Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-19 / 195. szám
1993. július 19., hétfő üj Dunántúli napló 11 Autós vezérképviseletek az árpolitikáról A Mitsubishi, a Suzuki és a BMV nem emel A legutóbbi 3 százalékos forint-leértékelés kedvezőtlenül érinti a külföldi autógyárak magyarországi vezérképviseleteit. Különösen a japán érdekeltségű autógyárak kerültek nehéz helyzetbe a jen erősödése miatt. A Mitsubishi Motorsnál arról tájékoztatták»az MTI-t, hogy korábban már 2 százalékkal emelték az árakat, így a mostani forint-leértékelést egyelőre nem kívánják tovább hárítani a fogyasztókra. Úgy vélik, hogy az autópiacon így is meglehetősen magasak az árak. A Mitsubishi ez év első felében a várakozásoknak megfelelelő forgalmat bonyolított le: 1145 személy- gépkocsit és haszonjárművet értékesítettek. A második félévben új Mitsubishi-kereskedők belépésére és az értékesítés növelésére számítanak. A Suzukinál sem lesz egyelőre áremelés. Az esztergomi gyártól kapott tájokoztatás szerint a Magyar Suzuki Rt. az elmúlt hat hónapban 6500 autót értékesített, ebből ezer volt az importált autó. A második félévtől bűvül a választék az importált 1300 köbcentis Swift Cabrio változattal, amelynek ára 1 millió 690 ezer forint lesz. Nem emel a Toyota sem, hiszen a vezérképviselet a japán jen erősödése miatt áprilistól folyamatosan korrigálta az árakat. Úgy gondolják, hogy a további drágulás a versenyképeség rovására menne. Az eladások így is elmaradnak a várakozásoktól. Remélik azonban: év végére teljesítik az eredeti éves tervet, 2500-3000 autó értékesítését. A Daihatsu vezérképviseletnél elmondták: az elmúlt félévben elmaradt a forgalom a tervezettől. Az ok a japán jennek az európai valutákhoz való példátlan erősödése. A Daihatsu júniusban árcsökkentő akcióba kezdett, ám a mostani forint leértékelésből származó többlet- költségeket már nem tudja vállalni, így az akciós gépkocsik árát 3 százalékkal megemeli. Az akcióban nem szereplő autók ára változatlan marad. A Mazda vezérképviselete az elmúlt félévben összesen 988 személy- és tehergépkocsit értékesített, ami szerintük a várakozásoknak megfelelő. A tervek elkészítésekor itt sem számítottak arra, hogy fél év alatt csaknem 30 százalékkal erősödik a jen a forinthoz képest, s ezért csak részben tudták az árban megjeleníteni. A legutóbbi forint-leértékelést azonban már nem képesek vállalni, típustól függően 1-3 százalékos áremelésre kell számítani. Üt A Ford és a Mercedes képviseleteken az árakat az átadás napján érvényes árfolyamon kalkulálják, az árfolyammozgást napra készen nyilvántartják. A legutóbbi forint-leértékelés például a Mercedes eladásoknál azt jelenti, hogy a márkát 55 forint helyett 55,61 forintos átváltással számolják. A BMW vezérképviseleténél, a Neményi Rt.-nél elmondták, hogy a forint-leértékelésből származó veszteséget a képviselet nem hárítja tovább a vevőkre. Szeptembertől azonban kis mértékű áremelés várható. A cég arra törekszik, hogy az árakat változatlanul tartsa, és csak akkor módosít, ha a BMW AG által diktált beszerzési árak emelkednek. A hathavi forgalom a várakozások alatt maradt, de év végére már - többek közt a nyáron elindított részletfizetéses akciók és lízinglehetőség kapcsán is - javulást remélnek az értékesítésben. Külföldi szemmel A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a nyugati politika és diplomácia hagyja, hogy biztonsági vákuum keletkezzék Ke- let-Közép-Európában. A vákuumnak azonban az a következménye, hogy ismét lehetségesek fegyveres viszályok a térségben. Ezek a konfliktusok területileg behatároltak lennének, s a fegyverzet szintjéből adódóan is korlátozottak. A katonai gondolkodásmód a térségben visszatér a „hagyományos” kategóriákhoz, például a háború előtti időszak kategóriáihoz. A német lap szerdai cikkének szerzője, Viktor Meier is úgy vélte, hogy a Vajdaság veszélyzónává vált. Az újságíró nem zárta ki, hogy Magyarország számíthatna nyugati támogatásra, ha a szerb csapatok átlépnék a határt, de a nyugati támogatás akár lehetetlenné is tehetné, hogy a magyarok bárminemű segítséget nyújtsanak a vajdaságiaknak. Meier olyan forgató- könyvet vázolt fel, amelyben a szerbek összetűzéseket rendeznének a határon, a Nyugat a maga szokott módján fegyverszünetet hozna létre, ami aztán a Magyarország számára lehetetlenné tenné, hogy a kisebbség érdekében akár a kisujját is mozdíthassa. A magyar hadsereg korszerűsítésének útjában állnak a NATO és a Varsói Szerződés között létrejött fegyverzetkorlátozási megállapodások; a Nyugatnak nem jutott eszébe, hogy a jugoszláv hadsereg potenciálját is figyelembe kellene venni a felső határok megállapításakor. A magyar dipo- lomáciának nem sikerült elérnie az akkori megállapodások revízióját - írta Viktor Meier. Az Antall kormány hajlik arra, hogy „magas európai lóról” beszéljen szomszédaival, nem pedig egyenlő félként és közvetlenül - írja Meier, aki szerint „a magyarok továbbra is legszívesebben teljesen karanténban hagynák román szomszédaikat, Szlovákiának megpróbáltak nehézségeket támasztani az Európai Tanácshoz való csatlakozáskor.” A magyar érvek - mint írja - egyes esetekben jogosak, Budapestnek nem kell tűrnie a szomszédos országokban a magyar kisebbséggel szembeni intolerancia minden egyes megnyilvánulását. Tizenhárom másfélszobás összkomfortos lakást vettek birtokukba azok az idős emberek Barcson, akik saját ingatlannal rendelkeztek. Az ún. Otthonházban orvosi felügyelet mellett tölthetik nyugdíjas napjaikat. Fotó: Kálmándy Ferenc Hazánkba látogat az indiai elnök Göncz Árpád államfő meghívására július 20. és 22. között hivatalos látogatást tesz hazánkban Shanker Dayal Sharma, az Indiai Köztársaság elnöke - jelentette be a köztársasági elnök szóvivője. Faragó András az újságírókat tájékoztatva elmondta: az ázsiai államfőt magyarországi útjára, amelyen politikai, gazdasági és kulturális kérdésekről tárgyal, elkíséri felesége, valamint az indiai külügyi államminiszter. Sharma elnök a tervek szerint meghívóján kívül találkozik Antall József kormányfővel, Szabad Györggyel, az Ország- gyűlés elnökével, Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, valamint Kádár Bélával, a külgazdasági tárca felelősével. Úgy tudni, hogy az indiai politikus eszmecseréi során a kétoldalú kapcsolatokon kívül szó lesz a nemzetközi politikai helyzetről, valamint a világgazdasági integráció lehetőségeiről. Diplomáciai források rámutatnak: a két ország kapcsolatai politikai szinten rendezettek, a magyar-indiai párbeszéd folyamatos. Hazánk nagyra értékeli, hogy India 1956-ban, valamint az azt követő esztendőkben a „magyar kérdés” kapcsán mindig kiállt országunk mellett. Közismert Göncz Árpádnak az a vélekedése - utalt rá a szóvivő -, miszerint a magyar külgazdaságnak az európai orientáltság és elkötelezettség mellett több lábon kell állnia, az észak-atlanti viszony erősítése mellett érdemes nagy figyelmet szentelni a délkelet-ázsiai térségnek, s kiemelten Indiának. A terület avatott ismerői a két ország kulturális kapcsolatait - amelyeknek alapja a magyarindiai kulturális egyezmény - megfelelőnek értékelik. Ennek kiteljesítését segíti a Delhiben működő magyar kulturális központ. Kevéssé kihasznált viszont a két ország közti szakembercserében rejlő lehetőség, éppen ezért hazánk szívesen fogadna a délkelet-ázsiai országból egyetemi hallgatókat, illetve oktatókat. Shanker Dayal Sharma vi- szontlátogatása - Göncz Árpád 1991-es útja után - annak ismételt demonstrálása, hogy Magyarország és India a rendszer- váltást követően is meg kívánja erősíteni hagyományosan jó együttműködését, baráti viszonyát - mutatnak rá diplomáciai elemzők. (MTI) A Magyar Távközlési Részvénytársaság az eddig legnagyobb, 2,5 milliárd forintos szerződést kötött az Ericsson Technika Kft-vel. A szerződés hat új digitális telefonközpontnak és környezetének létesítését, valamint hat korábban szállított központ bővítését tartalmazza. 1995 január 1-jétől Vámmentes 95 érzékeny magyar termék Az Európai Közösség 1996. december 31. helyett már 1994. december 31-én teljes vámmentességet biztosít 93 úgynevezett „érzékeny” magyar ipari termékre, s különféle más kedvezmények megadását is vállalja. A kedvezményekről szóló jegyzőkönyvet pénteken para- fálták Brüsszelben Magyarország és az Európai közösségek Bizottságának képviselői Ez a jegyzőkönyv egészíti ki az Európai Közösséggel és azok tagállamaival kötött társulási megállapodást, valamint az annak kereskedelmi részét hatályba léptető ideiglenes megállapodást. A jegyzőkönyv megfelelő jogi formába önti azokat a kereskedelmi kedvezményeket, amelyek megadásáról az Európai Közösségek tagállamainak állam- és kormányfői június 21-22-i csúcsértekezletükön döntöttek. Ezeket a kedvezményeket az Európai Közösségek egyoldalúan nyújtja, magyar részről hasonló kedvezmények adásával viszonzást nem vár. Az említett termékkörön kívül, a textil és ruházati termékek 1997. december 31. helyett 1996. december 31-én válnak teljesen vámmentessé. Az acéltermékek vámjait 1996. december 31. helyett már 1995. december 31-én teljesen eltörlik. A mezőgazdasági exporttermékek jelentős részét érintő 60 százalékos vám- és lefölözéskedvezményt nem 1994. január 1-jétől, hanem már ez évtől megkapjuk. A kedvezményezett mennyiségek jövő év elejére előirányzott 10 százalékos növekedését idén július 1-jétől rendelik el. A kedvezmények alkalmazása révén bővülnek a magyar termékek piacraj utási lehetőségei, s ez remélhetően hozzájárul Magyarország integrációjának gyorsításához. Milliárdos alföldi vállalkozás-élénkítés Majdnem félmilliárd forintos törzstőkéjével áll az alföldi vállalkozás-élénkítés szolgálatára a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Kft., s a tervek szerint ez az összeg az év végére egy- milliárdra nő - jelentette be Kiss Sándor, a társaság ügyvezető igazgatója. A május végén - az országban elsőként - megalakult területi befektetési társaság egyebek közt kockázati tőkebefektetésekre vállalkozik Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyékben, Jász-Nagykun-Szolnok déli felében és Hajdú-Bihar bihari részén. A társaság (amely az év végére részvénytársasággá akar alakulni) részvételt vállal olyan kis- és közepes vállalkozásokban, amelyek tőkehiánnyal küzdenek. A békéscsabai székhelyű társaság legföljebb háromszáz főt foglalkoztató vállalkozások alapításába, illetve tőkeellátásába társul, s előnyben részesíti a térség fejlesztési igényeit kielégítő hazai magán- és vegyes vállalkozásokat. A beruházási társaság révén két budapesti befektető, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt., s az Állami Vagyonügynökség 360 millió forintot biztosított a Dél-Alföld fejlesztésére, s ezt a 82 százalékos alaptőke-arányt az év végi egymilliárdon belül is meg akaiják őrizni. A nagyvárosi háziasszony birodalma A nagyvárosi háziasszony birodalma címmel nyílt kiállítás a Legújabbkori Történeti Múzeumban. Október végéig tekinthetik meg a látogatók. A tárlat elsősorban a nagyvárosi polgárság életmódját követi nyomon, amely a korszak legtörekvőbb, a fejlődést és a divatot leggyorsabban követő rétege volt. A múlt századi, század eleji konyha bemutatása bizonyára sokak számára azért is érdekes, mert a jómódú nagypolgári otthonok korabeli vendégei előtt ismeretlen maradt a cseléd, a háztartási alkalmazott birodalma. Dédanyáink, nagyanyáink praktikusságát bizonyítja egy korabeli tágas kamra, amelyben mindent gondosan megőriztek az újrafelhasználás érdekében. A tárlaton látható például egy református vallású cselédlány „szobája”. A háztartási alkalmazott hálóhelye mindig közvetlenül a konyhából nyílt. A szoba legszükségesebb berendezési tárgyain kívül ebben a helyiségben állt a varróasztalka, mert a cselédlánynak a házi kisebb varrómunkát is el kellett látnia. Az 1990-es évek lakókonyháját reprezentáló bútoregyüttest a Tisza Bútorgyár készítette, és azt a gyűjteménynek ajándékozta. (MTI) Konyha az 1920-as 30-as évekből i k
