Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-29 / 205. szám

12 új Dunántúli napló 1993. július 29., csütörtök V.-AJL^L.AJLjKkOZ.A.SOiK. TT*ÜT TaVT* v/ * * •1A „Apám azt mondta, legyek borbély” Szenvedélye lett a kényszerből választott szakma Fotó: Läufer László Hesz János pécsi fodrász haj­stúdiójába percenként érkeznek a vendégek. Kedvesen fogad­ják, a várakozási időben kávé­val kínálják őket. Unaloműző­nek újságokat, folyóiratokat tar­tanak. Most mégis válaszút elé kerültek.. . Jómódú, földműves sváb csa­ládból származik Hesz János. 1945-ben 13 éves volt, amikor elvették mindenüket. Egyik pil­lanatról a másikra szegények lettek. Apja megjárta a háborút, börtönbe is zárták. Amikor vé­get ért a vándorlásuk, akkor nem volt más választása, mint az, hogy szakmát tanuljon.- Apám azt mondta, hogy le­gyek borbély, mert az az első naptól pénzt keres. Én rádiómű­szerész szerettem volna lenni. Anyám bejött Pécsre, és az első német nevű fodrász üzletébe bement, és elmondta, hogy inasnak adná a fiát. Egyik nap­ról, a másikra így lettem falusi ' gyerekből, városi. Eleinte na­gyon furcsa volt, de hamar bele­jöttem. Hétfőnként én voltam az ügyintéző. Mentem az ipartestü­letbe, a köszörűshöz. Végiglá­togattam az összes belvárosi fodrász! üzletet. A legnagyob­bakat már akkor ismertem. Mindenhol ellestem valamit a szakmából. Zenéltem is akkori­ban, amikor végeztem választa­nom kellett. A szakma mellett döntöttem. Először csak megél­hetési lehetőségnek tekintettem. 1953-ban munkaszolgálatra vitték, amikor onnan visszatért Pécsre, a Rónai-féle üzletbe ke­rült, az állami egyesbe. Nagyon jó szakmai, és emberi közösség dolgozott ott akkor. Felkarolták, segítették. A végén szenvedé­lyévé vált a fodrász mesterség, különösen a versenysikerek után.- Abban az időben kevés le­hetőség volt arra, hogy kül­földre menjen az ember. A ver­senyeken való részvétellel lehe­tett kikerülni a nemzetközi po­rondra - folytatja Hesz János. - Bécsben többször jártam, sok ismerőst szereztem. Kaptam egyszer egy ajánlatot, és ami akkor nem volt igazán gyakori, a Fodrászipari Vállalat igazga­tója meglátta benne a lehetősé­get. Beleegyezett abba, hogy kint dolgozzam egy-két hónapig Bécsben, Európa egyik leghíre­sebb fodrász-szalonjában. A tu­lajdonosa a Nemzetközi Fod­rászszövetség elnöke volt. Amit megtanult igyekezett mindig átadni a kollégáinak. Részt vett a versenyzők felké­szítésében, szakmai továbbkép­zéseket vezetett. Magyar bajno­kok, és nemzetközi hírű ver­senyzők kerültek ki a keze alól. Tanulói mindig voltak. Szinte mindegyikből átlagon felüli fodrász lett. Közülük kettő Zsoldosné Fekete Mária és Ber- kesné Berencz Anikó a legkie­melkedőbbek, világszinten áll­nak.- 1969-ben váltottam, és át­mentem a Baranya megyei Fod­rászipari Szövetkezethez, mert egyre inkább kiépültek a nem­zetközi kapcsolataim, és akkor ott több volt a lehetőség. A szö­vetkezet kiváló lehetőségeket teremtett. A Szigeti úti férfi-női üzletben dolgoztam, nagyon sok volt a vendégünk. Aztán életem egyik legrosszabb dön­tését hoztam meg 1986-ban, egy magánvállalkozásba társul­tam. Tapasztalatlan voltam, nem jól sikerült a választás, ezért 1988. augusztus elsejétől kiszálltunk abból az üzletből a feleségemmel, és nyitottunk egy fodrász szalont, a Megye utcában. Most újra továbbme­gyünk, mert képtelenség a bér­beadó követeléseit teljesíteni. A mester a régi műhelyben Inkább abbahagyjuk, de bér­letbe többé nem megyünk. Most keressük a lehetőségét annak, hogy olyan megoldást találjunk, hogy az üzlet, és a lakás egy he­lyen, vagy legalábbis nagyon közel egymáshoz legyen. A fe­leségem az egyik legjobban el­ismert fodrász, a fia is, hamaro­san végez, fodrász lesz. Kimon­dottan erre a szakmára született, ügyes, jó fellépésű gyerek. Sze­retnénk az ő jövőjét is megala­pozni, legalább a lehetőségeket megteremteni. Magam már egy éve nyug­díjban vagyok, de még mindig szívesen csinálom. A Wella cég bemutató csapatának is a tagja vagyok. Szeretek oktatni. A Wellától is megkaptuk a teljes tananyagot, közvetlenül Darms- tadtból. Az Ipartestületben is igyekszünk a többi vezető fod­rásszal a szakosztályi életet élénkíteni. Bemutatókat, verse­nyeket tartunk, több, kevesebb sikerrel. A Pécsi Napok kereté­ben ismét megrendezzük a Pécs Város Nagydíjáért, és a Rónai emlékversenyt. Sz. K. Sikeres kapcsolatépítés a Business Index-el Kedvezmény a kamara tagjainak Üzemanyagot, hitelkártyával A MÓL és az OTP a pakliban Mindkét fél számára előnyös együttműködésben állapodott meg a Magyar Kulturális Ka­mara, valamint a Transeurope Kft. Éz utóbbi cég jelenteti meg á Business Index elnevezésű ki­adványt, amelynek szolgáltatá­sai a kamara tagjai számára kül- és belföldi kapcsolatok kiépíté­sét jelenthetik. A kamara igen előnyös feltételekben egyezett meg a Transeurope Kft.-vel, tagjai 15 százalék kedvezmény­nyel vehetik igénybe a Business Index szolgáltatásait. Az 1994-es kiadvány ez év novem­ber 15-én jelenik meg a Magyar Távirati Iroda, a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók Országos Szövet­sége. és a Gyáriparosok Orszá­gos Szövetsége támogatásával, a jövőben évenként adja ki a Transeurope Kft. A Business Index egy olyan speciális információs kiadvány, amely könnyen kezelhető for­mában a magyarországi üzleti élet szereplőinek adatait közli. A világ 155 országának keres­kedelmi képviseleteihez ingyen eljut a kiadvány, a World Trade Center Association 120 keres­kedelmi központján keresztül vállalkozott a kiadvány hivata­los terjesztésére. A könyv a hazánkba látogató külföldiek számára is elérhető lesz, mivel a kiadók a magasabb kategóriájú szállodák minden egyes szobájába juttatnak egy-egy példányt. A külföldi terjesztés mellett a szerkesztők szándéka szerint a kiadvány Magyarországon is széles körben felhasználható, hiszen az üzleti telefonkönyvi alkalmazáson túl a tevékenységi és topografikus (megyénként, azon belül településenként cso­portosítják a cégeket) címmuta­tóba is automatikusan bekerül­nek a megrendelők. A kiadvány egyik fontos új­donsága, hogy a már működő információs bank infrastruktú­rájára épül, amely non-stop szolgáltatásban vállalja a könyvben szereplő adatok fo­lyamatos aktualizálását. Kérdésekkel a Business In­dex munkatársaihoz lehet for­dulni a 116-2781 vagy a 135-9977-es telefonszámon. Címük: Transeurope Kft., 1025 Budapest, Barlang u. 26. A közelmúltban rendezett benzinkártya-konferencián első alkalommal szervezték meg Magyarországon benzinkutak vezető munkatársai és bankárok találkozóját. A Bank és Tőzsde munkatársa az ott tapasztaltak­ból ad közre egy csokorra valót. Mint dr. Bódy László, az MNB alelnöke hangsúlyozta: a készpénzkímélő kártyák hasz­nálatának elterjedéséhez fontos a verseny és az együttműködés helyes arányának megtalálása, a szolgáltatások színvonala, a reklám, a jutalék, a megfelelő szabályozás. A csalások, hami­sítások megakadályozásához pedig összehangolt fellépésre van szükség. Magyarországon ma 18-20 olajtársaság 1260 töltőállomást működtet. A benzinkutaknál, ha nem meghatározó mértékű is a kártyaforgalom, sok helyütt el­fogadják a kártyákat: a Duna- bank kártyája és az OTP csekkje használatos. Az év vé­gétől a MÓL Rt. saját kártyával is megjelenik a magyar piacon; kezdetben az alkalmazottak ré­szére bocsátanak ki dolgozói kártyákat, később pedig az ügy­feleknek is ajánlják a kártyás fi­zetést - tudtuk meg dr. Kárpáti Zoltántól, a MÓL Rt. hálózati igazgatójától. (A kártyaprogra­mot az OPTI-CARD Kft. dol­gozta ki.) Kártyát nem visz a rabló Balogh Gábor, az ORFK szá­zadosa elmondta: a benzinkutak sérelmére elkövetett rablások, betörések, csalások, trükkös lo­pások, hamis pénzzel való fize­tések száma évről évre emelke­dik. A pénzszállítás és pénzke­zelés védelmére ugyanakkor egyelőre csupán ajánlás jellegű rendelkezések vannak érvény­ben. Célszerű lenne azonban a kötelező érvényű szabályok, vagyonvédelmi előírások beve­zetése. A Dunabank kártya-termék- családjának része a betéti kár­tyaként funkcionáló, és száznál több üzemanyagtöltő állomáson elfogadott benzinkártya. Magá­tól értetődően a banknak alap­vető érdeke ügyfeleinek minél szélesebb körű kiszolgálása; az igények feltérképezése érdeké­ben felméréseket is végez, ka­pacitásainak korlátái azonban nem teszik lehetővé a nagyobb fejlesztéseket - hallhatta a kon­ferencia közönsége Tolnai Lászlótól, a Dunabank ügyve­zető igazgatójától. Az OTP bankkártyájának kétharmadát készpénzfelvételre használják és csupán egyhar- madukat a kereskedelemben - mondta el dr. Misley Judit, az OTP főosztályvezetője. Egyre népszerűbb az OTP pénzkiadó automatahálózata, amelynek már autorizációs (kártyaműve­leteket engedélyező) rendszere is működik. A pénzintézet en­nek ellenére elégedetlen szol­gáltatásaival, különösképpen kereskedelmi alkalmazásukkal. A csekk használata technikai okokból sem népszerű (a csek­ket nem szabad összegyűrni, hajtogatni stb.). Az OTP célja a korszerű - gyors, ellenőrizhető és biztonságos - kártyaszolgál­tatás bevezetése. Ha lassú a bank Európában az Euroshell-kár- tya használata igen kiterjedt. (A társaság 11 200 üzemanyagtöltő állomást felölelő hálózatot üzemeltet.) A dán Danmont tár­saság által forgalmazott memó­riakártya kis összegű fizeté­sekre alkalmas, rendszermo- dellje túl van már a bevezetési időszakon. E kártyát országos hálózatban kívánják alkal­mazni. A nemzetközi tapaszta­latok arra intenek, hogy a hűsé­ges ügyfelekre vágyó kártyaki­bocsátóknak folyamatosan ele­mezniük kell a piacot - mutatott rá az MNB munkatársa. A MÓL szerint a bankok ki­csit lassúak. A saját benzinkár­tya használatának bevezetésé­vel egyidejűleg a benzinkutak hazai bankok kártyáit, nemzet­közi védjegyeket (Eorucard- Mastercard) viselő kártyákat, il­letve garantált csekket is elfo­gadnak. Elhangzott, hogy a pél­dát a közeljövőben várhatóan más hazai üzemanyag-társasá­gok is követik. Dr. V. E. Bolzánói vásár magyar kiállítókkal A Déldunántúli Gazdasági Kamara szeptember 11-19. kö­zött a dél-tiroli Bolzánóban 32 négyzetméteres pavilonnal vesz részt a nagy hagyományokkal bíró helyi vásáron. A rendez­vény Dél-Tirol (Észak-Olaszor- szág) központjában igen ked­vező lehetőséget nyújt az olasz, osztrák, svájci és német üzlet­emberekkel való találkozáűsra. Hagyományosan ebből a körből kerülnek ki a vásár kiállítói is. A kamara elsősorban jelleg­zetesen magyr áruval szeretne megjelenni, de adott a lehetőség üzleti tárgyalások lefolytatá­sára, üzletember-találkozóra is. Várják az érdekjlődők jelentke­zését a Dél-dunántúli Gazdasági Kamarában. Magyar Kamara alakul Izraelben A Magyar-izraeli Kereske­delmi és Iparkamara megalakí­tását tervezi a MGK Izraeli Ta­gozata. A most szerveződő ka­marába az alapítók a tagozat tagjai mellett várják a két or­szág kereskedelmi és gazdasági kapcsolataiban érdekelt külön­böző szintű és tulajdonú vállal­kozók, magán és jogi szemé­lyek, üzleti szervezetek jelent­kezését is. Újonnan vállalkozók figyelmébe Húsz százalék hirdetési árkedvezmény A kéthetente jelentkező „Vállalkozások - Üzlet” mel­lékletünk jelen oldalát első­sorban az újonnan vállalko­zók figyelmébe ajánljuk. Az itteni bemutatkozással széleskörű nyilvánosságot célozhatnak meg, hiszen az Új Dunántúli Napló naponta csaknem 90 ezer példányban jelenik meg, lapunkat több százezren olvassák. Ha Önt érdekli ez a reklámlehetőség, és az általa nyújtott gazdasági információk, kérjük, fizesse elő lapunkat, ami Önnél költ­ségként elszámolható. Amennyiben vállalkozását a kéthetente megjelenő „Vál­lalkozások - Üzlet” mellékle­tünkben kívánja bemutatni, első alkalommal 20 százalék hirdetési árkedvezmény mel­lett teheti. Ezzel kapcsolatban kérjük, keresse meg marketingveze­tőnket, Baranyai Józsefnét. (Telefonja: 415-000/160-as mellék.) Munkatársunk segít a hirdetés megszervezésében, megírásában, szükség szerint újságírót és fotóriportert biz­tosít. A „Vállalkozások - Üzlet” oldalainkkal legközelebb augusztus 12-én jelentkezünk Oldalaink megírásában közreműködtek: Békéssy Gábor Kaszás Endre Szalai Kornélia HAZAFISÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom