondja Merkl István a Me- csekkő Kft. ügyvezető igazga­tója, mert a növekvő kőfelhasz­nálási igények termelésünk megduplázódásához vezethet­nek. Az ásványvagyon megvan hozzá, 35 hektáros erdőségből csipegetünk 5 hektáros bánya­mezőket, most épp az első há­nyad előkészítése folyik, s eh­hez elengedhetetlen a műszaki fejlesztés. Az új kőfejtő terület­ről az erdőséget már letisztítot­tuk, s, megkezdődött a haszon­anyag kitakarása is. A tervek szerint jövő év végén indulhat a kitermelés. Nyersanyagban tehát nincs hiány. A régi és az új bánya­mező teljes kapacitás mellett is 10 évig biztosítja a kőanyagot, s a rendelkezésre álló területek további 30-40 évig biztos meg­élhetést jelentenek a kőbányá­szoknak. Pécsváradon és Bük- kösdön is folyik a munka, csu­pán az erdősmecskei külfejtés szünetel. Itt korábban vízépí­téshez és útalaphoz alkalmas kőzet kitermelés folyt, s a piaci igények csökkenése miatt kel­lett bezárni a bányát. Újranyitá- sára már új profilban, növekvő díszítőkő kereslet esetén kerül­het sor. A bükkösdi kőfejtő fel­futásához pedig az egykori hor- vát kapcsolatok újraéledésére lenne szükség. Ez a bánya a délvidéki cukorgyárak mészkő ellátásárá rendezkedhetne be. A MöCsekkő Kft. dolgozói­nak nem kell tartaniuk a mun­kanélküliségtől. Csupán az ad­minisztratív létszámot illetően várható leépítés, mivel az oszt­rákok központi számítógépes adatfeldolgozást és ügykezelést építenek ki Budapesten, ami a vidéki hasonló egységeket szükségtelenné teszi. A Magyar Bau Holding Rt. 1992-ben 12 milliárdos forgal­mat bonyolított, 4-5 százalékos nyereséggel, s egyetlen részle­gét sem kellett felszámolni a veszteségek miatt. A holding célja éppen az - emeli ki Ap- pelshoffer József, hogy a mű­ködési és fejlesztési feltételeket megteremtse, a társaságok pe­dig önálló munkával a leggaz­daságosabban dolgozzanak. Persze időnként szükség van szakmai beavatkozásra is. Ez a gondolkodásmód a jelek szerint igen jól kamatoztatható, s remélhetőleg az ilyen típusú „tőkebeavatkozás” lesz a gya­korlat a külföldi befektetők ma­gyarországi vállalkozásainál. Mindenesetre nem sok hazai bányára jellemző, hogy nyugati partner rendszeres tőkeinjekci­ója segítségével nyithat újabb bányamezőket, a lefejtést pedig szintén anyagi segítséggel, a legkorszerűbb gépekkel végez­heti. Mészáros B. Endre Varga Ferenc a község új házait mutatja be Fotó: Löffler Új polgármester, régi gondok Drávaszabolcson A jó víz és az egészségügyi központ a téma Közel egy hónapja Varga Fe­renc Drávaszabolcs polgármes­tere, aki az első választások óta már a harmadik ember azok so­rában, aki e tisztséget betölti. A polgármestert örökségéről, a te­lepülés két régóta megoldásra váró gondjairól; az ivóvízről és az egészségügyi központról kérdeztük meg.- Az már régóta tudott, hogy a közelünkben, Drávapalkonya határában nagy hozamú kutak vannak, ám ezek hasznosítása csak hatalmas pénzügyi ráfordí­tással, 200 millió forintos költ­séggel valósulhatna meg. Ennyi pénz pedig nem áll rendelke­zésre. A másik megoldás - amelytől korábban elzárkóz­tak -, hogy Harkányból leve­zetnék a Duna-vizet a telepü­lésre. E lehetőséggel próbálunk most meg élni, amikor Gordisá- val összefogva szeretnénk meg­valósítani ezt az elképzelést. A bekerülési összeg ebben az esetben 10 millió forint, amely­nek jelentős részét kedvező el­bírálás esetén, pályázat útján biztosítani tudnánk, illetve a fennmaradó részt a két önkor­mányzat fizetné ki. A pályáza­tot szeptemberben bírálják el, tehát az ősszel kezdődhetne meg a kivitelezés.- Ugyanakkor elődöm a leg­utóbbi falugyűlésen szeptem­berre már jó vizet ígért, így a je­lenlegi állapoton addigra változ­tatni kell. A napokban tárgyal­tam egy tatabányai céggel, mely vállalta, hogy a jelenlegi, csap­nivaló minőségű vizet adó kút szűrőberendezését átalakítja, és megszünteti a hiányosságokat. E munka megközelítőleg 500 ezer forintba kerül, ezt az ösz- szeget már letétbe helyeztük. Addig pedig naponta fertőtlenít­jük a szűrőberendezést, így ha nem is szép tiszta, de a korábbi állapothoz viszonyítva más vi­zet kap a lakosság.-Mi a helyzet az egészség- ügyi központtal?- E téren is sikerült előrelép­nünk, hiszen a mostani állapoton mindenképp változtatni kell. Ami a vitát jelentette, az az volt, hol helyezzük el. Végül eldőlt, hogy a központba kerüljön, így a helyi tsz-től vásároltunk meg a napokban egy területet a Feny­ves utcában, s ha a földhivatal a sok munkája között átírja a tulaj­donunkba, akkor megkezdődhet a munka. c Kótány Modernizált parlamenti információs központ Az Országházban és a kép­viselői irodaházban hétfőn ün­nepélyes keretek között, ame­rikai ; szenátorok jelenlétében átadták a korszerűsített Parla­menti Információs Központot és Számítógépközpontot. A képviselők munkáját nagymér­tékben megkönnyítő adatbázis kiépítésére az Amerikai Kong­resszus által 1990-ben, a ke­let-európai parlamentek intéz­ményrendszerének fejleszté­sére jóváhagyott segélyprog­ram keretében került sor. Az ünnepélyes átadásnál a Parlament Delegációs termé­ben Szabad György házelnök megköszönte az Amerikai Kongresszus segítségét s rövid áttekintést adott hazánk és az Egyesült Államok történelmi kapcsolatairól. A ház elnöke átadta az Ame­rikai Kongresszus delegációjá­nak a hároméves törvénykezési munka eredményét összefog­laló háromkötetes törvénytárat, s átnyújtott egy albumot az Or­szággyűlésről, valamint a Par­lament Emlékérmét. Az amerikai delegáció ne­vében Martin Prost demokrata párti képviselő mondott beszé­det. Mint fogalmazott: büszke­séggel tölti el őt és az amerikai képviselőket az, hogy az in­formációs központ kifejleszté­sével részesei lehettek hazánk átalakulásának. A Magyaror­szágon folyó munkát modell­nek tekintik a többi kelet-euró­pai ország parlamentjében kié­pítendő együttműködéshez. Gerald B. Solomon republi­kánus képviselő, a munkacso­port másik vezetője méltatta, hogy hazánk - más krízisköz­pontokkal ellentétben - távol­tartotta magát a nacionalizmus­tól, és a szerb modelltől elté­rően civilizált módon kezelte a magyar kisebbségek problémá­ját. Gerald B. Solomon ezt kö­vetően átnyújtotta az Amerikai Kongresszusnak az Egyesült Államok és Magyarország népe közötti barátság emlékére készült emléktábláját Szabad Györgynek. Babarczy László, a Parla­ment Technikai és Informatikai Osztályának vezetője el­mondta: az eddig működtetett rendszerekkel ellentétben az új, korszerű eszközök lehetővé te­szik, hogy a képviselők gyors­abban jussanak hozzá az in­formációkhoz és az informá­ciók szélesebb körét átfogó adatbázist „faggathatnak ki”. (MTI) Vasárnapi távirat - borsos áron Áremelkedések hallatán kü­lönösen akkor kapjuk fel a fe­jünket, ha nélkülözhetetlen és mással nem helyettesíthető ter­mék vagy szolgáltatás ára szök­ken hirtelen magasra. így van ez a távirattal is, amelynek új díj­szabása már a tavasztól érvé­nyes, de sokan most is megle­petten tapasztalják, hogy a hét­végén 400 forinttal többe kerül. Fizethetjük ugyan a régi, a megszokott tarifát, de akkor a posta csak a legközelebbi mun­kanapon kézbesíti ki táviratun­kat. Munkanapokon egyébként a belterületre szóló közönséges és állami táviratokat 6, a sürgős táviratokat 4, a levél és dísztávi­ratot 24 órán belül viszik ki a címzetthez. Szombati napokon pedig csak akkor kézbesítik a sürgős táviratokat, ha azok vá­rosokban 14, illetve 15, más te­lepüléseken pedig reggel 8 óráig beérkeznek a kézbesítő postahivatalhoz. A 400 forintos pótdíjat azonban csak a munka­szüneti napokon számítják fel, de a véradásra behívó, a halálo­zásról tájékoztató, a szolgálati, valamint a külföldről érkező táviratokra ez nem vonatkozik. Mint Jánosi Tibor, a Pécsi 1. Postahivatal vezető-helyettese hozzátette, Pécs belterületén, lehetőségeikhez képest igye­keznek enyhíteni az intézkedés szigorán. Á központi intézkedés bevezetése egyébként a távköz­lés dinamikus fejlődésének kö­vetkezménye - tájékoztatta la­punkat Dimitrov Imre, a Ma­gyar Posta Vállalat Üzletpoliti­kai Osztályának marketing-me­nedzsere. - A posta elismeri, hogy magas ez az összeg. Ugyanakkor csak így tudjuk el­kerülni szolgáltatási hálózatunk csökkentését. Kompenzálnunk kell valahogy a veszteséget, hi­szen a távirat-szolgáltatást hét­végén és csökkent forgalom ese­tén is biztosítanunk kell. Szá­mottevően csökkent a táv­irat-feladások száma, az idei első negyedévé 14 százalékkal a tavalyihoz képest. Mindez a távközlés fejlesztésének, egyéb­ként pozitív hatása. A dísztáviratok külleme már nemcsak pénztárcánkat, de esz­tétikai élményünket is érzéke­nyen érinti. Jó hír, hogy a már kissé elavult, megunt és némely alkalmakra nem megfelelő dísz­táviratokat az év második fel­ében folyamatosan újabbakra cseréli a posta. Az is elképzel­hető, hogy évvégi jókívánsága­inkhoz már teljesen új kollekci­óból válogathatunk feladniva- lót. Tröszt É. Nemzetközi Közgazdasági Nyári Egyetem Budapesten Kéthetes nemzetközi köz- gazdasági nyári egyetem kez­dődött hétfőn a fővárosban, a Budapesti Ismeretterjesztő Tár­sulat rendezésében. A világ minden részéből - például Amerikából, Iránból, Japánból, Olaszországból, Görögország­ból, Svédországból, Hollandiá­ból, Dániából, Norvégiából - érkezett hallgatóság előtt a ha­zai tudományos élet képviselői tartanak előadásokat a magyar és a kelet-európai gazdasági helyzet sajátosságairól Moder­nizáció a volt szocialista tömb országaiban címmel. A július 16-ig tartó rendezvény a BIT 21. kéthetes nyári egyeterríe. (MTI) Hajnali zsúfoltság a pécsi nagybani piacon A Pannon-Kert Rt. területet vásárolna Reggel öt óra után még min­dig nagy a nyüzsgés, de már le­csengőben a pécsi nagybani piac forgataga. A tulajdonos Pannon-Kert Kereskedelmi Rt. Lahti úti kicsi udvarára a keres­kedők egy része be se fér, hosz- szú sorban leparkol a piac előtt, a várakozni tilos tábláknál. Kis tolókocsikkal vagy kézben ci- pekedve viszik az árut az au­tókhoz. Egy ismerős zöldséges a sokadik forduló után odakiált nekem: „Ami itt van, az egy kupi!” Valóban, autóval nehéz meg­tenni a kört az árusok között. A kapuban néhány zsák uborka mellett fiatalasszony áll:-Éjjel kettőkor már nem nem tudtunk kocsival bejutni, csak itt a kapunál jutott hely. Már fél órája eladtam az ubor­kát, most várom, hogy a vevőm ideérjen a kocsijával. Rövid idő múlva a férje érke­zik és vállára kapja az egyik zsákot. Keserű Csabáné kister­melő mosolyogva néz rám: - Muszáj odavinni, segíteni, ha időben haza akarunk érni. Számomra még mindig nagy a tülekedés, de Szabó Béla piac- felügyelő szerint ez már régen nem a csúcsidőszak. Különben sem a csütörtök a legerősebb nap, hanem a hétfőre és a szer­dára virradó éjjel. Nem csak a termelők, hanem a nagykereskedők is árulnak a piacon. Az árusok csaknem 80 százaléka az Alföldről érkezik. Többen megemlítették, hogy a zsúfoltság igazán idén érezhető, mert tavaly ősszel pavilonokat és konténereket állítottak fel, amelyekben nem is zöldségfélét értékesítenek, hanem például szemes kávét és palackozott üdítőitalokat. A Pannon-Kert Rt. igazga­tója, Kádár Imre elmondta, 1989-ben kft-ként alakultak meg, a társaságba az akkori ta­nács apportként vitte be a Lahti utcai területet. Azzal az ígéret­tel költözött el a Vásárcsarnok épületéből a nagybani piac, hogy a Lahti úton további bőví­tésre is lehetőség nyílik. Két éve adták be igényüket a pol­gármesteri hivatalhoz, miszerint egy 3000 négyzetméteres terü­letet szeretnének vásárolni, a tárgyalások azonban eddig nem vezettek eredményre. Kovács Gábor, a pécsi Pol­gármesteri Hivatal vagyonkeze­lői irodájának munkatársa arról tájékoztatott, hogy az árban nem sikerült megegyezni a Pannon-Kert Rt-vel. Á közel­múltban azonban felmérték a te­rület ellátottságát, megközelít­hetőségét, és a közgyűlés hatá­rozata után pályázat útján kí­vánják értékesíteni a területet. A pályázók egyike a nagybani piac tulajdonosa lehet. Porth E. h i ty

Next

/
Oldalképek
Tartalom