Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-12 / 188. szám
1993. július 12., hétfő aj Dunántúli napló 3 A keleti szőnyegek varázsa Generációkon keresztül készítették a háremhölgyek a szultán palotájában látható 6x20 méteres faliszó'nyeget- ■*»* " «TJß r *** , , / *f ^ _______***** __ ' • JS ■ ‘•4 "» .. ▼ Aprólékos munkával állítják helyre a XVII. századi szőnyegeket Fotó: Szundi György Zárt ülés-e a „képviselők tanácskozása”? Remélhetőleg nem lesz belőle gyakorlat Halálos tűzharc az ámokfutó rendőrrel (Folytatás az 1. oldalról) Túrós András vezérőrnagy vasárnap a Debreceni Orvostudományi Egyetem Tüdőgyógyászati klinikájának mellkassebészetén meglátogatta Kónya Béla főtörzsőrmestert, majd a Kenézy Kórházban Török József századost. A két rendőrnek, akik életüket kockáztatták az akció során, hősies helytállásukért a rendőrség teljes személyi állománya nevében gratulált, s 30-30 ezer forintos gyorssegélyt adott át. Az ORFK közbiztonsági főigazgatója a Kenézy Kórház intenzív osztályán felkereste az életveszélyesen megsérült taxisofőrt is. Túrós András tábornok az eset kapcsán nyilatkozott a Hajdú-Bihari Napló munkatársának. Sajnálatosnak nevezte, hogy Hajdú-Bihar megyében sorozatosan fordulnak elő olyan bűncselekmények, amelyekben rendőrök is részt vesznek. Szerinte mindehhez hozzájárul az is, hogy csaknem egy esztendeje megoldatlan a megyei főkapitányi tisztség betöltése. Az ORFK vezetése sürgősen intézkedni fog, hogy megerősítse a rendőri vezetést Hajdú-Bihar megyében - közölte Túrós András vezérőrnagy. Továbbra is válságos a taxis állapota Változatlanul súlyos az állapota Keresztes Ferenc debreceni taxisnak, akit szombaton lőtt le egy ámokfutó rendőr. Dr. Térjék Zsuzsa, a debreceni Kenézy Kórház intenzív osztályának orvosa az MTI érdeklődésére elmondta: az életveszély továbbra is fennáll, bár reggel óta valamelyest javult a fiatalember állapota. Az éjszaka folyamán ér- és bélműtétet végeztek el a taxis fiatalemberen, akit hasi sérülésekkel szállítottak be a mentők. A beteg jelentős vért vesztett, és jelenleg se tökéletes még a vérkeringése. Képzőművészeti tárlat Komlón Komlón a városi művelődési központban július 12-én 17 órakor Vincze Mihály akvarell- festményeiből nyílik kiállítás. A komlói születésű festő a helyi alkotókor tagja, egyébként a Komlói Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán dolgozik. Mostani tárlata első alkotói bemutatkozása. A hírt ki így fogadta, ki úgy. Egy dolog biztos csupán. Nevezetesen, hogy, ha a ko- zármislenyi képviselő-testület, pontosabban Ferenc Miklós polgármester birtokában lévő előszerződésben foglaltak teljesülnek, az évtized baranyai üzlete jöhet létre. Vannak azonban, akik jóval óvatosabbak, ha minősíteni kell a mislenyi történéseket. * A minap a mislenyi testület megbízásából a polgármester előszerződést írt alá egy 300 ezer négyzetméteres terület eladásáról a német (mainzi) illetőségű Pyramidenstadt Atlantis építési vállalattal. A németek ugyanis a Kozármislenyt és a Pécs-kertvárosi csomópontot összekötő mohácsi úti szakasz mellett egy ún. piramis-várost szeretnének az Expo idejére felépíteni. Az új lakótelep kilenc piramis alakú házból állna, melyekben a polgármester szavait idézve: „főként Németországból, az idegengyűlölet elől meA műtárgyakkal kapcsolatban leginkább a festmények jutnak eszünkbe, míg a gyönyörű régi szőnyegekről sokkal kevesebb szó esik. A pécsi Janus Pannonius Múzeum textilrestaurátor műhelyében éppen a XVII.-XVIII. századi Anatóliá- ból (Törökország) származó szőnyegeket restaurálják. A baranyai szőnyeggyűjteményben összesen 33 részben csomózott (közkeletű nevén perzsa), illetve kilim technikával készült anatóliai szőnyeg található. (A csomózott szőnyegeknél megmarad a felfelé álló gyapjúszál, mint a kefe sortéi, míg a kilim technikával készült szőnyegnek nincs felálló szála, inkább a vászonszövéshez hasonlít.) Általában szövőszéken készítették ezeket, míg a másik jellemzőjük, hogy arról a településről nevezték el a szőnyegeket, ahol szőtték azokat. Vidékenként változtak az egyes motívumok, a csomózási technikák és az alkalmazott színek összetétele. Kizárólag növényi eredetű festékeket használtak, például a kéket indigóból nyerték, a pirosat a festőbuzérból, a nekülő, s hazatelepülő” magyarok vásárolnának majd lakást. Az aggályaikat megfogalmazók élére a helyi vállalkozók alapította KEK Egyesület állt. Elnöke, Preisz István két héttel ezelőtt a helyi kábeltévé segítségével telefonos fórumot szervezett, a polgármester, a testület képviselői, s Pécsről hívott gazdasági, jogi és építési szakértők részvételével.- Információink szerint valamikor az év elején kapta meg többek között Kozármisleny is a németek ajánlatát. - idézi Preisz István a történteket. - A furcsa, hogy az igazi előkészületek egy ilyen horderejű ügyben alig néhány hónapot vettek igénybe az is zömében az önkormányzati képviselők bevonása nélkül zajlott. Ténylegesen a május 3-ikai testületi ülés egyik napirendi pontjaként jelent meg, polgár- mesteri előteijesztésként. De nem is ez a lényeg. Inkább az, hogy egyrészt a telefonos fórumon is kiderült: a téma iránt érdeklődők döntő többsége nem sárgát a sáfrányból, a barnát és a feketét vagy sötét szőrű gyapjúból, vagy különböző fakérgekből. A szőnyegkészítő mesterek egyik féltve őrzött titka a festésre használt növények begyűjtési helye, a napoztatás, az ázta- tás, a festék összetétele. Nem ugyanazt a színt kapjuk, ha nedvesebb a növény talaja, esetleg napsütöttebb helyen van, többet, vagy kevesebbet áztatjuk. Ezek a titkok apáról fiúra szálltak, ha el is mondták idegeneknek a készítés menetét, valami apró trükköt „kifelejtettek”, hogy megmaradjon csak arra a műhelyre jellemző szín titka. Ezek a festékek tartósab- bak, mint a ma használt szintetikus összetételűek, többszöri mosás után sem fakultak ki. Szinte mindenhol használták ezeket a szőnyegeket, padlóra, asztalra terítették, falra akasztották, falkárpitokat készítettek belőle. A sűrű szövésűeket a nomád népek a sátrak borításához használták, mert ezek a szőnyegek nem eresztették át a vizet. Egy átlagos méretű (1,2 x 0,8 méteres), középdurva szövésű szeretné, ha a falu egy giganto- mániás ötlet áldozatává válna - ha egyáltalán igaz ez az egész, amiről szó van. Mert, hogy sokan ebben is kételkedünk. Nem érdemes kertelni, kimondom: jónéhányunk szerint a német alapítvány ajánlata egy blöff, semmi más. Egyelőre nem jöttünk rá kinek áll érdekében, hogy vicceljen a mislenyiekkel. Ferenc Miklós polgármester, akit szabadsága idején a bajai kempingben értünk utol, a KEK Egyesület elnökének nyilatkozatát a helyi hatalmi harc egyik megnyilvánulásaként értékeli, s úgy gondolja, nem érdemes sok szót vesztegetni rá.- Ha Berlinben, Prágában, Madridban és Párizsban jó ötletnek tartják a piramisházakat, mert a kozármislenyin kívül a német alapítvány még kilenc európai fővárosban felépíti a szatelitvárosokat, akkor nem tudom miért kellene blöffre gondolnunk - véli a polgármester. - Nem más ez kérem, mint a helyi egyesület választási kamimaszőnyeg elkészítése 1500 munkaórát vett igénybe. A durva csomózás azt jelenti, hogy 800-1500 csomó van egy 10x10 centiméteres négyzetben, míg a sűrű csomózásnál ugyanekkora területen a csomók száma elérheti a 12 000 -et is. A szultán palotájában lévő 6 x 20 méteres faliszőnyeget a háremben élő hölgyek készítették több generáción keresztül. A szőnyegekkel kapcsolatban több legendás történet is létezik, ezek közül az egyik a XII. századi Iránból származik. Egy neves aszkéta, Haszan al-Basri az Eufrátesz folyó vizére helyezte imaszőnyegét és felkérte Rabi’a al-Adawija női aszkétát, hogy csatlakozzék hozzá és a vízen lévő szőnyegen imádkozzanak együtt. Ä szentéletű nő válasza az volt, hogy feldobta a levegőbe az imaszőnyegét és aztán felkérte az aszkétát, hogy ott fenn végezzék el a vallásos lebomlásokat. Ezek a legendák az imaszőnyegek mágikus erejét voltak hivatva igazolni, azt, hogy ez a szőnyegtípus minden más szőnyeg felett áll. Hajdú Zs. pányának előkészítése, de tudni kellene: én sem vagyok mai játékos. A piramisházakat építő alapítvány ugyanis 130 milliót ajánl azért a földért, amit nemrégiben 20 millióért vettünk meg. Értem én, hogy egy ilyen üzleti siker nem jönne jól a helyi ellenzéknek egy évvel a választások előtt... Ezért próbálják lejáratni az ötletet. A 130 millióból ugyanis felépülhetne a faluház, rendbe lehetne tenni az útpadkákat, s ahogy megválasztásomkor ígértem: kertvárost lehet csinálni Kozármislenyből. Ráadásul a piramisvárosban óvodát, bölcsődét, amfiteátrumot és nemzetközi teniszpályát is építenének a németek, ami, azt hiszem, nem jönne rosszul a falunak. S hogy elveszi a kilátást? Kérem, aki a hőerőműt szereti nézni, az költözzön oda! A teljes infrastruktúra kiépítéséről van szó - melyik község ne örülne egy ilyen lehetőségnek? Csak hát, nincs idő sokat vitatkozni: a németek hamar odébb állnak ám ... Viszont, ha létrejön az üzlet, egy év múlva bejelenthetjük: Kozármisleny teljesen kész van. puli, az országban elsőként. S ez egyfajta kuriózum. Ez az, amit szeretnének Részlet az 1990. évi LXV. törvényből: „A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.” Egy másik idézet, immár lapunk július 2-iki tudósításából: „Különös titokzatossággal kezdődött a pécsi önkormányzati képviselők tegnapi tanácskozásai. • •)• A „képviselők tanácskozása” nem újításnak szánt stílusfordulat, hanem egy ,jobb híján” kifejezés arra, ami történt. A reggel 9 órára hirdetett közgyűlési ülés előtt ugyanis a képviselők mondhatni nyolcvan szem közötti baráti megbeszélést, egyeztetést tartottak több mint másfél órán át. (...) Az elsőnek tárgyalandó téma délután 5 óráig tartott. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy elfogadó döntés szülessen a Városi Vagyonkezelő Kft. létrehozásáról. Mint kiderült, ez volt a témája a közgyűlési ülést megelőző, a hírek szerint igencsak szenvedélyes megbeszélésnek is.” A „képviselők tanácskozásáról” tudni lehet még, hogy egyes szakértők szerint lényegében az Alkotmánybíróság által határozatban tiltott zárt ülés(rész)ről volt szó, ahol a város anyagi helyzetére nagyban kiható döntést készítettek elő a képviselők. Mint az azóta megjelent tudósításokból, véleményekből is kiderült: a közgyűlés így óvta meg az önkormányzatot attól, hogy a másnap elfogadott lakástörvény szerint Pécs városának le kelljen mondania a bérleti joggal terhelt tulajdonairól. A városi vagyont óvó dön- tés(előkészítés)i forma tehát az itt élők érdekeit szolgálta, s ha Jó kedvvel és vidámsággal töltötték el Pécsett az elmúlt három napot a Budapest Bank Rt. dolgozói. Hagyományszerűen évente más-más városban szerveznek hétvégi majálisokat a bank dolgozói számára. Mintegy 60 helységből érkeztek sportolni és szórakozni vágyók. Dr. Bakos Lajos, a Budapest Bank Részvénytársaság vezér- igazgatója elmondta, tavaly Egerben tartották a majálist, ott is jól érezték magukat, de Pécs többet nyújtott számukra. A vemeggátolni egyesek, s ennek érdekében megtesznek bármit, akár a falu ellenére is. * Egyelőre azonban a németek nem álltak odébb, sőt, mint említettük, előszerződést is aláírtak már a mislenyiekkel. A Kék Egyesület által puccs-szerű gyorsaságúnak vélt szerződés- kötésről döntő önkormányzati ülésre ugyanis úgy került sor, hogy az addigi gyakorlatot felrúgva, a helyi egyesületeket nem hívták meg, s a témát tárgyaló fórumon tulajdonképpen már a kész helyzetről beszélhettek csupán. Áz előszerződést ugyanis a polgármester aláírta a fórum napjának délelőttjén. Ennek egyik pontja azt mutatja, óvatosak a németek is: „a telek védelme demonstráció esetén, mely közvetlenül vagy közvetve a telket illeti - nem a vevőt terheli”. Tehát a helyiek egy részének ellenérzéseiről bizonyára már Mainzban is hallottak egyt s mást. Ferenc Miklós viszont nem aggódik emiatt. Úgy véli, egyesek ellenérzései sem akadályozhatja meg a testületet abban, hogy a 21. századot tükröző tervet megvalósítsák. Már amennyiben erre tényleg valaki úgy véli, erre az esetre aztán igazán ráfogható, hogy a cél szentesíti az eszközt, minden bizonnyal igaza is van. Ez a tény azonban még nem jelenti azt, hogy a - jogilag minden bizonnyal támadhatatlan - módszernek ne lennének veszélyei. A dolog ugyanis precedens értékű, s ha legközelebb egy, a választóknak már kevésbé tetsző döntés születik eképpen, nem tudni, mi következik. Az önkormányzati törvény specialistája, dr. Ivancsics Imre jogi egyetemi docens véleménye szerint a nyilvánossság ilyetén kizárása legalábbis aggályos. Hiszen, mint mondja, valójában arról van szó, hogy bármennyire is szeretnek megfeledkezni erről egyes képviselők, az önkormányzat nem csupán őbelőlük áll.-Az önkormányzati jogoknak és hatásköröknek a címzettje a választópolgárok közössége, akik vagy közvetlenül, tehát népszavazás formájában, vagy indirekt módon, a választott képviselő-testületen keresztül gyakorolják az önkormányzati jogosítványokat - tisztázza a helyzetet a JPTE ÁJTK docense. - Az viszont tény és való, hogy a közgyűlésnek van arra lehetősége, hogy a legkülönbözőbb döntéselőkészítési formákat alkalmazza, tehát a július elsejei pécsi eset önmagában még nem jelenthet problémát. Félő azonban, hogy ez a megoldás más alkalommal is felmerülhet. Márpedig abban az esetben, ha tendenciaként jelentkezik a dolog, az önkormányzatiság egyik lényegi eleme sérül, vagyis a lehetőségekhez képesti minél nagyobb demokratizmus és nyilvánosság. Pauska zérigazgató azzal indokolta állítását „mivel Pécs egyetemi város, több a sportpálya, uszoda”. A három nap alatt nyílt lehetőség sportolni, táncolni, mulatni. Nem maradtak el a vetélkedők sem. Úszóversenyeket, atlétikát, röplabdavetélkedőket szerveztek. Az első helyen a budapestiek végeztek, a második hely a székesfehérváriaké, a harmadik a lipótváriaké lett. A vasárnapi ebéd és díjkiosztás után a jó hangulat emlékével zárult a majális. V. Cs. sor kerül. Lapzártakor kaptuk ugyanis a hírt: egy kozármisle- nyi, állampolgári csoport megbízásából a Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara céginformációt kért az előszerződést aláíró alapítványról. A válasz megérkezett, s abban - a nyersfordítás szerint - ez áll: „Központi adatbankunkban nem találtuk meg a Pyramidenstadt Atlantis nevű vállalatotf...) Ezen okból kifolyólag fokozott elővigyázatosságot tanács- olunk.(...) A polgármestert meg kell kérni, mutassa be a cég bejegyzésének másolatát, melynek a Cégbíróság, vagy egy más hivatalos intézmény eredeti, hiteles másolatával meg kell egyeznie. Ezen kívül meg kell tudni, milyen tőke és milyen forrásból áll rendelkezésre, valamint a banki kapcsolatok nyilvánosságra hozatalát kérni. Végül ezektől a bankoktól kell információkat beszerezni. Egy komoly vállalat nem tiltakozik ezen kívánságok ellen. Ha kibúvót keresnének, a legnagyobb óvatosságra van szükség(...)” így áll jelenleg a helyzet. Ma még tehát kérdéses, lesznek-e Mislenyben piramisok. Pauska Zsolt A mislenyi piramisok Bankdolgozók találkozója Pécsett i A