Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-19 / 195. szám

Kétezer harmonikás tíz országból Zeneszeretőfiatalok európai találkozója Pécsett (3. oldal) Maros Vera, a pécsi Tri- tex-Triatlon klub sportolója két aranyérmet szerzett a spanyolországi Európa Baj­nokságon (Információnk a 16. oldalon) Még mindig keresik a szökött sorkatonát Továbbra sincs hír Bor József sorkatonáról, aki péntekről szombatra virradó éjszaka őrhe­lyét elhagyva megszökött a Magyar Honvédség gyáli úti alakulatától. A rendőrség nagy erőkkel folytatja a kutatást a ka­tona után, aki - mint ismeretes - szolgálati fegyverét is magával vitte. A nyomozás során a rend­őrséget legutóbb egy szemtanú arról tájékoztatta: a fiú eltűnése körüli időben egy motorkerék­párost látott, aki stopost vett fel a XVIII. kerületi Hunyadi János úton lévő patak hiújánál. Döntetlen a törökök ellen az ifi EB-n Vasárnap Angliában meg­kezdődött az ifjúsági labdarúgó Európa Bajnokság, amelyre a magyar válogatott az olaszok legyőzésével kvalifikálta ma­gát. A négytagú csoport Sheffi- eldben lejátszott nyitómérkőzé­sén - a csapat tagja Dienes, a PMSC-Fordan labdarúgója is - 1-1-es döntetlent ért el a csoport egyik esélyesének tartott, tava­lyi EB-győztes Törökország el­len. Javaslat bérbefagyasztásra Németországban A német ipari körök két ve­zető egyénisége vasárnap azt javasolta a kormánynak, hogy jövőre fagyassza be a béreket az idei szinten, és hosszabbítsa meg a munkaidőt. A Bild am Sonntag vasárnapi számában megjelent intetjújában Hans Pe­ter Stihl, a német kereskedelmi kamara elnöke úgy nyilatkozott, hogy csak ezzel fordíthatják vissza a kedvezőtlen folyama­tokat és lendíthetik fel a gazda­sági életet. Stihl ezzel együtt tartósan évi négymillió munka- nélkülivel számol. Nem csökken az orosz védelmi kiadás Az orosz parlament szomba­ton elutasította a kormány in­dítványát, hogy a költségvetési hiány mérséklése céljából csök­kentsék a védelmi kiadásokat, és úgy foglalt állást, hogy több mint húsz százalékkal növeljék a katonai költségvetést. A kor­mány 6,3 billió rubelre (6,15 milliárd dollárra) szerette volna mérsékelni a védelmi kiadást, a parlament viszont úgy látta, hogy ez nem elég a még mindig óriási hadiipar összeomlásának megakadályozására, s nyolcbil­lió rubelre (7,8 milliárd dol­lárra) emelte az előirányzott vé­delmi kiadásokat. KÖZÉLETI NAPILAP : ! Dunántúli napló IV. évfolyam, 195. szám 1993. július 19., hétfő Ára: 13,80 Ft Rendszeres külügyi találkozók? Szlovák és magyar parlamenti bizottsági elnökök megbeszélése Amennyiben mindkét fél úgy akarja, még az idén rendsze­ressé válhat a konzultáció a ma­gyar és a szlovák parlament külügyi bizottságai között - nyi­latkozta Kovács László, az Or­szággyűlés Külügyi Bizottsá­gának elnöke az MTI-nek va­sárnap. A két testület kapcsola­tának szorosabbra fűzését a Ke­let-európai Kezdeményezés bu­dapesti tanácskozása alkalmá­val határozták el a bizottságok vezetői. A találkozó - mint Kovács László mondta - a magyar fél kezdeményezésére jött létre. A megbeszélésen elsősorban a ki­sebbségeket érintő kérdések - így a névhasználati törvény, a kétnyelvű helységnévtáblák, a közigazgatási reform, illetve a kárpótlás - kerültek előtérbe. A szlovák parlament által nemré­giben elfogadott névhasználati törvénnyel kapcsolatban Ivan Laluha úgy nyilatkozott, hogy annak hatályba lépését nem po­litikai, hanem nyelvészeti prob­lémák akadályozzák. A magya­rok lakta szlovák települések kétnyelvű helységnévtábláiról szólva a szlovák parlament kül­ügyi bizottságának elnöke el­mondta: jelenleg azon folyik a vita, milyen felirat kerüljön a te­lepülések szlovák neve mellé. Két változat lehetséges: az egyik szerint a második helyre a település történelmi neve ke­rülne, a másik szerint a helység szlovák nevét tüntetnék fel ma­gyarul. A megbeszéléseken szóba került a szlovák közigaz­gatási reform kérdése is. Ezzel kapcsolatban Kovács László kérte kollégáját: mivel az egyetértést, a problémák meg­oldását nagyban megnehezíti a kölcsönös bizalmatlanság, a magyar fél szívesen venné, ha a reform előkészítésébe a szlová­kiai magyar pártok, szervezetek képviselőit is bevonnák. (MTI) tött tegnap, tiltakozva a külföldi árusok vásártéri kitiltására vo­natkozó minden szándék és kezdeményezés ellen. „Meg­győződésünk, hogy az általuk forgalmazott olcsó áruk az el­szegényedő réteg számára is megfizethetők és megélhetést segítők” - mondja az egyik alá­írásgyűjtő vállalkozó, Horváth Gyula. Többezren értettek ve­lük egyet aláírásukkal is. Márfy Miklós, a Piac- és Vá­sárigazgatóság vezetője el­mondta, hogy a külföldi és a vállalkozói engedéllyel rendel­kező hazai árusokkal 50%-kal nagyobb helypénzt fizettetnek, többet, mást egyelőre nem te­hetnek. A maga módján mindkét tá­bornak igaza van. A vásártérre ezreket, tízezreket csakis az ol- csó(bb) vásárlási lehetőség csá­bít ki, ez megnöveli a profik forgalmát is. A zugárusok miatt az államkassza viszont tetemes bevételektől esik el. Egy nyugdíjas férfi vélemé­nye a legkifejezőbb: „De jó is lenne, ha nem kellene örökösen azt nézni, hogy mit, hol tudunk még elérhető áron megvenni!” A kutya itt van elásva. M. L. Ki kit fenyeget Zentán? „A vajdasági magyarok fe­nyegetettségét bizonygató gyakran előrángatott tézisek hamisak, céljuk a nacionaliz­mus felélesztése és a jelenlegi helyzet megváltoztatása. Sőt Zentán, ahol a Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Közös­sége' (VMDK) jutott hata­lomra, egyre inkább a szerbek fenyegetettségéről lehet írni”- állítja a Dnevnik című újvi­déki lap. Az újság zentai tudó­sítója szerint a helyi szerbek kénytelenek voltak egyesü­letbe tömörülni érdekeik vé- delmezésére. A zentai körzetben élő la­kosok 81,6 százaléka magyar és csak kilenc százaléka szerb- írja a lap, majd megállapítja, hogy a 29 önkormányzati helyből a magyarok érdekvé­delmi szervezete 26-ot szer­zett meg. A Dnevnik szerint a hatalmon lévő VMDK nemze­tiségi alapon osztogatja az ön- kormányzati állásokat és sorra bocsátja el a szerbeket, sőt azokat a magyarokat is, akik nem csatlakoztak a VMDK-hoz. Magyarország és Németország legjobb biliárdozói mérték ösz- sze erejüket az elmúlt hétvégén Pécsett. (Tudósításunk a 16.ol- dalon) Fotó: Löffler Gábor Megkezdődött a Duna blokádja A tb ragaszkodik a vagyonjuttatáshoz Úgy tűnik, a kormány sem a társadalombiztosítás vagyonhoz juttatásáról hozott országgyű­lési határozatot, sem magát a társadalombiztosítást nem veszi elég komolyan - nyilatkozta a Simsa Péter vasárnap. Az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat alelnöke mindezt azzal kapcsolatban jelentette ki, hogy Szabó Tamás privatizációs mi­niszter egy szombati sajtótájé­koztatón úgy fogalmazott: a tb vagyonhoz juttatását nem va­gyonátadással, hanem a va­gyonkezelés átadásával kell megoldani. Simsa Péter hangsúlyozta: a Parlament a vagyonjuttatást és nem a vagyonkezelés átadását szavazta meg a társadalombiz­tosítás számára, a tb-alapokat kezelő önkormányzatok pedig ragaszkodnak ehhez a vagyon­tömeghez. Az alelnök emlékez­tetett arra, hogy a vagyonáta­dásból mindeddig semmi sem valósult meg annak ellenére, hogy 1994 végéig összesen 300 milliárd forint értékű vagyon­hoz kellene juttatni a társada­lombiztosítást. A tb-önkormányzatok egyébként már elkészítették azt a dokumentációt, amely tartal­mazza a vagyonnal kapcsolatos igényeiket. Minderről a kor­mány és a tb képviselői jövő hé­ten kezdenek tárgyalásokat. (MTI) Kisplasztikái Biennálé Aki kicsit korábban érkezett tegnap délelőtt a Pécsi Galéri­ába, hogy részt vegyen a XIII. Országos Kisplasztikái Bien­nálé megnyitóján, és végigbók­lászott az érdekes alkotások kö­zött, annak talán fel sem tűnt, hogy a kiállítóhelyiség végén elhelyezett különös szerkezetek nem a kiállítás részét képezik, hanem a megnyitón közremű­ködő Lois Viktor Lois együttes különös hangszerei. A dolog azért sem meglepő, mert Lois Viktor hasonló produktumai a Velencei Biennálén, mint hang­szer-szobrok szerepelnek. A különös alkotásokon, a rendkívüli hangszereken elő­adott zene és a legutóbbi bien­nálé győztese, Bohus Zoltán ki­állításán kívül még egy nem mindennapos esemény részese lehetett a nagyszámú nézősereg: átadták a biennálé díjait. Első díjat Bakos Ildikó, másodikat Gellér B. István, harmadikat Mata Attila kapott, Bocz Gyula a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Kecskeméti Sán­dor a Magyar Honvédelmi Közművelődési és Művészeti Igazgatóság, Fischer György a Képző-és Iparművészeti Lekto­rátus, Farkas Adám a Képző-és Iparművészeti Szövetség, Bíró János a Magyar Művészek Al­kotó Közössége, Buczkó György a Kontó Kft. Szimpo- zion, Márkus Péter pedig a Ba­ranyai Alkotótelepek díját ve­hette át. Mint Sárkány JózseJ művészettörténésztől, a bien­nálé szervezőjétől megtudtuk, 180 alkotó adott be műveket az idén, közülük választotta ki a zsűri a hetvenöt művész kétszáz alkotását, amelyet kiállítottak. Ez évben is sokféle anyag je­lentkezett, nemcsak bronz, márvány és fa, hanem üveg, ke­rámia, papír, tehát a műfaj a felhasznált anyagok tekinteté­ben rendkívül gazdag. Cs. L. « Belgrádban, a zimonyi kikö­tőben vasárnap délben megkez­dődött a Duna blokádja. A szer-, vezők bejelentették, hogy at „békés eszközöket’' alkalmazó blokád első tíz napjában a kül­földi hajók csak a blokád szer­vezőinek engedélyével halad­hatnak itt át, míg az azt követő tíz napban már csak azok a ha­jók közlekedhetnek, amelyek kötelezettséget vállalnak arra, hogy visszafelé egy jugoszláv hajót is kijuttatnak a Duna jugo­szláv szakaszáról.- Ha a blokád első húsz napja után nem enyhítik vagy nem szüntetik be a Jugoszlávia elleni igazságtalan embargót, akkor a folyó blokádja teljessé válik - jelentette be a „Blokáddal a blokád ellen!” nevű akció egyik főszervezője, Radomir Smilja­nic. Smiljanic azt is elmondta, hogy a külföldi hajók legénysé- . gének tagjainak felhívást adnak majd át. Ez egyebek mellett le­szögezi: Szerbia nem fogadja el a Balkán afrikanizációját, s nem engedi, hogy a rasszista világ győzedelmeskedjen és elvegye Szerbia szabadságát. A délben kezdődött blokád alkalmából mondott beszédek a mai népiét külpolitikát a hitleri korszak expanzionista politiká­jával tették egyenlővé, de kiju­tott Magyarországnak is, amely más államokhoz hasonlóan „fegyverrel látta el Horvátor­szágot”. Az egyik felszólaló egy mondatában így foglalta össze céljait: „nem engedjük meg a térség germanizálását, magyarizálását és iszlamizálá- sát”. Legalább tízezer embert vitt ki tegnap a remény-érdek a pé­csi vásártérre, hogy olcsó(bba)n hozzájuthatnak a rég álmodott portékákhoz. Ott aztán érdekeik védelmében farkasszemet néz­tek egymással a hivatásos ke­reskedők és a zugárusok jelenlé­tét épp az olcsóbb áraik miatt is támogató vásárlók. A vásártéri profi árusok és kereskedők a július 11-i tilta­kozó gyűlésükön elfogadottakat nyomatékosítva, négyszázötve­nen írták alá a pécsi polgármes­ternek benyújtott petíciójukat Bognár János kereskedő stand­ján. Jogsérelmeik miatt emelik fel szavukat, mondván (és eb­ben igazuk van), nekik kötelező nyugtát adniuk, a kétkulcsos áfával és mindenféle adóval gyarapítaniuk az államkasszát, míg szerintük a külföldi zugáru­sok minden ilyen kötelezettség­től mentesen, tehát az övéknél olcsóbban adható portékáikkal teszik lehetetlenné őket. „Mi mindenféle illegális kereskede­lem ellen tiltakozunk és egyenlő feltételeket követelünk!” - mondja Bognár János. A másik, a vásárlók érdekeit képviselő fél is aláírásokat gyűj­Ellenérdekű pécsi vásár

Next

/
Oldalképek
Tartalom