Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-04 / 178. szám (180. szám)

Nemzetközi művésztelep Reziben Nemcsak váráról és borairól, hanem művészetpártolásáról is nevezetes Rezi, a Keszthe­lyi-hegység lábánál lévő festői fekvésű kisközség, ahol az el­múlt hét végén nemzetközi mű­vésztelep nyílt osztrák, ukrán, szlovén, szlovák, valamint ro­mániai magyar és hazai alkotók részvételével. A kéthetes festő és kőszobrász kurzus végén az ott készült munkáikat a keszthe­lyi Festetics-kastélyban közös tárlaton mutatják be a művé­szek. Ezenkívül egy-egy alkotá­sukat felajánlották a házigazda község leendő közgyűjteménye számára. A telep Németh János Munkácsy-díjas kerámikus mű­vészeti védnökségével műkö­dik. Csipkeverők és gyöngyfűzők Decsen Csipkeverő és gyöngyfűző munkákból nyílt az elmúlt hét végén színes bemutató Decsen, a faluházban. Ez alkalommal Nagy Zoltánná gyöngy- fűző-mester és Hammer And­rásáé csipkeverő tanítványainak kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. Balaton Akadémia Vörösberényben Ősztől ismét kezdődnek a Ba­laton Akadémia előadásai Al- mádi-Vörösberényben, a volt jezsuita rendházban. A modern nyelv, vállalkozási ismeretek, számítástechnika, művelődés- történet, filozófia, politológia, gazdaságföldrajz, környezetvé­delem stb. témakörökben meg­hirdetett képzés alapelveit az akadémia tanácsa határozza meg, melyben ott van többek között Csoóri Sándor, Benda Kálmán, Habsburg Ottó, Pozs- gay Imre, Tőkés László, Nemes- kürty István, Mádl Ferenc. Je­lentkezhetnek a Balaton Aka­démiára azok az érettségizett fi­atalok, akik vállalni tudják az évi 75 000 forintos tandíjat. Földrajzi vándorgyűlés Pécsett A hét végén kezdődött meg Pécsett a Magyar Földrajzi Tár­saság 46. Vándorgyűlése, me­lyen közel háromszáz földrajz­tudós és földrajztanár vesz részt az országból egy héten át. Ez alkalommal is a földrajzkutatá­sok legújabb eredményeiről hallhatnak a résztvevők előadá­sokat, majd kirándulásokon is­merkedhetnek Baranyával. Visszajáró külföldiek a füredi vízisítelepen Pont tíz éve nyitott a balaton­füredi kemping részeként a ví­zisítelep, amit az Idegenfor­galmi Hivatal működtetett. Az eltelt idő alatt fokozatosan épí­tették ki a pályát, és persze, fo­lyamatosan emelték a szolgálta­tások színvonalát. A vendégek felé az egyetlen követelmény az úszni tudás, kü­lönben sílécet, mellényt a hely­színen lehet bérelni, és oktatás­ban részesítik az abszolút kez­dőket. Mint Salbert Tibor, a vizisíte- lep munkatársa elmondta, a szerkezet a hegyi sífelvonókkal teljesen megegyezik, csak nem meredek, hanem vízszintes pá­lyát alkot, a magasból lógó köte­lekbe kapaszkodnak a vizisíelők. Vannak rendszeresen visszajáró külföldi vendégek, akik az évek során profi szinten megtanulták ezt a sportot, s ma már szaltót vetnek, megfordulnak, szlalo- moznak, miközben siklanak a Balatonon. A korosztályi meg­oszlás sem jellemző, hat-hét éves gyerekek épp úgy belekóstolnak a vizisíelés kalandjába, mint az akár nyugdíjas korú vendégek. Baleset szerencsére ritkán tör­ténik (akkor se súlyos, elvégre nincs szó nagy sebességről), fő­leg huszonéves srácok szeretnek vagánykodni, s ők, ha nem elég tapasztaltak, néha pórul járnak. A 10 éves jubileumot augusz­tus 20-án szeretnék megünne­pelni, akkor majd ingyen lehet igénybe venni a pályát, melynek díja egyébként egy órára 850 fo­rint, amit persze, lehet valutában is fizetni... M. K. A bátrabbak a 18 fokos Balaton-vízben is kipróbálhatják a vízisíelést Fotó: Läufer László Néha verekedésre is használják a hegedűt A vonóshangszerek doktora Javításra váró hegedűk sokasága a mesternél Fotó: Läufer Horoszkóp, jóslás és partnerkeresés a gyufacímkéken Pécsett a Király utca végén, a Liszt Ferenc hangversenyterem szomszédságában nyolc éve nyitotta meg műhelyét Czakó István hegedűkészítő mester. Naponta munkaidőben többen is egymásnak adják itt a kilin­cset. Hozzák a törött hegedűt, a sérült brácsát, a húrját vesztett vonót. A műhelybe belépőnek rög­tön a zsinegre felfüggesztett gyakorló-hegedűkön akad meg a szeme. Vagy tizenöt lóg egy­más mellett. - A vonópárbajok következtében kisebb-nagyobb sérülést szenvedtek. Szeptem­berben kezdődhet velük élőről a harc - mondja a mester, majd értetlenségemet látva elmoso­lyodik. - A kaposvári zenemű­vészeti iskola kis diákjai nem­csak gyakorlásra, de néha vere­kedésre is használják a hang­szereket. Erre utalnak a hege­dűk és a vonók sérülései. Isko­lakezdésig valamennyi újra jó lesz - teszi hozzá. De nemcsak a gyerekek harciassága miatt sé­rülnek a hangszerek. Czakó úr szeretetteljes mozdulatokkal emeli fel a most javított csellót. Az idekerülésének története köznapi. A minap a buszról szállt le a tulajdonosa. A tömeg sodrása vagy a saját lendülete miatt a buszmegálló mellett lévő villanyoszlopnak ütődött a hangszer. Hetekig is eltart a ra­gasztás, pótlás, szárítás. A javításra váró, a már újra ép hangszerekkel és faanyagok­kal zsúfolt üzlet rendrakás után kiállt. A mester jól tudja ezt - szívesen és azonnal neki is látna, ha a bérleményt megve- hetné. Érdeklődött többször a vételi lehetőségről az önkor­mányzatnál - választ még nem kapott. A napokban jött az érte­sítés: felemelik a havi bérleti dí­ját. A napi javítgatásokból ed­dig szerényen megélt, de a jö­vője teljesen bizonytalanná vá­lik.-Elképzelésem több is lenne - magyarázza mini hangszer- és alkatrész-kereskedést nyit­nék, rengetegen keresnek vonó­kat, húrokat, tokokat és egyéb kellékeket. Elkülöníteném az irodai részt és magát a mű­helyt. A faanyagnak pedig rak­tárhelyiséget biztosítanék. Most semmire sem merek beruházni. Az asztalon készülőiéiben lévő hangszert többször is vé­gigsimítja. Évek óta próbálja befejezni, de családi tragédia, betegség, anyaghiány hátrál­tatta. - Újra alkotnék - sóhajtja hegedűt, csellót, brácsát sze­retnék sajátkezűleg készíteni. Az emberek keresik az újat, az el­adás nem okozna gondot. A he­gedűkészítés kihaló szakma, ke­vesen művelik. Külföldön nem lenne problémám, dolgozhatnék kedvemre. De én csak itthon tu­dok élni. Az indíttatására emlékezve mesélte, hogy lelki késztetésre, hosszas utánajárással szerezte meg a miniszteri engedélyt a külföldön tanuláshoz. így került ki Olaszországba, a világhír­nevű Cremonai Nemzetközi Hegedűkészítő iskolába. Diák évei alatt az ösztöndíját kiegé­szítve elkezdte maga is eladásra készíteni a hegedűket. Hívták, maradjon az iskola befejezése után Cremonába. Osztálytársai a világ minden tájáról érkeztek - hazájukba visszatérve az ügyeskezű magyarnak is szerez­tek állást. A szíve hazahozta. Óriási előrelépésnek tartja, hogy végre Magyarországon a Zeneakadémián belül is létezik hangszerkészítő iskola. A hege­dűkészítést viszont továbbra is Olaszországban lehet megta­nulni. Á. E. Azt hogy a gyufát Irinyi Já­nos találta fel, mindenki tudja. De hogy vajon ki találta fel a gyufáscimkét, illetve azt, hogy ezen a kicsiny, alig pár négyzet- centiméternyi területen is lehet hirdetni, sose tudjuk már meg. Gyufát általában akkor hasz­nálunk, ha meggyújtjuk a gázt, a cigarettát, de a skatulyával remekül el lehet játszadozni, ha éppen nagyon unatkozunk, or­vosi rendelőben várva, buszon. Ilyenkor mohón olvassuk a leg- banálisabb szövegeket is. A gyufásdobozok most bőven kí­nálnak ilyeneket. „Telefonhoroszkóp”, „Jóslás kártyából”, „Ki az ideális part­ner?” - mind-mind nemzetközi hívás az USA-ba, ahol úgy lát­szik, manapság mást se tesznek, mint izgatottan várják a magyar érdeklődők hívásait, nekünk pedig igazán megéri az a per­cenként 150 forint. Elképzelhető, amint Kovács úr, a jóravaló magyar polgár (is­tenem gyengéje, hogy dohá­nyos) rágyújt, de még le sem szívja az első slukkot, mikor pillantása a gyufára téved, s azonnal nyúl a telefonkagylóért, hogy megkérdje az Óperencián túlról, a messzi Amerikából, szerencséje lesz-é vajh néki, mint Skorpiónak e héten a sze­relemben? Mert hirtelen kínozni kezdte egy érzés... De áskálódó gyanúsítgatás és előítéletek helyett tegyünk egy személyes próbát! Az „amerikai szám” azonban gyanúsan hamar bejön (ennyi­vel jobbak lennének ott a telefo­nok?), mindenféle búgás és sí­polás nélkül, majd egy kissé már megkopott hangú magnó­szalag kezd el velünk bájologni, természetesen női hang, mert bizonyára úgy vélik, hogy sze­relem ügyében kizárólag férfiak telefonálgatnak a világ másik sarkába. Miután személyes csillagje­gyünk után az mondtuk, hogy „igen” (fennhangon, különben tessék csöndben maradni, míg a többi tizenegyet végigsorolják), rögvest meghallhatjuk, karrie­rünk, szerelmeink és boldogsá­gunk dolgában mi a csuda vár­ható. Még az a szerencse, hogy minden csak feltételes módban hangzik el, különben nem tud­nék mit csinálni olyan ijesztge­tésekkel, hogy nem létező házi­állatom súlyosan megbetegszik a napokban, vagy hogy a hétvé­gén, annak ellenére, hogy dol­goznom kell, kellemes és mesz- szi utazásban lesz részem. Sze­rencseszámaim, 11, 15, 20, 37 kissé későn jutottak tudomá­somra, biztos megjátszom őket a lottón, ha hétfő van, majd bo­lond leszek milliókat kidobni az ablakon! Az viszont megnyug­tat, hogy ez a hetem a zöld szín jegyében telik, egyrészt azért, mert fogalmam sincs, miképp lehet egy naptári hét zöld, más­részt kénytelen vagyok beval­lani (magamnak, hisz „beszél­gető partnerem” amúgysem hal­laná), hogy sose szerettem iste­nigazából a zöldet. Hallgatnám tovább is a „Le­het, hogy...’’-kezdetű tuti biztos jóslatokat életem folyásáról, kár, hogy egyszer csak mintha elvágták volna, vége lesz. Mi­kor újra hívom a számot, már csak a csillagjegyek ismételge­tésére futja, mint egy megakadt lemez, mindig újra kezdi. Méhes Főzzünk változatosan! Elfogták a szabolcsfalui hétvégi házak fosztogatóit Türjén beleszaladt felesége tésztavágó késébe az ittas, kötözködó' férj Hideg kapros burgonyale­ves. Hozzávalók: 40 deka újbur­gonya, 1 deci tejföl, 2 evőkanál olaj, 1 csapott evőkanál liszt, 1 leveskocka, só, ecet, 1 csokor kapor. A megtisztított, kis koc­kára vágott burgonyát gyengén sós vízben puhára főzzük. A fő­zővízbe egy húsleveskockát is dobunk. Az olajból és a lisztből világos rántást készítünk, hoz­záadjuk az apróra vágott kaprot, és besűrítjük vele a levest. Bele- keveijük a tejfölt és annyi ecetet, hogy savanykás legyen. Hide­gen tálalva üdítő nyári leves. Zöldséges veseragu. Hozzá­valók: 1 kiló sertésvese, 2 csomó új hagyma, 15 deka uborka, 15 deka gomba, 2 zöldpaprika, 15 deka paradicsom, 3 evőkanál olaj, só, őrölt bors, 1 csokor ka­por. A vesét hosszában kettévág­juk, a fehér részeket gondosan kiszedjük. A veséket félujjnyi szeletekre vágjuk, és hideg víz­ben legalább háromszor átmos­suk. Az olajban megpirítjuk az apróra vágott hagymát, hozzáad­juk a vesét, 2-3 percig pirítjuk, majd a felszeletelt gombát, uborkát, paprikát, paradicsomot beletéve megkeveijük, sózzuk, borsozzuk. 8-10 perces párolás után azonnal fogyasztjuk. Bur­gonyapüré illik hozzá. Ujburgonyás póréhagyma. Kevés vajon, egy csepp ecetes vízzel megpárolunk 3, karikára vágott póréhagymát, majd tű­zálló tálba terítjük. Rászelünk fél kiló főtt, tisztított újburgo­nyát. Kétdeci tejfölt sózunk, borsozunk, elkeverünk benne egy egész tojást és 5 deka reszelt füstölt sajtot. A burgonyára önt­jük, és sütőben 10-15 percig át­sütjük. T. E. Pécs határában, a Szabolcs- falu mögött lévő Dobogó dűlő és Hercegmalom dűlő hétvégi házait ismeretlen tettesek rend­szeresen fosztogatták az elmúlt másfél hónapban. Minden hét­végére jutott három-négy betö­rés, az elkövetők amit csak el­bírtak, magukkal vittek a ví- kendházakból. Mint Nagy János főtörzsőr­mester, a Pécsi Rendőrkapi­tányság gyárvárosi rendőrállo­másának vizsgálója elmondta, a nyomozás még nem fejeződött be, ám már az eddig bizonyított bűncselekmények kárértéke is eléri a 300 ezer forintot. A betö­rők óriási pusztítást végeztek az épületekben, a legvandálabb módszerekkel jutottak be a hét­végi házakba, majd borral, ágy­neművel, ruhákkal, műszaki cikkekkel, és mindenféle hasz­nálati eszközökkel távoztak. A nyomozók információ- gyűjtése, és egy jó személyleí­rás eredményeképpen június második felében szakadt vége a sorozatnak. Először K. F. került horogra, majd ugyanezen a na­pon őrizetbe vették a bűntársat, B. L.-t is. A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy az igen ak­tív betörőpáros számlájára ír­ható a pécsi József Attila Műve­lődési Központban történt több­szöri betörés, valamint a Tri- pamerfa közelében lévő erdész­ház feltörése is. A vadásziakban például több kilo őzcombot és videomagnót zsákmányoltak. Nem tekinthető megszokott dolognak, de K. F. még a rend­őrségi fogdában is lopott ruhá­ban tengeti napjait, ugyanis nincs más öltözéke, amit ma­gára vehetne. Személyiségének ellentmondásosságát jelzi az is, hogy alkalmi munkásként dol­gozott egy vállalkozónál, de fő­nöke beszámolója szerint bár­mit rá lehetett bízni, egy gom­bostűt sem lopott el soha. A Zala Megyei Rendőrkapi­tányságon különös haláleset je­lentett munkát a nyomozóknak ezen a héten - kaptunk tájékoz­tatást Völgyi Ferenc sajtórefe­renstől. Június 28-án Türjében, L. Józsefék házában tragikus esemény történt. A gyakran iszogató férj már napközben némi alkohol befolyása alá ke­rült, tésztát vágó felesége mel­lett téblábolt, megállás nélkül bosszantotta, szekálta az asz- szonyt. Amikor pedig támadó szándékkal a felesége felé in­dult, nem várt fordulatot vettek az események. L. Józsefné val­lomása szerint éppen a kezére tapadt tésztát vakargatta le ké­sével, amikor a férje hirtelen felé indult, és „beleszaladt” a mintegy 15 centiméter penge­hosszúságú tésztavágó késbe ... Ezután L. József tántorogva még lépett néhányat, majd ösz- szeesett, és azonnal meghalt a szívtájékát ért szúrástól. Az első vizsgálat az asszony által elmondottakat látszik iga­zolni, ám a nyomozás szakértők bevonásával folytatódik, hogy rekonstruálni tudják a tragédiá­val zárult családi veszekedés részleteit és végkifejletét. A mentőket és a rendőröket egyébként maga L. Józsefné ér­tesítette. Balog Nándor 1993. JÚLIUS 4., VASÁRNAP Új VDN 5 \ i i >

Next

/
Oldalképek
Tartalom