Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-23 / 199. szám

1993. július 23., péntek üj Dunántúli napló 21 Egy lélek felszáll a Naphoz és annak társaságában utazik . . . „Sci-fi”-ben elsők voltunk? Miközben szinte fuldoklunk az utóbbi évtizedekben megje­lent temérdek - jó és rossz - tudományos-fantasztikus írás, könyv özönében, eszébe jut-e valakinek is, hogy jó kétszáz­húsz éve jelent meg az első magyar nyelvű, e műfajban szinte páratlan alkotás? Dr. Krizsán László irodalomkutató Göböl Gáspárnak, a csopaki születésű kecskeméti prédiká­tornak tulajdonítja ezt az első­séget. Annak a református lel­késznek, aki nemcsak ebben alkotott maradandót, de a szerző szerint „a természettu­dományos ismeretterjesztés avatott mestere, a magyar mű­velődéstörténet kimagasló személyisége” is volt. Göböl Gáspár a debreceni re­formátus kollégiumban szerzett papi és tanári képesítést, majd Pápán a híres református főisko­lán tanított, s közben fáradhatat­lan önképzéssel sajátította el a kor természettudományos isme­reteit. Később Dunavecsére, majd Kecskemétre került lelké- szi szolgálatra. A gazdag életút jó ismerője csak tallózva említi meg, hogy Göböl Gáspár lefordította és 1789-ben Pesten kiadta Durand művét, Az első ember elesésé­nek hét énekbe foglalt históriá­ját, továbbá a Hamletet és az eu­rópai irodalom számos más re­mekét. A tudós pap halálának 175. évfordulóján a Balaton-felvi- déki faluban, Csopakon a szü­lőhely tiszteleg munkássága előtt. Aminek kiemelkedő ál­lomása volt az 1775-ben befeje­zett mű, az „Utazó Lélek azaz: széllyel-járó gondolati egy oly- lyan léleknek, ki az Emberek­nek Társaságát egy kevéssé el-hagyván, fel-repült a Nap­hoz, és azzal együtt a Világnak Bizonyos Részét bé-járván, uta­zásáról számot ád GÖBÖL GÁSPÁR Kets. Préd. által" című, kerettörténetében valóban a tudományos-fantasztikum műfaját teremtő verses alkotás. Egy lélek elhagyja a Földön maradó testet, felszáll a Naphoz és annak társaságában „utazik” a „Jeges tengerek világán”, a Spitzbergákon keresztül, Szu- mátra, Perzsia, Kína, India és Ázsia más országainak érinté­sével Afrikába. J. F. Megkezdték a Suzuki Cabriolet árusítását a Merkur Rt-nél. Az 1300 cm3-es, 67 lóerős sportkocsi 1,6 millió forintba kerül. Külföldi szemmel KeK-csúcs Ami a Közép-európai Kez­deményezésből a budapesti ta­lálkozó után megmaradt nem több, mint ködös elképzelések a gazdasági együttműködésről. Ismét nyitott maradt a kérdés: ki kivel, miért, és főleg hogyan, ha egyszer itt van a visegrádi fo­lyamat, vagy ha az egyik ország az EK tagországa, egy másik pedig az Európai Szabadkeres­kedelmi Társulásé - állapította meg vezércikkében a Lidové Noviny című liberális cseh új­ság. Új célt az a Magyarország próbált kitűzni, amelyet legin­kább a környező országokban élő kisebbségének helyzete gyö­tör (egyebek mellett ez is a mo­narchia produktuma). A többiek szinte kivétel nélkül ellenezték a dolgot. •Sk A Közép-európai Kezdemé­nyezés minden csúcstalálko­zója csak arra a kérdésre tud vá­laszt adni, hogy mi nem a szer­vezet - igy történt ez a buda­pesti tanácskozáson is - írta a Slowo cimű lengyel katolikus napilap. Az újság szerint az egyetlen konkrét eredmény Ma­cedónia felvétele a szervezetbe. Ami a KeK jövőjét illeti, külö­nös tekintettel arra, hogy Auszt­ria és Olaszország, Václav Klaus cseh miniszterelnökhöz hasonlóan előnyben részesítik „nemzeti érdekeik brutális ér­vényesítését, figyelmen kívül hagyva a szomszédokat” , a szervezet a jövőben valószínű­leg csupán újabb vitafórum lesz. * Újabb torlasz emelkedett Eu­rópában - ezt jelentette a buda­pesti Közép-európai Kezde­ményezés csúcs margóján kö­tött cseh-szlovák határellenőr­zési megállapodásról Adrian Bridge tudósító a The Indepen­dent című brit lapban. Még ma­guk a részvevők is zavarban voltak, hogy mi lehetne, vagy legyen a szerepe az 1989-ben alakult Közép-európai Kezde­ményezésnek. Míg egyesek, például Václav Klaus cseh mi­niszterelnök, azt akarják, hogy a csoport összpontosítson a jobb gazdasági kapcsolatokra, mások nagyobb politikai szerepet kí­vánnak. Nem sikerült új életet lehel­niük a Közép-európai Kezde­ményezéshez tartozó országok­nak az 1989-ben útjára indított gazdasági-politikai együttmű­ködésükbe - állapítja meg a budapesti találkozót értékelő rövid írásában a La Libre Bel­gique és példaként említi, hogy cseh és szlovák ellenállás miatt elmaradt a kisebbségek jogait rögzítő konvenció aláírása. A fiaskóért a felelősség Antall Jó­zsef miniszterelnököt terheli, aki még a vita megnyitása előtt a találkozót a Szlovákiában élő 600 ezres magyar kisebbség ügyének támogatására akarta felhasználni. A belga újságírónő megálla­pítja: a cseh kormányfőt za­varja, hogy köztársaságát holmi közép-európai perpatvarba akarják bevonni. Készül a Vígszínház rekonstrukciója. A munkát a Bácsépszer végzi. A beruházás két milliárd forintba kerül és 1994 májusában lesz kész. Emelkedik az arany ára Egy milliárd forintért helyre állítják a gödöllői kastélyt A Magyar Nemzeti Bank módosította a nemesfémek vé­teli és eladási árait. A világpiaci áremelkedés hatására az MNB jelenleg grammonként 1166 fo­rintért vásárolja és 1183 forin­tért értékesíti az aranyat. Az ék­szerboltokban pillanatnyilag még nem tapasztalható számot­tevő változás, egyes üzletekben azonban a drágulás hatására ki­sebb áremeléseket terveznek. Az ékszerértékesítéssel és - javítással foglalkozó Lukács Kft. tájékoztatása szerint 1 un­cia (33.1 gramm) arany külföldi beszerzési ára márciusban 340 dollár alatt volt, míg jelenleg 390-400 dollár között mozog. A mintegy 40-50 dolláros ár­növekedés hatására 1 kilo­gramm aranyért most 1500 dol­lárt kérnek, ami forintban szá­mítva 140-150 ezer forintnak felel meg. A kft. a 14 karátos aranyból készült termékeket fa­zontól függően grammonként 2000-3000 forint közötti áron értékesíti, a törtaranyat pedig 500 forintos áron vásárolja. Szabadáras termék lévén azon­ban hamarosan áremelés vár­ható. A numizmatikai cikkek közül az emlékérmék árát a ki­bocsátás és a kereslet befolyá­solja, az aranypénzek értéke vi­szont a napi piaci áringadozás szerint alakul. A Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. (BÁV Rt.) ék­szerüzletei árlista alapján dol­goznak, amelyen március óta nem volt változás. A BÁV for­galmának 70 százalékát a lakos­ságtól történő törtarany-felvá- sárlás teszi ki. A 14 karátos arany vételi ára 521, míg a 18 karátosé 668 forint. A kétha­vonta tartott árveréseken kizáró­lag 18 karátos áruk kerülnek ér­tékesítésre, átlagosan 2600 fo­rintos grammonként áron. A Gerta Jewelry Ékszer Sza­lonban sem változtak az árak. A törtarany ára 14 karátnál 600- 1700 forint között mozog, a 18 karátos ékszereket maximálisan 2000 forintos áron veszik meg. Graboplast-siker A Győri Graboplast Rt. az év első felében csaknem két és fél­szeresére növelte kelet-európai értékesítését, a nyugati piaco­kon pedig 4 százalékos árbevé­telnövekedést ért el. A külpia­cokon összességében 8 millió dolláros árbevételt realizált, ami az időarányos elvárásnál jobb eredménynek számít. A rész­vénytársaság első féléves for­galmának értéke összességében megközelítette a 2 milliárd fo­rintot, nyeresége eléri a 70 mil­lió forintot. A hazai piacon ugyanakkor nem ilyen kedvező a helyzet. A piacképes kereslet hiányát mu­tatja, hogy a társaság belföldi forgalma az előző évhez képest bizonyos mértékig csökkent, ezért, hogy versenyhelyzetben maradjon, aktív kínálati és ke­reskedelmi rendszer kiépítésébe fogott. Mintegy 100 millió fo­rint értékű terméket tart raktá­ron, amelyből a vevőket 24 órán belül kiszolgálja, akár telefo­non, akár írásban érkezik a megrendelés. Múzeumi, reprezentációs és vendéglátói funkciókat kell el­látnia a gödöllői Grassalko- vich-kastélynak - hangzott el a Grassalkovich Kastély Alapít­vány első ülését követő sajtótá­jékoztatón Gödöllőn, a városi polgármesteri hivatalban. A kormány július 2-i határo­zatában döntött az alapítvány létrehozásáról, amelynek célja a kastélyegyüttes teljes műemléki helyreállításának és hasznosítá­sának elősegítése - mondta Ka­tona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a kuratórium most megválasztott elnöke. A kormány 10 millió forinttal hozta létre az alapítványt, amely nyitott, ahhoz bármely hazai, illetve külföldi magán-, vagy természetes személy csat­lakozhat. A kabinet egyébként az elkövetkező években több mint 1 milliárd forintot áldoz a XVII. században épült, jelenleg Magánszanatórium létesül Dobogókőn, az egykori SZÖ- VOSZ-üdülő épületében. Első lépésként húsz páciens egyidejű gyógykezelésére lesz alkalmas a létesítmény, amelyet várha­tóan augusztus közepén nyit meg a Holisztika Kft. Szilágyi Zsuzsanna ügyve­zető igazgató elmondta: a sza­natóriumban a természetes életmód kialakításához segítik hozzá a pácienseket. Ennek ér­dekében szakképzett orvosok, pszichológusok, pszichiáterek, diétás nővérek és gyógytorná­szok közreműködésével hozzák rendbe az előzetes kórházi vizs­gálaton, illetve műtéten átesett, elő- vagy utókezelésben része­sítendő gyógyulókat. A dobo­gókői Holisztika Szanatórium lesz Európában az első, a vi­lágon pedig a harmadik olyan is állami tulajdonban lévő, az utóbbi évtizedekben igen lerom­lott állagú barokk épületegyüt­tes felújítására. A kastélyra - elsősorban ál­lagmegóvási célból - az elmúlt 6-7 év alatt mintegy 300-310 millió forintot költöttek helyi és országos költségvetésből. Az idén eddig 42 millió forintot használtak fel abból a 100 mil­lió forintos keretből, amely e ritka nemzeti érték megmenté­sét szolgálja. Jelenleg a fő­szárny és a központi terem re­konstrukciós munkálatain dol­goznak. A kastélyban helyreállítandó történelmi lakosztályok állami reprezentációs célokat is szol­gálnak majd; magasrangú kül­földi vendégek szálláshelyei lesznek. A mellette épülő szál­loda a turisztikai célokat, míg a falain belül létrehozandó múze­umok, hangversenytermek a művelődést szolgálják majd. egészségügyi intézmény, amelyben az úgynevezett Ger- son-diétát is bevezetik. Ez az a kímélő étkezés, amelyet a da­ganatos betegségekben szenve­dőknél alkalmaznak Mexikó­ban. A diéta mellett, szükség szerint, gyógytornával, relaxá­ciós gyakorlattal és más stresz- szoldó eljárásokkal is segítik a testi, lelki rehabilitációt. A kezelés minden fázisa - így az is, amely a betegek szer­vezetének méregtelenítését, a koleszterinszint csökkentését, a fogyást segíti elő - egyúttal az immunrendszer, vagyis a ter­mészetes védekezőrendszer erősítését szolgálja. Az épületet 25 millió forintos Start-hitelből vették meg, s to­vábbi, mintegy 5 millió forintos beruházással alakítják ki a kü­lönleges szanatóriumot. (MTI) Magánszanatórium Dobogókon Mexikói Gerson-diéta A nagyharang után ... Augusztus 20-án 4 kisharangot avatnak a pesti Bazilikában A budapesti Szent István Bazilika 80 mázsás Szent Imre-harangjának és négy kis- harangjának leszerelésére és elvitelére 1944-ben, a megszál­lás idején adtak parancsot a németek. A harangmonstrumot csak úgy tudták lehozni a déli főtoronyból, hogy fent előbb darabokra szedték. Ehhez ma­gyar katonákat vezényeltek oda, de mivel szakemberre is szükségük volt, megkeresték a Frangepán utcai műhelyében a Szent Imre-harang öntőjét, a pápai érdemkereszttel kitünte­tett Szlezák Lászlót, Magyaror­szág aranykoszorús mesterét, ő a kegyetlen megbízásba belebe­tegedett, így 17 éves fiának - a mai híres őrbottyáni harangön­tőnek, Gombos Lajosnak - kel­lett irányítania a szomorú mun­kálatokat. Az északi főtorony­ból elvitték mind a négy kisha­rangot. Csak a 35 mázsás Nagyboldogasszony-harang maradt vissza, egy szál magá­ban. A Neue Bildpost német kato­likus hetilap 1989-ben ád vem­kor engesztelésre szólította fel olvasóit, kérve adományaikat a német becsületen esett „ha­rangcsorba” kiküszöbölésére. Egyúttal a hála kifejezésére is, hiszen azon a nyáron Magyar- ország verte ki az első követ a falból, amely a németet a né­mettől elválasztotta. 1990 tavaszán, Passauban - Szent István hitvese, Boldog Gizella városában -, az Eu- rópa-szerte híres Pemer haran­göntő cég műhelyében kiöntöt­ték a 90 mázsás Szent Ist- ván-harangot a budapesti bazi­lika részére. A beszentelést Szent István-napon, augusztus 20-án dr. Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek vé­gezte, a Szent Jobb jelenlété­ben. A bazilika plébánosa, Szabó Géza protonotárius, kanonok, a Szent Jobb őre a mostani ese­ménysorozatról nyilatkozik:-Az idei tavaszon öntötték ki a passaui Perner-műhelyben, nemes adományok folyomá­nyaként mind a négy kisharan­got. Ezek (súlyukat is említve): a Henrik: (19 mázsa), a Gizella (9,5), az Imre (6,5), és az Er­zsébet (4,5). A névadás azt a szempontot követte, hogy Szent El. Henrik német-római császár (1002-1024) volt a só­gora Szent István királyunknak (1001-1038), Boldog Gizella (980-1059) az édesanyja Szent Imre hercegünknek (1007- 1031), Árpád-házi Szent Er­zsébet (1207-1231) pedig a hitvese Thüringiai Lajos őrg­rófnak. A kisharangok augusztus 6-án reggel 6 órakor érkeznek Hegyeshalom határállomásra és délután 5-kor már virágdísz­ben pompáznak majd a kö­szöntő zenés áhítat idején a Ba­zilika bejáratánál.A harangokat augusztus 20-án délután 5 óra­kor dr. Paskai László bíboros prímás, Esztergom-Budapest érseke szenteli be. A szabadtéri mise végeztével indul az Or­szágos Szent Job Körmenete. Visszaérkezéskor rádiójelre emelkedik 'a Henrik-harang az északi főtoronyba. A másik há­rom a rákövetkező vasárnapon, a nagymise befejezéseképpen kerül a helyére. A nagymise ce- lebránsa, Szabó Géza, a Szent Jobb őre kijelentette:- Szeretettel várom ünnep­ségsorozatunk valamennyi eseményére kedves Mindnyá­jukat lélekbeli vagy személyes részvételre. Simon Gy. Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom