Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-01 / 175. szám (177. szám)
1993. július 1., csütörtök aj Dunántúlt napló 3 A második földárverés Sásdon „A nadrágszíj-parcelláknak nincs jövőjük” Élénk érdeklődés kísérte a második földárverést a hét elején Sásdon a Művelődési Központban, ahol a sásdi földekre lehetett licitálni. Hatvanegy hektárnyi területet árvereztek el, és a huszonkét résztvevőből húszán jutottak földtulajdonhoz. Schild Mihály, a földrendező bizottság elnöke lapunk munkatársának elmondta, hogy az átlagban 800 forintos aranykoronánként értéken elkelt földterületekkel nagyjából sikerült kielégíteni a felmerülő jogos igényeket, bár véleménye szerint a megbízással történő vásárlás lendülete még mindig tart. E lehetőség kihasználását a földrendező bizottság jogsértőnek tartja, s tapasztalatai szerint e visszás helyzeten felsőbb szinten sem változtatnak hathatósan. K. S. édesapjával kívánja megvalósítani mezőgazdasági elképzeléseit, 100 aranykorona értékben vásárolt földet, de potenciális vevőként vett részt az előző földárverésen is:- Komplett tervünk volt arra, hogy mely területekre szerettünk volna licitálni, illetve milyen hasznosítást képzeltünk el hosszú távon, több generációra előre, hisz nemcsak szántóművelési ágban gondolkodtunk, hosszú távú befektetésként erdőtelepítést és minden egyéb mezőgazdasági tevékenységet is számba vettünk. A mai nap tapasztalatai alapján azt kell, hogy mondjam, nem úgy sikerült az árverés, ahogy elképzeltük, mert a nadrágszíj parcellás osztás volt inkább a jellemző. Véleményem szerint öt év múlva egy újabb földárverés várható, ugyanis sem művelés, sem kihasználás tekintetében nem lesz jövője a néhány hektáros daraboknak. Sajnálom, hogy nem érvényesült a monokultúrás elképzelésünk, pedig e műveléshez szükséges géppark részint a rendelkezésünkre áll, illetve gondolkodunk egy olyan rövid távú befektetésen, amely- lyel a gépparkot kompletté tudjuk bővíteni - mondta a fiatalember. Mindennek ellenére a szeptemberre várható harmadik árverésen is részt kívánnak venni, bár még nem tudják, hogy mely területekre licitálnak. Megyeri Tiborné Közgyűlés Pécsett Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának Közgyűlése ma 9 órai kezdettel tartja soron következő ülését a Városháza nagytermében. Az ülés előzetes napirendjén szerepel többek között a város pótköltségvetéséről szóló rendelet módosítása, a magasház hasznosítására kiírt pályázat értékelése, a Citrom utcai szállodaépítés ügye, a Rákóczi út déli oldalának rendezése a Jókai és Bajcsy-Zsi- linszky utcák között, a közhasznú munka vállalóinak foglalkoztatása, a Ságvári Művelődési Ház megvásárlása, a Szent István tér 17. szám alatti ingatlan hasznosítása, a TIT és a Nevelők Háza Egyesület elhelyezése, a belvárosi rendőrőrs létrehozásával kapcsolatos megállapodás módosítása. A közgyűlés ülése nyilvános, azon bármely állampolgár jelen lehet. Olajárcsökkenés a Shellnél A Shell benmzinkutaknál a gázolaj nagykereskedelmi árcsökkenésének eredményeképpen a gázolaj új fogyasztói ára július 1-jén 0 órától 56 illetve 57 Ft-ra változik literenként. Intervenciós gabonafelvásárlás A termelők tonnánként 7 ezer forintért értékesíthetik B1 minőségű étkezési búzájukat az állami intervenciós felvásárlás keretében - tájékoztatta Rieger László, az Agrárrendtartási Hivatal vezetője az MTI-t. A gabonát felajánló tonnánként 4 ezer forint előleget kap, és három hónapos tárolás után eldöntheti, hogy visszavásárolja-e a terményt. Amennyiben lemond arról, az állam további 3 ezer forintot biztosít egy tonna búzáért. A termelők közül bárki felajánlhatja terményét, ez azonban nem lehet része export céltermeltetési pályázatnak. Az intervenció várhatóan 600 ezer tonna étkezési búzára terjed majd ki. Pécs főteréről elköltözik és megszűnik a régi Centrum Áruházbúc súztató 43 év után A kirakatok üresek, mintha egy új szezon előtti szokásos átrendezésre várnának. Azok számára, akik csak távolabbról vetnek egy pillantást Pécsett a Széchenyi téri—Király utcai régi Centrum Áruházra, illetve a Minicentrumra, legfeljebb az lehet gyanús, hogy valamennyi kirakatból egyszerre tűnt el a reklámozott áru, s egyikben sem látható az átalakításnak a nyoma sem. Pont került egy hosszú vita végére Akik közelebb mennek, azok elolvashatják a tájékoztatót is, amely a kirakatrendezésnél jóval jelentősebb változásról szól: 43 év után végleg elköltözik megszokott helyéről, a Városháza földszintjéből a régi Centrum Áruház és meg is szűnik. Már azt sem volt könnyű megszokni, hogy van még egy régi és van már egy csillogóbb új a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Ezek után már nem kell megkülönböztető jelzőket használnunk. Épületként is egy lesz a Centrum Áruház: az új. A változás nemcsak a 43 év után tesz pontot, de az utóbbi évek, hónapok jogi, tulajdoni és bérleti vitáit is lezárja az ön- kormányzat és a Centrum Áruházak Kft. között. Ugyanakkor beváltódik az a megállapodás, amelyet még a városi tanács végrehajtó bizottsága kötött, amikor 1986-ban telket adott az új áruház felépítéséhez: a Centrum visszaadja a tanácsnak a városháza épülettömbjében bérelt üzlethelyiségeket. Időközben a tanács helyébe az önkormányzat lépett, a vállalat helyébe a kft, s csakhamar A POTE rektorhelyettese a Duna TV igazgatóságában Híradások majd több nyelven is Mint arról már lapunkban beszámoltunk, s műholdas Duna TV mellé fölállt 13 tagú kuratóriumának tagjai sorába annakidején beválasztották dr. Kel- lermayer Miklóst, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettesét, a klinikai kémiai intézet megbízott igazgatóját. Sára Sándor kinevezésével, aki a Duna TV elnök-főigazgatója lett, további választásokat tartott a Hungária TV alapítvány kuratóriuma és a Duna TV Részvénytársaság. Ezen a kuratórium három tagját, a pécsi Kellermayer Miklóst, valamint Illés Györgyöt és Dux Lászlót - utóbbi a szegedi orvosegyetem rektorhelyettese -, megválasztották igazgatósági tagnak. Kellermayer Miklós lapunk kérdésére elmondotta, hogy az rt igazgatósági tagsága mellett a kuratórium munkájában is részt vesz. Nem vitatott ma már, hogy szükség van-e műholdas tömegkommunikációs eszközre, sokkal inkább annak szerkesztési elvei, politikai arculata. Legjobb szándékaik szerint arra törekednek, hogy a nagyvilág számára készített-készítendő televíziós műsorok elsősorban személyiségformáló, nevelő hatásúak legyenek, kerüljék a direkt politizálást. Mint érdekességet elmondotta, hogy szó volt arról is: rövidesen több nyelven is elhangzanak híradások, főleg azon országok nyelvein, ahol a legnagyobb számbari élnek magyarok kisebbségi létben. K. F. megkezdődött a vita is közöttük, hogy a telekért mekkora üzletrész illeti meg a várost a kft. vagyonából, illetve ezzel párhuzamosan, hogy mennyi legyen a bérelt üzlethelyiségek díja. Az önkormányzat a telek fejében Centrum Áruházak Kft.-ben csak 32,4 millió forint értékű üzletrészhez jutott, amely az egész vagyonnak - országos szinten - csak 0,37 százaléka. Ugyanakkor mind feljebb srófolta a bérleti díjat, legutóbb már több, mint ötszörösre. Ezt a kft. úgy ítélte meg, hogy az gazdaságosan már ki- termelhetetlen összeg, s az évek óta vitás ügy rendezésére új javaslattal állt elő: 1993. június 30-val visszaadja az önkormányzatnak az általa bérelt helyiségeket, a város pedig ennek fejében lemond a kft-ben lévő üzletrészéről. Pé.cs Közgyűlése elfogadta az ajánlatot, hiszen az üzletrészből évente csak mintegy 600 000 forintnyi haszna származott. A Centrum Áruházak Kft. számára pedig azért is sürgető és célszerű volt ez megoldás, mert folyamatban van részvénytársasággá való átalakulása, s ezért tisztább, rendezettebb tulajdoni viszonyokat akart. Visszaadott üzletbérleti jogok Az előszerződést a Centrum Áruházak Kft. hétfői, budapesti közgyűlésén írták alá, de már ezt megelőzően megkezdődött a bérelt üzlethelyiségekben a leltár, az új áruházba át nem vihető készlet értékesítése és a kiköltözés. Ez utóbbi - szóbeli megállapodás alapján - az üzlethelyiségek egy részében július 15-re, más részükben augusztus 1-jére fejeződik be. Ezek után veszi birtokba a város tulajdonát képező ingatlanokat az ön- kormányzat lakás- és helyiséggazdálkodási osztálya. S bár erről még nincs közgyűlési döntés, felettébb valószínű, hogy a felszabaduló üzleteket újra csak bérletbe adással hasznosítja majd az önkormányzat. A régi Centrum Áruházon, illetve a Minicentrumon, valamint a hozzájuk tartozó raktárokon kívül más üzlet- és raktárhelyiségek bérleti jogáról is lemondott a kft: a Király utca 15. szám alatti ékszer és kozmetikai üzletről és raktárról, Boltív köz 2. szám alatti raktárról, a Király utca 7. szám alatti volt irodájáról - azt már ki is utalták az Országos Fordító és Fordítás Hitelesítő Iroda kirendeltségének - a Ferencesek utcája 8. szám alatti munkaruházati boltról és a Rákóczi út 78. szám alatti két raktárról. Üzletkarcsúsítás és leépítés A felsoroltakból is sejthető: a Centrum Áruház összébb szorult az új épületbe, s nem vihet be oda minden régebbi profilt a régiből. Például a Jó és Friss-re tekintettel a háztartási és vegyiáru részleget felszámolják. S ahogy már az ilyen cégkarcsúsításkor lenni szokott, munkahelyek is megszűnnek: elkerülhetetlenné vált a leépítés. A nyugdíjasként foglalkoztatott dolgozóknak felmondtak, s rajtuk kívül is még 40-nek, leginkább azok közül, akik legkevésbé számítanak régi, kipróbált munkaerőnek. D. I. Az új támogatási rendszerrel sikerülhet az állatállomány további csökkenésének megállítása Fotó: Läufer László Agrártámogatás a tejtermelőknek A Földművelésügyi Minisztérium közelmúltban született rendelete alapján bizonyos feltételekhez kötötten ismét állami támogatást kap a hazai tejtermelés. Az intézkedés azért vált szükségessé, mert az idei első félévben tovább csökkent a magyar szarvasmarha-állomány, ezáltal a termelt tej mennyisége is. Gazdálkodási nehézségeik miatt a termelők nagyon várták már az állami segítséget. A literenként 1,50 Ft-os támogatás feltétele, hogy a felvásárló vállalatok e kiegészítéssel, és a hűtési díjjal együtt az Extra tejért legalább 22, az I. osztályú tejért pedig legalább 20 forintot fizessenek literenként. A termelőkkel folytatott tárgyalás után a Baranya Megyei Tejipari Vállalat úgy döntött, hogy vállalja a céget érintő többletkiadásokat. A döntés hátterében az húzódik, hogy az elmúlt évihez képest időarányosan 8-9 százalékkal csökkent a baranyai tejtermelés. A támogatás a rendelkezés szerint egyelőre az év végéig érvényes. Á vállalati szakemberek előzetes számításai alapján mintegy 20 millió forint többletköltséget eredményez a Ba- ranyatejnél. A cég törekvése, hogy a termelői árak növekedése a fogyasztói árakban egyelőre ne jelenjen meg, ám a későbbi árermelés elkerülhetetlennek látszik. A támogatással, illetve a vállalati hozzájárulással kiegészített felvásárlói árak tehát a következőképpen alakulnak megyénkben július 1-jétől: Szuper Extra - 22,80, Extra - 22,20, I. osztályú - 20,20, II. osztályú - 16,85, III. osztályú - 12,15, Osztályon kívüli - 8,35 forint. * A rendelet olvasásánál egyértelműen szembe tűnik, hogy a támogatás kizárólag a magas minőségű tejet termelőket illeti meg. Baranyában a szóba jöhető 28 termelő közül 26 nagyüzem, és mindössze kettő a kistermelő. Az agrár kormányzat nyilvánvaló célja, hogy az intézkedéssel rászorítsa a kistermelőket a minőségi előállításra. Sajnos azonban a hazai 1-5 te- henes háztáji modell alkalmatlan a minőség eléréséhez szükséges fejlesztések gazdaságos végrehajtására. A külföldi gyakorlat szerint ehhez legkevesebb 15-20, de inkább 40-60 tehenet számláló háztáji állomány szükséges. Csak ilyen szinten érhető el jövedelmező „kisüzemi” termelés. Kérdés, hogy milyen forrásból valósítsa meg ezt az agrárvállalkozó. A kistermelők fokozatos háttérbe szorulása még egy, nem kevésbé fontos kérdést vet fel. Baranyában ez a szektor szállítja az összes megtermelt tej 15 százalékát, ám van olyan magyar megye, ahol a háztáji tej az összesnek a felét teszi ki. Országos szinten tehát ellátási zavarokat eredményezhet ennyi tej fokozatos kiesése is. Kaszás E. A „Halálharc” után a „Vízözön” következett 99 A Petőfi Irodalmi Társaság „A magyar dráma megújulásáért” elnevezésű pályázatán Sárai Dezső „Vízözön” c. egyfel- vonásos művével második helyezést ért el. A zsűri értékelésében kiemeli, hogy a díjazott mű könnyen rendezhető, díszlet- és jelmezigénye bárhol teljesíthető, amatőr színpadon is könnyen előadható színmű. A szerző Pécsett nem teljesen ismeretlen, hisz tehetségéről és képességéről számot adott már „Halálharc” című könyvében, mely a múlt évben jelent meg, és amely mind elkelt a boltokban. Az alkotással nemzetközi pályázaton győzött, helyezésével anyagi támogatást is nyert a kiadáshoz. A szerző a könyv újabb megjelentetését tervezi. A sikeres sci-fi történet adott bíztatást a díjnyertes mű megírására, mely az elvont témában az egyénnek a hatalom elleni eredményes küzdelmét dolgozza fel. Sárai Dezső 33 éves. Eredetileg mezőgazdasági gépész- technikus volt, majd megpróbálkozott az operatőri szakmával. Közben anyagi helyzete miatt arra kényszerült, hogy eredeti szakmáját feladva az uránbányászatban keressen munkát, ahol végül is 13 évet töltött el föld alatti munkakörökben. Az irodalommal gyerekkora óta foglalkozik, iskolás évei alatt a gyermekszínjátszás vonzotta. Első írásai a Pajtás újságban jelentek meg. Később felnőttként üzemi lapoknál publikált, írásaira már akkoriban felfigyeltek. Ma a Külváros című szegedi folyóirat munkatársa. Emellett jelentős karitatív 99 tevékenységet folytat, mely különböző jótékonysági rendezvények lebonyolításában nyilvánul meg. Ilyenek többek között az állami gondozott gyerekek megsegítésére irányuló műsorok, kirándulások szervezése. Különösen jelentős a ba- kócai intézettel kialakított együttműködés, amire alapozva Sárai Dezső szeretné, ha jótékonysági gálaműsorait országos méretűvé terjeszthetné ki. Őmaga is szép példával szolgál, hisz többször fogad gondozott gyerekeket, akiket megebédeltet, kirándul velük. A most díjazott „Vízözön” című egyfelvonásos színdarab csak egyike az évek óta dédelgetett és most feldolgozott témáknak. További terveinek megvalósításához ez az elismerés újabb lökést ad. Úgy érzi, sok mondanivalója van az olSárai Dezső Fotó: Löffler vasók számára, amelyeket papírra kell vetnie. Rozvány György
