Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-23 / 199. szám

1993. július 23., péntek oj Dunántúli napló 7 Luxusautó kínai. újgazdagoknak A Rolls-Royce Motor Cars Limited az utóbbi négy hét fo­lyamán 26 luxusautót adott el Kínába, zömmel a virágzó dél­keleti tartományokba, így re­ményei szerint a világ leggyor­sabban növekvő gazdaságában kialakult vagyonos társadalmi rétegekből legalább évi száz lu­xusgépkocsira kerül vevő. Gengszterháború Ezer rendőrt mozgósított a japán rendőrség a gengszterhá­ború megfékezésére. A Jama- gucsi-gumi, a szigetország leg­nagyobb alvilági szervezete és a kisebb Kjokuto-kai között tört ki háborúskodás, ami a Jama- gucsi-gumi emberének megké- selésével indult. Azóta három gengsztert öltek meg és hatot megsebesítettek. A hatóságok azt feltélezik, hogy a tavaly márciusban elfogadott bűnszö- vetezet-ellenes törvény beszű­kítette az alvilág mozgási lehe­tőségeit és emiatt éleződött ki köztük a piacért folyó harc. A kokain báró családja Kedden este egy chilei repü­lőgép fedélzetén Frankfurtba érkezett a nemzetközi körözés alatt álló kolumbiai „kokain­báró”, Pablo Escobar családja. Jóllehet korábban Spanyolor­szág megtagadta az illetők be­fogadását, a hét személy fenn­akadás nélkül jutott túl a német repülőtéri ellenőrzésen. Az Es- cobar-család az ellenük irá­nyuló, részben életveszélyes fe­nyegetések miatt hagyta el múlt hónapban Kolumbiát, és Chi­lébe távozott. Az ottani hatósá­gok azonban nem sokáig bizo­nyultak vendégszeretőnek, és hétfőn elrendelték a hét személy kitoloncolását. Kegyetlen szembenállás II. János Pál szerdán újabb felhívást intézett a boszniai vi­szályban részt vevő felekhez, arra kérve őket, hogy szüntes­sék be a harcokat és vessenek véget ennek az embert lealacso­nyító, kegyetlen háborúnak. Szokásos heti általános kihall­gatásán a pápa közölte, hogy üzenetet kapott Vinkó Puljictól, Szarajevó érsekétől. Puljic könyörögve kérte őt, tegyen meg minden tőle telhetőt a háború befejezéséért, nemkü­lönben azért, hogy véget vet­hessenek egy olyan kegyetlen szembenállásnak, amely meg­szűnéssel fenyegeti az érsekség területén és a Banja Luka-i püs­pökségben a katolikus jelen­létet. Kelendőek voltak a földek Szilágy határában Fotó: Szundi György Szeptembertől napi nyolc árverés lesz Baranyában 117 ezret egy aranykoronáért Inkább novellista tollára való: a pécsváradi „kultúrház” első padsorában ötven feletti, pirospozsgás férfiak, vagy ti­zen. Jobbára zakóban, de nyak­kendő nélkül várják a kezdést. Velük szemben, a padsorok elé kitett asztalnál három harmin­con inneni fiatalember. Fehér ingben, nyakkendőben, két ter­minállal és a PC-khez való nyomtatóval bíbelődnek. A szükséges adatokat már rögzí­tették, kezdődhet az árverés. A Szilágy község határában kárpótlásra kijelölt területekért folyik ma a licit - már, ha a tényleges árverés valóban kia­lakul. Mert a törvényes gyakor­lat lehetőséget biztosít arra is, hogy megegyezzenek az érin­tettek. A folyamat ugyanis - nagy vonalakban - a követ­kező: A megyei Kárrendezési Hi­vatalokhoz - a vonatkozó há­rom „kárpótlási törvény” alap­ján - beérkezett igények ará­nyában a téeszek és az állami gazdaságok feladata volt kije­lölni azokat a területeket, me­lyekre a kárpótlásra jogosultak igényt formálhatnak - termé­szetesen kárpótlási jegyeik ér­tékével arányosan. A kijelölt te­rületek nem mindig esnek egybe azokkal a telkekkel, me­lyeket annak idején elvettek az érintettektől, az úgynevezett aranykorona(AK)-értéket te­kintve azonban a tapasztalatok szerint a kárpótoltak nem jár­nak rosszabbul. Dr. Váradi Miklós szerint, aki a pécsváradi árverést is vezeti, s aki a megyei Kárrendezési Hi­vatal osztályvezetője, a licitálók tudják: akkor járnak a legjob­ban, ha megegyeznek - ilyen esetben ugyanis a törvény által lehetővé tett legalacsonyabb áron - 500 forint/AK-ért - jut­nak hozzá a földhöz. Amit aztán a tapasztalatok szerint döntő többségében vissza is adnak a téesznek, vagy állami gazda­ságnak művelésre a bérleti díj ellenében. * A pécsváradi árverésre ki­lenc licitáló érkezett. Egy közü­lük, Böröcz István már az elején eldönti: nem kér a ma árvere­zendő parcellákból egyetlen négyzetméternyit sem.- Azt a területet, amit meg akartam szerezni, mégsem ma kiáltják ki, úgyhogy megvárom inkább az újabb, őszi árverési napot - mondja az egy pécsi építőipari cégnél, művezetőként dolgozó, nyugdíj előtt álló em­ber. A többiek viszont már kinéz­ték a nekik kellő holdakat. Most azt számolgatják, a kárpótlási jegyeik mennyi aranykoronára, s ennek arányában, mennyi földre válthatók? (Az aranykorona közgazda- sági kategória, mégis a föld ér­tékét jelzi.A föld termő-tulaj­donságait ugyanúgy figyelembe veszik, mint hogy milyen mesz- sze van például a legközelebbi majortól, ahová a terményt kell elszállítani - azaz, mennyibe is kerül a szállítás.) A mai árverésen csak egy esetben alakul ki rövid polémia, a felek azonban fél órás megbe­szélés után sikeresen meg­egyeznek. Mindenkinek megfe­lel a megállapodás. Nem így történt ez néhány hónapja Hímesházán, ahol az egyik parcellának akkora ke­letje volt, hogy a leendő tulaj­donosok majdnem ölre mentek - sok múlott az árverezők pszi­chológiai érzékén, hogy elke­rülhető legyen a botrány. Ugyanilyen helyzet alakulha­tott volna ki Cserkúton is, ahol az eddigi legmagasabb összeget adták a licitálók egy AK-ért: szinte hihetetlen, de igaz, 117 ezer forintért kelt el. Sok múlik tehát a Kárrende­zési Hivatal munkatársain, de tegyük mindjárt hozzá:becsüle- tesen végzik a dolgukat. Az Or­szágos Kárrendezési és Kárpót­lási Hivatal elnöke, Sepsey Ta­más a minap azt mondta, tavaly a Hivatalnál dolgozók 26 ezer szabadnapjukból 11 300-at nem tudtak kivenni. Ráadásul azt sem lehet tudni, a kárpótlás ha­táridejének lejárta után mi lesz velük - a Hivatalra ugyanis hosszútávon minden bizonnyal nem lesz szükség. A határidő pedig ez év decemberének vé­gén lejár. A megyében eddig cirka 4 milliárd forint értékben adtak ki kárpótlási jegyet, melyeket tu­lajdonosaik több célra is fel­használhattak. Ezek közül a vá­rosokban a legnépszerűbb az önkormányzati lakások megvé­tele volt, ezt követi az Egzisz­tencia Hitel, majd a szabadpiaci értékesítés és a levásárlás. Az állami vállalati részvények megvétele manapság kezd di­vatba jönni, a földvásárlás las­san egy éve folyik, míg ajegyek életjáradékra váltása minimá­lisnak mondható. Hogy a tényekkel fejezzem be a pécsváradi kiruccanást, melynek végén mindenki elé­gedetten távozott - eddig 638 árverést tartottak Baranyában, s a három három fős árverező csoport több, mint 400 ezer aranykoronát „adott el” a 4413 régi-új tulajdonosnak. Az elár­verezett területek mintegy 25 ezer hektárt tesznek ki, ebből az erdő 2600 hektár. Dr. Váradi Miklóstól tudom: szilveszterig, amikor a határidő lejár, 700 árverést kell még megtartaniuk. Szeptembertől ez napi nyolc baranyai árverést je­lent. Mint írtam, a feladat há­rom három fős csoportra vár. Paúska Budapesten lesz a keresztény- demokraták konferenciája Az európai keresztényde­mokrata, konzervatív és néppár­tokat tömörítő Európai Demok­rata Unió (EDU) Antall József kormányfőnek, az MDF elnö­kének meghívására szeptember 1-2-3-án Budapesten tartja éves pártvezetői konferenciáját - jelentette be Csóti György, a konferencia szervező bizottsá­gának magyarországi elnöke. Csóti György hangsúlyozta: az EDU 15 esztendős történel­mében nem volt még arra példa, hogy olyan sok magas rangú po­litikus vegyen részt a tanácsko­záson, mint ahányan igent mondtak a mostani meghívásra. Eljön például Helmut Kohl né­met kancellár is, aki hosszú évek óta nem tisztelt meg EDU-rendezvényt a jelenlété­vel. Ennek - Csóti György érté­kelése szerint - jelzésértéke van a magyar kormánykoalíció szempontjából. Budapestre vár­ják ezen kívül John Major brit, Mitsotakis görög valamint Carl Bildt svéd, Fenech Adami mál­tai, Vaclav Klaus cseh, Oddsson izlandi miniszterelnököt, vala­mint Albánia és Ciprus államel­nökét és másokat is. A vendé­gek valószínűleg felhasználják az alkalmat a kétoldalú megbe­szélésekre. A tanácskozás elsősorban Európa integrációjával, az Eu­rópai Unió keleti irányba tör­ténő kiterjesztésével, az új de­mokráciák helyzetével, vala­mint - a délszláv válság fényé­ben - a kontinens biztonsági kérdéseivel foglalkozik majd. Az EDU minden erőfeszítést megtesz, hogy az Európai Unió létrehozását követően a viseg­rádi országok, köztük hazánk számára is lehetővé váljon a csatlakozás - ez is szóba kerül majd az ülésen. Tervezik azt is, hogy vitát folytatnak a kö- zép-kelet-európai régió környe­zetvédelméről. Tagfelvételre is sor kerül majd a találkozón: tel­jes jogú taggá válik az RMDSZ és szó van a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lom állandó megfigyelői státu­szának megerősítéséről is. A konferenciával egyidőben az EDU világszervezete, az IDU is vezetőségi ülést tart Budapes­ten. Az 1978-ban megalapított EDU-nak ma 32 tagpártja és 11 állandó megfigyelője van. Az elnöki tisztet 1979 óta Alois Mock osztrák alkancellár, kül­ügyminiszter, az Osztrák Nép­párt tiszteletbeli elnöke tölti be, az öt alelnök között van Antall Józseféi, Jacques Chirac, Párizs polgármestere, az RPR elnöke. Hazánkat a szervezetben az MDF és a KDNP 1990 óta teljes jogú tagként képviseli, a Tor- gyán József vezette FKGP tag­ságát azonban 1992-ben felfüg­gesztették, és egyidejűleg meg­figyelői státuszt kaptak a törté­nelmi kisgazdák. (MTI) Mit szól ehhez Gorbacsov? Föderatív alapon A világsajtóban még mindig első oldalas hír egy-egy érdekes Gorbacsov-interjú. Sokan - s nemcsak külföldön, hanem az egykori Szovjetunióban is - kí­váncsiak arra, hogyan látja az alapvető politikai reformok el­indítója az országában ma le­zajló változásokat. Nos, az ex- elnök a napokban éppen az orosz televízióban fejtette ki a véleményét, amely nagy vissz­hangot váltott ki odahaza és külföldön egyaránt. Miként vélekedik az unió felbomlásáról? „Még mindig nem késő, hogy a szovjet utódállamok szoro­sabb szövetségre lépjenek egy­mással - mondotta. - A politi­kailag független köztársaságok föderatív alapon egyesítsék gazdaságukat és honvédelmü­ket. Oroszország csak így sze­rezheti vissza korábbi nagyha­talmi tekintélyét, és súlyos bűnt követtek el azok, akik gyakorla­tilag szétverték a Független Ál­lamok Közösségét.” (A széthú­zást, és a moszkvai belső zűrza­vart példázta az a szokatlan eset, hogy az ENSZ-ben - Sze­vasztopol hovatartozása ügyé­ben - Ukrajna „feljelentette” Oroszországot, majd a Bizton­sági Tanácsban az orosz kor­mány képviselője elítélte saját parlamentjének az ukránokat sértő döntését.) Gorbacsov mindenben iga­zolva látja saját politikáját? Éppen ellenkezőleg, politiká­jának kudarcáról szólt és három olyan területet említett, ahol ő és hívei „rosszul számítottak”: 1. lebecsülték a nemzetiségi feszültségek súlyát; 2. a régi politikai struktúra lebontását nem követte időben az új intézményrendszer felállí­tása; 3. a vezetés nem törődött eléggé azzal a sok millió tisz­tességes emberrel, aki az SZKP tagságát alkotta. Van-e politikai jövője Gor- bacsovnak? A tévéinterjúban elmondta, hogy ma is rengete­get dolgozik. De az a kérdés, hogy indul-e a következő el­nökválasztáson, majd csak ak­kor lesz időszerű, ha kitűzik az elnökválasztás időpontját Oroszországban. Szociális földprogram A munkanélküliség társa­dalmi méretű gondjainak enyhí­tésére a népjóléti tárca - az úgynevezett kistérségi szociális válságkezelés keretében - szo­ciális földprogramot kezdemé­nyezett. Mint Lakner Zoltán, a Szoci­ális Válságkezelő Iroda kor­mánybiztosa elmondta, a mező- gazdasági munkanélküliek kö­rében jelentős számban vannak olyanok, akik gyakorlatilag semmiféle szakismerettel nem rendelkeznek, így szinte kilátás­talan az elhelyezkedésük. Ráa­dásul sokan közülük sem kár­pótlás révén, sem egyéb módon nem juthatnak földtulajdonhoz. Megélhetésükhöz, a létmini­mumhoz tehát nélkülözhetetlen az önkormányzatok szociális támogatása. Más oldalról viszont azt ta­pasztaljuk, hogy sok helyütt önkormányzati tulajdonú földek maradnak parlagon, s nagy tel­jesítményű gépek, gépegyütte­sek állnak kihasználatlanul - te­szi hozzá a kormánybiztos. - Nos, ez adta az ötletet, hogy kí­sérletképpen Békés és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye 8-10 településén elindítsunk egy sajátos szociális földprogramot. Ennek lényege, hogy a csalá­dok a helyi önkormányzattól ingyen kapják bérbe vagy hasz­nálatba a földet, a vetőmagot, továbbá a géphasználat lehető­ségét. Van azonban helység, ahol az érintett családoknak át­adnak élőállatot is, s annak sza­porulatát „forgatják vissza" a szociális alapba. A szaporulat­ból tehát egy a gazdáé, egy az önkormányzaté - amivel pél­dául a szociális étkeztetés „alapanyagát” biztosíthatja -, egy pedig az alapot gyarapítja, amely már a következő család gazdálkodásához gyűjti az erő­forrást ... Ez a támogatási rendszer mintegy önmagát tartja el és ígéretes lehetőséget jelent a ta­lajt vesztett családoknak a talp- raállásra. Milyen az idegenforgalom első félévi mérlege? Borúlátásra nincs ok Sok a panasz az idegenfor­galom berkeiben: kongó ven­déglátó helyekről, zuhanász- szerű forgalom- és bevétel- csökkenésről szólnak a híradá­sok. Indokoltak-e a vészjelek, valóban gyászosan gyönge idényt ígérnek a turisztikai prognózisok - kérdeztük dr. Téglássy Ferencet, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezető­jét.- Lehetséges, hogy az eddigi tapasztalatok sok helyütt ked­vezőtlenek és a vendéglátó ka­pacitások kihasználtsága elma­rad a várakozásoktól. Az első félév, illetve az előszezon for­galmáról még nincsenek teljes körű statisztikai adataink. A tapasztalati számok azonban nem támasztják alá a panaszo­kat, még kevésbé a borúlátó jóslatokat. Az eddigi forgalom ugyanis lényegében megegye­zik a tavalyival - márpedig a múlt esztendő nem sorolható a rossz évek közé -, az pedig ki­fejezetten ígéretes tény, hogy például az iskolazárástól a szeptemberi tanévkezdésig számított főidényre a balatoni szállodáknak gyakorlatilag minden helye foglalt.-A jugoszláviai események hogyan befolyásolják idegen- forgalmunkat?- A szakemberek egy része azt várta, hogy a déli szomszé­dainknál dúló háború miatt szinte a nullára csökkent adriai idegenforgalom egy része átte­relődik Magyarországra. Má­sok viszont azzal számoltak, hogy a véres események éppen ellenkező hatással lesznek: el­riasztják, nyári programjuk megváltoztatására késztetik a hozzánk készülő vendégsere­get. Nos, sem egyik, sem má­sik előrejelzés nem igazoló­dott, illetve csak annyiban, hogy a két hatás a jelek szerint kiegyenlíti egymást.- Idegenforgalmunk króni­kus betegsége volt a szűkös szállodai kapacitás. A helyhi­ány most nem gátolja a forga­lom növekedését?-Régi szakmai tapasztalat, hogy a szállodai helyek számát tekintve mindig az igények előtt kell járni. A hiány "elte­reli", a bő választék mágnes­ként vonzza a vendéget. Jelen­leg úgy tűnik,hogy a főváros­ban nincs gond: négy- és öt­csillagos szállodai hely van elegendő; két- és háromcsilla­gosból viszont több kellene. Jó dolog, hogy számos panzió nyílt - ezek sok kispénzű tu­rista megfelelő elhelyezéséről tudnak gondoskodni. Az ország más részeit "meg­célzó" külföldi vendégek köré­ben leginkább a gyógyfürdők melletti szállodák iránt van ér­deklődés. Sajnos, a vidék szál­lodahálózata sürgős fejlesz­tésre szorul - de ezen a téren a recesszió erőteljesen érezteti hatását. A volt vállalati és szakszervezeti üdülők egy ré-’ sze viszont nagy férőhely-tar­talék. Vannak is vállakozók, bár nem nagy számban, akik ezeket az üdülőket felújítják, feljavítják. Ugyancsak az idegenforga­lom tartalékaként számolha­tunk a falusi turizmussal. A fej­lesztésre már ez évben is sok jó kezdeményezés született; hoz­záteszem: csaknem valameny- nyi magánvállalkozásként. Áz önkormányzatok saját hatáskö­rükben dönthetik el, hogy - adott keretek között - hol, mekkora idegenforgalmi adót vetnek ki, s hogy abból milyen mértékben támogatják ezeket a kezdeményezéseket. Nos, aki életképes elgondolással, indo­kolt kérelemmel fordul hoz­zánk, az az Országos Idegen- forgalmi Hivataltól is kaphat anyagi segítséget - mondta dr. Téglássy Ferenc.-koós-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom