Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-12 / 188. szám

1993. július 12., hétfő aj Dunántúli napló 3 A keleti szőnyegek varázsa Generációkon keresztül készítették a háremhölgyek a szultán palotájában látható 6x20 méteres faliszó'nyeget- ■*»* " «TJß r *** , , / *f ^ _______***** __ ' • JS ■ ‘•4 "» .. ▼ Aprólékos munkával állítják helyre a XVII. századi szőnyegeket Fotó: Szundi György Zárt ülés-e a „képviselők tanácskozása”? Remélhetőleg nem lesz belőle gyakorlat Halálos tűzharc az ámokfutó rendőrrel (Folytatás az 1. oldalról) Túrós András vezérőrnagy vasárnap a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem Tüdőgyó­gyászati klinikájának mellkas­sebészetén meglátogatta Kónya Béla főtörzsőrmestert, majd a Kenézy Kórházban Török Jó­zsef századost. A két rendőrnek, akik életüket kockáztatták az akció során, hősies helytállásu­kért a rendőrség teljes személyi állománya nevében gratulált, s 30-30 ezer forintos gyorssegélyt adott át. Az ORFK közbiztonsági fői­gazgatója a Kenézy Kórház in­tenzív osztályán felkereste az életveszélyesen megsérült taxi­sofőrt is. Túrós András tábornok az eset kapcsán nyilatkozott a Hajdú-Bihari Napló munkatár­sának. Sajnálatosnak nevezte, hogy Hajdú-Bihar megyében sorozatosan fordulnak elő olyan bűncselekmények, amelyekben rendőrök is részt vesznek. Sze­rinte mindehhez hozzájárul az is, hogy csaknem egy eszten­deje megoldatlan a megyei fő­kapitányi tisztség betöltése. Az ORFK vezetése sürgősen intéz­kedni fog, hogy megerősítse a rendőri vezetést Hajdú-Bihar megyében - közölte Túrós And­rás vezérőrnagy. Továbbra is válságos a taxis állapota Változatlanul súlyos az álla­pota Keresztes Ferenc debre­ceni taxisnak, akit szombaton lőtt le egy ámokfutó rendőr. Dr. Térjék Zsuzsa, a debreceni Ke­nézy Kórház intenzív osztályá­nak orvosa az MTI érdeklődé­sére elmondta: az életveszély továbbra is fennáll, bár reggel óta valamelyest javult a fiatal­ember állapota. Az éjszaka folyamán ér- és bélműtétet végeztek el a taxis fiatalemberen, akit hasi sérülé­sekkel szállítottak be a mentők. A beteg jelentős vért vesztett, és jelenleg se tökéletes még a vér­keringése. Képzőművészeti tárlat Komlón Komlón a városi művelődési központban július 12-én 17 óra­kor Vincze Mihály akvarell- festményeiből nyílik kiállítás. A komlói születésű festő a helyi alkotókor tagja, egyébként a Komlói Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán dolgozik. Mostani tárlata első alkotói be­mutatkozása. A hírt ki így fogadta, ki úgy. Egy dolog biztos csupán. Nevezetesen, hogy, ha a ko- zármislenyi képviselő-testület, pontosabban Ferenc Miklós polgármester birtokában lévő előszerződésben foglaltak tel­jesülnek, az évtized baranyai üzlete jöhet létre. Vannak azonban, akik jóval óvato­sabbak, ha minősíteni kell a mislenyi történéseket. * A minap a mislenyi testület megbízásából a polgármester előszerződést írt alá egy 300 ezer négyzetméteres terület el­adásáról a német (mainzi) ille­tőségű Pyramidenstadt Atlantis építési vállalattal. A németek ugyanis a Kozármislenyt és a Pécs-kertvárosi csomópontot összekötő mohácsi úti szakasz mellett egy ún. piramis-várost szeretnének az Expo idejére fel­építeni. Az új lakótelep kilenc piramis alakú házból állna, me­lyekben a polgármester szavait idézve: „főként Németország­ból, az idegengyűlölet elől me­A műtárgyakkal kapcsolat­ban leginkább a festmények jutnak eszünkbe, míg a gyö­nyörű régi szőnyegekről sokkal kevesebb szó esik. A pécsi Ja­nus Pannonius Múzeum textil­restaurátor műhelyében éppen a XVII.-XVIII. századi Anatóliá- ból (Törökország) származó szőnyegeket restaurálják. A baranyai szőnyeggyűjte­ményben összesen 33 részben csomózott (közkeletű nevén perzsa), illetve kilim techniká­val készült anatóliai szőnyeg ta­lálható. (A csomózott szőnye­geknél megmarad a felfelé álló gyapjúszál, mint a kefe sortéi, míg a kilim technikával készült szőnyegnek nincs felálló szála, inkább a vászonszövéshez ha­sonlít.) Általában szövőszéken készítették ezeket, míg a másik jellemzőjük, hogy arról a tele­pülésről nevezték el a szőnye­geket, ahol szőtték azokat. Vi­dékenként változtak az egyes motívumok, a csomózási tech­nikák és az alkalmazott színek összetétele. Kizárólag növényi eredetű festékeket használtak, például a kéket indigóból nyer­ték, a pirosat a festőbuzérból, a nekülő, s hazatelepülő” magya­rok vásárolnának majd lakást. Az aggályaikat megfogalma­zók élére a helyi vállalkozók alapította KEK Egyesület állt. Elnöke, Preisz István két héttel ezelőtt a helyi kábeltévé segít­ségével telefonos fórumot szer­vezett, a polgármester, a testület képviselői, s Pécsről hívott gaz­dasági, jogi és építési szakértők részvételével.- Információink szerint va­lamikor az év elején kapta meg többek között Kozármisleny is a németek ajánlatát. - idézi Preisz István a történteket. - A furcsa, hogy az igazi előkészületek egy ilyen horderejű ügyben alig né­hány hónapot vettek igénybe az is zömében az önkormányzati képviselők bevonása nélkül zaj­lott. Ténylegesen a május 3-ikai testületi ülés egyik napirendi pontjaként jelent meg, polgár- mesteri előteijesztésként. De nem is ez a lényeg. Inkább az, hogy egyrészt a telefonos fóru­mon is kiderült: a téma iránt ér­deklődők döntő többsége nem sárgát a sáfrányból, a barnát és a feketét vagy sötét szőrű gyapjú­ból, vagy különböző fakérgek­ből. A szőnyegkészítő mesterek egyik féltve őrzött titka a fes­tésre használt növények begyűj­tési helye, a napoztatás, az ázta- tás, a festék összetétele. Nem ugyanazt a színt kapjuk, ha nedvesebb a növény talaja, eset­leg napsütöttebb helyen van, többet, vagy kevesebbet áztat­juk. Ezek a titkok apáról fiúra szálltak, ha el is mondták ide­geneknek a készítés menetét, valami apró trükköt „kifelejtet­tek”, hogy megmaradjon csak arra a műhelyre jellemző szín titka. Ezek a festékek tartósab- bak, mint a ma használt szinte­tikus összetételűek, többszöri mosás után sem fakultak ki. Szinte mindenhol használták ezeket a szőnyegeket, padlóra, asztalra terítették, falra akasz­tották, falkárpitokat készítettek belőle. A sűrű szövésűeket a nomád népek a sátrak borításá­hoz használták, mert ezek a szőnyegek nem eresztették át a vizet. Egy átlagos méretű (1,2 x 0,8 méteres), középdurva szövésű szeretné, ha a falu egy giganto- mániás ötlet áldozatává válna - ha egyáltalán igaz ez az egész, amiről szó van. Mert, hogy so­kan ebben is kételkedünk. Nem érdemes kertelni, kimondom: jónéhányunk szerint a német alapítvány ajánlata egy blöff, semmi más. Egyelőre nem jöt­tünk rá kinek áll érdekében, hogy vicceljen a mislenyiekkel. Ferenc Miklós polgármester, akit szabadsága idején a bajai kempingben értünk utol, a KEK Egyesület elnökének nyilatko­zatát a helyi hatalmi harc egyik megnyilvánulásaként értékeli, s úgy gondolja, nem érdemes sok szót vesztegetni rá.- Ha Berlinben, Prágában, Madridban és Párizsban jó öt­letnek tartják a piramisházakat, mert a kozármislenyin kívül a német alapítvány még kilenc európai fővárosban felépíti a szatelitvárosokat, akkor nem tudom miért kellene blöffre gondolnunk - véli a polgármes­ter. - Nem más ez kérem, mint a helyi egyesület választási kam­imaszőnyeg elkészítése 1500 munkaórát vett igénybe. A durva csomózás azt jelenti, hogy 800-1500 csomó van egy 10x10 centiméteres négyzet­ben, míg a sűrű csomózásnál ugyanekkora területen a cso­mók száma elérheti a 12 000 -et is. A szultán palotájában lévő 6 x 20 méteres faliszőnyeget a háremben élő hölgyek készítet­ték több generáción keresztül. A szőnyegekkel kapcsolat­ban több legendás történet is lé­tezik, ezek közül az egyik a XII. századi Iránból származik. Egy neves aszkéta, Haszan al-Basri az Eufrátesz folyó vizére he­lyezte imaszőnyegét és felkérte Rabi’a al-Adawija női aszkétát, hogy csatlakozzék hozzá és a vízen lévő szőnyegen imádkoz­zanak együtt. Ä szentéletű nő válasza az volt, hogy feldobta a levegőbe az imaszőnyegét és aztán felkérte az aszkétát, hogy ott fenn végezzék el a vallásos lebomlásokat. Ezek a legendák az imaszőnyegek mágikus ere­jét voltak hivatva igazolni, azt, hogy ez a szőnyegtípus minden más szőnyeg felett áll. Hajdú Zs. pányának előkészítése, de tudni kellene: én sem vagyok mai já­tékos. A piramisházakat építő alapítvány ugyanis 130 milliót ajánl azért a földért, amit nem­régiben 20 millióért vettünk meg. Értem én, hogy egy ilyen üzleti siker nem jönne jól a he­lyi ellenzéknek egy évvel a vá­lasztások előtt... Ezért próbál­ják lejáratni az ötletet. A 130 millióból ugyanis felépülhetne a faluház, rendbe lehetne tenni az útpadkákat, s ahogy megválasz­tásomkor ígértem: kertvárost lehet csinálni Kozármislenyből. Ráadásul a piramisvárosban óvodát, bölcsődét, amfiteátru­mot és nemzetközi teniszpályát is építenének a németek, ami, azt hiszem, nem jönne rosszul a falunak. S hogy elveszi a kilá­tást? Kérem, aki a hőerőműt szereti nézni, az költözzön oda! A teljes infrastruktúra kiépítésé­ről van szó - melyik község ne örülne egy ilyen lehetőségnek? Csak hát, nincs idő sokat vitat­kozni: a németek hamar odébb állnak ám ... Viszont, ha létre­jön az üzlet, egy év múlva beje­lenthetjük: Kozármisleny telje­sen kész van. puli, az országban elsőként. S ez egyfajta kurió­zum. Ez az, amit szeretnének Részlet az 1990. évi LXV. törvényből: „A helyi önkor­mányzat érvényre juttatja a nép­felség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles­körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.” Egy másik idézet, immár la­punk július 2-iki tudósításából: „Különös titokzatossággal kez­dődött a pécsi önkormányzati képviselők tegnapi tanácsko­zásai. • •)• A „képviselők tanács­kozása” nem újításnak szánt stí­lusfordulat, hanem egy ,jobb hí­ján” kifejezés arra, ami történt. A reggel 9 órára hirdetett közgyű­lési ülés előtt ugyanis a képvise­lők mondhatni nyolcvan szem közötti baráti megbeszélést, egyeztetést tartottak több mint másfél órán át. (...) Az elsőnek tárgyalandó téma délután 5 óráig tartott. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy elfogadó döntés szülessen a Városi Vagyonkezelő Kft. lét­rehozásáról. Mint kiderült, ez volt a témája a közgyűlési ülést megelőző, a hírek szerint igen­csak szenvedélyes megbeszélés­nek is.” A „képviselők tanácskozásá­ról” tudni lehet még, hogy egyes szakértők szerint lénye­gében az Alkotmánybíróság ál­tal határozatban tiltott zárt ülés(rész)ről volt szó, ahol a vá­ros anyagi helyzetére nagyban kiható döntést készítettek elő a képviselők. Mint az azóta meg­jelent tudósításokból, vélemé­nyekből is kiderült: a közgyűlés így óvta meg az önkormányza­tot attól, hogy a másnap elfoga­dott lakástörvény szerint Pécs városának le kelljen mondania a bérleti joggal terhelt tulajdonai­ról. A városi vagyont óvó dön- tés(előkészítés)i forma tehát az itt élők érdekeit szolgálta, s ha Jó kedvvel és vidámsággal töltötték el Pécsett az elmúlt há­rom napot a Budapest Bank Rt. dolgozói. Hagyományszerűen évente más-más városban szer­veznek hétvégi majálisokat a bank dolgozói számára. Mint­egy 60 helységből érkeztek sportolni és szórakozni vágyók. Dr. Bakos Lajos, a Budapest Bank Részvénytársaság vezér- igazgatója elmondta, tavaly Egerben tartották a majálist, ott is jól érezték magukat, de Pécs többet nyújtott számukra. A ve­meggátolni egyesek, s ennek érdekében megtesznek bármit, akár a falu ellenére is. * Egyelőre azonban a németek nem álltak odébb, sőt, mint em­lítettük, előszerződést is aláírtak már a mislenyiekkel. A Kék Egyesület által puccs-szerű gyorsaságúnak vélt szerződés- kötésről döntő önkormányzati ülésre ugyanis úgy került sor, hogy az addigi gyakorlatot fel­rúgva, a helyi egyesületeket nem hívták meg, s a témát tár­gyaló fórumon tulajdonképpen már a kész helyzetről beszélhet­tek csupán. Áz előszerződést ugyanis a polgármester aláírta a fórum napjának délelőttjén. Ennek egyik pontja azt mu­tatja, óvatosak a németek is: „a telek védelme demonstráció esetén, mely közvetlenül vagy közvetve a telket illeti - nem a vevőt terheli”. Tehát a helyiek egy részének ellenérzéseiről bi­zonyára már Mainzban is hallot­tak egyt s mást. Ferenc Miklós viszont nem aggódik emiatt. Úgy véli, egyesek ellenérzései sem akadályozhatja meg a testü­letet abban, hogy a 21. századot tükröző tervet megvalósítsák. Már amennyiben erre tényleg valaki úgy véli, erre az esetre aztán igazán ráfogható, hogy a cél szentesíti az eszközt, min­den bizonnyal igaza is van. Ez a tény azonban még nem jelenti azt, hogy a - jogilag minden bi­zonnyal támadhatatlan - mód­szernek ne lennének veszélyei. A dolog ugyanis precedens értékű, s ha legközelebb egy, a választóknak már kevésbé tet­sző döntés születik eképpen, nem tudni, mi következik. Az önkormányzati törvény specialistája, dr. Ivancsics Imre jogi egyetemi docens vélemé­nye szerint a nyilvánossság ilye­tén kizárása legalábbis aggá­lyos. Hiszen, mint mondja, va­lójában arról van szó, hogy bármennyire is szeretnek meg­feledkezni erről egyes képvise­lők, az önkormányzat nem csu­pán őbelőlük áll.-Az önkormányzati jogok­nak és hatásköröknek a cím­zettje a választópolgárok közös­sége, akik vagy közvetlenül, te­hát népszavazás formájában, vagy indirekt módon, a válasz­tott képviselő-testületen keresz­tül gyakorolják az önkormány­zati jogosítványokat - tisztázza a helyzetet a JPTE ÁJTK do­cense. - Az viszont tény és való, hogy a közgyűlésnek van arra lehetősége, hogy a legkü­lönbözőbb döntéselőkészítési formákat alkalmazza, tehát a jú­lius elsejei pécsi eset önmagá­ban még nem jelenthet problé­mát. Félő azonban, hogy ez a megoldás más alkalommal is felmerülhet. Márpedig abban az esetben, ha tendenciaként je­lentkezik a dolog, az önkor­mányzatiság egyik lényegi eleme sérül, vagyis a lehetősé­gekhez képesti minél nagyobb demokratizmus és nyilvános­ság. Pauska zérigazgató azzal indokolta állí­tását „mivel Pécs egyetemi vá­ros, több a sportpálya, uszoda”. A három nap alatt nyílt lehető­ség sportolni, táncolni, mulatni. Nem maradtak el a vetélkedők sem. Úszóversenyeket, atléti­kát, röplabdavetélkedőket szer­veztek. Az első helyen a buda­pestiek végeztek, a második hely a székesfehérváriaké, a harmadik a lipótváriaké lett. A vasárnapi ebéd és díjkiosztás után a jó hangulat emlékével zá­rult a majális. V. Cs. sor kerül. Lapzártakor kaptuk ugyanis a hírt: egy kozármisle- nyi, állampolgári csoport meg­bízásából a Dél-Dunántúli Gaz­dasági Kamara céginformációt kért az előszerződést aláíró ala­pítványról. A válasz megérke­zett, s abban - a nyersfordítás szerint - ez áll: „Központi adatbankunkban nem találtuk meg a Pyramidens­tadt Atlantis nevű vállalatotf...) Ezen okból kifolyólag fokozott elővigyázatosságot tanács- olunk.(...) A polgármestert meg kell kérni, mutassa be a cég be­jegyzésének másolatát, mely­nek a Cégbíróság, vagy egy más hivatalos intézmény eredeti, hi­teles másolatával meg kell egyeznie. Ezen kívül meg kell tudni, milyen tőke és milyen forrásból áll rendelkezésre, va­lamint a banki kapcsolatok nyilvánosságra hozatalát kérni. Végül ezektől a bankoktól kell információkat beszerezni. Egy komoly vállalat nem tiltakozik ezen kívánságok ellen. Ha ki­búvót keresnének, a legnagyobb óvatosságra van szükség(...)” így áll jelenleg a helyzet. Ma még tehát kérdéses, lesznek-e Mislenyben piramisok. Pauska Zsolt A mislenyi piramisok Bankdolgozók találkozója Pécsett i A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom