Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-20 / 196. szám
10 üj Dunántúlt napló 1993. július 20., kedd &£a A szerkesztőség postájából Ünnep az alkoholmentes klubban A közelmúltban ismét szép esemény volt a pécsi Alkohol- mentes Klubban. További két klubtagunkat ünnepeltük az egy éves alkoholmentes évfordulójukon. Mindkét klubtagot egy-egy szál gyertyás tortával, valamint emléklappal köszöntöttük. Jó egészséget és még sok ilyen alkoholmentes évet kívántunk nekik, a példamutató „négy és félévest” követve. Várhatóan újabb tagjainkat köszönthetünk hamarosan e szép alkalomból. Panka József klubtitkár Nem vettek papírt külföldön A Szentendrei Papírgyár Rt. közli, a június 23-i számban megjelent „Nem kell a papírhulladék” című cikk kapcsán: „Gyárunk az elmúlt félévben egyetlen gramm papírhulladékot nem vásárolt külföldről”, összességében 4600 tonna papírhulladékot vett át hazai papírhulladék-kereskedőktől és - elsősorban a vonzáskörzetében - gazdasági szervezetektől, iskoláktól, magánszemélyektől is. Hulladékellátásunkat továbbra is a gazdasági szempontok figyelembe vételével hazai piacról tervezzük megoldani. Pere László műszaki igazgató Szentendrei Papírgyár Rt. Cseresznye az óvodának Június 23-án, a pécsi Acsádi úti óvodába, ahol egészségkárosult gyerekekkel foglalkozunk, a szomszédban lakó Markovics István (Pollack M. u. 6.) gyerekeink számára egy kosár, frissen szedett cseresznyét hozott. Természetesen ellenszolgáltatást nem fogadott el. Tárnok Istvánná óvodavezető Meglepett a biztosító Szennyvíz-vezeték törése miatt beázott a lakásom. Ahogy illik, bejelentettem az Állami Biztosítónak. Napokon belül felhívott az illetékes szakember, megbeszéltük az időpontot, kijött, elvégezte a kárbecslést és azonnal „zsebből” fizetett. Azt hiszem sokunk nevében mondhatom, hogy nem vagyunk hozzászokva az ilyen rugalmas, bürokráciamentes ügyintézéshez, ezért nagyon kellemes meglepetést okozott. Dr. Bárány Imre Pécs, Ybl M. u. 9. Válasz a kökényi kesergőknek 1993. július 6-án közöltek Kökény községből két olvasói levelet, melyben Takács Tibor a kökény határában épülő egészségügyi hulladékégetővel kapcsolatos gondjait írja le. Erre a következőket válaszoljuk: A józan gondolkodású lakosság tájékoztatására elmondjuk, hog az egészségügyi hulladék is veszélyes hulladék, és azért vált égetően sürgetővé az égető megépítése, mivel a kommunális szemét közé bekerülve jelentenek igazán közvetlen veszélyt a környezetre ezek a hulladékok. Több alkalommal tájékoztattuk a község lakosságát, hogy az épülő egészségügyi hulladékégető telepet munkaidőben bárki elkeresheti, ahol közvetlen és szakértő tájékoztatást adnak a kérdéseikre. Az épülő égető az eredeti tervben szereplő kapacitással fog működni. Az építettő máraz 1990. november 28-i falugyűlésen is már, mint kft. kérte a lakosság hozzájárulását, tehát nem azóta alakult kft-vé. Az olvasó által ákifogásolt külföldi érdekeltség és a hulladékégetésből „tollasodni akaró” érdekcsoportok érdeke a lakossággal - és nem csak a kökényi lakossággal - együtt az, hogy aveszélyes hulladék ártalmatlanítva legyen és ne kerüljön a kommunális szemétbe. A „nyugat” pedig technológiájával és pénzével tiszteli meg az égetőt, nem a hulladékával. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a városnak nem Kökény adott a területből helyet a szeméttelep kialakításához, valamint a malomvölgyi tónak, hanem az akkori pártállam jogszabáylai tették lehetővé, hogy a község lakosságának megkérdezése nélkül kisajátítsák. Papp Ernőné kérdéseinek többsége nem a képviselőtestülethez szólt. Ami viszont az ön- kormányzat munkájának, terveinek, feladatainak, költségvetésének, gazdálkodásának homályos mivoltát illeti: a község lakosságának joga és lehetősége van, hogy minden csütörtökön 16-19 óra között mindezekről a polgármesteri hivatalban tájékozódjon. Tájékozódhat továbbá bárki fenti kérdésekben a körjegyzőségen is, ahol a költségvetési gazdálkodás számítógépen nyilvántartott adataiba is bárki betekinthet, ahogy erről a tisztelt levélírót is többször tájékoztattuk. De talán elkerülte a levélíró figyelmét, hogy községünkben most fejeződött be a vízhálózat építése, és egy hónapja a falu valamenyi utcája aszfaltburko- latúKökény község önkormányzati képviselőtestülete Ki az úr a közterületen? A városunk levegő- szeny- nyezettsége, egészségre káros hatása sajnálatosan az ország élmezőnyében van. A káros hatások csökkentésére az önkormányzat fásítási, azaz zöldfelület- növelési programot hirdetett meg. A dicséretes program azonban csak akkor lesz megvalósítható, ha az abban érintettek a közműüzemeltetők, (építők), a Városgondnokság és a Kertészeti és Parképítő Vállalat az önkormányzati programot sajátjának érzi és a munkák koordinációját a felelősség kérdését meghatározza. Mert hogyan fordulhat elő, hogy egy közműegyeztetett fasor és sövénytelepítést követő öt év múlva a közműtelepítés (felújítás, fejlesztés) már nem veszi figyelembe és nincs tekintettel a zöldfelületre, és a barbármunkát a levegőben lógó elvágott fagyökerek jelzik. Ki az úr a közterületen? Konkrétan arról van szó, hogy a Légszeszgyár utcában közműtelepítéssel már elpusztított gesztenyefasor helyére öt évvel ezelőtt telepített kanadai ostorfák, a sövénysor és a gyep került veszélybe a jelenleg folyó közműtelepítés miatt. Hogyan lehetséges közműtelepítés közműegyeztetés nélkül, a zöldterület védelméből hogyan maradhat ki a Kertészeti és Parképítő Vál- k latnál meglévő szakmai szeretet, szakmai tudás? A közreműködésükkel talán a fa- és sövénysor ma még megmenthető, holnap már késő lesz. Csepregi István Pécs, Légszeszgyár u.7. Gázolaj Az Új Dunántúli Napló július 1-i számának 9. oldalán „Rossz a gázolaj minősége” címen megjelent közleményre kívánok röviden reagálni. Az utóbbi időben több országos napilapban is jelentek meg cikkek rossz minőségű motorhajó anyagokról, elsősorban gázolaj vonatkozásában. Az AMEI (Állami Minőségellenőrző Intézet) több alkalommal ellenőrizte különböző töltőllo- másokon (a MÓL Rt. tulajdonában lévőket is) kapható üzemanyagok minőségét, és sok esetben tárt fel - elsősorban gázolajnál - a szabványostól gyengébb minőségű termékeket. Több esetben baktériumokkal fertőzött gázolajat találtak, ami a különböző ellenőrizetlen külföldi (elsősorban ukrán, román) gázolaj importra utal, más esetekben savazott üzemanyagot mutattak ki, amiből színte- lenített háztartási tüzelőolajra lehet következtetni. Az eddigi ellenőrzések során MÓL (ÁFOR) töltőállomáson ilyen termékeket nem találtak. Hangsúlyozni szeretném, hogy a MÓL Rt. eddig is és a jövőben is garantálja azt, hogy a közvetlenül a telepein és töltőállomásain vásárolt üzemanyagok minősége megfelel a Magyar Szabvány által megszabott követelményeknek. Tájékoztatom még arról, hogy az országban működő nagy multinacionális vállalatok (Shell, ÖMV, ARAL stb.) jelenleg szintén a MÓL Rt-n keresztül biztosítják motorhajtó anyag igényeiket. Péterfalvi Ferenc regionális bázistelep vezető MÓL Rt. Pontosítás végett... A július 8-i számban megjelent, Olasz István -akit kollégaként nagyon becsülök - Szentelekyről írt cikkét szeretném pontosítani. A fénykép nem a bánáti N. Becskereken, hanem az óbecsei ügyvéd, irodalmár, kiváló magyar, dr. Draskóczy Ede teraszán készült, a felvételt is ő csinálta. Hasonnevű fia Makón él, szintén ügyvéd, a kép eredetije nála, valószínűleg a levelezésükkel együtt. (Címe: 6900 Makó, Vásárhelyi út 5.). Nevüket nem i-végződés- sel írják. Nem Kende János az irodalmár, hanem Kende Ferenc. A Híd és egyéb színdarabok, novelláskötetek őrzik Cziráky Imre nevét, aki óbecsei férjem keresztapja volt. Ezek a művek a magyarság kincsei voltak. Színdarab: Muskátli (szövegét és zenéjét ő szerezte). Mihál bácsi levelei c. történetei a vajdasági újságokban láttak napvilágot. Mifelénk (novellák). Ha Szenteleky-megemlé- kezést szerveznek, kérjük, már előtte közölje a Napló. Dr. Draskóczyt is értesíteni lehetne. Férjem (dr. Pásthy Ferenc) telefonunkon is elérhető: 322-878. Dr. Pásthy Ferencné dr. Nemerey Éva Kábeltévé Net-Com módra A Net-Com Információtechnikai Kft-vei 1992 szeptember 24-én kötöttem szerződést kábeltelevíziós rendszer bevezetésére. A szerződésben vállalt fizetési feltételt (12 500 forint) határidőre (1992. október 31.) teljesítettem, a szerződés további rám vonatkozó feltételeit betartottam. Azonban kábeltévé bevezetése azóta sem történt meg (1993. július eleje). Rövid a történet: a kapcsolatot hol telefonon, hol személyesen tartottam a céggel. 1992. szeptember 24-én az ígért határidő november vége. December elején érdeklődtem, a határidő: karácsonyig. Karácsony előtti napokban kérdeztem, a határidő január közepe. Január végén a határidő: március 15. Február 11-én levelet kaptam a cégtől, melyben sajnálattal közlik, hogy a kábeltévés rendszer kiépítése a mi környékünkön (Kiss Ernő utca és környéke) jelentős késedelmet szenvedett. A felhozott okok, s a megjegyzéseim: Az eredetileg 260 főre tervezett igénylő helyett akkor már 678-at tartottak nyilván (nem kellett volna annyi igénylést elfogadni, ha tudták, hogy a rendszerük úgysem bírja el a terhelést). Áz időjárás plusz 5 C fok alatt volt, nem tudtak dolgozni (hát kérem szépen, ez a tél velejárója, hogy a hőmérséklet általában plusz Celius fok alatt van, nem szabad a munkát téli időre elvállalni. Sokan nem engedték a telkükön a kábel átvezetését (ezt előre fel kellett volna mérni, hogy ki engedi, ki nem, s úgy tervezni a rendszert). Nehéz anyagbeszerzés, áremelés, amit ránk nem terhelnek (még jó, hisz nincs is mire) A 678 megrendelőből 421 már élvezi szolgáltatásukat, tehát 257 nem. Idézet a levélből: „Cégünket is jelentős kár érte, hisz a kivitelezésből semmi hasznunk sincs, bevétel csak a 100 forintos üzemeltetési díjból származik.” Számoljunk! A cég elmaradt bevétele 1 hónapra számolva 257 várakozóra vetítve, akik nem fizethetik a 100 forintos üzemeltetési díjat, mivel még nincs a rendszerük kiépítve: 25 700 forint, 6 hónapra, az eltelt, időre vetítve: 153 200 forint. A cég haszna ugyanakkor: 421 előfizető, akik nézhetik az adást, 1 hónapra számítva 100 forinttal 42 100 forint, 6 hónapra 252 600 forint. 257 várakozónál a szerelés és rákötési díj október végi befizetésével 3 212 500 forint, akik ugye azóta sem nézhetik az adást, csak fizettek, s ez áll szemben az elmaradt bevétel 6 havi 154 200 forintjával. Akkor most tulajdonképpen kit is ért kár? En nem értem! Nagyon sajnálom ezt a céget, hogy semmi bevételük nincs, s „csak” használják a befizetők pénzét. Március végén érdeklődtem újfent a határidő május eleje. Május közepi érdeklődésemre kaptam a legbiztatóbb választ, június elején meglesz a rendszer. Június elején érdkelődtem, a határidő július vége. Most itt tartunk. A pénzemet visszakértem, azt azonban nem adják, azt mondják: várjak türelemmel, de meddig?! Martonfai Csaba Pécs, Kiss Ernő u. 27. Természetjáró gyerekek baranyai találkozója A Baranya Megyei Természetbarát Bizottság idén immár harmadik alkalommal szervezte meg az általános iskolás gyerekek megyei találkozóját. Június 14-16 között a megye különböző iskoláiból közel száz gyermek gyűlt össze Tere- csenyben, az „Aligvár” kulcsosház melletti sátortáborban. A három napos programban a természetjárással és a természetvédelemmel, a Mecsekkel és a Zseliccel kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatok, tájékozódási túraverseny, éjszaki túra, Szigetvárról szóló város- ismereti vetélkedő, valamint diavetítés, közös túra a Sasrétre és a Csepegő-kőhöz, szerepeltek. A jól sikerült találkozó zárásakor hirdették ki a Természet- barát Bizottság által a tanév során szervezett hat fordulós, elméleti és gyakorlati feladatokat tartalmazó természetvédelmi vetélkedő végeredményét is, amelynél a győztesek díjazásához a Dél-dunántúli Természet- védelmi Igazgatóság is hozzájárult. A megyei találkozó versenyein első lett az Apáczai Nevelési Központ 2-es iskola, Pécs, második a Geresdlaki Általános Iskola, harmadik a Baksai Általános Iskola. A természetvédelmi vetélkedőn első a Baksai Általános Iskola egyes csapata, második a Baksai Általános Iskola kettes csapata, a Hosszúhetényi ÁMK, harmadik a Mindszentgodisai Általános Iskola és a Borotai Általános Iskola, amely Bács-Kiskun megyéből nevezett. Strasser Péter BMTB ifjúsági felelős Zöldikék gyűjtenek a pécsi Állatmenhelynek Sok a jószívű állatbarát, aki adakozik Június 26-án, szombaton a pécsi Zöld Piacon a Zöldikék gyűjtési akciót rendeztek, és a 3000 forintot a Szigeti tanyán lévő kutyamenhelynek ajánlották fel. Ezen a pénzen élelmet, gyógyszert és különböző antibiotikumokat vásárolnak a gondozók. Ez a kis pénz nem sokáig elég, de pár napig kitart. Az állatmenhely kiépítése még sok pénzt és munkaerőt igényel. Bár a kutyusok számára az is nagy öröm, ha emberek között lehetnek és játszanak, kedvesen beszélgetnek velük. Több kutya lelkibeteg, nem tud bízni az emberekben, ebben is segítenek a Zöldikék és több jószívű ember, gyerek. Mivel a kutyáknak szánt élelem beszerzése igen nehéz, kérik a jóindulatú embereket, hogy a szárazkenyereket gyűjtsék össze és szombatonként a Zöld Piacon (Széchenyi téren) adják le a Zöldikéknek. Ez nagy segítség lenne, előre is köszönnek. Tóth Hajnalka Pécs, Sudár I. u. 23. Ismét PETAV számlázás Az újság június 15-diki számában Jakab Sándor (Pécs, Gyöngyös u. 14.) aláírással megjelent „A melegvíz fogyasztás méréséről” című levélre a következő választ tudjuk adni: Vállalatunk úgy gondolta, hogy a használati melegvíz szolgáltatás elszámolásával kapcsolatban már mindent sikerült egyértelművé tenni, hiszen a dolog nagyon egyszerű gs egyértelmű. Ennek lényegét még egyszer összefoglaljuk. A használati melegvíz elszámolása minden olyan helyen, ahol van lakásvízmérő annak alapján történik. Ahol nincs, ott átalány mennyiség alapján fizet a fogyasztó a lakás méretétől függően. A fizetendő díj magában foglalja a felmelegítéshez használt hidegvíz díját és a fel- melegítéshez felhasznált hőenergia díját is. A számlázás technikailag a következőképpen történik:-Ha van mérő a lakásban, akkor a Pétáv hat hónapon keresztül az előző félév fogyasztása alapján számított előleget számláz és a hatodik hónapban a tényleges mérőállás alapján elszámoló számla készül a befizetett előlegek és a mérőállás alapján fizetendő díj különbözeiéről.- Átalánydíjas fogyasztó esetén a havi számlák mindig az átalánydíjat tartalmazzák. Ilyenkor elszámolandó díjkülönbözet nincs. Havonta vállalatunk azért nem tud mérő szerint számlázni, mert a vízmérők a lakáson belül vannak elhelyezve (ellentétben például a villamos mérővel) és ezért a rendszeres és könnyű hozzáférhetőség számunkra, dolgozóink számára nincs biztosítva. Azokban az épületekben, ahol van alkalmas mérő beépítve az épület együttes melegvíz fogyasztásának a mérésére (a háznak önálló hőközpontja van és a hőcserélő előtt van hidegvízmérő) ott a lakók kérhetik (ha akarják) az épület egyösszegű elszámolását is az épület hőközpontjában elhelyezett mérő alapján. A használati melegvíz elszámolás leglényegesebb szabályai ezek, de a fogyasztókat ismertetővel írásban is tájékoztattuk (mindenkit aki igényt tartott rá; a közös képviselőket egyenként) az elszámolás különféle módjáról. Fogyasztóink túlnyomó része mindezeket tudja és el is fogadja. Néhány fogyasztónk nem tudja, vagy nem akarja megérteni az elszámolás szabályait. Dr. Hernády Alajos igazgató Pécsi Távfűtő Vállalat
