Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-14 / 190. szám
6 uj Dunantüll napló 1993. július 14., szerda Bajkál-tavi „déja vu” John Major brit miniszterelnök, Boris Jelcin orosz elnök és Helmuth Khol német kancellár a csúcstalálkozó szünetében az Akasaka vendégház erkélyén. A hétvégén a világsajtót bejáró képeken két őszhajú férfi lezser öltözékben, barátságosan mosolyog a kamerák felé valahol Oroszországban, idilli természeti környezetben, távol a fővárosok megszokott hivatalos-merev kulisszáitól. Olyan ismerős a kép, hogy a szemlélőben akaratlanul is a „déja vu” (már láttam) érzetét kelti. .. .És nem véletlenül. Helmut Kohl és Borisz Jelcin szibériai vikendjére szinte napra pontosan két esztendővel azután került sor, hogy a német kancellár és az akkori első számú moszkvai vezető, Mihail Gorbacsov a Kaukázusban találkozott. Az a „munkatalálkozó” szintén oldott légkörben zajlott, az államférfiak ingújjban, pulóverben, rablóhús sütögetése közben cseléltek eszmét az országaikat érintő kérdésekről. A külső hasonlóság ellenére azonban óriási a különbség a kaukázusi és a szibériai találkozó között. Egyrészt: hol van már Gorbacsov és maga a Szovjetunió? A másik jelentős különbség: 1991 július közepén Helmut Kohl számára volt igazán tétje a kaukázusi összejövetelnek. Ott, Minyeralnije Vodi- ban tudta rávenni a szovjet államfőt arra, hogy elfogadja az egységes Németország NATO-tagságát, vagyis az Atlanti Szövetség illetékességi körének az Odera-Neisse vonalig történő kitolását. Elhárult az akadály az NDK és az NSZK - három hónappal később bekövetkezett egyesülése előtt. A Bajkál-tó partján rendezett Jelcin-Kohl találkozó viszont inkább az orosz elnöknek volt fontos. A vendéglátó politikus - a tokiói végszót felkapva - további német támogatást próbált kieszközölni az orosz gazdaság talpraállítáSához, a privatizáció előmozdításához. A kancellár azonban szűkmarkúnak bizonyult. Egyrészt azért, mert Bonnban csakugyan üres az államkassza (a költség- vetés hiánya rekord magasságba szökött), másrészt mert a németek - joggal - úgy érzik: Oroszországgal szemben eddig ők voltak a leginkább nagylelkűek, nyúljon most már a többi fejlett ország is mélyebben a zsebébe. (Bonn 80 milliárd márkával támogatta eddig Moszkvát, ami több mint a fele az összes nyugati segítségnek.) Jelcin nem csak pénzt kért, hanem szorgalmazta Oroszország bevonását is. a nemzetközi kereskedelembe - azaz az orosz termékek szabad bejutását a nyugat-európai piacokra. Ezzel azonban megint csak kényelmetlen helyzetbe hozza a körüludvarolt EK-tagállamokat. Az orosz exportjavak árai ugyanis mesterséges árak, amelyeknek semmi közük nincs a tényleges költségekhez, vagy pláne a piachoz. De még ha így lenne is - a recesszió által sújtott és saját termelőinek ismétlődő tiltakozása (halászok, parasztok, kohászok stb.) miatt ideges nyugat-európai gazdaság aligha örül az új versenytársnak - sokkal inkább azon lesz, hogy távol tartsa piacától. Dorogman László Bili Clinton elnök és Les Aspin védelmi miniszter átmentek a „Nincs visszaút” hídon az Észak- és Dél-Korea közötti demilitarizált övezetben. Clinton július 11-én közelebb volt Észak-Korea határához, mint korábban bármely más amerikai elnök. MTI-Telefotó Ki, mi fontos? ,A német kormány szeme és füle” Hírelosztó nagyüzem Jön az új Boeing A világ legnagyobb repülő- gépgyára, a Boeing új típus gyártását tervezi. Ez lesz a 737 City Jet. Az eredeti 737-es típusból 1965 óta több mint háromezret készítettek. Ez a modell számít eddig a legsikeresebbnek. Az új változatnak szélesebb utastere, nagyobb tartálya és új hajtóműve lesz. A kifutóműveket a CFMI gyártja, amely az amerikai General Electric és a francia SNECMA közös vállalkozása. Albánia ortodox érseke Anasztasziosz, Albánia ortodox érseke szerdán nyomatékosan kérte a görög kormányt, hogy tanúsítson engedékeny magatartást az Albániával kialakult konfliktusban. Görögország az elmúlt tíz nap folyamán mintegy 20 000 albán gazdasági menekültet utasított ki. A többnapos athéni látogatáson tartózkodó albán ortodox érsek arra kérte a görög kormányt, hogy több menekültet ne utasítson ki, s ne élezze tovább ezzel a helyzetet, hanem törekedjék az észszerű párbeszédre. „O-car” A német államügyészség hétfőn megerősítette, hogy új Opel-autótervekről szóló kényes dokumentumokat találtak a fő rivális, a Volkswagen elleni vizsgálat során. A Reuternek nyilatkozó egyik vizsgálótiszt elmondta: a nyomozás során valóban felleltek ilyen iratokat, részleteket azonban nem árult el. A Der Spiegel című német hírmagazin legutóbbi száma megszellőztette, hogy a terhelő iratokat - amelyek az Opel még csak tervezőasztalon létező, egyelőre „O-car” névvel illetett, az évtized végére kifejlesztendő kiskocsijának elképzeléseit vázolják - a Volkswagen beszerzési osztályának egyik igazgatójánál lelték fel, aki korábban a General Motorsnak dolgozott. Gólyaszámlálás Elzászban Bővül a postások munkaköre Elzászban: ezen a nyáron nemcsak leveleket kézbesítenek, hanem gólyákat is számolnak. Napi túrájuk során kérdőíveket töltenek ki, hány gólyafészket láttak, mennyi fiókával. A „Gólya-kör” - ez a vállalkozás hivatalos neve - közös akciója a francia postának és a „Gólyák elzászi újrahonosítása” elnevezésű társulásnak. Évente háromszor tartanak „Gólya-kört” az elzászi postások: a fészekrakás idején, a nyárvégi költözést megelőzően és télen. Lassan kezdjük megszokni: nem foglalkozik velünk különösebben a világ. Most is ez történt két "szupertanácskozáson": Tokióban a 7 leggazdagabb ország vezetőinek találkozóján, majd a Jelcin orosz elnökkel folytatott megbeszélésükön, s Helsinkiben, Európa parlamenti képviselőinek konferenciáján. Mivel is törődnek ma azok, akiket a világ közügyei foglalkoztatnak? Úgy tűnik, mind inkább elsőbbséget kap az évszázad legnagyobb gazdasági pangása elleni receptek kutatása, mivel valóban ezen múlik, jut-e a világ belátható időn belül hétről a nyolcra. Oroszország is fontos, mert nélküle nincs nemzetközi stabilitás. S mindenki beszél a boszniai tragédia mielőbbi lezárásáról. Milyen megoldásokat ajánlanak? A világgazdaság számára az infláció és a munkanélküliség megfékezését s ehhez a A háború alatt Eszéken a legnagyobb forgalom az Általános Kórház épületében volt. Sajnos ez lett a legkeresettebb célpont is. Vele szemben van az ún. Fehér Kaszárnya. Abban az időben ott székelt a városparancsnokság és kísérőegységei. Ágyukkal, tankokkal voltak tele a hangárok. Amikor a polgárok tüntetésekkel elégedetlenkedtek a hadsereg viselkedése miatt, a kaszárnya ablakaiból tüzet nyitottak a tömegre és természetesen a kórházra is. A későbbiek folyamán sem kímélték a kórházat. Egy osztály sem maradt teljes épségben. A gyógyítás a pincehelyiségekben folyt. A személyzet harminc százaléka elmenekült, a feladat meg lényegesen több lett. Vinkovci, Vukovár már nem fogadhatta a sebesülteket, Eszéknek fogadnia kellett. így tartott ez egy évig. Most megkönnyebbülten jánemzetközi vámkorlátok fokozottabb lebontását tekintik most az archimédeszi pontnak. Jelcin az orosz demokrácia atyjának kijáró vállonveregetéseket és 3 milliárd dollárt kapott. Bosznia ügyében pedig megint csak bizonytalan tartalmú fenyegetésekre futotta. S mi jutott Kelet-közép Európának? Hangzatos elismerések és kevésbé kötelező ígéretek. Helsinkiből egy kicsit több, mint Japánból: ott felszólították a Nyugatot, hogy "teremtse meg a közép-kelet-európai tőkebefektetések törvényes feltételeit, ösztönözze a vállalkozókat beruházásokra". De mi legyen addig? Tartsuk magunkat Tokió javaslatához: legyünk képesek magunkon segíteni. Ezzel viszont érdekeltté tehetünk másokat, hogy segítsenek. Ne rajtunk, - nekünk, mert az nekik (is) üzlet. Kocsis Tamás rank a város e térségében. A háborús nyomok lassan eltűnnek. Összefogott Európa. Jött a segély és még ma is érkezik a drága műszer. Az Általános Kórházat klinikává nyilvánították. Előzőleg persze biztosították a szakembereket, a profesz- szorokat, az asszisztenseket. Ma az Eszéki Klinikai Kórházban 64 orvosnak van tudományos fokozata, 22-en a tudományok doktora, 42-en pedig magiszterek. A Zágrábi Orvostudományegyetem kihelyezett tagozatán folyik az orvosképzés és kutatómunka. A betegágyak száma 400-zal csökkent. Nagyobb kényelmet kaptak a betegek. A kezelési idő lerövidült, hiszen a korszerű műszerek alkalmazásával hatásosabb a gyógyulási folyamat. A klinika vonzáskörében kb. 500 ezer lakos él, akik számára közép-európai színtű orvosi ellátást biztosíthat a belgyógyáFrancia tengeralattjárók új fegyvere Sikeres kísérletet hajtottak végre egy új francia ballisztikus rakétával. Az M—45 típusú rakéta a francia atommeghajtású tengeralattjárók új fegyvere lesz, de ezúttal még szárazföldről indították, a landes-i kísérleti központból. A tengeri indítási kísérletek csak 1996-ban kezdődnek meg, amikor hadrendbe áll az új ti- púsú francia atom-tengeralattjárók első példánya, a még épülő Le Triomphant. Az M-45 típusú rakéta ható- távolsága 5000 kilométer, több nukleáris robbanófej célba juttatására alkalmas, a szakértők szerint találati pontossága nagyobb, mint a jelenleg hadrendben álló M-4 típusú, vízalatti indítású rakétáé. szati, az ideggyógyászati, az urológiai és a sebészeti klinika. Hatalmas ütemben folyik a szakmai továbbképzés a többi osztályokon is. E célból elengedhetetlen követelmény a szakmai kapcsolat- teremtés. Eszék és Pécs közelsége és a hagyományos segítőkészség mind a két részről nagy lehetőséget nyújt az egészség- ügyi együttműködésre. Pécs a háború alatt bizonyított, és valószínűleg ma sincs különösebb akadálya az orvosi együttműködésnek. A kórházból utunk a belvárosba vezet. Figyeljük a külföldi rendszámtáblákat. Kevés ilyen autó van. Baranya megyéből is ma sokkal kevesebben érkeznek, mint a háború előtt. Ez érthető is, mert a tetszetős kirakatok csak mostanában kezdik vissszavarázsolni valamikori gazdagságukat. De ez még mindig messze van a régi kínáA titkok kérészéletűek Bonnban. Otto Lambsdorff, a Liberális Párt tiszteletbeli elnöke zsörtölődött a minap amiatt, hogy a német újságokban másnap még az is megjelenik, amit az ember dolgozoszobája hűvösében csak magában gondol. A hírtúlkínálathoz, a papirtúltermeléshez nem kevéssel járul hozzá Németország már-már patinás intézménye: a Szövetségi Sajtó- és Tájékoztatási Hivatal. 1949. szeptember 16-án, azon a napon állították fel, amikor Konrad Adenauer kancellár lett. A Hivatal vezetője, egyben a kormány mindenkori szóvivője közvetlenül a kancellár alárendeltje, jobbkeze. Minden döntéshozó ülésen jelen van, s akkor is tudja, hogy a kancellár mit gondol egy ügyről, ha előzőleg nem konzultált vele. Dieter Vogel, a Sajtóhivatal 17. főnöke a hibátlan gondolatolvasás példáját legutóbb akkor nyújtotta, amikor megkérdezték tőle: igaz-e, hogy Kohl részt akar venni a normandiai partraszállás 50. évfordulóján rendezendő ünnepségeken. A válasz: a hír nem igaz, „talán el tudja képzelni a kancellárról, hogy olyan rendezvényen akar megjelenni, ahol a németek vereségéről lesz szó?” Nem csak Dieter Vogel a „kancellár szája és füle”, a több száz munkatársat foglalkoztató Hivatalról is elmondják ugyanezt. „Befelé” és „Kifelé” dolgozik. „Befelé” percrekészen tájékoztatja az elnököt, a kancellárt, a minisztereket, a parlament tagjait, a kormány csúcstisztviselőit, akár idehaza vannak, latról. Sokkal változatosabb, színesebb a piac képe. Áruház a szabad ég alatt! Megvan ennek is a hangulata. Rengeteg mosószer, piperacikk, farmer kerül a pultokra. A zugárasoknál találjuk a legnagyobb választékot. Valamikor a lengyelek indították be a kereskedelemnek e formáját és most a hazaiak folyakár a külföldet járják. „Kifelé” informálja a német és a külföldi sajtót a kormány munkájáról - a részvétel a heti háromszori szóvivői sajtóértekezleten az itteni tudósító kötelező penzuma, hétfőn és szerdán fél háromkor, pénteken - tekintettel a hosszú hétvégére - fél tizenkettőkor -, de a Hivatal tájékoztató szolgálatait igénybe veszik a német külképviseletek is, dokumentációs összeállításokkal, kézikönyvekkel, leporellókkal, filmekkel, egyebekkel a nagyközönség szolgalatára is áll. Á Hivatal látogatószolgálata körúta- kat is szervez a politika iránt fogékonyak számára Bonnba, külön részleg foglalkozik az állandóan itt dolgozó, vagy csak egy-egy állam- és kormányfői vizit alkalmával megforduló tudósítókkal. Az Adenauer-sétányon álló, a csak parabola antennáival kiemelkedő épület hírelosztó nagyüzem. Naponta több ezer hírügynökségi jelentés fut be a nagyterembe, kerül képernyőre, a felhozatalt gombnyomással szortírozzák. Rendszeresen készítenek hírtükröket, szemléznek lapokat, hallgatják a német rádió- és tévéállomásokat, de a külföldieket is: a legfontosabb orosz és amerikai tévéállomások is foghatók az Adenaueralleen. A német kommentárokat feldolgozzák, rövidítik, szerkesztik, az előző este elhangzott tirádák másnap reggel nyomtatásban is olvashatók: a füzeteket minden tudósító begyüjtheti a Hivatal portáján. Sarkadi Kovács Ferenc tátják. Az árak itt 24-30 százalékkal olcsóbbak, mint az üzletekben. Az eszékieknek ez is jelentős összeg, és ezért hiába hirdetik az olcsóbb holmit, mert azt sem tudják az átlagkeresetből megvenni, hiszen 50-80 márkából kell fedezni a havi kiadásokat. bim t Szomszédolás
