Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-10 / 186. szám

1993. július 10., szombat aj Dunámon napiö 3 Támogatás több címen is a sásdi önkormányzattól A szociális védőháló már alig-alig tartja fenn az egyre na­gyobb számú kiskeresetűek és munkanélkülik rétegét. Ennek el­lensúlyozására alkotják a telepü­lések a törvény által előírt szoci­ális rendeleteiket, amelyek leg­jellemzőbbek a községekre, s igyekeznek figyelembe venni az igazolt kereseten kívül a valós rászorultságot is. A sásdi önkormányzat által megalkotott és elfogadott szociá­lis rendelet is e szempontokat szem előtt tartva készült, s az ed­dig beérkezett, s még elbírálatlan kérelmeket is az új rendelet sze­rint készíti elő döntésre az igaz­gatási csoport a népjóléti bizott­ság július közepén várható ülé­sére. Hartung Vilmosné, a pol­gármesteri hivatal igazgatási csoportvezetője lapunk munka­társának elmondta, hogy terveik szerint a jövő évben elkészül a nagyközség szociális térképe, addig is a házi szociális gondo­zókkal, az orvosokkal, körzeti ápolónőkkel, védőnőkkel és a gyermekintézmények dolgozói­val karöltve próbálják felderíteni a valós és egyértelmű helyzetek mellett az esetenként rászoruló­kat. A megfelelő körültekintéssel végzett munka - környezetta­nulmányok készítése -, új elemei közül legjelentősebb az, hogy egy család a jövőben több címen is jogosult támogatásra.-Például amellett, hogy egy négy gyermeket nevelő család iskolás gyermekei menzai és üdülési támogatást kapnak, jogo­sultak beiskolázási segélyre, megfelelő feltételek esetén a csa­lád lakásfenntartási és közgyó- gyellátási támogatást is kaphat. A rendeletben meghatározott fel­tételek meglétét az igazgatási csoport vizsgálja, és ad felvilá­gosítást az érintetteknek, míg a döntés joga a népjóléti bizottságé - mondta Hartung Vilmosné. Dögé Ferencné és családja a többszörös támogatásra szorulók közé tartozik, s nyugodtan ne­vezhetjük őket „művészeknek”, mert négy gyermeket nevelnek a férj családi pótlékkal együtt 30 000 forintos fizetéséből és az anya 6650 forintos rokkantsági nyugdíjából.- A férjem Várpalotán dolgo­zik, hetei (egy hétig nincs itt­hon), neki, mivel nehéz munkát végez, tisztességes ennivaló kell. így a 30 000 forintból legalább 14 000 szükséges az ő útiköltsé­gére és ottani ellátására. Aztán a többiből csak élünk. Nekem két­hetente 1400 forintba kerül a gyógyszerem, artéria-elzáródás­sal százalékoltak le, három gye­rek tanul, a legnagyobb pedig ma még dolgozik, de nincs bizton­ságban. A polgármesteri hivatal több ágon segített eddig is, és gondolom ezután is, de minden­nek ellenére idén már nem tud­tunk disznót venni és hizlalni. Van nyúlunk, galambunk, így jut néha hús is az asztalra - mondta az édesanya. Vicze István, a hetvenes évek­ben maga építette családi házban egyedül neveli hét éves kisfiát, ő háromezer, a bányában töltött műszak után résznyugdíjat kap. Összjövedelmük 18 000 forint, a családi pótlékkal együtt. A ház fenntartása, s a napi kiadások mellett ő is azok közé tatozik, akiknél elkél a segítség. ^Nemrég halt meg az édes­anyám, most a gyerek teljes ellá­tása rám hárul. Kicsit idegenke­dem a szociális segély szótól és a vele járó támogatástól, de a szükség nagy úr. Gyermektartást nem kapok, így aztán meg kell ragadnom minden olyan lehető­séget, ami kicsit lendít a helyze­temen. Disznókat tartok, kertem van, de még így is csak napról napra élünk - mondta. Az a tény, hogy az alacsony nyugdíjból élő emberek általá­ban nem fordulnak anyagi segít­ségért a polgármesteri hivatal­hoz, azt bizonyítja, valóban szükség van a szociális térkép elkészítésére. Az Őszidő Klub által szervezetten beadott nyug­díjkiegészítési kérelmek áttekin­tése során néha megdöbbentő adatokra találtak: Acs Gyuláék családjában 3, ill. 4 évtizednyi munkaviszony után sem éri el kettejük nyugdíja a 22 ezer Ft-os minimumot, pedig 3 gyermeket neveltek, őket is kellene segíteni, de a maguk fenntartására is szű­kös ez a jövedelem. A 69 éves Csizmadia Jánosné családjában sincs ez másként. A 8000 Ft-os nyugdíj, az állandó gyógyszervásárlás, a lakásfenn­tartás szűk kereteket szab vágya­inak. Már nem bosszankodik máson, mint hogy miért jelennek meg olyan irreális számadatok, amelyek szerint a négytagú csa­lád létminimuma 43 000 forint. A valóság egészen más képet mutat. Megyeri Tiborné Menekülés a városból a szép, üde falusi környezetbe ... Keszü határában tizenhat családi ház épül, többségükben pécsi lakosok költöznek majd ide ősszel Fotó: Löffler Gábor Autómentős demonstráció Ha hazai vállalkozók továbbra is kiszorulnak a tilosban parkoló autók elszállításából, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövet­sége autómentős demonstrációt szervez a fővárosban. A tavaly kiírt pályázatot az olasz érdekelt­ségű Hungaro Pucci cég nyerte, amely szabálytalan és engedély nélküli felszerelésekkel szállít, 5000-5300 forintért. A csőd szé­lén álló hazai vállalkozók ezt 1000-rel olcsóbban vállalnák. Folytatódtak a tárgyalások a nyugtaadásról Péntek reggeltől folytatód­tak a tárgyalások a kormányzat és a nyugtaadási kötelezettség kiterjesztése által érintett ér­dekképviseletek között az APEH-ben. A piacozók, keres­kedők és termelők küldötteivel több tárca képviselői tárgyal­nak. A tárgyalások kedden kez­dődtek, és azért szakadtak félbe, mert a kormányzati oldalról részt vevő APEH bejelentette: nem áll hatáskörében dönteni a felmerült kérdésekről. Az érdekképviseletek többek között javasolták: kössék érték­határhoz a nyugtaadási kötele­zettséget, szüneteltessék az el­lenőrzést, legyenek halasztó ér­vényűek az APEH-hez beadott felmentési kérelmek. Emellett azt is kérik, hogy hosszabbítsák meg egy évvel a kedvezményes pénztárgép-igénylés július 1-jé- vel lejárt határidejét. Kerítéslécből paradicsomkaró-Uram, nem haragszik? Ha még 10-15 métert megy, éppen eléri a kukát és oda beledob­hatja! - szóltam hazafelé menet a mellettem ballagó honfitársam­hoz, mikor éppen a bokor irá­nyába hajított egy összegyűrt új­ságot. Döbbenten nézett rám, mintha nem értette volna. Ám az is le­het, hogy merészségem váltotta ki rajta azt a zseniális értelmet­lenséget, ami egyszeriben falfe­hérré varázsolta. Hogy aztán ró­lam mit gondolt, maradjon az ő titka. A hétköznapok egyszerűségé­ben azt hiszem, ugyanezt min­denki megtehetné napjában többször is. Bár az lenne a leg­jobb, ha senkit nem kellene ilyen apróságra figyelmeztetni, ha mindenkit egyformán érdekelné környezetünk tisztasága, és nem lenne rest azért tenni is. Persze nemcsak újságpapír, hanem se­regnyi cigarettavég, sőt egész kartondobozok is hevernek a bokrok közelében. Miért kell mindig mindent észrevenni? Mert ahová szemetelnek, ott nem érezhetjük jól magunkat. A megbántott, megsértett kör­nyezetben rossz hangulatú lesz az ember. 10-12 éves srácok jönnek. Odébb egy mutáló hangú korosztály. Csapatba ve­rődnek. Aztán uzsgyi, irány a legközelebbi padsor, az asztalok, a fiatal hajladozó fák, minden, ami megmászható, megtapos­ható, összetörhető, megrongál­ható. Amit az embernek készítet­tek, azt az alig-emberek tönkre­teszik. Jó kis vicc? És mindezt hangos csatakiáltások és károm­kodások közepette, hogy minél többen láthassák: kik ők? Félek, hogy több időt töltenek az utcán őgyelgéssel, semmitte­véssel, mint kellene. Célbadobá- lás, padfaragás, különös városi „népművészet”. A sörös- és bo­rosüvegek, mintha hozzátartoz­nának a jópofáskodáshoz. Van bennük valamiféle felnőtteske­dés. A mindenáron való feltűnés, de hiányzik belőlük a mások munkájának megbecsülése. Nem értem. Mint ahogy azt sem, miért kell rendszeresen kitördelni az óvoda és a bölcsőde kerítéslé­ceit? Nem győzik pótolni. Kik csinálják és mikor? Szégyellik-e egyáltalán az elkövetők? Nem valószínű. A jóérzésű ember szégyenkezik helyettük, mert bár szólna, de nem mer. Fél. Az fél, aki a rendhez, a tisztasághoz szokott, aki félti a közvagyont, aki szebb környezetben szeretne élni. Mondják, hogy a letört kerí­tésléceket valaki paradicsomka­róknak használta az egyik közeli kertben. Ezt már nem lehet a gyerekekre kenni. A hallgatás mindent eltakar? Mondják kedves embertársaim, és ti huncut gyerekek, nem lenne jobb szép, rendes környezetben örülni egymásnak, tiszta pado­kon beszélgetni a ti nagyratörő terveitekről? Rozvány Gy. Futnak a képek A szegény kis tégla álma „Claire fölsikoltott, szeme könnybe lábadt, kétségbeeset­ten szorította magához Phi- lippe-et - ajkaik összeforrtak, s kimondhatatlan gyönyör érze­tével váltották az első szerelmi csókot.” A halhatatlan giccsregény- nek, Ohnet Vasgyáros-ának be­fejezőjelenete egy jól nevelt kí­sértet megbízhatóságával tér vissza a hasonló jellegű filmek fináléjában. Az idők változása legfeljebb abban érhető tetten, hogy az a bizonyos csók semmi­lyen vonatkozásban nem tekint­hető az elsőnek. Adrian Lyne Tisztességtelen ajánlat című filmjében a fiatal­embert, akit a hősnő (ismétel­ten) magához szorít, David Murphynek hívják, s építész- mérnök, sok álommal és kevés pénzzel. A hölgy pedig a fele­sége, Diana, s ebben a minősé­gében nagyon szeretné, ha fér­jének kissé kevesebb álma és némileg több dollárja volna. Dávidét Woody Harrelson játssza, abszolút jellegtelenül. Nejét pedig Demi Moore, aki­vel Amerikában eléggé nagyra vannak, s bizonyára az „imá- zsához” tartozik, hogy elké­pesztően formátlan-módatlan ruhákban s furán öregasszonyos frizurával szokott filmjeiben fellépni. De úgy látszik éppen ezen akadt meg a szeme John Gage-nek, a milliárdosnak, s mivel őneki nem kenyere a kön­törfalazás, kerek-perec fel is ajánl az anyagi nehézségekkel küzdő házaspárnak egymillió dollárt - a fiatalasszony egyet­len éjszakájáért. Merthogy sze­rinte mindenki megvásárolható, csak ismerni kell az árát. Bizonyára sokan találva érez­ték magukat az óceánon túl, mert a téma, mint olvasom, ha­talmas viharokat kavart. Pedig a tárgy művészi szempontból majdnem közömbös, mivel e tekintetben úgyszólván minden a megformálás módjától függ. Ahogy ugyanabból a téglából lehet áhítatot sugárzó templo­mot s hivakodóan ízléstelen építményt is kreálni. A tégla mindig arról álmodik, amint a filmbeli építész is hangsú­lyozza, hogy több legyen ön­magánál. Ez pedig hol sikerül, hol nem. A tervezőn múlik a do­log. A témából akár filmdráma is kerekedhetett volna, vagy jobb híján hiteles mai mese szere­lemről, pénzről, erkölcsi érté­kekről és hűségről. Csakugyan megvásárolható-e minden em­ber? Elválasztható-e a szere­lemben a test a lélektől? Kihe­veri emberségünk, ha úgy vét­kezünk, hogy önmagunkhoz sem vagyunk hűségesek? Képe­sek vagyunk felejteni, vagy csupán megbocsátani tudunk? E kérdések akár mind feltehetők lettek volna a választott tárgy- gyal kapcsolatosan. A Tisztességtelen ajánlat azonban nem a kérdések filmje, hanem az állításoké, azaz a közhelyeké. A gazdag ember­nek palotája, helikoptere meg yachtja van, a szegénynek vi­szont nincs nyakkendője. A sze­replők feldúlt lelkiállapotára pedig abból lehet leginkább kö­vetkeztetni, hogy kócos a hajuk és esik az eső. Ami azt illeti, elég gyakran megered. De aztán kiderül... Az egykori, felejthetetlen Sundance kölyök, a most öt­venöt éves Robert Redford vi­szont jólfésült, elegáns és fölé­nyesen magabiztos a milliárdos nem túl bonyolult szerepében. Igaz, neki még egy alig megírt figurát is elhiszünk. S azt is, hogy Dianát nemcsak a pénze kábítja el. A filmet kizárólag őérte érdemes megnézni. A többit úgyis elfelejtjük. Azt is, amikor a befejező képen Diana magához szorítja az ő Woodyját, amúgy Ohnet mód­jára. A kimondhatatlan gyönyör érzetével. A szegény kis tégla pedig álmodik tovább. Nagy Imre Normális méretű a háttérsugárzás Korszerű műszerek a Magyar Honvédségnél A Magyar Honvédség korszerű sugárfigyelő és jelzőrendszerrel rendelkezik, amelyhez hasonló a környező országokban - Ausztria kivételével - nem léte­zik. Ezt a Magyar Honvédség vegyivédelmi szolgálatának fő­nöke közölte egy pénteki buda­pesti tájékoztatón. Hulej János ezredes el­mondta, hogy az általuk kifej­lesztett AMAR-93 korai nukle­áris riasztó rendszer az ország­ban 50 állomással működik. A műszerek folyamatosan mérik a háttérsugárzást, amelynek eredményét Budapesten egy számítógép dolgozza fel. A hát­térsugárzás az ország területén egyébként normális szinten van. Szó volt arról is, hogy elké­szült a vegyivédelmi technika fejlesztésének hosszú távú kon­cepciója, mert a jelenleg hasz­nálatos eszközök többsége már korszerűtlen. Különösen igaz ez a megállapítás az egyéni védő­eszközökre, a gázálarcokra és a vegyivédelmi ruházatokra. Az új, korszerű, környezetbarát fel­szereléseket most próbálják ki. Ezek jóval hatékonyabb védel­met nyújtanak viselőiknek, mint a most rendszerben lévők, ráa­dásul viselésük is könnyebb. Az MTI kérdésére válaszolva elhangzott, hogy a vegyivé­delmi szolgálat felkészült egy esetleges vegyi fegyver támadás elhárítására, bár ilyen támadó eszközökkel a szomszéd orszá­gok nem rendelkeznek. Környezetszennyezés olajszármazékkal A rendőrségnek új kihívással kell szembenéznie - kezdte saj­tótájékoztatóját pénteken Sze­geden Lukács János alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság helyettes vezetője. Ezúttal munkatársával együtt olyan bűncselekményről szá­moltak be, amilyenre a jövőben valószínűleg egyre gyakrabban lehet majd számítani. A Csongrád megyei Balás- tyán a benzinkutat üzemeltető Petrol Kft. tulajdonosát, a ma­kói Farkas Sándort azzal gyanú­sítja a rendőrség, hogy a nagy forgalmú üzemanyagtöltő állo­máson tüzelőolajból „készített” tetemes mennyiségű gázolajat adott el. A vegyi eljárással át­alakított tüzelőanyag mellék- termékét pedig a pusztaszeri szeméttelepre vitette. A kör­nyezetszennyezés megszünte­tése - a talaj cseréje és átmosása- az előzetes becslések szerint több mint 2 és fél millió fo­rintba kerül majd. A szeméttelepen május végén figyeltek fel a nagy mennyi­ségű, ismeretlen eredetű szeny- nyezőanyagra. Nem sokkal ké­sőbb a Tisza-töltés mellett is ta­láltak 15, ugyancsak ismeretlen tartalmú hordót. A vizsgálat ed­dig annyit derített ki, hogy a két anyag olajszármazék, amelyet egyforma módszerrel kezeltek. A tanúvallomások szerint a „főnök” esténként a három nagy tartályban lévő, piros színű HTO-ba bizonyos vegyi anya­gokat töltött, majd a színét vesz­tett folyadékot átszívatták a kút­fejjel ellátott tartályokba, s gáz­olajként adták el. Ez a manipu­lált üzemanyag természetesen a gépjárműveknek sem tesz jót, s nem kizárt, hogy sok károsult jelentkezik majd a rendőrségen. Tárgyal a MOSZ és a kormány A kormányzat, valamint a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsé­gének (MOSZ) képviselői pén­teki egyeztető tárgyalásukon megállapcdtak azokban a téma­körökben, amelyeket a további­akban szakértői szinten kíván­nak megvitatni. A pénteki tárgyalást megelő­zően a MOSZ július 5-én leve­let intézett Antall József minisz­terelnökhöz, melyben július kö­zepéig kívántak érdemi választ kapni a kormányzattól az ágazat válságának kezelésére. Ellen­kező esetben az érdekképviselet országos demonstrációt helye­zett kilátásba. A felek megállapodtak ab­ban, hogy a mezőgazdaság mű­ködőképességének fenntartása, a mezőgazdaság jövedelemter­melésének javítása, az agrár­piaci rendtartás, a hazai piac­védelem, a termelői tulajdon- szerzés az élelmiszeripar priva­tizációja, a mezőgazdaság át­alakulását érintő törvényekkel összefüggő problémák és a szö­vetkezeti vagyont érintő egyéb kérdések témaköreinek kidol­gozására már hétfőn szakértői bizottságokat hoznak létre. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom