Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-22 / 198. szám

1993. július 22., csütörtök uj Dunántúli napló 7 Ljubljana­Budapest autópálya A Ljubljana-Budapest autó­pálya kiépítéséről szóló megál­lapodás kidolgozására ad hoc munkacsoportot hoznak létre - állapodott meg Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, szlovén kollégájával Igor Umekkellel. A megnövekedett közúti tran­zitforgalomra tekintettel szük­ségesnek tartják az egyeztetett és az EK-előírásokkal is össz­hangban lévő közlekedéspoliti­kai intézkedések érvényesítését. A miniszterek egyetértettek a két ország közötti közvetlen vasúti összeköttetés kiépítésé­ben. (MTI) Druidák Druidák, bárdok és „ovate”-ok, vagyis papok gyűl­tek össze a hét végén a bre- tagne-i Brasparts mellett, hogy - a kíváncsi turisták előtt - megtartsák éves találkozójukat. Az ősi kelta vallás és nyelv bre- tagne-i hívei új papokat és bár- dokat avattak, kelta dalokat énekeltek, évszázados szokáso­kat elevenítettek fel a köralak­ban elhelyezett kövek körül, és elővették Arthur király kardját is - legalábbis azt, amit annak tartanak. Lengyel bűnügyek Lengyelországban az év első felében az előző évihez hason­lóan, több mint 317 ezer bűn­ügyben indított nyomozást a rendőrség. Változott azonban a bűnözés jellege. Csökkent a va­gyon elleni bűncselekmények száma, nőtt az élet- és testi ép­ség ellenieké. A gyilkosságok száma (582) 19 százalékos nö­vekedést mutat, a súlyos testi sértések száma 21 százalékkal nőtt. A legnagyobb növekedést a fegyveres rablótámadásoknál jelezték. Míg a múlt év első fel­ében 96, addig idén 185 ilyen esetet jelentettek. A fegyveres rablók és a betö­rők közül minden másodikat si­került elfogni. Gólyaszámlálás Elzászban Bővül a postások munkaköre Elzászban: ezen a nyáron nem­csak leveleket kézbesítenek, hanem gólyákat is számolnak. Napi túrájuk során kérdőíveket töltenek ki, hány gólyafészket láttak, mennyi fiókával. A „Gó­lya-kör” - ez a vállalkozás hiva­talos neve - közös akciója a francia postának és a „Gólyák elzászi újrahonósítása” elneve­zésű társulásnak. Évente há­romszor tartanak „Gólya-kört” az elzászi postások: a fészekra­kás idején, a nyárvégi költözést megelőzően és télen. Dorog drágán dolgozik A kórházi hulladékok égetéséről A kökényi égetőmű kemencéje Fotó: Szundi György Új „magánosítási” technika: privatizációs lízing Vagyon részletre Felszisszenhettek - jóllehet, nem váratlanul érte őket - a ba­ranyai kórházak gazdasági szakemberei július 1-jén: életbe lépett ugyanis az a jogszabály, amelyik a veszélyes hulladéko­kat égetőket új, a korábbinál jóval szigorúbb határértékek be­tartására kötelezi. A rendelet megjelenését megelőzően 1990-ben a Dél-dunántúli Környezetvé­delmi Felügyelőség felmérést végzett működési területén a hulladékégetésről. A múlt év­ben 52 felszólítást fogalmaztak meg a jogszabályi előírások be­tartása érdekében. Valamennyi kórházat köteleztek, hogy ve­szélyes hulladékaikat biztonsá­gosan égessék. Eddig hét cég, szervezet jelentette be, hogy megszüntette az égetést. A töb­bieket az új rendelet értelmében a felügyelőség szakemberei fo­lyamatosan ellenőrzik. Amióta az új előírások hatályba léptek, mindössze egy égetési enge­délyt adtak ki, a BCM Rt. ré­szére, ahol gyógyszergyári ol­dószereket ártalmatlanítanak. Leállítani, vagy büntetni? Ez a dilemmája a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelő­ségnek, mert természetesen a friss jogszabály az ő munkáju­kat is „irányba terelte”. A di­lemma pedig azért valós, mert bár mindegyik kórháznak van valamilyen tüzelőberendezése, amelyik az intézményben kelet­kező hulladékok elégetésére szolgál, de ezek ma már nem felelnek meg a követelmények­nek. A felügyelőségnek azon­ban július 1-től kötelessége a füstgáz-kibocsátás folyamatos ellenőrzése, s ha a mérések a megengedett határértékeknél magasabb szennyezettségű füs­töt mutatnak ki, az égetés leál­lítható. Mi lesz azonban akkor a sok­tonnányi szennyezőanyaggal? Somogybán - lépjünk át a szomszédba a példa kedvéért - lényegesen könnyebb helyzet­ben vannak. Ott - időben - nem sajnálták ugyanis a pénzt a megfelelő beruházására. Mond­hatnánk: előrelátás Baranyában is volt, hiszen a Kökénybe ter­vezett égetőmű alapvető és el­sődleges célja éppen a kórházi hulladékok megsemmisítése lett volna. Csakhogy a beruházás megvalósulása felettébb döcö­gős, komoly hibái, hiányosságai vannak, s még azt sem lehet tudni, befejezhető lesz-e, ha igen, ki építi és főleg: mikorra készül el. Mindenesetre a Bio- med Rt. - amelynek még a be­jegyzése is hiányzik a cégbíró­ságon - által engedélyezésre a Környezetvédelmi Felügyelő­séghez beadott tervdokumentá­ció annyira hiányos volt, hogy azt pótlásra vissza kellett adni. A kiegészített tervet azonban kénytelenek voltak ismét si­lánynak minősíteni. Mindez azt látszik alátámasztani, hogy hi­ába van előrelátás, ha a prob­léma megoldását célzó munka gyatra, nincs mögötte megfelelő szakmai gondosság. A környe­zetvédelmi felügyelőség prob­lémája ehhez kapcsolódva: van-e értelme újból és újból pót­lásra visszaadni a kökényi ége­tőmű tervdokumentációját? A várható szankciók között tehát a pénzbüntetés fenyegeti a kórházakat -, ezek azonban már most nagyon szegények. A bün­tetés az új határértékek túllépé­sének mértékétől függ. A fel­ügyelőség azonban - éppen az egészségügyi intézmények anyagi helyzetére tekintettel - nem szívesen szabna ki bírsá­got. A megoldást abban látnák, ha a szankció összege - elkülö­nített számlán gyűjtve - csakis a megfelelő füstgáz-szűrő beren­dezés beszerzésére lenne fordít­ható. Van természetesen példa arra is, hogy már leállíttattak ége­tést. Kérdés: mi lesz akkor a felhalmozódó kórházi hulla­dékkal? A budapesti központú Környezetvédelmi Kft. saját gyűjtőrendszert szervezett, a veszélyes anyagot Dorogra szál­lítják, ahol a központi égetőben megsemmisítik. Csakhogy Do­rog drágán dolgozik, vagyis sokba kerül. Egyetlen végleges megoldás van (ami persze nem újdonság): valóban biztonságosan össze­gyűjteni, szállítani a kórházak­ban keletkező veszélyes hulla­dékot, s olyan technológiával megsemmisíteni, ami - a távozó füstgáz összetételét nézve - senkiben semmilyen aggodal­mat nem kelt. Ilyen technológia létezik, kipróbáltan, elfogadot­tan. Maga az égető azonban egyre távolibbnak tűnik - ha az említett és immár többször is si­lánynak minősített, a kökényi égetőműhöz készült tervdoku­mentációra gondolunk. Mészáros A. Lízing privatizáció - ez a magántulajdonba adás egyik legfiatalabb formája. S mivel az Állami Vagyonügynökség csu­pán a múlt év végén írt ki ilyen jellegű pályázatokat, jószerivel még tapasztalatok sincsenek róla.- Mi az új technika lényege? - érdeklődtünk Vigh Istvántól, az AVÜ Alkalmazott Módszer­tani Irodájának igazgatóhelyet­tesétől, egyben a módszer egyik kidolgozójától.- Leglényegesebb ismérve, hogy a befektetők részletfize­téssel juthatnak vagyontárgy­hoz - magyarázza. - A lízing ál­talában azoknál a cégeknél al­kalmazható, amelyek az első privatizáció meghirdetéskor nem keltek el, s jegyzett tőkéjük nem haladja meg az 1-1,5 milli­árd forintot.Bár alacsony jöve­delmezőséggel működnek, reá­lis az esély, hogy hatékony irá­nyítással gazdaságossá válnak. Ez utóbbi azért fontos szempont a lízingbe adásnál, mert a lí­zingdíjat a későbbiekben a cég adózás előtti jövedelméből kell törleszteni.- A Vagyonügynökség - mint lízingbe adó - a szerződés megkötésekor a pontos üzleti terv mellett biztosítékokat is kér a lízingbe vevőtől. Ennek mér­téke az első évben fizetendő tör­lesztőrészlet __ összegével egyenlő. Az ÁVÜ biztosíték­ként elfogad ingatlantra bejegy­zett jelzálogjogot, bankgaran­ciát, értékpapírt, részvényt, üz­letrészt, kárpótlási jegyet, taka­rékbetétkönyvet, bankszámlát, devizaszámlát.-Mennyi idő múlva kerül a lízingelő tulajdonába a társa­ság?- Ez a lízingdíjtól függ. Százmillió forintig 6 év, ÍOO millió felett 8 év. Mező- és er­dőgazdaságoknál, illetve élel­miszeripari üzemeknél azonban „Valahol egy kisfaluban el- némúltak a harangok és az or­gonasípok.” Elnémúlásukat mély gyászba zárták a temp­lom most már omladozó falai. Bár az orgona-sípokat helyük­ről kitépve, a történelem vi­hara szétsodorta, de a haran­gok kétségbeesetten megkon- dulva üzennek szét a nagyvi­lágba: Hol vagytok sok mind­annyian? Ti, akiknek születé­sénél, elsőáldozásánál, bérmá­lásánál, esküvőjénél hívó sza­vunkkal ott voltunk. Ne hagy­jatok elveszni a történelem nagy és kíméletlen viharában! De hol is vannak ezek az elnémult harangok? A délke­let zselici dombok ölelésében fekvő Ibafán, az omladozó templom falai között. Ez a kis község valaha Hor­a lízingdíjtól függetlenül tíz év a futamidő.-Ki nyújthat be pályázatot lízingre?- Kizárólag belföldi termé­szetes személy, illetve szemé­lyek. Ha többen közösen pá­lyáznak meg egy társaságot, akkor úgynevezett lízingközös­séget kell alakítaniuk, s egy kü­lön szerződésben előre megál­lapodniuk a tagok jogairól és kötelességeiről: biztosítékokról, tulajdonszerzési arányokról, döntéshozatalról, elszámolási szabályokról, stb. tekintetében. Társaság /kft., rt./ azért nem le­het lízingbe vevő, mert ellen­őrizhetetlenné válhat a va­gyonmozgás az egyik cégből a másikba.-Eddig hány lízing szerző­dést kötött az ÁVÜ?-A „kísérleti körben" eddig 5 céget adtunk lízingbe: a Szol­noki Agroker Rt-t,a Karamell Édesipari Rt-t, az Uránia Ruhá­zati Kereskedelmi Kft-t, a Start Autójavító Kft-t, a Budapesti Kőolajipari Gépgyártó Rt-t. További két cég szerződéseinek előkészítése van folyamatban. Három társaság - köztük a Ka­nizsa Bútorgyár Rt. - pályázati kiírása júliusban megtörtént, s 17 részvénytársaságot, illetve korlátolt felelősségű társaságot a közeljövőben hirdetünk meg.-Az első tapasztalatok sze­rint kik érdeklődnek leginkább a lízingelés iránt?-Általában a vállalati veze­tők által benyújtott pályázatok a legsikeresebbek. Kevés "kül­sős" ajánlat érkezik, vállalko­zóktól, üzletemberektől. Ennek nyilván az az oka, hogy a belső munkatársak, s azok közül is a vezetőség tagjai ismerik a leg­jobban saját cégük gazdasági, pénzügyi helyzetét, s ők tudják, milyen területeken célszerű fej­leszteni, s hogyan lehet felfut­tatni a termelést. Domi Zsuzsa váthertelend, Csebény, Tere- cseny, Korpád, Kisibafa, Gyü- rüfü településeket fogta össze. Jól ábrázolja ezt a templom egy gyönyörű freskója. Még nem késő! Várunk mindnyájatokat! Aki a harangok hívó hang­ját szívébe fogadja, adomá­nyát, az „Ibafa Templomala­pítvány” címére, Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet Ibafai Kirendeltsége, 249-98336-01504 számú csekkre feladhatja, vagy sze­mélyesen Ibafán. 1993. jún. 26-án megszó­laltak az elnémúlt harangok és mindennap, a déli harangszó­val kérik a segítséget, az egész plébániához tartozóktól. Farkas József Sorsukra váró vegyszereshordók Garéban Fotó: Löffler A harangok üzenete Az első öt hónap gazdasági folyamatai 678 000 munkanélküli A z idei esztendő első öt hó­napjában az ipari termelés némileg meghaladta az egy év­vel ezelőtti szintet, miközben az import 15 százalékkal nőtt, az export pedig 20 százalékkal csökkent - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legutóbb közzétett jelentéséből. A külkereskedelmi forga­lomban a behozatal növekedése volt a jellemző májusban. így alakult ki az a helyzet, hogy az öt havi import értéke forintban számítva 15 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi érté­ket. Az exportbevétel minden árucsoportban csökkent, de a kiesés 44 százaléka a mezőgaz­dasági, élelmiszeripari kivitel csökkenésére vezethető vissza. Az áruforgalom egyenlege 140 milliárd forint, azaz 1,6 milliárd dollár behozatali többletet mu­tat. Az állami költségvetés kia­dásai májusban jelentősen meg­emelkedtek, és az első öt hó­napban 15,5 százalékkal, míg a bevételek csak 14,5 százalékkal nőttek. így a költségvetés május végi deficitje a KSH adatai sze­rint elérte a 94 milliárd forintot. Az ipari termelés ezen idő­szak alatt 0,8 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel ezelőtti szintet, miközben az értékesítés adatai elmaradnak a tavalyi ér­tékektől. A mezőgazdasági ter­mékek értékesítése 1992 első öt hónapjához képest is jelentősen, 32,5 százalékkal csökkent. Az ipar belföldi értékesítésé­nek árszínvonala 13,1 százalé­kos emelkedést mutat 1992 első öt hónapjához képest, miközben a tavalyi hasonló adat csupán 7,9 százalék volt. December óta a belföldi eladások árszintje 4,7 százalékkal nőtt, ami kisebb a tavalyi hasonló értéknél. Az év eleje óta ugyan mérséklődő ütemben, de május végéig ösz- szesen 21,1 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termékek felvá­sárlási árai. A tavalyinál mésékeltebben emelkedtek az idén a lakosság pénzbevételei, miközben a fo­gyasztói árak emelkedése csak kevéssé maradt el a tavalyitól. A központi forrásokból szár­mazó lakossági pénzbevételek egésze 16 százalékkal nőtt, azaz 7,5 százalékkal maradt el a fo­gyasztói árak 23,6 százalékos emelkedésétől. Tavaly ez a kü­lönbség csupán 4 százalékpont volt. A vásárlóerő csökkenésére mutat a kiskereskedelmi eladá­sok mennyiségének mérséklő­dése is, ami az első öt hónap át­lagában 3,6 százalék volt. Las­sult a lakossági megtakarítások növekedése is. A takarékbetét-állomány az egy évvel korábbinál nagyobb összeggel - 77,5 milliárd forint­tal - emelkedett, az értékpapí­rok állománya - amely tavaly a takarékbetétekhez hasonló ösz- szeggel nőtt -, május végén ki­sebb volt mint az év elején. Az Országos Munkaügyi Központ által nyilvántartott munkanélküliek száma március óta csökken, és május végére 678 ezer főre mérséklődött. A KSH értékelése szerint a csök­kenésben szerepet játszott a lét­számleépítések mérséklődése, az idénymunkák beindulása, de több tényező utal arra is, hogy a tényleges munkanélküliek száma kevésbé csökkent, mint a nyilvántartottaké. A sikeresen elhelyezkedők mellett törölték a nyilvántartásból azokat, akik­nek megszűnt a jogosultsága a járadék folyósítására, de nem kap jövedelempótló támogatást, és nem tartja a kapcsolatot a munkaközvetítő irodákkal. Csökkenti a nyilvántartott mun­kanélküliek számát az is, hogy mintegy 100 ezren vesznek részt tanfolyamokon, és köz­hasznú munkaprogramokban. A statisztikai hivatal adatai szerint az év első öt hónapjában nőtt a Magyarországra látogató külföldiek száma, miközben kevesebb magyar állampolgár utazott külföldre. Az öt hónap alatt 12,3 millió külföldi érke­zett Magyarországra, ami 24 százalékkal haladja meg a tava­lyi értéket. (MTI) A Vatikán kincsei A vatikáni Sixtus-kápolna mögötti épületek egyikében őr­zik a katolikus egyházfő „kin­cseit”: gyémánttal díszített, aranyból és ezüstből készült mi- sekelyheket, püspöki süvegeket és más értékes relikviákat. Ér­téküket még hozzávetőlegesen sem ismerik. Luciano Orsini olasz művészettörténészt most megbízták azzal, hogy készítsen katalógust a becses tárgyakról, és becsülje fel értéküket. A ki­advány kereskedelmi forga­lomba kerül, így a nagyközön­ség, mégha csak a katalógus alapján is, képet alkothat majd a Szentatya gazdagságáról. A pá­pai kincsek részét képezik azok az ajándékok, amelyet VII. Pius óta a katolikus egyházfők kap­tak. Közöttük van Napóleonnak az adománya is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom