Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-08 / 182. szám (184. szám)

1993. július 8., csütörtök aj Dunántúli napló 9 Pécsi Körkép Lekésett hattyú Hattyúvonta csónakon, „fénylő fegyverek ragyogásá­ban” csodálatos lovag érkezik a Schelde hullámain, hogy meg­mentse Brabanti Elzát, meg a közgyűlést, s úgy mellékesen a közgyűlési tudósítót is. Ez az vízió lebegett lelki szemeim előtt múlt csütörtökön, miközben a Szent Grál motí­vumát dudorásztam Wagner Lohengrinjéből. Tudtam: kell, hogy legyen valami oka a fura asszociációnak, de semmikép­pen nem az, hogy a képviselők Grál lovagjaiként viseltetnének egymás iránt a vitában. Olyan durva becsületsértő kifejezés például, amit a szünetben egyi­kük kiáltott kollégája után, a hattyús lovagok között bizony elő nem fordulhat. Ugyanakkor más képviselők nem veszítették el humorérzé­küket és az előzetes napirendi javaslatban nem is szereplő el­sőnek vett téma hatodik órája tartó vitája közben ezt kérdez­ték egymástól: Mikor kezdődik a közgyűlés? Utólag rájöttem: egy operai anekdota révén ez a kérdés volt a kapaszkodó Wagner zene­drámájához. A hajdani híres hőstenorral, Leo Slezakkal esett meg, hogy a technikai személy­zet jóvoltából búcsúzkodó Lo- hengrinként lekéste a madár­vontatta csónakot. A jó kedé­lyéről ismert énekes szerepéből kilépve udvariasan így érdeklő­dött: „Tessék mondani: mikor indul a következő hattyú?” Arról már nem szól a fáma, hogy miképpen oldódott meg a színpadi malőr. Hogy miképpen végződött a nyári szünet előtti utolsó közgyűlési ülés, azt tud­juk: másnapi folytatólagos ta­nácskozással is gyakorlatilag befejezetlenül. Minden körül­mény a sikeres befejezés ellen esküdött. Kétség kívül az azóta bekövetkezett parlamenti dön­tés miatt lépéskényszerbe is ke­rült a közgyűlés az önkormány­zat alig megkapott vagyonának 'védelme érdekében. Ismeretes, hogy megoldásként - az új tör­vény hatálya alól menekítve - egy erre alapított kft.-be vitték be a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok jelentős hányadát. Ez a döntés minden próbálkozás ellenére sem születhetett meg szélesebb körű megegyezéssel, hiszen részint a kormánykoalí­ciós pártfrakciók politikai hűsé­gét érintő téma volt, másrészt a vállalkozók behatárolható réte­gének anyagi érdeksérelmével is járt. Nem csoda, ha szemé­lyesen is érdekelt képviselőik az ösztönös obstrukció eszközével éltek és elnyújtották a vitát. A folytatásban pedig már egy alig-alig határozatképes testü­letnek kellett volna sorozatban minősített többséget igénylő döntéseket hozni. A helyzet és az előterjesztések hiányosságai szinte felkínálták, hogy az ön- kormányzati testület ellenzéke ok nélkül a kákán is csomót ke­resve - s találva! - revansot ve­gyen korábbi döntésekért. Csúfos végű előadás volt: fals hangokkal, színpadtechni­kai balfogásokkal. Ráadásul több fontos téma el is úszott - például a magasház hasznosítá­sának ügye -, mint Leo Slezak elől a hattyú. A következő alighanem túl későn indul. Dunai Imre „Középkori Egyetem” Alapítvány Összefogás az épület feltárásáért, a műemlékegyüttes bemutatásért Most állagvédő burkolat védi a feltárt leleteket Fotó: Löffler Ismeretes, hogy Pécs Köz­gyűlése az első magyar egyetem 1367-es alapításának évforduló­ját tette meg a város ünnepnap­jának. A hagyomány ápolásá­hoz és felmutatáshoz mindez mégis kevés, ha nem folytató­dik a középkori pécsi egyetem épületének feltárása, s ha ennek eddigi és ez utáni eredményei méltatlan körülmények között láthatatlanok maradnak a nagy- közönség számára. A régészeti feltárások során megállapíthatóvá vált, hogy a székesegyház és az északi vár­fal közötti területen a középkori püspökvár épületei álltak. Köz­tük az egyetemé is, hiszen az ásatások eredményeként itt ke­rült elő a címere. Mindezen túl az egyetem épületmaradványai közelében páratlan értékű góti­kus szoborleletre is bukkantak. A mostani nagy pénztelen­ségben egyértelművé vált, hogy az ásatások folytatásáról, a fel­tárt értékek védelméről és be­mutatásáról a városnak kell gondoskodnia. Ennek a feladat­nak azonban olyan anyagi von- zatai vannak, amelyet az ön- kormányzat önmagában nem tud vállalni: a műértő, a régmúlt történelmét tisztelő polgárok összefogása, anyagi segítsége, illetve más támogató adomá­nyok szükségesek a cél megva­lósításához. A kezdeményező lépést már megtette Pécs Köz­gyűlése, amikor 100 000 forint induló tőkével a középkori egyetem megmentésére alapít­vány létrehozásáról döntött. A még a nyár folyamán beje­gyeztetendő „Középkori Egye­tem” Alapítvány kuratóriumá­nak elnöke dr. Hámori József akadémikus, a JPTE rektora, titkára dr. Sándor Mária, az Or­szágos Műemlékvédelmi Hiva­tal főtanácsosa. A kuratórium tagjai: Theodor Zens konzul, a Németországi Szövetségi Köz­társaság Pécsi Főkonzulátusá­nak konzulja, Dr. Mádl Ferenc akadémikus, művelődési és közoktatási miniszter, Mayer Mihály pécsi megyés püspök, dr. Szűcs József, a Baranya Me­gyei Közgyűlés elnöke, dr. Mi­kes Éva, Pécs alpolgármestere, dr. Újvári Jenő , a Janus Pan­nonius Múzeum igazgatója, dr. Fejérdy Tamás, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal el­nöke, dr. Flerkó Béla akadémi­kus, a Pécsi Akadémiai Bizott­ság elnöke, dr. Hercegh Géza akadémikus, dr. Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal poli­tikai államtitkára és dr. Benda Kálmán akadémikus. Az alapítványhoz bármely hazai vagy külföldi természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet 100 000 forint érték­határon felül pénzbeli vagyon­rendeléssel csatlakozhat. Amennyire örvendetes a ku­ratórium illusztris névsora, il­letve az a hír, hogy már az ala­pítvány terve is több millió fo­rintnyi összeget mozgósított a célra, bizonyára éppannyira el­kedvetlenít majd sokakat a szá­zezres értékhatár, mégha az ne­tán ésszerűen indokolható is. Ilyen feltétellel a műértő és a régmúlt történelmét tisztelő vá­roslakók összefogása meglehe­tősen szűk körűnek ígérkezik, ami valószínűleg a célt ugyan nem veszélyezteti, de annál in­kább árthat az Ügynek. D. I. A sátrak túl sokba kerülnek j Lesz-e vegre fedett uszodája Pécsnek? Az 50-es medence lefedése hosszú távon megoldhatja a vízisportok jövőjét Fotó: Löffler Nemrégiben készült egy álta­lános műszaki felülvizsgálat a pécsi strandok és uszodák álla­potáról. Mit is mondjunk? Nem valami rózsás a kép. Összesen 11 egységet tettek a vizsgálat tárgyává, ezek közül 5 a fedett, 4 a nyitott, kettő pedig (1 fedett, 1 nyitott) felújítás „előtt”, s ugyancsak a 11 közül 5 a közelmúlt két évtizedén be­lül létesült, 4 tanmedenceként, 1 pedig sportmedenceként. Az ál­lapotuk - főleg a régebbiekről van szó - változó, a fedettek pé- lául jó, illetve, közepes állapot­ban vannak, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség a jobb működést szolgáló beavatkozá­sokra. A nyitott medencéknél szerkezetkárosodásokat állapí­tottak meg, főleg a dilatációs - tágulásos - szerkezeti helyeken tömörtelenség tapasztalható, ami azt jelenti, hogy szökik a víz, de azt is, hogy ugyanitt be­jut a talajvíz, ez pedig vízminő­ségromlással jár. Az elmondottak érvényesek a Hullámfürdőre is, ahol két éve új szociális épület létesült, ezál­tal a főbejárat hátrébb tolódott a Szendrey Júlia utcában, s a régi szociális épület elbontása révén pedig nagyobb lett a strand parkterülete. Ez a nem kis anyagi áldozattal járó változás a továbblépés felé mutatott. De itt tegyünk előbb egy csöppnyi ki­térőt. Emlékeztetünk arra, hogy annak idején a sportcsarnok egy nagyobb komplexum első ré­szeként épült: egy nyaktaggal csatlakozott volna a meglévők­höz egy második ugyanilyen épület, melynek a falai között minden igényt kielégítő fedettu­szoda lett volna. Ez szép csend­ben „elszállt” (talán a nyaktag­gal együtt?), bár sokakban szí­vesen dédelgetett vágyálomként él tovább. 20-25 éven belül azonban - jó volna, ha téved­nénk! - szó sem lehet ennek a megépítéséről. De ha szó lehet, akkor sem biztos, hogy egy, a már a sportcsarnok építésekor is avítt terv szerint kellene meg­építeni. (Ahogy jó tíz éve már készült is egy új uszodaterv.) Ám a fedett uszoda hiánya az eredményes pécsi-baranyai ví­zisportok létét veszélyezteti, ezért is született valamikor a 70-es években a Hullámfürdő 50 méteres medencéje sátras le­fedésének gondolata. Folyama­tos üzemelést lehetett az enyhén túlnyomásos sátorral biztosí­tani: ősszel felfújják, tavasszal leeresztették. A sátrat ez sem kímélte, de az időjárás sem használt neki, tehát mindenkép­pen ideiglenes megoldás lehe­tett. S tudja-e a Tisztelt Olvasó, hogy már a negyedik sátrat nyűvi a pécsi közönség? S hogy értékben bőven túl a 10 millión? Lassan már egy komplett és végleges lefedés költsége megy rá a sátorcserékre. Ezért is jött az ötlet: az 50-es medence végleges lefedése hosszú távon megoldhatja nem­zetközi szinten is a vízisportok jövőjét. Megjegyezzük: az új szociális épület már úgy szüle­tett, hogy ahhoz csatlakozhas­sák a fedett uszoda, melynek az úgynevezett engedélyezési terve (építészeti tervező Vári Jenő) már elkészült, s ezen a ponton jött a bökkenő, amiről olvasóink már értesülhettek, s ami csaknem meghiúsította a kezdődő vállalkozást. A lefedésre adott a hely: a medence egy centit sem tolható odébb, adott az is, mekkora le­gyen a kubatura, hogy a normá­lis tevékenység folytatható le­gyen, s a kettő együtt jelenti a csarnok magasságát és a széles­ségét is, ebből következően pe­dig azt is, hogy északi oldalon hol érhet véget az épület: 4 mé­terrel túl a mai telekhatáron. Mindössze 4 méterrel! Ez volt a bökkenő. Egy ideig úgy tűnt: nem kapja meg az uszoda ezt a 4 métert, friss értesülésünk sze­rint azonban most már minden érdekelt hajlik rá, s legalább ez az akadály elhárul. De legalább a nagyobb aka­dály is elhárulna! Hát persze, az építéshez és a medence min­denképpen elkerülhetetlen fel­újításához szükséges pénzről van szó. Lehet, hogy ez is meg­lesz. Nem lehet, hogy ne legyen meg! Hársfai István Városvédő őrjárat „Vár állott, most kőhalom ...” - jutott eszünkbe a klasszikus verssor Kölcsey Ferenctől a kertvárosi volt Bajcsy-Zsilinszky tü­zérlaktanyával kapcsolatban. Az ott tapasztaltakról nem volt kedvünk hosszan értekezni. Most így néz ki, de a hírek szerint a kö­zeljövőben át fog alakulni. Ettől függetlenül megörökítettük e két fotóval: ilyen látványt nyújtott a közelmúltban, s most is ilyen. Reméljük: már nem sokáig. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Közszolgálat Bizony, „nagy munkát vál­lal az magára”, aki a köz szolgálatára adja a fejét mos­tani „kaparj kurta, neked is jut” korunkban. A városvéde­lem és szépítés ügyében van tapasztalatom ezen a téren, de abban is, hogy a kibicek- kel is meg kell küzdeni, akik a „pálya széléről” osztogatják tanácsaikat, de a megvalósí­tásban már nem hajlandóak részt venni. Náluk is rosszab­bak a közönyösek, akiket nem érdekel az egész. (Anyagilag végül is ők járnak jól. ) S nem elég, hogy a köz szolgálatára egyébként is rengeteg idő és fáradság megy el, még ott van(ak) a Hivatali ok), hogy kioktassák az elébük kerülőt. Nincsenek ugyan tapasztalataik az előzményekről, nem tudják, mivel jár egy feladat „össze­hozása ”, de azért érdektelen­ségük magasából osztogatják parancsaikat. Kivételek, jóindulatú tá­mogatók persze csak-csak akadnak - nélkülük nem is lenne érdemes csinálni az egészet -, de hányszor elég buktatónak az apró „ke­resztbe tevés" is. S mivel az eredmény a közösségé, úgy elszáll a belé fektetett munka „dicsősége”, mint kéményen a füst. dr. Vargha Dezső Parkoló a vásártérnél Az év utolsó harmadára várha­tóan jelentősen enyhülnek a par­kolási gondok a vásártéren és környékén. A közgyűlés parkoló kialakítására 3 év időtartamra a Piac és Vásárigazgatóság hasz­nálatába adta a Megyeri úttól nyugatra eső területet. A húsze­zer négyzetméteres telken mint­egy 1200 gépkocsi parkolására lesz hely és feleannyi díjért, mint a vásártéri parkolóban. Üzemanyagtöltő állomás a Hársfa úton Módosították a Hársfa út környékére az általános rende­zési tervet. A változás eredmé­nyeként a Hársfa út és a Meszes árok közötti 5200 négyzetméte­res telken üzemanyagtöltő ál­lomást, kenő- és motorolajt for­galmazó részleget és szervizt lé­tesíthet az ORIMEX Kft., az amerikai TEXACO dél-dunán­túli képviselője. Mecseki pihenők A Mecsek Egyesület, a Bara­nya Megyei Természetbarát Bi­zottság és a Pollack Mihály Műszaki Főiskola közös szer­vezésében diákok közreműkö­désével felmérés készül a me­cseki források építményeiről és az erdei pihenőkről. A felmerés alapján szakszerűen tervezhe­tők lesznek a szükséges felújítá­sok és az újabb létesítmények. t » 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom