Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-25 / 201. szám
Lakbérbomba Kaposvárott Belépés csak vizsgálat után Látogatás az Európa Parlamentben A baranyai vendégek az Európa Parlament bejáratánál (Folytatás az I. oldalról) Mindenekelőtt óriási felelősség ma a lakbérekről beszélni vagy szólni, főleg a lakbérekhez nyúlni. Mindezt Ötvös György, az önkormányzat Pécs várost üzemeltető irodájának vezetője említette, leszögezve: bár nem került szóba, de az ominózus moratórium a biztosíték arra, hogy Pécsett a jelenlegi önkormányzat nem emeli a lakbéreket. (Kérdés: mi történik akkor, ha a moratórium jogellenes, és kikerül a törvényből?) Samu Lajos, Szekszárd önkormányzatának igazgatási osztályvezetője szerint előbb-utóbb áron kell a lakásokat is bérbe adni. A kérdés azonban az: vajon ki és miért nem tudja majd azt megfizetni, kinek és mennyi szociális segélyt, lakbérhozzájárulást kell majd juttatni? Kaposvárott úgy tűnik, éppen a moratórium előszelére emelték meg a lakbéreket. Dr. Bencze Lajosné, az önkormányzat közigazgatási igazgatóhelyettese cáfolta ezt a föltételezést. Elmondotta lapunk kérdésére, hogy tavaly már volt a somogyi megyeszékhelyen egy lakbéremelés, s akkor fogalmazták meg a honatyák, hogy idén júliusban újólag le kell porolni korábbi határozatukat. Benczéné szerint rosszul döntöttek a képviselők, a helyi vezetés sem ért egyet e drasztikus emeléssel. A lakók föllázadtak, nemtetszésükről a polgármester írásos emlékeztetőt kapott. Emiatt rövidesen ismét összeül a városi közgyűlés és ismét a lakbérekről fognak majd vitázni. Egyébként Pécsett és Szekszárdion egyformák a lakbérek: egy 1990-es rendelet alapján vetették ki, s ma is egy-egy összkomfortos lakás négyzetméteréért 22 forintot kell mind a két megyeszékhelyen fizetni. Attól függetlenül, hogy merre is van az a bérlakás: városközpontban avagy periférián? Természetes, hogy ez logikátlan, s bizonyos módosítások néhány éven belül elkerülhetetlenek. Kerületenként és területenként differenciálni kell, illik. (Egyébként a lakbérek járulékos költségei - a szemétszállítás, lépcsőházi víz, villany, tv-antenna díj, - időről időre emelkednek, s a bérlakásban élő amúgy is egyre emelkedő lakbért érez, hiszen ő mindezt nem részletezi, lakbérként fizet, egy összegben.) Végül néhány információ: Pécsett 25 000 bérlakás volt, s már e lakásállomány felét az önkormányzat eladta. (S ad majd el többet is.) Szekszárdon közel 2600 lakásból már csak 571-et nem vettek meg. A végső cél: félezer szociális bérlakást megtartani. Kaposvárott a 6500 lakásból 2300 már elkelt. Mindössze egy 300 lakásos épületet és egy garzonházat szándékoznak szociális bérlakásként megtartani, a többi eladó. Kozma Ferenc A lenyűgöző méretű, impozáns, modem épület első látásra hétköznapi halandó számára megközelíthetetlennek látszik. Pedig az Európa Tanácsnak, illetve az Európa Parlamentnek helyet adó strasbourgi Eu- rópa-palota gyakorta fogad érdeklődő látogatókat. Az utcáról azonban csak úgy nem lehet besétálni az öreg kontinens politikai szellemi központjába. A palota látogatóit az üveg homlokzatú oldalbejárón keresztül vezetik be az épületbe. A repülőtéri vizsgálatokhoz hasonlóan a vendégeket és csomagjaikat egyenként vizsgálják át. Az érzékelők fegyvert, robbanóanyagot keresnek. Az ellenőrzésen túljutó „tiszta” látogatók csoportokba szerveződve, kijelölt kalauzokkal tekinthetik meg az épület látványosságait. A palota öt évi építés után 1970-ben készült el Henry Bernard francia építész tervei alapján. A beruházás értéke akkor 215 millió francia frank volt. Az épület szívében, a konferenciateremben 560 ülőhelyen foglalnak helyet az ülések résztvevői. Az Európa Parlament delegáltjai politikai csoportosulások szerint tömörülnek, az Európa Tanács résztvevői pedig névsor szerint foglalnak helyet. Az előttük lévő padokon található számítógépekkel szavaznak, a hatalmas teremben két monitor jelzi az eredményt. A parlament valamennyi ülésszaka nyilvános. A vendégek a karzat jobb, a meghívottak a középső, a tudósító újságírók pedig a bal oldalán helyezkednek el. Komoly előkészítő és jogalkotó munka folyik a palota kis konferenciatermében is, itt a bizottságok, vagy egyes témák szakértői üléseznek. Az Európa-palota hivatalában mintegy 1000 ember dolgozik. A parlament és a tanács előkészítő munkájában a bizottsági rendszerhez igazodó nemzetközi stáb közreműködik, amelynek többek között magyar résztvevői is vannak. Az itteni munkának alapfeltétele, hogy a szakterületének kiváló ismerete mellett valaki legalább három-négy nyelven beszéljen. A tanácskozások hivatalos nyelve az angol és a francia. Az épület egyik legújabb, és egyben legizgalmasabb része a két évvel ezelőtt elkészült kétszintes sajtóközpont. A modern létesítmény fantasztikus szolgáltatásokkal segíti a világ minden tájáról ideérkező újságírók munkáját. A központban 200 tudósítói állás van, amelyeknek segítségével egyszerre lehet figyelemmel kisérni a konferenciateremben zajló eseményeket, a helyi kábelrendszeren sugárzott információs anyagokat, illetve a műholdas csatornákon kiadott híreket. Eközben természetesen ki-ki számítógépes kapcsolatot létesíthet saját szerkesztőségiével. Sok újságírónak bérelt helye van, a szabad állásokba bárki beülhet, csak a telefonhasználatért kell fizetnie. Ilyen modern eszközök segítségével jutnak el hozzánk az Európa Ház hírei. Kaszás E. Az új népautó követi az elődök hagyományait Horogra került gázolaj hamisítók ? A történetnek még nincs vége Művese-állomás Nagykanizsán Akinek a családjában, rokonságában van rá példa, az különösen jól tudja, mit jelent két-három naponta vesekezelésre járni. Erre a rendszeres, több órás beavatkozásra elengedhetetlenül szükségük van a betegeknek, hisz az eljárás a szervezet méregtelenítését, vagyis az élet egyik feltételét jelenti. Ezért is oly nagy jelentőségű az a terv, amely szerint területi feladatokat ellátó művese-állomás épül Nagykanizsán. A megyei jogú város közgyűlése már jóváhagyta a koncepciót. Egyben felhatalmazást adott az erről szóló szerződés aláírására, amelyet a National Medical Care (USA), a Népjóléti Minisztérium, a városi ön- kormányzat és a városi kórház illetékeseinek kell kézjegyükkel ellátni. A csaknem 200 millió forintos beruházást az amerikai társaság valósítja meg. Az ellátási körzet betegeit térítési díj nélkül kezelik majd itt, Őstörténeti iskola Tabon A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület szervezésében rendezik meg augusztus 15-21. között azt a nyílt szabadegyetemet, amelynek oktatási anyagában kiemelkedő szerepe van a magyar őstörténetnek. Az oktatók többsége az egyesület tagja, valamennyien a magyar történelem jeles kutatói. A költségeket adományokból fedezik. Újra hódít a „bogárhátú” Ismét gyártják a világmárka VW-t Bizonyára sokak szívét megdobogtatja a hír, hogy Európában - így Magyarországon is - ismét új „bogárhátú” Volkswageneket lehet majd vásárolni. A világon a mai napig ebből az autótípusból gyártották a legtöbbet (szám szerint több, mint 23 milliót), és nem valószínű, hogy valaha is egy másik márka túlszárnyalja ezt a fantasztikus rekordot. A VW Káfert (németül bogarat jelent) 1936-ban kezdték gyártani Németországban. Az autó tervezője, Ferdinand Porsche később a róla elnevezett sportkocsikról vált híressé. Az elnyűhetetlen kis „Bogár” hosszú karrierjének első sikereit a II. világháborúban aratta. A léghűtéses autó ugyanúgy megélt az orosz télben, mint az afrikai sivatagokban. A háború után, nevéhez méltóan valódi népautó vált belőle. Németországon kívül számos más országban is gyártani kezdték, az ipari formatervezés legendájává vált autó így érhette el az elképesztően magas gyártási számot. A világ valamennyi földrészén még ma is előforduló kisautóra tulajdonosaik számos becenevet (Dudu, Dugó, Púpos, Bogár stb.) ráakasztottak. Az idők során természetesen sok minden változott a kocsin, ám a rendhagyó forma, no meg az autó lelke, a jellegzetes hangot adó boxermotor, alapjaiban a régi maradt. A ’70-es évek végén, a németországi gyártás felhagyásával már csak két helyen, Brazíliában és Mexikóban készült a VW „Bogár”. Az ismét megélénkülő érdeklődésre való tekintettel döntött úgy a német gyár, hogy újra megkezdik a Mexikóból visszaimportált autók forgalmazását. Hogy mi változik az új autókon, arról Vörös Gézát, a pécsi Vörös Autóház vezetőjét kérdeztük, aki sokáig szintén ilyen autóval járt.-A külső nem sokat változott, a belső kialakításnál pedig elsősorban a mai igényekhez alkalmazkodtak a gyártók. A most behozott autók elől sík szélvédővel, tolótetővel, gyári rádiómagnóval vannak ellátva. Újdonság viszont, hogy az új Káferek erőforrása már egy 1600 köbcentiméteres benzin- befecskendezéses, katalizátorral ellátott boxermotor. Nem tartom kizártnak, hogy a lehetőség sokakat vonz majd, hiszen Dél-Dunántúlon nagyon sok ilyen idősebb autó fut még, Pécs környékén pedig, különösen a fiatalok körében egyfajta státusz-szimbólum a „Bogár” Volkswagen. Az újabb európai megjelenés biztosan jótékony hatással lesz az alkatrészellátásra is, elképzelhető, hogy a gyártóval közösen bizonyos akciókat indítunk majd a típus szerelmesei számára. Kaszás E. A gépjárművek üzemanyagellátásán serénykedő szakemberek jól tudják, hogy milyen manőverekkel lehetett háztartási tüzelőolajat gázolajként álcázni, s milliókat bezsebelni. Mégsem nyilatkozik senki sem, nem óhajt a dolgok mélyére ásni. Legfeljebb utólag megjegyzik: nagy hiba volt, hogy boldog-boldogtalan HTO-be- hozatali lehetőséget kapott. A dörzsölt maszek importőr hamar rájött: a piros szín felé hajló tüzelőolajból ki lehet savazni a festéket és sárgás gázolajutánzat állítható elő. A bomba a napokban robbant: külhoni gépkocsigyártók rájöttek a magyar turpisságra, s azzal fenyegetőztek, hogy a személygépkocsik, egyéb gépjárművek motorját tönkretevő olaj miatt a magyarok elveszthetik az általában szavatolt garanciát. Ez a dolog egyik oldala. A másik: hamisítás, jogtalan haszonszerzés stb, azaz tipikus bűncselekmények sora. A kérdés jogos: vajon horogra kerülnek-e az elkövetők, s vajon hogy menekülhet a rosszminőségű gázolaj-utánzat elől a gyanútlan gépkocsitulajdonos. (Akit mellesleg még meg is büntethetnek, ha nem tudja igazolni, hogy az önhibáján kívül került a járműve tankjába HTO.) Az első kérdést Kovacsics Ivánnak, a Vám- és Pénzügyőrség Baranya, Somogy, Tolna megyei parancsnokának tettük fel, aki elmondotta, hogy nagy erőkkel folyik a nyomozás az ügyben, de egyelőre éppen a nyomozás érdekében kénytelenek információikat visszatartani. Megígérte: aimint mód van rá, lapunk részletes tájékoztatást kap. Ehhez csak azt tennénk hozzá, hogy egyéb forrásokból szerzett információnk szerint egy-két magán kft. ellen már folyik a régióban is az eljárás, de rendkívül nehéz a bizonyítás. Ugyanis kézről-kézxe járt az import HTO, kft-től kft-ig- míg gázolajjá változott, s eléggé terebélyes az ügy, számos résztvevővel spékelve. A másik kérdéskörre Bayer Ádám, a MÓL RT Baranya, Somogy, Tolna megyei regionális bázistelep helyettes vezetője válaszolt. Mint mondotta, szavatolja, hogy a MÓL kutaknál, illetve a MOL-tól vásárló nagy multinacionális társaságok kút- jainál - mint például a SHELL, Aral, ÖMV vagy PB - hamisított gázolaj nincs. A magánku- tak bizonytalanabbak, de a megelőzés lehetősége: minden tankolásnál kérjen a vevő blokkot, amin ott a társaság bélyegzője és a tankolás dátuma. S amit a logika is parancsol: érdemes elkerülni a zug-árusítókat. K. F. A gyerekek már birtokba is vették Balatonlelle megszépült központi parkját. A Szabadtéri Színpad körül lévő régi gesztenyefák borította egyhektáros területre értékes díszcserjéket ültettek, felújították az évszázados padokat, új kandelábereket helyeztek el és díszes lépcsőket is építettek a helyi önkormányzat megbízásából. Fotó: Läufer László Mennyit ér 1 forint, ha 50 fillér? (Folytatás az 1. oldalról) A kárpótlási jegyek gyors hasznosításának szándékára és az egyre több kiadott, forgalomba kerülő kárpótlási jegyre a piac zuhanó kereslettel és érték- csökkenéssel válaszolt. S akinek nem kell lakás és föld, az bizony törheti a fejét, hogy mit tegyen? Sélley Gábor szerint több verzió lehetséges. Akinek kevés jegye van és sürgősen kell a pénz, természetesen váltsa át forintra, ugyanis nincs értelme arra várakozni, hogy a kárpótlásijegy árfolyama növekedjék. A közeljövőben nagy valószínűséggel nem fog. (A Kárpótlási Hivatal máig 47 milliárd forint névértékű jegyet adott ki, s a hivatal információi szerint felgyorsult a kiadás üteme is. Heti egymilliárd forint névértékű jegy kiadásával számolhatunk. Ezzel a kárpótlási jegy további inflálódása következhet be.) Eladni vagy azonnal a banknál, vagy a tőzsdére víve - és ott hosszabb-rövidebb ideig várva az értékesítéssel - lehet. Kis tételt nem érdemes a tőzsdén eladni, mert a tőzsdei megmerítkezés költségekkel jár. Bankban 50 forintot, a tőzsdén 53-53 forintot is el lehet elérni 100 forintnyi jeggyel. Akinek nagy tételű kárpótlási jegye van és nem akarja mind készpénzre váltani, jobb, ha - esetleg egzisztencia hitellel kiegészítve -, különféle ingatlan-vásárlásba fog, vagy értékpapírokba fekteti szakértő bróker segítségével. (Állami tulajdon vásárlásánál 100 forintnyi jegy 135 forintot ér!) Hosszú távra szólhat a részvényvásárlás: a kárpótlási jeggyel bárki a nagyvállalatoknál kistulajdonos lehet. S ha a cég nyereséges, idővel osztalékot kap. Végezetül a kárpótlási jegyet életjáradékra is lehet váltani; felvilágosítással többnyire a Társadalombiztosítási Igazgatóságok szolgálnak. K. F. 1993. JÚLIUS 25., VASÁRNAP Új VDN 3
