Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-22 / 198. szám

1993. július 22., csütörtök üj Dunántúli napló 3 Komló: mérlegen a szociálpolitika „Mindenki kerülhet hasonló helyzetbe” A városháza folyosóján ide­ges, feszült emberek; az ajtók mögött az ostromlott hivatal képviselői. Köztük Hamóczy Csaba, Komló alpolgármestere is:-Szerda, az ügyfélfogadási napok egyike, amikor mindig akadnak olyanok, akik a pol­gármestert vagy alpolgármes­tert - bennük a cár atyuskát - keresik, aki majd „leszól” az ér­dekükben. Holott erre semmi jogkörünk nincs és nem lehet. Nagyon sok az elesett ember, de még messze nem alakult ki a re­ális kép az emberekben a szoci­álpolitika lehetőségeiről és ha­tárairól. Hogy ugyanis segít­ségre mindenki jogosult lehet, mindenki kerülhet hasonló, gyakran tragikus helyzetbe, de segíteni csak annyit tudunk, amennyit az adófizetők pénze lehetővé tesz.- Komlón a közelmúltban nagyszabású szakmai tanácsko­záson vitatták meg a szociálpo­litika időszerű kérdéseit.- Sőt, egy kiadvány is rövi­desen megjelenik az eszmecse­réről. A város az elmúlt másfél-két év alatt olyan intézményhálóza­tot fejlesztett ki, ami reményt ad arra, hogy valóságos szociálpo­litikát folytathassunk. A szociá­lis otthonok mellett szállást vá­sároltunk a hajléktalanok szá­mára, amit bővíteni szeretnénk, a kökönyösi ingyenkonyhához kapcsolódik egy átmeneti szál­lás a váratlanul - például válás, családi tragédia miatt - utcára kerülők számára. Országosan is új az albérlők házának bérleti formája. A bérlők havi 4-5000 forintot fizetnek, és a lakások­ban olyan családok lakhatnak két évig, akik még némi pénzt hajlandók félretenni. S ha két éven belül minél hamarabb ké­pesek elhagyni a bérleményt, az önkormányzat annál magasabb támogatásban részesíti őket, hogy saját lakáshoz juthassa­nak. Említeni kell a családse­gítő és a pszichoterápiás keze­lést adó alkohológiai szolgálat, valamint a fogyatékosokat fog­lalkoztató Habilitas Kft. munká­ját.- A mindössze másfél-két év alatt megszilárdult intézmény- hálózat fenntartására s más szo­ciálpolitikai kiadásainkra a vá­ros 40 millióján túl szükség volt tavaly a pályázatok útján el­nyert 26 millió forintra is. Az idén pályázatok révén 15-16 millióra számíthatunk. Az eredmények köszönhetők Fá- bos Józsefné szervező munkájá­nak és a dr. Szántó Judit által vezetett szociális bizottság munkájának is. Egyébként ép­pen a napokban kezdtük meg azoknak a telefonfülkéknek a telepítését, amit tolókocsival közlekedő mozgássérültek is használhatnak. B. R. Franz L. Kopenec, a Semperit gumigyár fejlesztési vezetője dunántúli forgalmazók és felhaszná­lók részére tartott tájékoztatót a gyár legújabb fejlesztéseiről. Pellérden, a Commer Autohaus te­lepén (ők a Semperit termékek hivatalos dunántúli forgalmazói) hallhattak az érdeklődők a júni­usban piacra került új Sport Life abroncsokról is. Fotó: Szundi György Földárverés Reménypusztán Nagy keletje volt a garéi erdőnek Az árverés elején megegyeztek az igénylők, hogy közösen ve­szik birtokba az erdőt Fotó: Löffler Gábor K. O. - de kinek? Pontrendszer az egészségügyben Bővül Ferihegyen az átbocsátó­kapacitás Két új terminál felépítésével 6 millió főre növelik Ferihegy átbocsátókapacitását - közölte az MTI-vel Farkas József beru­házási osztályvezető. A nem­zetközi légiforgalom várható felfutása következtében a mun­kálatokat már a jövő év elején megkezdik. A távlati tervekben a kiskunlacházi repülőtér integ­rálása is szerepel, amellyel együtt 2000-től 15 millió utas fogadására is lehetőség nyílik. A két új épület felépítésével Ferihegy I-en megszűnik a me­netrend szerinti forgalom, he­lyette a charterjáratok, a kis- és magángépek foglalják el a tere­pet. Ferihegy II. megtartja jelen­legi szerepét. Több mint 1200 vámszabálysértés júniusban Több mint 1200 esetben kez­deményezett eljárást pénzügyi bűncselekmények és hasonló szabálysértések elkövetésének alapos gyanúja miatt 1993. jú­niusában a vám- és pénzügyőr­ség. Az idegenforgalmi szezon beköszöntével függ össze, hogy az elkövetőknek ezúttal csak alig több mint a fele volt a ma­gyar, míg ugyanakkor a 43,23 százaléka külföldi állampolgár. Az úgynevezett elkövetési érték a májusihoz képest megduplá­zódott, és így egymilliárd forint fölé emelkedett. Szinte „di­vatja” volt annak, hogy nagyér­tékű gépkocsikat hamis, a jármű valóságos értékénél lényegesen kisebb összegről kiállított szám­lával próbáltak vámkezeltetni. Az év első négy hónapjának külkereskedelmi adatait az egy évvel ezelőtti azonos időszak­hoz képest leginkább az jel­lemzi, hogy az export 20,3 szá­zalékkal csökkent, miközben a behozatal 7 százalékos növeke­dését regisztálták. így az első négy hónap alatt 93,9 milliárd forintos, azaz 1,1 milliárd dollá­ros behozatali többlet keletke­zett. Ezeket az adatokat tartal­mazza a Statisztikai Hivatal leg­frissebb tájékoztatója. Az export visszaesése az első négy hónapban folyamatos volt, áprilisban a csökkenés mértéke meghaladta az előző hónapok átlagát. (A KSH statisztikája szerint ez a folyamat májusban tovább erősödött.) Az első négy hónap külkereskedelmi mérle­gének mintegy 74 milliárd fo­rintos romlása mintegy 90 szá­zalékban a piacgazdaságokkal, A reménypusztai téesz földjeinek árverése min­dig tartogat meglepetése­ket. A nagyváros közel­sége értékessé teszi a bir­tokot, nem csoda, ha a lici­tálásra is sokan jelentkez­nek. Tegnap a Garé, Sző­kéd és Kökény melletti te­rületek kerültek kalapács alá, szántó, gyep, erdő ve­gyesen. Eredetileg az volt a terv, hogy ez alkalom­mal valamennyi kárpót­lásra kijelölt területet el­árverezik, ám a központi hatóság döntése értelmé­ben ennek 30 százalékát visszatartották. Legnagyobb érdeklődés - le­galábbis látszólag - a Garé mel­letti erdőre volt, amelyből 34 aranykorona értékű területre le­hetett licitálni. Hogy ez minek volt köszönhető, arról a jelent­kezők nem voltak hajlandók nyilatkozni, ám feltehetőleg a még értékes faállomány von­zotta a kárpótlási jegy tulajdo­nosokat. 31-en jelentették be igényüket, a jelentkezők össze- számlálásakor végül is 21-en maradtak. Az árverés logikájá­ból következően arra lehetett számítani, hogy itt látványos li­citálás kezdődik, az igénylők viszont már az elején meg­egyeztek, közösen veszik bir­azon belül is elsősorban az Eu­rópai Közösség tagországaival folytatott forgalomban keletke­zett. A kivitel értéke folyó áron 211,9 milliárd forint volt, ami négyötöde az egy évvel korábbi értéknek. A negyedévi árindex figyelembevételével számított volumencsökkenés 25 százalé­kos. Változatlanul a piacgazda­ságok szerepe volt a meghatá­rozó az exportban, ide került a kivitt magyar áruk háromne­gyed része. A legnagyobb mér­tékben a mezőgazdasági termé­kek exportja csökkent, amely­ben az előző évi kiugróan ma­gas kiviteli szint mellett a Jugo­szlávia elleni embargó és az aszály is szerepet játszott. Ér­tékben 38, volumenben 43 szá­zalékkal kevesebb élelmiszer és mezőgazdasági termék hagyta el az országot. A fogyasztási tokba az erdőt. Annyit azért az árverési biztos közölt a résztve­vőkkel, az erdő oszthatatlan tu­lajdon, nem lehet szétszabdalni. Ekkor már tudni lehetett, az előzetes megegyezés értelmé­ben a licitálás csak lefelé törté­nik, s aranykoronánként 500 fo­rintos minimális árnál állapodik meg. így is történt. Az árverési biztos „ledarálta” a 3000 forint/ aranykorona kikiáltási árat egé­szen félezer forintig, így 21-en vették birtokba a kijelölt erdő­iparcikkeknél 30, az anyagok­ból, félkész termékekből és al­katrészekből értékben 12 száza­lékos, volumenben pedig 14 százalékos ’volt a csökkenés 1992-höz képest. Az import értéke az első négy hónapban 305,7 milliárd forint volt, értékben 7, volumenben pedig 5 százalékkal haladva meg az előző évi eredményt. A forgalom a piacgazdasággal rendelkező országokból nőtt a leginkább, idén a magyar beho­zatal háromnegyed része szár­mazott ezekből az államokból. Az energiahordozók behozatala 6 százalékkal csökkent, a Szov­jetunió utódállamaiból szár­mazó kőolaj- és földgázvásárlá­sok, valamint a villamosener- gia-behozatal mérséklődése mi­att. Ugyanakkor az anyagok, félkész termékek értéke és vo­lumene egyaránt meghaladta az részt. Az új tulajdonosok min­den valószínűség szerint ezen a tarülten nem óhajtanak gazdál­kodni, már csak azért sem, mert egy odavalósi szerint, a veszé­lyes hulladéktároló közelsége miatt a legtöbb fa már kiszáradt, ezért ki kell vágni. S így már érthető, hogy a megjelentek kö­zül az erdőt miért akarták olyan sokan megszerezni. A fa még manapság is igen keresett, jól eladható nyers­anyag. B. G. egy évvel ezelőtti szintet. En­nek magyarázata azonban nem a termelés alakulásában rejlik, hanem a tavalyi év azonos idő­szakának igen alacsony behoza­tali értékeiben. A gépimport 7 százalékos csökkenéséből több mint 10 százalékot meghaladó volumenvisszaesésre lehet kö­vetkeztetni a gazdasági élénkü­lés elmaradásával kapcsolato­san. Dinamikusan nőtt viszont a fogyasztási iparcikkek importja, ez a termékcsoport teszi ki már a teljes behozatal mintegy ne­gyedrészét. A legkisebb arányt az élelmiszerek képviselik a be­hozatalban, és ebben a körben nőtt a leginkább a forgalom mértéke. Mennyiségét tekintve 30 százalékkal több élelmiszert hoztak be Magyarországra 1993 első négy hónapjában, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az egészségügy bevezetésre váró új finanszírozási rendsze­rében a beteg pénzértéket jelent majd a társadalombiztosítás felé, miszerint a beteg betegsé­gét bizonyos kódszámok és pontértékek határolják. Ennek az új rendszernek a neve Ho­mogén Betegség Csoport (HBCS), melynek rendszere kódokra és pontszámokra épül. A tervezett megoldás azonban több buktatót is magában rejt. Félő, hogy az amúgy is kissé felemás helyzetben lévő egész­ségügyben a beteg statisztikai adathalmazzá válik, hiszen az őt gyógyító orvosnak kódokat kell majd tanulmányoznia, pont­számokat elemeznie, miközben nyereségesen kell gondolkod­nia. A reformon belül más kate­góriába tartozik majd az ambu­láns, vagy járőbeteg rendelések, és külön kategóriába sorolja a kórházi, klinikai ellátást igénylő betegségeket. A családi orvosok és a szakambulanciák tevékeny­sége szintén külön elbírálás alá esik. Az ambuláns rendeléseken történő beavatkozások száma egyben a a járóbeteg rendelések anyagi ellenértéke lesz a társa­dalombiztosítás felé, míg a kór­házi, klinikai osztályokon, a HBCS rendszere szerint a bete­gek ápolási napjai után számfej­tik az összeget. A családi orvosi rendelőkben a társadalombizto­sítás a beavatkozások számát fi­zeti. Ide tartoznak még a sza­kambulanciák, úgy mint a sebé­szet, a nőgyógyászat, a fogá­szat. Ezen a területen dolgozó orvos érdekeltté válik olyan be­avatkozás elvégzésében is, amely felesleges de indokolható így ezen beavatkozások száma meredeken emelkedni fog. A kórházakban a fekvő betegek esetében a helyzet éppen fordí­tott lesz, hiszen minden beavat­kozás többletköltséget jelent, és hogy az intézmény ne veszítsen pontot és ne legyen „vesztesé­ges”, ezért az lesz az ideális be­teg, aki minél rövidebb ideig foglalja majd a kórházi ágyat és betegsége nem igényel költsé­ges beavatkozásokat. Ez persze magával hozhatja azt a lehetőséget, melyben a gyógyulás ideje mesterségesen lecsökkenhet azokban az ese­tekben, mint a tumoros beteg­Tárgyalások kezdődtek szer­dán Budapesten a Zsidó Világ- kongresszus, és Izrael Állam képviselői, valamint a magyar kormányzat között a zsidók kárpótlásának még nyitott kér­déseiről. Szabó Iván pénzügy- miniszter az MTI kérdésére el­mondta: a Jeruzsálemben létre­ségeknél, ahol az esetleges többlépcsős operációk után a beteg még hetekig visszajár ci- tosztatikumos kezelésekre, vagy egy infarktus esetén, ahol a gyógyulás első fázisában a be­teg több héten át „foglalja a kórházi ágyat”. Ugyanis a tár­sadalombiztosítás szempontjá­ból akkor ideális a helyzet, ha a beteg minél kevesebb időt tölt kórházi osztályon és lehetőleg kevesebb beavatkozás történik vele. Tehát sokkal jövedelmezőbb lesz egy rutin műtét elvégzése, például egy mandulakivétel, vagy egy epe műtét, mint egy hosszadalmas és költségesebb gyógyítását felvállalása. A sza­kambulanciákon e szisztéma alapján a fülész például érde­keltté válik abban, hogy az ad­dig határesetet képező sinusitis (arcüreggyulladást) terápiája­ként inkább radikálisabb be­avatkozást választ, estleg a le­hetséges hosszabb gyógyszeres kezelés helyett. Az egészségügy új finanszí­rozási rendszere azonban fi­gyelmen kívül hagyja a szociá­lis indokok miatt kezelést igénylő betegeket, vagy az öreg elfekvőket. Ezt a problémát át­hárítja a kórházi ügyeletes or­vosra vagy a családi orvosra. Nos ez a fajta reformkísérlet már évekkel ezelőtt a nálunk fejlettebb országokban, úgy, mint az USA-ban, vagy a haj­dani NSZK-ban egyértelműen megbukott, azért mert a gyó­gyító munkának tartalmát, szín­vonalát, minőségét áldozza fel az egészségügy olcsóbb működ­tetéséért. A fentiekben felsorolt ismér­vekben az egészségügyi ellátás humáncentrikussága lett volna a fő szempont, ehelyett csupán egyetlen dolog veszik el: a be­teg ember. Amíg a betegséget kódok és pontrendszer hatá­rozza meg, addig az eredmé­nyes, hatékony gyógyító munka lehetetlenné válik. Az orvostudomány legfonto­sabb szempontja eddig a gyó­gyításban az volt, hogy nem­csak magát a szervi bajt, hanem az embert egységében fizikailag és lelkileg is gyógyítani kell. A pontrendszer és a kódlista mel­let ez a feladat igen „vesztesé­gesnek” bizonyul. jött erre vonatkozó nemzetközi megállapodás alapján a magyar kormányzat egy háromoldalú delegációval tárgyal majd a zsi­dók kárpótlásának kérdésről. A delegációban a Zsidó Világ- kongresszus, Izrael Állam és a magyar zsidóság közössége képviseltetik magukat. Csökkenő export, növekvő behozatal Részletes adatok az első' négy hónap külkereskedelméről Tárgyalások a zsidók kárpótlásáról é y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom