Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-19 / 195. szám

1993. július 19., hétfő aj Dunántúli napló 5 Mennyire tiszta a testünk? Programozott méregtelenítés A kisebbek is jól érezték magukat Fotó: Löffler Gábor Búcsú Pellérden Kéznél van-e a golyóálló mellény? Egyre gyakoribbak Magyar- országon is a krimi-filmekbe illő üldözéses jelenetek, melyek során az üldözők, a rendőrök élete is kockán forog. Dr. Er- nyes Mihály rendőrezredestől, a Baranya Megyei Rendőr-főka­pitányság vezetőjétől arról ér­deklődtünk, milyen mértékű ilyen esetben a rend őreinek biz­tonsága, mindig kézközeiben ta­lálható-e a golyóálló mellény? Mint elmondta, konkrét ese­tekben, amikor nyilvánvaló, hogy veszélyes akciót kell vég­rehajtani, természetesen ellátják golyóálló mellénnyel az akció­ban közvetlenül résztvevőket. Ám adódhatnak olyan szituá­ciók - ilyen lehet egy hirtelen kialakuló forrónyomos üldözés - amikor bizony a golyóálló mellények nincsenek kézközei­ben. Ekkor a veszély természe­tesen fokozottabb, ám a főkapi­tány szerint minden rendőr tisz­tában van azzal, hogy hivatása ilyen kockázattal is járhat.- Hogy mindenkit elláthas­sunk golyóálló mellénnyel, az természetesen anyagi lehetősé­geink függvénye is. Egy-egy jobb minőségű golyóálló mel­lény 90 ezer forintba kerül. A rendelkezésünkre álló pénzek felhasználása esetén pedig sok­szor komoly dilemma előtt ál­lunk, hiszen a hírrendszerünk fejlesztésére is jelentősebb ösz- szegeket kellene fordítanunk. Természetesen a munkatársaink biztonságáért amit csak lehet, meg kell tennünk, de arról pél­dául egyelőre nem álmodha­tunk, hogy a jelenleg legmoder­nebbnek számító, a mozgást egyáltalán nem gátló, rejtett, és igen könnyű izraeli golyóálló mellénnyel szerelhessük föl az állományt. Balog N. Segélyügyeletek Nagylakon Bár növekszik á kocsisor, a várakozási idő 18-20 órára emelkedett a személyforgalom­ban a nagylaki határátkelőnél, vasárnap délután még nem volt szükség arra, hogy a rendőrség szakaszonként megállítva az au­tók áradatát, engedje a határhoz a kocsikat. A déli órákban a helyszínen volt Keres László, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztá­lyának vezetője, majd a hason­lóan zsúfolt gyulai határátkelő­nél is járt. Az MTI érdeklődé­sére elmondta: örömmel tapasz­talta, hogy mindazok a szerve­zetek, amelyek részt vállaltak a várakozás okozta kellemetlen­sége csökkentésében, működte­tik az ügyeleteket. Továbbra is osztanak zacskós vizet, az orvo­sok ellátják azokat, akiknek egészségügyi panaszuk van, és tolmácsok is rendelkezésére állnak. Keres László beszámolt arról is, hogy a Hegyeshalomnál be­lépő törököket az első perctől kezdve figyelemmel kíséri a rendőrség. Erre azért van szük­ség, mert mire hazánkba érnek, meglehetősen elfáradnak, s az egyébként is zsúfolt, monoton Kecskemét-Szeged szakaszon már gyakran találkoznak veszé­lyesen száguldó autósokkal. Ezért itt több helyen ellenőrzik a sebességet. A belépő törökök olyan tér­képet kapnak, amely a várako­zási időkről, a javasolt határát­kelőkről tájékoztatnak anya­nyelvükön. A tapasztalat szerint azonban vagy nem olvassák el ezt a tájékoztatót, vagy nem vál­lalkoznak a jóval hosszabb ke­rülőutakra. Miután augusztus végéig számítani kell a megnö­vekedett forgalomra, az ORFK mobil eligazító táblákat helyez el a zsúfoltabb utak mentén, ab­ban a reményben, hogy ezeket jobban figyelembe veszik.- Tele van az ember teste mérgekkel - állítja Tóth Csaba, egy, a minap megalakult pécsi vállalkozás ügyvivője amiket a mi általunk használt program segítségével eltávolítjuk a szer­vezetből. Látva arcomon, hogy nem egészen értem a dolgot, elma­gyarázta. Az egészséges szer­vezet a káros anyagok zömét semlegesíti, ennek ellenére egyebek közt a tartósítószerek­ben, a gyógyszerekben, a leve­gőben lévő mérgek egy része le­rakódik a zsírszövetben. Miről tudjuk, hogy „mérge­zettek” vagyunk? Tóth Csaba visszakérdezett.-Előfordult már, hogy úgy érezte, tompa az agya, szédül, a teste nehézkesen mozog, hogy ingerlékeny, türelmetlen, vagy ha reggel felébred fáradt? Töb­bek között ezek a tünetek jelzik, Különös kunkorokkal, tragi­kus és reménytkeltő fordulatok­kal teli élet áll Ottó József mö­gött. Az Abaligeten 1922-ben született, német származású szabólegény 1943-ban ismer­kedett meg a háborúval, a né­met hadseregben szolgált egészségügyi katonaként. Negyvenötben Poznanban fogságba került, majd negyven­hetes szabadulása után átmene­kült Ausztriába, ahol egy ame­rikai század szabójaként dolgo­zott. Négyszer szökött vissza Magyarországra, hogy felde­rítse: a politikai viszonyok al­kalmasak-e már a hazatérésére. Legutoljára a határon elfogták, kémkedéssel gyanúsították, a bitófa réme fenyegette, ám vé­gül is „megúszta” 17 év börtön- büntetéssel. Megjárta a Markót, Mária-Nostrát, Csolnokot. Végleges szabadulása után, 1957-től kezdődhettek életének békésebb évei, a kései nősülés­sel és családalapítással. Míg beszélgetünk az abali- geti tó partján, egymásután szívja a cigarettákat. Huncutul, mint aki tudja, hogy bűnözik.-Látja, mennyit szívok? De jön majd az én asszonykám, a Leona, és ő leszoktat róla. (A történet teljességéhez hozzátartozik, hogy a nyolcva­nas évek második felében - már közel a hetedik x-hez - Józsi bácsi megismerkedett egy tőle 28 évvel fiatalabb szarajevói ta­nárnővel, s bár mind a mai na­pig igen jó viszonyban vannak, feleségével elváltak egymástól.)- A cigaretta, a cigaretta .... Mekkora kincs az Szarajevó­ban. Nem lehet ott már jófor­hogy a szervezet hatékony mű­ködését káros anyagok hátrál­tatják.- Mit tesznek önök?- Egy olyan programot kíná­lunk, amelynek keretében 2-3 hétig - a kezdést nagyon alapos vizsgálat előzi meg, de az orvosi kontroll végig tart -, naponta 5 órán keresztül futással, szauná­zással, különböző vitaminok, így például a B 3 származék ni­acin fogyasztásával „kiűzet­nek” a mérgek.-Ne sértődjön meg, de nem kóklerség ez a méregtelenítő program?- Egyáltalán nem, ez egy tu­dományosan alaposan kidolgo­zott módszer, amelyet az USA-ban már régóta alkalmaz­nak. Jómagam is nemrég végez­tem el egy ilyen kurzust, s állít­hatom, azóta jobban érzem ma­gam. De megkérdezhet bárkit, mán semmit sem kapni, ami pe­dig van, megfizethetetlen. Fezben, Szarajevóban Hogy miként ismerheti a pé­csi nyugdíjas térképészeti pon­tossággal a szarajevói viszo­nyokat, a háború, az ostrom súj­totta város mindennapi életét? Ottó József az első gránátbe­csapódástól ez év június végéig szarajevói „állandó lakos” volt. Leonához ment ki egy hónapra, ám a várost időközben körbe­zárták a szerbek, és ő ottragadt. Rövid idő múlva már sző­kébb lakókörnyezetének leg­népszerűbb polgáraként, ugyanis házuk mögött össze­gyűjtötte a követet, „feltörte az ugart” és kialakított egy kis sza­rajevói konyhakertet magyar módra. Aztán ellátta zöldséggel még a szomszédokat is. Mint aki végigcsinálta. A radioaktív sugárzás okozta károkat is csökkenteni lehet ezzel a prog­rammal, éppen ezért Csernobil- ban és a környékén is alkal­mazni fogják. A testünkben megbúvó mér­geinktől csak kemény munka árán szabadulhatunk meg, a program nem éppen laza lötyö- gést ír elő, s a dolog persze pénzbe is kerül. A 20 000 forin­tos részvételi költség fölött ugyanis a vitaminok árát is meg kell fizetni. Igaz, ha valaki a végén úgy érzi, semmit nem változott az állapota, s például ugyanúgy utálja főnökét, mint korábban, vagy változatlanul nem szívesen látogatja az anyó­sát - akkor a pénzt visszafize­tik. A méregtelenítők ennyire biztosak a dolgukban! Roszprim Nándor mondotta, hozzájutottak némi segélyhez is, külösen az ottani ferences-rendiek jóvoltából, de a segélyszállítmányok jó része is inkább pénzért talált gazdára.- A nélkülözés mindenkit megvisel, rengeteg gyermek van még most is a városban. De legszörnyűbb az állandó ve­szély. Az, hogy az utcán csak futva, lopakodva lehet közle­kedni, mert mindenkor tartani kell az orvlövészek golyóitól. Az indulatok teljesen elszaba­dultak már a városban. A szom­szédunkban volt egy kereskedő. Az apja szerb, az anyja horvát. Egyszer csak szólítja valaki az utcáról. Kinézett, és abban a pil­lanatokban géppisztolysoroza­tot kapott. Egy bosnyák volt, aki ilyenformán, rajta töltötte ki a bosszúját. Le is fényképeztem az ablak körül a golyók nyomát. Végül Ottó József és Leona - segítséget kérő leveleik hatására - egy Herkules géppel hagy­hatta el Szarajevót június vé­gén. Itthon már sokan azt hitték, hogy meghalt az örökké izgága öregúr. Sírt a határon, amikor Drávaszabolcsnál meglátta a Magyar Köztársaság táblát.- Józsi bácsi, mi a titka, hogy ennyi idős korban még ilyen mozgalmas az élete?-Hogy mi a titok? Szeretem az embereket, szeretek nyü­zsögni, és bennem állandóan él a remény. Egyszer egy cigány­asszony azt jósolta nekem, hogy 120 éves koromban kocs­mai verekedésben fogok meg­halni. A jóslat szerint egy szó­dásüveggel fognak leütni, még­pedig szerelmi ügy miatt... Balog Nándor Na már most, azt megállapí­tani, hogy mikor kezdődik egy búcsú, fölöttébb nehézkes! Amikor megjönnek a sátoro- zók? Amikor leszúrják az első disznót? Amikor cigánynótákat kezd el énekelni a gazda? Pel- lérdre már egy hete pakoltak a körhintások, csütörtökön dél­után több helyütt is felsírt egy-egy malac, pénteken pedig nótát lehetett hallani, innen-on- nan. A búcsú napja azonban teg­nap volt. Gondolom, jeles hely lehet ilyen szempontból a Pécstől pár kilométerre lévő, takaros tele­pülés, mert vagy negyven vásá­rozó sátrát számoltam össze a délelőtti órákban. Pedig az köz­tudott: a korzózás délután kez­Csendes az üszögpusztai Kastély Szálló parkja vasárnap délidőben, bent az étteremben azonban nagy a vigadalom: ci­gányok húzzák, a Marica grófnő dallamaira pedig egy osztrák csoport tagjai dudorász­nak, énekelnek. Deli Győző, a fogadó bérlője mondja, ahhoz, hogy a hazai és külföldi vendégek kilátogassa­nak a Batthyány-Strattman kas­télyba - jól ismerve az idegen- forgalomra és a vendéglátásra nehezedő terheket -, manapság már kevés a csodálatos környe­zet, az úszómedence, a teniszpá­lya, a szauna, a lovaglási, ko- csikázási lehetőség. Szükségel­tetik remek konyha, udvarias kiszolgálás, s valami olyan, ami másutt nem igen van, amiért az embereknek érdemes felkere­kedni. Ez lehet a cigányzene. Szövetkezett is a híres pécsi prímással, Dörömböző Gézával, akinek kapóra jött az ajánlat, mert igazi cigány bandájával így gyakorlási lehetőséghez jutott. Ennek pedig az lett az eredmé­nye, hogy vasárnaponként dél­ben jó ebédhez szól a nóta az üszögpusztai fogadóban. S’ hogy mennyire ráéreztek arra, hogy a cigányzene manapság is vonzó, bizonyítja, egyre többen költik el ebédjüket Uszögpusz- tán, de nem csupán Pécsről és a környékről jönnek. A hír elju­dődik, a céllövöldézés valami­vel később, a körhinta pedig csak a koraesti óráktól kezdi meg szakadatlan táncát. Addig jószerével csak a gyerekek bók­lásznak a bizsuk körül. Ami a negyven vásározót il­leti: Barcstól Bonyhádig, Sik­lóstól Bajáig, egyszóval a szél­rózsa minden irányából jöttek - nem hiába. Vendégekkel telt meg tegnapra Pellérd - a falu lé- lekszáma erre a napra minden bizonnyal megkétszereződött. Az ebéd előtti illatok ide-oda verődtek a házak között, mint a visszhang. Számosán jöttek ki Pécsről is, „csak úgy”. Egyikük mondta:- Mintha Húsvét lenne ... Harminckét fok volt, árnyék­ban! Plusz a sör ... M. A. tott az utazási irodákhoz is, amelyek közül néhányan úgy szervezik a külföldről érkezett csoportjaik programját, hogy meghallgathassák Dörömböző Gézát. Az amúgy nyugdíjas prímás - egyébként szerepel a Pécsi Nemzeti Színház nagysikerű Marica grófnő előadásában - szerint a cigányzene népszerű­sége semmit sem csökkent az elmúlt évtizedekben, csak a banda lett kevesebb. A megyé­ben ők az egyetlen hagyomá­nyos felállású cigányzenekar, arról nem is beszélve, hogy ma­gas színvonalon muzsikálnak, így egyáltalán nem meglepő, hogy nagyon sok meghívásuk van. Azt játszanak, amit a kö­zönség szeret. A cigányzene mellett szívesen adnak elő rész­leteket Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Ábrahám Pál operettjei­ből is, mert a németek és az osztrákok ezeket különösen kedvelik. Az ízletes ebéd, zenehallga­tás, nótázgatás után pedig lehe­tőség van mozogni is egy kicsit. A tegnap oft járt osztrák csoport sem hagyta ki a felkínált hintó- zást, s abban, hogy jókedvűen vágtak neki a mezőknek, er­dőknek, a pompás hazai borok mellett része lehetett Döröm­böző Gézáéknak is ... R. N. Új barlangot fedeztek fel a Mecseken a IV-es bányaüzem környékén a Pro Natura karszt bar­langkutató csoport tagjai, akik a hétvégén a barlangfeltáráson dolgoztak Fotó: Hári C. Péter Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. (D0MUS Á.) Tel.: 336-861 A hetvenkét éves Ottó József szarajevói pokoljárása A gránátesőből abaligeti hétvégi házába menekült Cigányzene - délben Üszögpuszta muzsikáló vasárnapjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom