Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-18 / 194. szám

Művészeti iskola Pakson Példátlan pécsi siker a zenei képzésben Tizenegy hallgatót vettek fel egyetemi szintű intézményekbe Anyagi korlátáink mind sú­lyosbodó vastagodásának saj­nos természetes, de szomorú következménye, hogy kultú­rára, tanulásra egyre kevésbé futja. Napjainkban ezért külö­nös szimpátiát keltenek az olyan kezdeményezések, mint például a paksi pedagógusoké: alapfokú művészeti szakiskolát szeretnének indítani. A komp­lex oktatási és képzési intéz­mény tervét elviekben már jóvá is hagyta Paks képviselőtestü­lete. A Duna-menti városban ugyanis a zeneiskola szép eredményeinek köszönhetően jelentősen megnőtt az odaje- lentkezők száma, ugyanakkor komoly népszerűséggel bírnak a helyi néptánc- és balett cso­portok, képzőművészeti körök.- A célunk mégsem a profi­képzés - mondja Hartmann Jó­zsef, a Zeneiskola igazgatója. -Tantervi elképzeléseink sze­rint külön csoportban foglal­koznánk a kiemelkedően tehet­séges fiatalokkal és a többiek­kel, akiknek általános művé­szeti képzést szeretnénk nyúj­tani. Kiegészítő szakként gim­nasztikát, balettet, szertornát, il­letve dzsessz-balettet indíta­nánk, míg a klasszikus képző- művészeti tagozaton grafikát és kisplasztikát. Elsőként két 20 fős nagycsoportos óvódás korú csoporttal kezdenénk. A kép­zést kilenc tanévre tervezzük. Mindennek nem szabad zavar­nia a már jól működő helyi mű­vészeti csoportok, a ritmikus sportgimnasztika szakosztály munkáját. Másfelől pedig a művészeti középiskolákban való továbbtanulásra szeretnénk felkészíteni fiataljainkat. Az iskolát a klasszicista stí­lusban épült, egykori Erzsébet szállóban szeretnék tudni. Ám az évek óta kihasználatlan épü­let felújítási költsége több tíz­millió forintot summáz. Ahogy azt a tettrekész oktatók, művé­szek szeretnék, remélhetően azért mégis lesz tanévnyitó 1994 őszén. Tröszt É. Példátlan sikerként köny­velheti el a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola Pécsi Tagozata azt, hogy az idén, a máskor szokásos szórványos esetekkel szemben, több, mint tíz fiatalt vettek föl magyar és külföldi zenei felsőoktatási in­tézményekbe. Sasvári Attila igazgató büszkén mutatta a névsort, amilyennel ma Magyrországon egy intézmény sem dicseked­het: Szabadfy Mónikát és Zen- tai Károlyt zongora szakra vet­ték föl a Zeneakadémiára, Mo- litor Évát szintén zongora szakra Augsburgba. Magáné­nek tanszakra három hallgatót vettek fel különböző intézmé­nyekbe: Veréb Juditot a Sze­gedi Konzervatóriumba, Szere­lem Csillát Brüsszelbe, Sze­derkényi Mariannt a Zeneaka­démiára magánének tanszakra, pedig Pécsett zongora szakon diplomázott. Szabó Pál fagottost a Zene- akadémiára vették föl, Kele­men Istvánt dzsessz harsona tanszakra a Bartók Szakisko­lába, Köcsky Juditot gitár tan­szakra egy német egyetemre, Sanda Pál bőgőst a Zeneaka­démiára, és a korábbi években itt tanult hallgatók közül Bán­fai Beáta pedig a Zeneakadé­miára jutott be magánének tan­szakra. Mint Sasváry Attila igaz­gató elmondta, minden ilyen sikernek két oldala van, az egyik, hogy igen tehetséges hallgatói gárda jött össze, akik többsége már négy éves kép­zésben vett részt, a másik oldal pedig a képzés magas színvo­nala. Nagyon erős a zongora, a magánének és az egész fúvós tanszak. A felvételiktől eltekintve is sikeresnek mondható ez az év, hiszen a különböző zenei ver­senyeken kiváló helyezéseket értek el a hallgatók. Példaként említette az énekeseknek kiírt országos Lajtha-versenyt, ahonnan szinte minden díjat a pécsiek hoztak el. Kitűnő eredményeket értek el a verse­nyeken a rézfúvósok is, és a fő­iskolák közti zongoraversenyt is pécsi kislány nyerte. Az igazgató úgy látja, hogy a színvonalas oktatás biztosít­ható, a hallgatók jól válogatha­tok, hiszen az idén is nyolc­vanötén jelenkeztek, most már az ország minden részéből, és közülük huszonkilenc kerül be az intézménybe. Cs. L. Szederkényi Mariann a Ze­neakadémiára nyert felvételt Vakvezető kutyák gyerekeknek Barokk zenészek korhű ruhában a fertődi Eszterházy kastély előtt Barokk vigasságok a nyáron Remek rendezvények húsz városban A Világ Világossága Gyer­mekszemészeti Alapítvány 1987-ben jött létre. Célja a vak és csökkentlátó, valamint egyéb szembeteg gyermekek egész­ségügyi ellátása, oktatása, neve­lése és foglalkoztatása. 1990-ben alakult az első intéz­ménye, a látássérült gyermekek rehabilitációs és oktatási köz­pontja Pécsett. Az intézmény azóta negyven vak és gyengén- látó gyermek közvetlen ellátását végzi Baranya, Somogy és Tolna megye területéről, azon­kívül a szemészeti szakrendelő ambulanter kétszáz főt lát el. A gyerekek egy része bent­lakó, jelenleg tizennégyen van­nak. A felvételi létszámnak az internátus kapacitása szab ha­tárt. Ezért is, meg azért, mert a tizennégy-tizennyolc éves gye­rekek továbbtanulása, foglal­koztatása nincs megoldva, a pé­csi önkormányzat segítségével, a szomszédos telken építke­zésbe kezdenek, ahol kézműves műhelyt és internátust alakíta­nak ki. Az intézmény vezetője, dr. Sebestyén Ibolya a televízióban látta a Lipton akcióját, ahol te­nisz világsztárokkal írattak alá Lipton órarendeket, ezeket jó pénzért eladták, a bevételből pedig nagy értékű adományt ad­tak tizenkét gyermekotthonnak. Ennek kapcsán jelentkezett a megadott számon. Az Unilever Magyarország Kft. baranyai ve­zetői megkeresték, majd Erőss Gábomé, a Lipton marketing- osztály menedzsere jelentkezett azzal, hogy van egy labrador kutyája. A labrador, amelyik igen ritka Magyarországon, a világ legjobb vakvezetője, ta­valy Amerikában az év kutyája lett. Elmondta, hogy nagyon szívesen fedezteti abból a cél­ból, hogy a születendő kicsi­nyeket a vak gyermekeknek ajándékozza. A négy hathetes kiskutya a héten érkezett meg Pécsre, s ősszel, hathónapos korukban, a négy kiválasztott gyermekkel Budapesten speciális kiképzés­ben részesülnek. Cs. L. A barokk éve Magyarorszá­gon? Igen, sőt nem csupán ha­zánkban, hanem több közép-eu­rópai országban: kormányfők megállapodása alapján ebben az esztendőben Olaszországban, Ausztriában, Csehországban, Szlovéniában és Horvátország­ban kerül sor a barokk jegyében kulturális rendezvényekre. A magyar programok gondo­zója az Országos Idegenfor­galmi Hivatal, szervezője a bu­dapesti Vitai Kft. Köllő Miklós ügyvezetőtől, az egykori kiváló pantomin művésztől tudom, hogy hazánkban húsz barokk város kapcsolódott a Magyaror­szági Barokk Vigasságok elne­vezésű sorozatba, amelynek ke­retében mintegy 200, igényes és érdekes rendezvényt tartanak - elsősorban ezekben a hetekben. A vigasságok dél-dunántúli központja Keszthely, ahol július 20-án az Arbeau Táncszínház tart igen látványos előadást este fél nyolckor és fél kilenckor a Helikon Kastélymúzeumban. Ugyancsak a múzeum a hely­színe a július 20-25 között sorra kerülő Kórusirodalom prog­ramnak, amelyben a karvezetők Bodza Klára és Párkai István. Július 24-én este barokk koncer­tet, július 26-án húsz órakor a Camerata Hungarica előadóest­jét, július 25-30 között estén­ként Lorencz Dávid régi gitár- muzsikáját hallgathatják meg az érdeklődők a kastélymúzeum­ban. A színházi csemegéket kedvelőknek ajánlható, hogy nézze meg július 24-én este Bu­dapesten a Hadtörténeti Múze­umban a Bastien és Bastienne gyermek báboperát és az Úrhat­nám szolgáló című vígoperát, július 26-án pedig a Gellérthe­gyi boszorkányégetés elneve­zésű utcaszínházi produkciót. A rendezvényekre, valamint a húsz barokk városba egész évben 50 százalékos utazási kedvezményt ad a MÁV. Erről és a további programokról a 185-2125 és a 133-0512 buda­pesti telefonszámokon adnak részletes felvilágosítást. R. N. Erőss Gábomé (jobbról), és a négy labrador Rádió mellett __ Az állam beszedi az adót és abból „költségvet”. Vagyis, nagyjából - az adóval gazdál­kodik. Adót mindig fizetnie kell az állampolgárnak és - ha sziszegve is - a polgár teljesíti kötelezettségét. Más kérdés, hogy milyen mértékű az adó és az állam hogyan vezeti elő adó­igényét. Lehet, hogy némelyik politikus már nem emlékszik rá, hogy három esztendeje, a választási szónoklatok köze­pette így kiáltott fel az emelvé­nyen, mintegy elparentálva a korábbi rendszert: „Adókkal nyomorították el a népet...!” A másik politikus az áremelés azonnali megszüntetését ígérte népes hallgatóságának, csak voksoljanak pártjára, amely majd a megváltást hozza ... Nem hozta. A reálisan gon­dolkodók nem is vártak ilyen csodát. Mindenki tudta, hogy nyomaszt bennünket a huszon­három milliárd dolláros adós­ság, később e gondokat tetézte az évente növekvő költségve­tési hiány, amit többek között az is okozott, hogy elképesztő mértékben csökkent az ipari és a mezőgazdasági termelés. A külkereskedelmet irányító mi­niszter tavaly még bizakodó volt az exportot illetően, ám az idei kivitelünk már erősen el­sorvadt, hozzátehetjük - a me­zőgazdasági termelés zuhaná­sával szinte együtemben... A vezető koalíciós párt egyik is­mert politikusa most ellágyult szavakkal nyilatkozta, hogy lám, az ellenzék is megszavazta hételején a 10 százalékos áfa-emelést, amelyet ők, vagyis a koalíció - beterjesztett. Per­sze. Mert más megoldást már nem találtak, olyan nagy a baj. Arról nem beszélt, hogy az el­lenzék szakember gárdája, már tavaly óta - ha nem korábban - figyelemre méltó javaslatokat ajánlott a parlamentnek, a költ­ségvetési deficit csökkentésére, az ipar és a mezőgazdaság fel- támasztására, de akaratukat nem tudták a „szavazógépen” átvinni. Most itt tartunk. A rádióból hallom a héten, hogy Budapesten mintegy 50 ezer lakásban kikapcsolják a villanyt. A vidéki áramszolgál­tatók sem állnak jobban, nyil­ván a pesti példát előbb-utóbb ők is követik. Hányszor ötve­nezer lakás marad áram nélkül? Nehéz lenne megjósolni. A munkanélküli segélyből élők­nek élelemre alig jut, a rezsi­számlák pedig gyűlnek és nem tudni, mikor és mit kapcsolnak ki, esetleg napokon belül. Egy szociológiai vita zajlik a rádióban. Kutatási tapasztala­tokra hivatkozva említik, hogy Magyarországon 100 gyermek közül 40 kimondottan szegény­sorsban él és ez az állapot kihat majd jövőnkre is. Ez a jövő már itt van. A munkaképes felnőt­tek 30 százaléka semmiféle képzettséggel nem rendelkezik, következésképpen még csak reményük sem lehet arra, hogy belátható időn belül munkát kapjanak. Ők képviselik - nem csak ők persze ... - azt a bizo­nyos és több politikus szájából már annyiszor és megalázóan elhangzott - „alsóbb népréte­get”, amely legelőször kerül az utcára és őket követik már rég­óta a tanult szakmunkások és műszakiak tíz és tízezrei... Annakidején - amikor az át- kosban bevezették a személyi jövedelemadót - zúgott a tö­meg. Ezt lovagolták meg ké­sőbbi szónokok. Meg az erőtel­jesebb áremeléseket. Hol van ez már? A prés szorítására számtalan módszert alkalmaz­tak az okosok. Egyszer kitalál-' ták az áfát, amit most ismétel­nek és a kocsi - szalad. Az áfá­val csak a levegőt - amelyet beszívunk - nem lehet fel­árazni. Az áfával - vagy mond­juk az energia, benzin, villany stb. - mindent. Az ellenzék pedig - mert mi mást tehet? - megszavazza. És még meg is dicsérik őket. Mód­jával persze. Mert - amiként ez elhangzott - nem ők vállalják a felelősséget a bajokért. Ugyan ki más? Fotókiállítás Esztergomban Pécsi művész, Lantos Miklós fotóiból nyílt e hét szerdáján ki­állítás Esztergomban, a Keresz­tény Múzeumban. A tárlat, amely a „Szakrális táj, szakrá­lis emlékek a pécsi egyházme­gyében” címet viseli, augusztus 9-ig tekinthető meg. Siófokon véget ért az Aranykagyló Nemzetközi Folklórfesztivál A siófoki szabadtéri színpa­don rendezett gálaműsorral szombaton késő este végétért a II. Arany kagyló Nemzetközi Folklórfesztivál. Az Észtor­szágból, Olaszországból, Ausztriából, Franciaországból és Szardíniából, valamint Deb­recenből, Szekszárdról, Székes- fehérvárról, Kaposvárról és Sió­fokról érkezett 30-40 fős folk- együttesek programja a szállo­dasortól indult látványos menet­tánccal már szerdán megkezdő­dött, majd a hétvégéig, a népze­nei együttesek monstre fellé­pése mellett, a csoportok hajó- kirándulásával, nemzeti estek rendezésével folytatódott. A rendezvénysorozatnak - céljának megfelelően - kettős haszna volt: részben hozzájá­rulhatott a nemzetek közeledé­séhez, másrészt jelentősen szí­nesítette a Balaton-parti prog­ramokat. Szombaton Molnár Árpád, Siófok polgármesterének díjki­osztójával zárult a fesztivál. B. N. Bogiári fejlesztések Több építkezés jelzi a beru­házási kedv élénkülését Bala- tonbogláron. Újabb két kilomé­terrel bővült a kerékpárút, meg­felelő műszaki megoldást talál­tak a Vikár Béla utca környéki pangó szennyvíz csatornán tör­ténő elvezetésére, ami a vasúti pályatest miatt okozott eddig gondot, bővítik a helyi általános iskolát, míg a szőlőskisújlaki városrész felújított művelődési házát augusztusban adják át ün­nepélyesen. A település önkormányzatá­nak jelenlegi legnagyobb, cél- támogatással megvalósuló be­ruházása a Mathiasz János Me­zőgazdasági Szakmunkás- képző és Szakközépiskola le­endő kollégiumának tavaly megkezdett átépítése. Közel 40 milliós költséggel az épület új szárnnyal és tetőtérrel bővül, s ezzel 100 fiú és 80 lány elhe­lyezésére válik alkalmassá. B. R. 4 Új VDN 1993. JÚLIUS 18., VASÁRNAP Prés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom