Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-13 / 189. szám

1993. július 13., kedd aj Dunántúli napló 11 Gyümölcstermesztés - korszerűen Öntözni esőztetően, csepegtetve,vagy locsolva Gyümölcskertjeink öntözési módjának megválasztásához három alapvető tényezőt kell fi­gyelembe vennünk: az elképzelt öntözési célt (előző írásunk), az öntözéshez rendelkezésre álló vízkészlet és annak minőségét, valamint a beruházás lehetősé­geit és korlátáit. Esőztető öntözés: mivel a természetes csapadékhoz a leg­jobban hasonlító öntözési mód, ezért a legsokoldalúbban hasz­nálhatjuk fel, nem véletlen te­hát, hogy ez a legelterjedtebb még mindig napjainkig. A be­rendezés lehet állandóan telepí­tett: stabil, illetve kivitelezhető áthelyezhető módon, tehát mo­bil. A stabil rendszer a drágább beruházás, de korszerűbb, a mobil olcsóbb, viszont az áthe­lyezés folyamatos munkát igé­nyel. Ha a stabil rendszert vá­lasztjuk, akkor a telepítés előtt helyezzük a talajba a vezeték- rendszert, és a felszálló veze­tékre helyezzük el a hidrámso- kat, úgy, hogy a szórófejek kö­zépmagas törzsű ültetvénynél a koronaszint alá legyenek elhe­lyezhetők, míg sövénynél, kar­csú orsónál vagy a szuperinten- zív ültetvényeknél a szórófej a koronaszint fölé legyen elhe­lyezhető. Csepegtető öntözés: elterje­désének fő indoka a roppant víztakarékos volta, hiszen nem a teljes terület kerül alkalmazá­sával öntözésre, csupán kb. 15-30%-a, az viszont pont a gyökérzónánál. Hátránya, hogy maga a beruházás drága, és az öntözővíznek csapvíz tisztasá­gúnak kell lennie a biztos üze­meltetés miatt, így legtöbbször elkerülhetetlen a szűrőberende­zés beállítása is. A jól oldódó műtrágyák is kijuttathatok vele, további előnye, hogy folyama­tos és teljesen automatizált víz­pótlás biztosítható a berende­zéssel. Hátránya, hogy a talaj feletti vezeték - melyet leg­többször a törzsre vagy a tám- berendezésre erősítenek fel - sokszor akadályozza a gépi és a kézi munkák elvégzését. Ábránkon egy 4 éves almafa gyökérfejlődésének összefüg­gése látható a talaj csepegtető öntözőberendezéssel biztosított benedvesedésének függvényé­ben. Felületi öntözés: igen nagy a vízszükséglete ezeknek a legő­sibb öntözési módoknak, me­lyek közül a legelterjettebbek a gyümölcsösök esetében az árasztásos és a barázdás öntö­zés. Az árasztásos módszernél a teljes felületet, utóbbinál a sor­közöket lehet vízpótlásban ré­szesíteni, de a két módszer csak vízpótló öntözésre alkalmas. , Buzássy Lajos 30 cm 30 cm u- -l-~ H tieiK’dvcscdés a talaj felületin-------bcnetlvcscdés 30 cm cs Inlnjszelvínybcn — — bcnctlvcsccKs 00 cm-cslnlnjszelvéiiybcn „V ^ ^ \ \ v Ni \ Pécsi AGR0KER RT. KERTÉSZETI ÁRUHÁZÁNAK ajánlatából: Öntözők széles választékban: GARDÉNA, IPIRRE, NAAN típusok; Pázsitlocsolók, locsolótömlők és összekötőelemek; Szántóföldi kultúrákhoz réz szórófejek, Tisza öntözőfejek. Pécs, Megyeri út 64. Tel: (72) 326-255 Fax: (72) 326-922 PÉCSI ACKOKIR RT Növényvédelmi tanácsadó Erősödik a lisztharmat-veszély Kistermelők és nagygazda­ságok, mindazok, akik zöldsé­get gyümölcsöt vagy szőlőt termelnek tapasztalják, hogy az eddig „másodrendű” gombabe­tegségnek számító lisztharmat megjelenése az elmúlt években felerősödött. A tartósan magas hőmérséklet, a csapadék elma­radása, a viszonylag enyhe, csapadékban szegény telek azt eredményezik, hogy a máskor járványszerű méretet öltő pero- noszpóra, vagy fitoftóra, illetve az almán a varasodás helyét a kórokozók közül az áttelelő primer, és a hajtásokon másod­lagosan kialakult szekunder lisztharmat-fertőzés gondja vette át. A gyártók és a kereskedők a gömbaölő szerek széles válasz­tékát kínálják, a hleyes kivá­lasztásnál tudnunk kell azonban melyik lisztharmatölő készít­ménytől a fertőzés milyen fo­kán, milyen időjárási tényezők mellett várhatjuk el a kívánt ha­tást ahhoz, hogy ne csalódjunk a vegyszer értékében, haté­konyságában. A szűk hőmérséklet-határok között hatásos olcsó kéntar­talmú gombaölő szerek (Sulfur, Thiovit, Kumulan stb.), vagy a hőmérséklettől függetlenül biz­tonságosan blokkolni is képes kénmentes kontakt lisztharma­tölő szerek (Karathane) hatás- mechanizmusának alapja a kó­rokozóval való érintkezés, töké­letes permedé borítást igénylő kontaktus. A fertőzésre kritikus idősza­kok gyakoriságának arányában megvan a helyük a felszívódó, ún. szisztemikus készítmények­nek is, melyek azonnal a nö­vény nedvkeringésébe kerülve nem mosódnak le a levél felüle­téről, hosszabb ideig érvénye­sülő védlemet biztosítanak, s akkor lépnek „működésbe”, amikor kontakt módon egyma­gában csak felesleges vegy­szer-terheléssel, gyakori meg­ismételt permetezéssel véde­kezhetnénk. (Szisztemikus fel­szívódó szereket az előző nö­vényvédelmi tanácsadó rovat­ban már ismertettem: Systhane 12 E, Systhane MZ, Anvil, Trifmine, Sumi-8 12, 5 WP, Tilt 250 EC stb.) Rohamosan elterjedtek a kon­takt gombaölőszerrel együtt a hatásmechanizmusok kiegészí­tésére szolgáló permetezések a különböző felszívódó gomba­ölő szerekkel (pl. Systhane MZ + Karathane FN-57, Systhane + Thiovit S, Afugan + Thiovit S stb.) Jónéhányukról bebizonyoso­dott, hogy lisztharmatölő tulaj­donságuk csak másodlagos, egymagukban nem képesek le­állítani vagy blokkolni a gomba szaporodását, elpusztítani a kó­rokozót. Még egyes, ugyanazon szercsoportba tartozó, azonos hatásmechanizmusú gombaölő szerek között is, pl. az ún. er- goszterol bioszintézist gátló tri- azokólok között is lényeges kü­lönbségeket tapasztaltak (Tria- zolok - Systhane, Tilt 250 EC, Anvil SC, Trifmine 30 WP, Sumi-8 12, 5 WP stb.) Az ebbe a csoportba tartozó szerek közül kevésbé ismert a Systhane 12 E és a Systhane MZ. A Systhane gombaölőszer, mely 1986 óta Franciaország első számú felszívódó hatású szőlő lisztharmatölő vegysze­révé népszerűsödött, Magyaror­szágon a korábbi években al­mában és körtében a varasodás ellen is bizonyította gyógyító hatását. Bizonyítania a gyakor­latban a lisztharmat-veszély fo­kozódásával az elmúlt 2 évben sikerült idehaza is. Az igen ösz- szetett módon, molekula model­lezéssel több száz más triazol vegyülethez hasonlóan szer­kesztett hatóanyaga, a myclob­utanil céltudatosan, már a kísér­leti stádiumban is a lisztharma­tölő tulajdonság kifejlesztésére irányult, szemben más triazolok felismet lisztharmatölő tulaj­donságával. A Systhane almán elsődleges lisztharmat kialaku­lása ellen a spóraképződés és csirázásgátlásán keresztül fejti ki hatását, a gomba továbbsza- porodását teszi lehetetlenné. Szőlőn a felszívódó gombaölő­szerekre jellemző megelőző, gyógyító és kórokozópusztító hármas hatásra számíthatunk. 14 napos permetezési forduló­val alkalmazva, erős fertőzési nyomás esetén ennél szűkebb, rövidebb fordulót kövessünk. Célszerű az első permetezést a megfelelő hajtás kifejlődés (fel­ület) után kijuttatni, koraibb ki­permetezésekor kontakt liszt- harmatölő-szerrel együtt, pl. Karathane célszerű alkalmazni. Fürtzáródástól a tökéletes permetlébontásra is fordítsunk figyelmet. Zöldségfélékben biz­tonsággal számíthatunk a Systhane kiváó szelektivitására, nem okoz szártagrövidülést, így a terméskötődést nem gátolja. Ä védekezést az első tünet megje­lenésekor tanácsos elkezdeni és 8-10 naponként megismételni. Gyakorlati tanács lehet a látható tünetek esetén 2 kezelést egy- máshol közeli időpontban, 25-30 ml 100 1 vízben Systhane 12 E-vel elvégezni. A Systhane 12 E fogyadék egyhatóanyagú, a legtöbb növényvédő szerrel keverhető. A Systhane MZ egy gyári kombináció, mely egy ta- sakban két hatóanyagot, a Systhane és Dithane gombaölő­szerek hatóanyagait tartal­mazza, így a poralakú vegyszer 25-30 g 10 1 vízben kijuttatva uborkában, vagy szőlőben egy­szerre védekezhetünk liszthar­mat és peronoszpóra ellen. Czigány Csaba, Bélák István Levéltrágyázás szárazságban A növények leveleiken keresztül is képesek fel­venni a különböző tápele­meket. Ezért szárazságban különösen fontos szerepet kap a levéltrágyázás. A táp­anyagot oldott állapotban, kis koncentrációban perme­tezzük a levelekre. Ä kora regeli, vagy esti órákban permetezzünk a perzselés elkerülésére. A szerekből a legalacsonyabb koncentrá­ciót válasszuk, így hetente, vagy annál gyakrabban is permetezhetünk velük. Ha növényvédő szerekkel együtt juttatjuk ki a levél­trágyákat, előtte tájékozód­junk, keverhetők-e egymás­sal. Vigyázzunk arra, hogy az oldat ne legyen 1%-nál töményebb. A következő összetett le­véltrágyákkal dolgozha­tunk: Volldünger, Peretrix 1,2,3, Wuxal, Fitohorm Na­tur, Buvifer, Folisol W. Fás növényeknél július végén fejezzük be a levéltrágyá­zást, mert ezek a trágyák nitrogént is tartalmaznak, amely a növényeket folya­matos növekedésre serkenti. Ettől az időszaktól kezdve ez már nem kívánatos, mert a hajtások nem érnek be megfelelően. Talán kevesen tudják, hogy a kalcium (Ca) és a magnézium (Mg) fokozza a növények szárazságtűrő ké­pességét. Ezeket az eleme­ket is adagolhatjuk levélen keresztül. Forgalomban lévő levéltrágyák közül a kalci­umot tartalmaznak: a Fito­horm Ca, a Damisol Ca, magnéziumot a Fitohorm Mg és a Damisol Mg, vala­mint a keserűsó. Molnár Mária (Kertészet és Szőlészet) Vessünk újra sárgarépát Az idei tavasz nem kedvezett a gyökérféléknek Vannak rövid tenyészidejű fajták Nem kell Siklósra, Pécsre utazni Növényvédelmi tanácsadás Eszterágpusztán Szolgáltatások a környék kistermelőinek Az idei tavasz nem kedvezett a gyökérzöldség-féléknek. Na­gyon sok termelő - kertész - panaszkodik, hogy egyáltalán nem, vagy csak nagyon hiányo­san kelt ki a sárgarépa, petrezse­lyem és paszternák mag. A fo­gyasztónak azért mégiscsak ne­hezen érthető, hogy miért kerül egy csomó (5 db) sárgarépa 30 foritnba? A gyökérzöldség-félék mag- vai nehezen csíráznak. A ben­nük lévő éterikus olaj ugyanis nehezíti a vízfelvételt. Ezért a kelés, illetve a csírázás ideje alatt kevesebb vízzel, de sűrűb­ben kell öntözni. A kelesztő ön­tözést finom lyukú rózsával vé­gezzük, hogy az apró magvakat ne mossuk ki. Ajánlatos a mag­takaró földbe rostált homokot keverni, hogy a cserepesedést megakadályozzuk. Ä területről lekerülő előve- temények - saláta, spenót, hagyma stb. - helyére még biz­tonsággal vethető a rövid tenyé­szidejű sárgarépa és petrezse­lyem. A területet a letisztítás után nagyon jól elő kell készí­teni - mély lazítás és megfelelő tápanyagellátás. Nitrogénből 0,8-1 dkg, foszforból 0,5 dkg, káliból 1 dkg hatóanyag adago­landó négyzetméterenként. Mi­vel egyes termelők a magvak csírázóképességét vonják két­ségbe, ezért ajánlatos vetés előtt próbacsíráztatást végezni. En­nek legegyszerűbb módja az, amikor itató, vagy újságpapírra 2x100 darab magot - a tasakból válogatás nélkül - egy tálcára helyezünk és a papírt megned­vesítjük. A próbacsíráztatást homokban is elvégezhetjük. A kicsírázott magvak átlaga adja a csírázási százalékot. Amennyi­ben hiányos a csírázás, úgy a vetőmagszükségletet megemel­jük, azaz sűrűbbre vetjük. (0,5-1 gr/m2). A sortávolság 15-20 cm. A tőtávolságot 2-22,5 cm-re állítsuk be, hogy a répatestek kifejlődhessenek. A vetési mélység 1,5-2 cm legyen. Nagyon mélyre ne vessük, mert a mag nem kel ki. A területet ál­landóan gyommentesen kell tar­tani, de nem vegyszerrel. A szükséges öntözést el kell vé­gezni. A répatestek fejlődésé­nek utolsó harmadában azonban a lökésszerű túlöntözéssel vi­gyázzunk, mert a répatestek könnyen felrepednek. Néhány szót a fajtákról. Má­sodvetésként természetesen csak a rövid tenéyszidejű fajták jöhetnek számításba. A nemesi- tők jóvoltából ma már minősé­gileg kifogástalan, hengeres testű, szép piros színű hibridek állnak rendelkezésre. Ilyen pél­dául. Clairon FI fajta, amely Nanti típusú, hosszú, hengeres, sima-héjú, sima színű gyökere­ket fejleszt. Tenyészideje 100-105 nap, tehát a hidegek beálltáig még kifejlődik. Ha­sonló jó tulajdonságú az Al­maró FI, amely zöldválluságra nem hajlamos. A répatest hosz- sza 20 cm, ezért igen bő termő. Dr. Tamcsu József 1 Június elején nyitotta meg Jakab János a mohácsi Agrofor Kft. részlegekén Eszterágpusz­tán, közvetlenül Szalánta szom­szédságában növényvédőszere­ket árusító üzletét.- Kis csomagolásban kínálok növényvédő szereket, mindazo­kat, melyekre a kistermelőknek szükségük van. Itt, Eszterág­pusztán a szekszárdi KSZE-nek nagy növényvédő szer lerakata van, melynek én vagyok a veze­tője. A KSZE patnereinek ki­szolgálása nagy tételekben in­nen történik. Most folyik a ter­melőszövetkezetek átalakulása, ami azzal is jár, hogy mind több kistermelő kezd foglalkozni zöldség- és gyümölcstermelés­sel, ezzel együtt megnövekedett a növényvédő szerek iránti ér­deklődés. Korábban csak úgy tudták ezeket beszerezni, ha Siklósra vagy Pécsre utaztak. Úgy gondoltam, hogy sokat se­gíthetek nekik, ha lehetővé te­szem a növényvédő szerek helyi beszerzését. Még csak egy hó­napja működik az üzletem, már is azt tapasztalom, hogy van ér­deklődés, egyre nő a forgalom. Ez annak is köszönhető, hogy kisebb árréssel dolgozom, mint hasonló üzletek a városokban, átlagosan 20-30 százalékkal ol­csóbban árusítok. A vásárlóknak le kell térniük a község határánál, hogy megta­lálják a raktár mellett lévő üzle­tet, sokan még nem is tudják, hogy ott kis csomagolásban is beszerezhetik, amire szükségük van. A vállalkozó bízik abban, hogy gyorsan terjed majd jó híre a környéken.-Miután van gyakorlatom a növényvédő szerek alkalmazása terén, egyrészt mint raktárveze­tőnek, másrészt úgy, hogy én is már régen foglalkozom kister­melőként zöldség- és gyümölcs- termeléssel, szívesen adok ta­nácsokat a hozzám fordulók­nak, hogy mikor, milyen nö­vényvédő szereket használja­nak. További terveim között szerepel a vállalkozásom bőví­tése: szeretnék majd a jövőben mezőgazdasági kisgépeket, azokhoz szükséges alkatrésze­ket is forgalmazni. Evek óta itt dolgozok a tsz-ben, a környé­ken sokan ismernek, bízok ab­ban, hogy terveimet meg tudom valósítani, vállalkozásom sike­res lesz, jól szolgálja majd az itt élő kistermelők érdekeit. M. E. Kistermelők rovatunkkal legközelebb június 27-én jelentkezünk i 4 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom