Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-26 / 202. szám

1993. július 26., hétfő aj Dunántúli napló 9 A csokoládépusztai sertéstelep Fotó: Löffler Gábor Malomtulajdonos lett a Pécsváradi Állami Gazdaság A nehézségek ellenére jó eredmények Korszerűsítik a vágóhidat - Nincsenek értékesítési gondok A szociális vasfüggöny kezd kialakulni Nélkülük nem megy 40 milliárd liter olaj a tengerben 40 milliárd liter olajjal szennyezik környezetünket évente az amerikai olajkonszer­nek, állítják a környezetvédők. A „Friends of the Earth” nevű környezetvédő testület 234 oldalas jelentésben azzal vádolja az ipart, hogy naponta több millió liter olaj szivárog a földbe, vagy figyelmetlenség­ből kiömlik, elpárolog. „A világ barátai” szervezet állításaikat washingtoni kormányadatokkal s az egyes államok valamint az American Petroleum Institute számításával támasztják alá. A jelentés az olajiparban til­takozást váltott ki, de az ameri­kai környezetvédő hatóság sze­rint a szervezet állításai egyez­nek az általuk felmért adatok­kal. Faberge-ékszer kiállítás Szentpétervárott Szentpétervárott kiállítást rendeztek a világhírű cári ék­szerész, Carl Faberge műveiből. A 350 tárgy között található az angol és dán királynő gyűjte­ményének egy-egy értéke. II. Erzsébet egy színarany to­jás-formájú Faberge-órát kül­dött, amelyen Miklós cár lá­nyairól készült képmások látha­tók. A dán királynő egy művé­szien kidolgozott borhűtő serle­get állított ki. A legértékesebb mű a pétervári Ermitage-ból származik: a cári korona, jogar és birodalmi alma miniatűr má­sai, 4 ezer gyémánttal díszítve. Faberge húsvéti tojásai révén vált ismertté, melyeket minden évben a cár részére készített. A kiállításon 8 Faberge-tojást lát­hatunk, amelyek egyenként kb. 250 millió forintot érnek. Madármentés patkányméreggel A patkányok a madarak szá­mára veszélyesebbek, mint egy olajkatasztrófa - állítják a fran­cia szakértők. Ha egy patkány­mentes szigetre csak egyetlen pár rágcsáló eljut, falánk utóda­inak néhány év alatt négymillió madár eshet áldozatul. Az In­diai-óceán déli részén fekvő Kerguleneken ma már évente 1,3 millió madarat falnak fel a rágcsálók. Ausztrália és Új-Zé- land szigetein a madárfajok 70 százalékát pusztították ki a pat­kányok. A francia CNRS kutatóinté­zet tudósai a Saint-Paul szige­ten, az Indiai-óceán déli részén most patkánymérget helyeznek ki. Azért ott, mert azon a szige­ten él néhány olyan madárfajta, amely sehol máshol nincs a vi­lágon. „Legfőbb ideje, hogy közbelépjünk, mielőtt még késő nem lesz.” - mondotta Pierre Jouventin, a CNRS elnöke. A Pécsváradi Állami Gazda­ság június 30-án részvénytársa­sággá alakult át Pécsváradi Ag- rover Rt. néven. A cégbírósági bejegyzés még hátra van.- Hosszú huza-vona után jött létre az rt., amely teljes egészé­ben állami tulajdonban van - mondja Mándy Lóránd igaz­gató. - Az Állami Vagyonügy­nökség kijelölte értékesítésre, hamarosan meghirdetik. A kül­földi befektető, aki már egy év­vel ezelőtt jelentkezett, hogy az átalakulást követően megvásá­rolná a gazdaság 75 százalékát, június 10-én megerősítette ezt a szándékát. Bővül a választék húsáruból A részvénytársaság köz­pontja Szilágypuszta. Növény- termesztéssel, takarmányelőállí­tással, sertéstenyésztéssel és feldolgozással foglalkoznak, valamint szolgáltatásokat vé­geznek.- A megye egyik legnagyobb sertéstelepe a mienk Csokolá­dépusztán. 1550 kocánk van, évente 32 000 malacot neve­lünk fel - folytatja Mándy Ló­ránd. - Az őszi és téli felvásár­lási árak hirtelen lezuhantak, 40 százalékkal csökkentek. Ugyanaz a sertés, amelyik janu­árban 105 forintot ért kilónként, azért tavasszal 70 forintot ad­tak, most 78-80 forint a felvá­sárlási ár. A nagy árcsökkenés csak részben érintett bennünket, mert csak azt kellett eladnunk, amit nem tudtunk levágni, fel­dolgozni. A felesleges élő ser­tést a Möbiusz Húsipari Rt. vá­sárolta fel. A vágóhidunk annak ellenére, hogy csökkent a fize­tőképes kereslet, még mindig napi bevételt jelent. Saját boltja­ink nincsenek, de Pécs, Pécsvá- rad, Komló boltjaiba hűtőko­csival szállítjuk ki a sertés mel­lett a, marha-, borjú- és juhhúst. Ezeket az állatokat szövetkeze­tektől, magángazdáktól vásárol­juk fel. Új termékek gyártását is elkezdtük. Készítünk parizert, olaszt, vadászt, főzőkolbászt, virslit és debrecenit is. Ezek mellett megmaradtak a korábbi házi jellegű termékeink. Van felvevő piacunk, nincsenek ér­tékesítési gondjaink. A Délker Rt. is megkeresett bennünket, a pécsi diszkontjában szeretne húsáruházát is nyitni. Két hétig leáll a vágóhíd, tel­jes felújítást és némi korszerűsí­tést végeznek. Maguk teremtik meg a fedezetét a vágóhíd kor­szerűsítésének. A pénzügyi helyzetük jelenleg azt adott kö­rülményekhez képest megfe­lelő, annak ellenére, hogy van­nak még kintlévőségeik. 53 mázsás búzatermés-A terményeinket nem kö­töttük le előre, mert megpróbá­lunk a piaci árakhoz igazodni - mondja Mándy Lóránd. - Főleg gabonaféleségeket termesztünk. Mindent a minőségi sertéste­nyésztésnek rendeltünk alá, ezért jövőre árpát, búzát, zabot, triticalét és kevés kukoricát ve­tünk. A tavaly ősszel földbe ke­rült repce nem kelt ki a nagy szárazság miatt, hiányos, foltos lett. Ki kellett tárcsázni. A 350 hektáron vetett őszi árpa 5,85 tonna hektáronkénti átlagot adott, ami ezen a részen nagyon jó eredmény. Az őszi búza ara­tása is befejeződött, a 250 hek­táros területen 5,3 tonna hektá­ronkénti átlagot értünk el. 70 hektárnyi búzát csak december 6-án tudtunk elvetni, jól érzé­kelhető a minőségi különbség. 350 hektáron van triticalé, ami­vel harmadik éve foglalkozunk. Ez a takarmánynövény kis költ­séggel, maximális átlagot ad. A kétharmad részét vágtuk le, 5,3 tonna átlagtermést értünk el. A 270 hektár tavaszi árpa betaka­rítását július 20-án kezdjük el. A repce helyére vetőborsó ke­rült, ami szintén nem bírja ezt az időjárást. Cirok termesztés­sel is foglalkozunk, szárazság­tűrő, exportáljuk. A 200 hektár­nyi napraforgó is exportra megy. 870 hektáron kukoricát termesztünk. Ha napokon belül nem lesz nagyobb eső, akkor veszélyben van a kukorica, és a napraforgó szemképzése. Ahol látjuk, hogy biztosan nem lesz termés, ott levágjuk a kukoricát, és silózzuk, annak ellenére, hogy nem tartunk szarvasmar­hát, de a silót később értékesí­teni tudjuk. Ezeket az eredmé­nyeket sikernek érezzük, mert gyenge minőségű földön értük el. Közös vásárlás közös célra- Az Agroker Rt-vei, a káto- lyi és a geresdlaki termelőszö­vetkezetekkel közösen megvá­sároltuk a pécsváradi malmot. A minőségi gabonatermesztés és a malom biztos piacot jelent a terményeinknek. Az idei bú­zánkat már Pécsváradon, a saját malmunkban őrlik meg. Az 1994-es vetésterületek ki­alakítását nehezíti a kárpótlás, amely még mindig tart. Az ár­veréseken a gazdaság képvise­lői is részt vesznek, és tájékoz­tatják a tulajdonosokat a lehető­ségekről. Mindenkivel öt évre bérleti szerződést kötnek. Sz. K. A minap rövid tudósítás szá­molt be róla, hogy a Magyaror­szágot külföldön képviselő nagykövetek értekezletet tartot­tak a budapesti külügyminiszté­riumban. Külpolitikai irányváltás? An­tall József miniszterelnök, aki üzenet útján üdvözölte a részt­vevőket, a világban lezajló gyors változással indokolta az igényt, hogy újólag megfogal­mazzák a magyar külpolitika irányvonalának jellemzőit. A kormányfő szerint számot kell vetni azzal, hogy térségünkben növekvő szerepet játszanak a nemzetközi szervezetek, első­sorban a NATO és az Európai Közösség, valamint a regionális külpolitikai fórumok. Milyen diplomatákra van szükség? Akik kezdeménye­zőbben, hatékonyabban, s min­denekelőtt megfelelő ismere­tekkel felvértezve tudják megér­Hazatoloncolták az első cso­portját annak a 400 illegális kí­nai kivándorlónak, akik a múlt héten Mexikóban értek partot, miután két teherhajó fedélzetén megtett hosszú tengeri útjuk végén nem sikerült beszökniük az Egyesült Államokba - jelen­tette a Ven Vej Po című, Pe- king-barát hongkongi lap. Fu­Mikor kell levelet írni? A sokféle válasz közül most egy konkrét eset kapcsán azt mond­hatjuk: ha egy miniszterből a magyar futball helyzete „egyre fokozódó aggodalmat” vált ki. Valóban ilyen súlyos a hely­zet a magyar labdarúgásban? Igen, sőt... Ezt jelzi az ered­ménytelenség, az MLSZ-köz- gyűlés hiábavalósága, a telje­sítmény és a javadalmazás kö­zötti szakadék. Mit sugall a miniszter? Hogy a sportállamtitkár a helyzet javí­tása érdekében vessen be „min­den rendelkezésére álló jog­szerű eszközt”. Eltekintve attól, hogy egy felelős kormánytiszt­viselőt kell-e nyílt levélben em­lékeztetni alapvető kötelessé­gére, felvetődik a kérdés: van­nak-e Gallov úrnak ilyen eszkö­zei? Gyaníthatóan nincsenek. Az OTSH két esetben avatkoz­hat be az önálló MLSZ ügyeibe: ha a szövetség tevékenysége törvénysértő, vagy ha úgy véli, hogy rosszul gazdálkodnak az állami támogatással. Vajon a belügyminiszter sze­rint valamelyik eset indokolja az állami beavatkozást? Ha igen,nem lett volna akkor sze­tetni Magyarország (és nem­egyszer az egész térség) törek­véseit és támogatást szerezni hozzájuk.Nem elegendő a „képviselői jelenlét”. A hagyo­mányos szakmai jártasságnak közgazdasági ismeretekkel, tá­jékozottsággal kell kiegészül­nie. Csak Európa a diplomáciai színtér? A külpolitika irányítói arra is felhívták a figyelmet, hogy bár a politikai, katonai és gazdaságdiplomáciai együtt­működés az európai országok­kal és Észak-Amerikával első­rangúan fontos, ám Afrikában, Latin-Amerikában és a világ több más részén is aktív diplo­máciai munkát kell végezni. Annál is inkább, mert most egy „szociális vasfüggöny” kezd ki­alakulni, és felidéződött a „tör­ténelmi népvándorlás megis­métlődő veszélye” is. Toronyi Attila csien tartomány külügyi hivata­lának egyik vezető tisztviselő­jére hivatkozva azt írta, hogy a tartományi hatóságok büntető­jogilag nem vonják felelősségre az oda visszatelepített illegális kivándorlókat, csupán kötelező ideológiai pótképzésben része­sítik őket, mielőtt mindenkit visszaengednének otthonába. rencsésebb pontosan megjelölni a sugalmazott szigorúságot ki­váltó okokat? Vajon ismeri-e a miniszter úr - leveléből idézve - „mindazon jelenségeket, ame­lyek a jogszabályba ütköznek, illetve a felemelkedést célzó sportpolitikai törekvéseket aka­dályozzák?” Ha igen, tudassa a labdarúgást szerető közönség­gel, mert ezen ismeretek nélkül aligha számíthat a szurkolótá­bor támogatására. S van-e pénz a rendcsinálás­hoz? A költségvetés nagyon szűkmarkú a focihoz. Igaz, az idei ígéret már gazdagabb: 130 millió forint, de a pénz még nem érkezett meg. S ha megjön, akkor is kétséges, mennyi for­dítható belőle a magyar labda­rúgás élvonalának menedzselé­sére, ahogy a miniszteri levél szorgalmazza. Szóval a levél minden szava a kérdések özönét veti fel. De ezek között is a leginkább talá­nyos: Miért írta Boross Péter ezt a levelet? Hogy felrázza - a szavai szerinti - tétlen szemlé­lőket. Ezt értjük, csak azt nem: kikről van szó, mivel akarja fel­rázni őket a BM és miért így? Szekeres Tamás Ideológiai pótképzés Miről szól a levél? Teljesítmény és javadalmazás Szabályozás és önkorlátozás A mezőgazdasági termékek mennyisége sok szabályozó té­nyezőtől függ. Vannak azonban a szabályozásban olyan szere­pek, amelyeket a mostanában alakuló terméktanácsok látnak el és van az úgynevezett önkor­látozás is, amelyet a termelők - ahogy mondani szokták - ma­gukra erőltethetnek.- Hogyan érvényesülnek a mennyiségi szabályozások? Megszabják, hogy miből, mikor, ki mennyit termeljen?-A mennyiségi szabályozás az egyik legnehezebb feladata hivatalunknak, hiszen ha a pia­cot irányítani, szabályozni akarja, akkor a piacnak a meny- nyiséget is meg kell határoz­nunk, természetesen árral együtt. Ennek keretében a ter­méktanáccsal a földművelésü­gyi miniszter köt egy szerző­dést, amely mindezt tartalmazza - mondja Rieger László, az FM agrárrendtartási hivatalának ve­zetője.-Ez így elég központosított­nak látszik. Ha egyszer a ter­méktanács belement egy ilyen korlátozásba, megegyeztek a minisztériummal, akkor a meg­állapodás a termelőre kötelező érvényű. Vagy pedig ettől ő még termelhet valamit efölötti mennyiségben, legfeljebb a sa­ját kockázata, hogy el tudja-e adni.- A terméktanácshoz való csatlakozás mindenképpen sza­bad, nem kötelező. Azonban azt látni kell, hogy a földművelésü­gyi miniszter a terméktanáccsal köt szerződést és hogyha az előnyökben részesülni akarnak a termelők, akkor csatlakozniuk kell a terméktanács munkájá­hoz. A terméktanácsok elisme­résénél nagyon fontos kritérium az, hogy az alapszabályukban precízen meg legyen határozva az, hogy a tagjai, magukra nézve kötelezőnek fogadják el a terméktanács és a miniszter kö­zötti szerződést.- Mi a különbség ilyen érte­lemben az állami szabályozás és korlátozás illetve az önkorláto­zás között?- Az alapvető különbség az, hogy amíg az állam a saját pénzügyi forrásai terhére bizo­nyos támogatásokkal segíti azt, hogy egy bizonyos terméket meghatározott területen vagy meghatározott mértékben ter­meljenek, addig az önkorláto­zásnak az a jellemzője, hogy az adott termékpálya résztvevői egymással megállapodva meg­egyeznek egy bizonyos terme­lési struktúrában. Ugyanis ők fel tudják mérni azt, hogy mennyi terméket érdemes nekik termelni és ezt a terméket ho­gyan tudják elhelyezni. (MTI-press) Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN t 4 i i í

Next

/
Oldalképek
Tartalom