Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-09 / 183. szám (185. szám)
10 aj Dunántúli napló 1993. július 9., péntek A/ Új DN politikai vitafóruma ,Bandi bácsi nem pletykál, csak kér és kérdez’ Luxus-tanya ügyben Gondolatok az önkormányzati felelősségről Kinek a képviselője? A Kereszténydemokrata Néppárt önkormányzati képviselői az Új DN két héttel ezelőtti politikai vitafórumában közölt írásukban egyebek mellett kijelentették, hogy személyükön keresztül közvetlenül támogatják az önkormányzati feladatok és célok megvalósítását. Mindez azonban véleményem szerint mindössze szép politikai szólam, a valóság, a tények mást mutatnak. Hiszen a KDNP önkormányzati képviselői (is) önkormányzati „munkájukat” ideológiai álarc mögé rejtik. Ahol gyakorlati, a kívülálló számára is egyértelmű problémákat téves elméleti következtetésekkel próbálnak meg helyettesíteni: ahol a koncepciótlanságot egyéni érdekeket tükröző (avagy stiláris) indítványokkal igyekeznek eltakarni, ott az ember joggal ítélhet úgy - sokakhoz hasonlóan -, hogy egy arctalan, szürke párt kísérletezéseiről van mindössze szó. Az a párt, amely „képviselőin keresztül önkormányzati politikára hivatkozással százmilliós nagyságrendű vagyontól fosztja - illetve fosztaná - meg a várost (lásd pl. a Nagy Lajos Gimnázium kártérítés nélküli átadását az egyház részére vagy a Nagy Lajos úszódával kapcsolatos azon álláspontot, mely szerint a város még csak a fürdőre való igényét se jelezze a Vagyonátadó Bizottságnak, hanem szó nélkül engedje át a strandot a Ciszteri Rendnek); az a párt, amelynek képviselői - talán felkészületlenségük okán - a legtöbbször úgy reagálnak indítványokra, hogy „tartózkodom”; továbbá az a párt, amely a város vagyona terhére birtokháborítást követ el (lásd. Rákóczi utca 50. sz. ingatlan); és az a párt, amely közcélokra való hivatkozással - törvényi felhatalmazás nélkül - az egyház vagyonának növelését kívánja elérni, nos ez a párt jobban tenné, ha önkormányzati képviselőinek személyén keresztül közvetlenül (így) nem támogatná önkormányzati célok és feladatok megvalósítását. Hiszen azok, akik az önkormányzati munkát több ízben kivonulásukkal, a szavazás mellőzésével és sokszor távollétükkel „segítik”, nem alkalmasak képviselői feladatok ellátására. Uraim! Végre el kellene dönteni: mint pécsi képviselők, ugyan kinek az érdekeit helyezik előtérbe döntéseik meghozatalakor? S ha a kérdés sikerül egyértelműen - és esetleg városunk javára - tisztázni, el kellene kezdeni legalább akkora gondot fordítani településünk gondjainak megoldására, mint az egyház - az önkormányzat rovására történő - vagyongyarapítására. Szabó Tamás FIDESZ Vége a fürdőügynek, avagy vége a demokráciának? Ha mondja higyjük el! A pénzügyminiszter szerint a kormány nem támogatja a csoportos kiváltás lehetőségének törvénybe iktatását. Mire is lőnek több oldalról ilyen össztűzzel? A parlament mezőgazdasági bizottsága törvényjavaslatot nyújtott be, mely megfelel az általános emberi jogoknak. Eszerint mindenkinek joga van arra, hogy munkaerejével, vagyonával szabadon rendelkezzék és olyan vállalkozásba vigye, amely neki legjobEgyüttélni a mássággal A szocialista rendszer látványos összeomlása után a valódi szabadság mellett megjelent egy másfajta szabadság is: a gyűlölet szabadsága. Felszínre került és egyre szélesebb teret kezd nyerni az idegengyűlölet. Különböző csoportok és egyének szükségtelen etnikai ellentéteket szítanak. A kisebbségek- elsősorban zsidók és cigányok- újra nem érzik magukat biztonságban. Sajnos a jelenlegi nemzeti alaptanterv nem fordít kellő figyelmet arra, hogy a sokféle etnikumot képviselő gyermekeknek még az alapoknál megtanítsák, mit jelent ma kisebbségnek lenni. A magyar történelem új korszakában súrlódások minimálisra csökkenése érdekében, mindannyiunknak meg kell tanulnunk egy több kúlturát, több nemzetiséget magába foglaló országban élni. Akarnunk kell és meg kell tanulnunk együtt élni a másikkal, a mássággal. A másság együtt jár az emberi léttel, nap mint nap találkozunk vele, de ha nem tudjuk milyen kultúrából jött, milyen életet élhet, akkor mindig köny- nyebb figyelmen kívül hagyni, nem szeretni, megvetni csak azért, mert számunkra ismeretlen, mert nem felel meg az általunk megszokott konvekciók- nak, tehát más, mint mi. Az ilyen eleve elutasítás a bizalmatlanság, a gyűlölet bölcsőjévé válhat és ettől a ponttól nagyon nehéz az együttélés. Ha ezen nem vagyunk képesek a jobbítás szándékával változtatni, akkor mindannyiunk helyzete egyre súlyosabbá válhat, és egy olyan senki által nem kívánt ország jöhet létre, amely sok kínt, szenvedést okozhat. Nos ettől mentsen meg bennünket a józan értelem. Ajíai János Véleményt kérünk Árfelhajtás A Kereszténydemokrata Néppárt eddig is figyelemmel kísérte a régióban működő, főleg monopol helyzetben lévő, termelő, szolgáltató vállalatok, gazdasági szervezetek működését, de az elmúlt időszak negatív tendenciái arra inspirálják a pártot, hogy a lakosság kiszolgáltatottságát, az indokolhatatlan árfelhajtó tevékenységet erősebben vizsgálja. Sőt, lépéseket kívánunk tenni abban az irányban, ami elvezethet akár egy monopóliumellenes - nyugaton már ismert és működő - törvényhez. Fenti céljaink előmozdítására szívesen látnánk, olvasnánk a lakosság, a kiszolgáltatott fogyasztók, vevők véleményét, de persze a szakemberek, az ön- kormányzati dolgozók, jogászok, közgazdászok, műszakiak stb. - nézeteit is. Levélcímünk: KDNP Pécs, Pf. 381, 7601 ban kifizetődik Ezt a jogát csak az korlátozhatja, hogy másoknak indokolatlan kárt ne okozzon. Ha ezt a jogot - a szövetkezetből való kiválás jogát - 1993-ban nem ismerjük el, úgy mennyivel haladtuk meg a jobbágykor röghöz kötő törvényeit? Ez a szabadság sérti a bankok érdekeit? Lehet, de mennyiben? Ez nemcsak a tsz-ek bűne, hanem egy rossz gazdasági felállás következménye is a túlzott elvonások, nagy terhek miatt.Ha most az uradalom-méretű gazdaságok falu-méretűre, vagy különösen gazda-méretűre zsugorodnak, ezek nem veszik, Az egész világon elemi erővel tört fel a harc a politikai korrupció ellen. Vezető politikusok, pártvezérek buktak és buknak meg, kerülnek bírósági és parlamenti vizsgálatok elé. Volt aki öngyilkosságba menekült. Az olvasónak nem kell megijedni ez utóbbi biztosan nem fog megtörténni a pécsi önkor- mányzatban.Itt elegendő egy preventív felháborodás a kényes ügyek lerendezésére. (Talán mindenki emlékszik a PIK tavalyi botrányos 40 milliós Bi- lia-kölcsönére.) Míg nem tisztázódott a PIK szerepe az önkormányzati tulajdonú lakások eladása körüli lakossági kezdeményezésben, a vezetési válság, az átalakulás miatt különösen kiélezett volt a helyzet a PIK körül. Ezért különösen kényes volt a PIK és az őket felügyelő önkormányzati tisztségviselők közötti viszony. Mindez nem zavarta dr. Mikes Évát, FIDESZ önkormányzati képviselőt, alpolgármestert és ebben a kiélezett, kényes helyzetben a felügyelete alá tartozó PIK-kel újíttatta fel magántulajdonú lakását. Amikor érezte, hogy esetleg ezt a minden bizonnyal törvényes, de nézetem szerint tisztségével össze nem férő, ezért nem etikus tevékenységét fedeznie kell, az önkormányzati gyűlésen kifejezte felháborodását, hogy a PIK a fizetett költségért nem végzett tisztességes munkát. (Ezzel a kérdés lerendezettnek nyilváníttatott.) De téljünk vissza a Ma- kár-oldal problémájához.Ked- ves Gulio, óriási tévedésben van, mert Bandi bácsi nem pletykál, csak kér és kérdez 1989 óta. 1989. januárjától előbb a tanácstól, majd az ön- kormányzattól, folyamatosan Gömöry János városi főépítésznem is tudják igénybevenni a magas kamatra adott kölcsönt. Ez bizony a bank sérelme! Csakhogy fölmerül a kérdés: a mezőgazdasági termelés van a bankért, vagy a bank szolgáltat a mezőgazdaságnak? A csoportos kiválások veszélyeztetik a tsz-ek működőképességét? Ez csak látszatra igaz. Ma általános jelenség, hogy nagyüzemek - esetenként tsz-ek is - kft.-ket alakítanak a vagyon egy részéből. Ha ez nem veszélyes, akkor, ha a földtulajdonosok nem korlátolt felelősségű (sokszor felelőtlen) társaságot különítenek el, hanem mindenüket kockáztatva önállóan tői azt kértük, hogy a Makár-ol- dalra olyan rendezési tervet készítsenek, amellyel megszüntethető a terület ingatlan-tulajdonosait sújtó 32 éves telekalakítási és építési tilalom. Azt kértük, hogy ha a városnak nincs koncepciója és pénze a terület felhasználásához, akkor szabadítsa fel a területet. Ha pedig szüksége van a területre, akkor piaci áron azonnal vásárolja fel a törvények szerint és magát korlátozza a továbbiakban. A városrendezési terveket 1991. december 31-ig felül kellett volna vizsgálni. A Ma- kár-oldalra 1992-ben meghozta az önkormányzat a 7/1992. (I. 16.) számú önkormányzati határozatában a terület RRT-jét, amelyet előttünk ismeretlen okból 1992. decemberében visz- szavontak azzal, hogy az új tervet 1993. március 15-ig el kell készíteni. Most június 8-a van, és sehol semmi. Csak önök építkeznek. Valamilyen ok miatt az 1991. dec. 31-i határidőt figyelmen kívül hagyva az ön- kormányzat késik a Pécs egyik legszebb pontján fekvő igen értékes terület rendezési tervének elkészítésével. Tehát mi 1989 óta vagyunk vitában a területen lévő ingatlanjainak tulajdonosi jogáért, a jelenlegi helyzetet egy eléggé nyílt államosításnak kell felfognunk. 1989. januárjában biztosan nem tudtunk arról kedves Gulio, hogy a volt egyházi tulajdonú telken sorházszerű lakóépülettel és villákkal, övezett sprotcentrummal akaiják megajándékozni a várost. A vállalkozó azt csinálja, amit megengednek neki. Biztosan félretájékoztatták önöket, mert mi sohasem kételkedtünk azon kijelentésükben, hogy önök közül senki senkit semmikor és semmivel. Sőt köszönetünket kell akarnak gazdálkodni, az miért veszélyes? És itt is felmerül a kérdés (mely nem is kérdés), hogy az emberek vannak a tsz-ért, vagy fordítva? Az a tény pedig, hogy a törvényjavaslatot - mely emberibb közegbe helyezi a szövetkezést - a mezőgazdasági bizottság napirendre tudta tűzetni, (sajnos) nem azt jelenti, hogy meg is szavazzák, mert Szabó Iván és környezete elég befolyással rendelkezik ahhoz, hogy leszavaztassa a Parlamenttel. így hát felesleges az ádáz vagdalkozás, hihetünk a miniszternek! Székely Sándor kifejeznünk, hogy az építési engedély kiadásakor még érvényben levő 7/1992. (I. 16.) ön- kormányzati határozatban szereplő út telkére ráépítettek. A 16 m szabályozási szélességből és az 5 m-es előkertből jelenleg 9 m maradt. Mi sohasem kértük az önkormányzatot, hogy emiatt az építményt bontsák le, büntessék meg önöket, vonják felelősségre a tervezőt. Mert ez nem egyedi eset az önkormányzat városrendezési tevékenységében. Ezek a szabálytalanságok bevett gyakorlata az önkormányzat városrendezéssel foglalkozó tisztségviselőinek és vezető tisztségviselőinek. Az 1993. június 3-án megjelent Pécsi Extrában az önkormányzat közli, hogy a szigeti városrész rendezési tervét meg lehet tekinteni a Városházán. A dolognak csak az a szépséghibája, hogy most már átadás előtt álló házaknak adtak ki, ezen a területen építési engedélyt rendezési terv nélkül. A kész házak esetén milyen szerepe lehet a hatóságok és a lakosság véleményének? Furcsa dolog, hogy a város centrumában a városképet nem zavaró 40 cm miatt akadályozzák a várost lejárató Citrom utcai állapot megszüntetését azok, akik sorozatban ennél sokkalta súlyosabb törvénysértéseket követnek el. Kedves Gulio, közös gondunk csak úgy szűnik meg, ha ez a törvénysértő folyamat és gyakorlat megszűnik a városban. Ezeket a törvénysértéseket igazságügyi szerveknek is ki kell vizsgálni: csak hivatali munkában történő mulasztás esete áll-e fenn, vagy más törvénybe ütköző tevékenységet is folytattak-e. Dr. Nádor András „Savanyú a szőlő” - lehetne egy mondattal elintézni Szabó Taács, a Harkányi Fürdő felmondási idejét töltő gazdasági igazgatóhelyettesének nyilatkozatát, (Új Dunántúli Napló júl. 2. Vége a fürdőügynek?) ha a nyilatkozat csak arról szólna, hogy milyen sanyarú sors vár a helyi önkormányzat tulajdonába került fürdőre, miután a két elsőszámú vezető, (köztük a nyilatkozó) a pervesztes jogtanácsos, sőt horribile dictu a titkárnő is megvált a cégtől. A nyilatkozó azonban nem csak szépreményű közgazdász, hanem politikus is, Pécs város Közgyűlése FIDESZ frakciójának oszlopos tagja, s mint ilyen, a jövőt ilyennek képzeli: „ .. .és ha újabb rendszerváltás lesz ebben az országban, tehát a jelenlegi kormányt a lakosság le fogja cserélni, akkor a harkányi polgármester az eddigi indíttatásai miatt nem hiszem, hogy túl sok pénzt fog elérni. És akkor el kell gondolkodni azon, hogy egy nemzetközi jelentőségű gyógyfürdő helyi köz- és strandfürdővé fog silányulni, ami nem lehet célja senkinek.” A magam részéről remélem, hogy ebben az országban nem lesz újabb rendszerváltás, marad a parlamentáris demokrácia, akkor is, ha esetleg a FIDESZ kormányzó párt lesz. Azt meg nagyon remélem, hogy a harkányi Fürdő sorsáról hozzáértő, józan politikusok fognak dönteni, személyes és párt érdekektől mentesen. Nyilatkozata után na- gyon-nagyon remélem, hogy Szabó Tamás nem lesz a döntést hozó politikusok között! Dr. Pollák György reumatológus szakorvos Harkányi Gyógyfürdő A magyar szociáldemokrácia eleget tehet hivatásának Újjászületés Egyetértve a Szociáldemokrata Néppárt Baranya megyei Ügyvivőjének az ÚDN június 23. számában a Szociáldemokrata pártok októberi egyesülésére vonatkozó ténybeli tájékoztatójával, az MSZDP Pécs-Baranya megyei Szervezetének vezetősége szükségesnek látja azt néhány ténnyel kiegészíteni. Úgy véljük az ÚDN olvasóit érdekli az a tény is, hogy a több mint 100 éves múltú, az első 60 évében szilárd egységben és oly eredményesen működő MSZDP miért szakadt több részre éppen akkor, amikor 40 évi kényszertétlenség után működését újból megkezdhette, és miért történik az egyesülés csak most. Két főtényező következménye a több pártra szakadás. Az egyik, hogy az 1948-ban kierőszakolt kommunista-szocdem egyesülés a magyar szociáldemokrácia lefejezését jelentette. Az akkori vezetők kis része elárulta a szociáldemokráciát, vagy vértanuságot szenvedett a szociáldemokrata eszméiért, vagy emigrációba kényszerült. Ez utóbbiak is meghaltak a 40 év alatt a hű maradt párttagok jórészével együtt. A másik fő tényező, hogy az MSZDP 1989 évi újjáalakulásakor így az új vezetői garnitúra jelentkezett, akik nem pártmunkával, hanem önjelöléssel igyekeztek a párt vezető tisztségeit megragadni. Mivel az MSZDP-nek csak egy elnöke lehetett, igyekeztek azt annyi párttá szakítani, hogy az elnöki igények kielégíthetők legyenek. Nyilvánvaló, hogy az akkor fennálló MSZDP-beli hibákat nem külső ostorozással, hanem belső munkával lehetett csak megjavítani, vagyis az új elnökök ezzel segíthették volna a szociáldemokrácia ügyét. Az egység megteremtésének szükségessége azonban a szakadás pillantától áthatotta és áthatja az igazi magyar szociáldemokratákat, akik a szociáldemokrata eszméket nemcsak vallják, hanem a szociáldemokrácia célkitűzéseiért: a valós demokráciáért és az igazi szocializmusért dolgozni is hajlandók, ezeknek pedig egy pártban a helyük. Az MSZDP Petrasovits Anna elnöksége alatt is megkísérelte a szociáldemokrata egység megteremtését, de ez szerencsére nem valósult meg, mert az akkori viszonyok között csak látszólagos egység lett volna, ami akadályozta volna a magyar szociáldemokrácia igazi kibontakozását. A jelenlegi egységtörekvések megalapozottak, mert a párt tényleges, alkotó egységének megteremtésére irányulnak, amellyel a magyar szociáldemokrácia eleget tehet hivatásának, a magyar dolgozó nép, a bérből, fizetésből, nyugdíjból élők, valamint a főként saját munkájukat hasznosító vállalkozók érdekei szolgálatának. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az MSZDP jelentős, tudományos megalapozottságú munkával, dr. Kapolyi László irányításával megalkotta azt a közgazdasági program tervezetét, amely a jelenlegi rendkívül súlyos gazdasági válság megoldására képes. Az MSZDP a tavalyi áprilisi kongresszusával újjá alakult, nemcsak új vezetőséget választott, hanem hasznos, új munkamódszereket is kidolgozott. A kongresszuson megválasztott elnök, dr. Borbély Endre, irányításával az MSZDP korábbi elszigeteltsége nemcsak megszűnt belföldön, hanem a külföldi szociáldemokrata pártok vonatkozásában jelentős értéknövekedést ért el. Jelentősen nőtt az MSZDP alapszervezeteinek és tagjainak száma, javult alapszervezeteinek működése. így az MSZDP megteremtette azt a keretet, amelyben és amelynek segítségével a magyar szociáldemokrácia ténylegesen jelentős tevékenységet végezhet dolgozó népünk létbiztonságának és jólétének megteremtése érdekében. A pártszakadásra vonatkozó megállapításunk természetesen nem vonatkozik az 1992-ben alakult Néppártra. Magyarországi Szociáldemokrata Párt Pécs-Baranya megyei Szervezetének Vezetősége
