Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-07 / 153. szám

1993. június 7., hétfő q j Dunántúlt napló 11 Egy évvel a százéves jubileum előtt Az Állami Vagyonügynök­ség hozzájárulásával megkezd­ték a felszámolási eljárást a Ta­tabányai Bányáknál - jelentette be Vas László, a Szénbányá­szati Szerkezetátalakítási Köz­pont vezetője a vállalat üzem­vezetőinek rendkívüli értekezle­tén. A nyolc hazai szénbánya vállalat közül utolsóként jutott Tatabánya a felszámolás sor­sára. Vas László utalt arra, hogy a tatabányai vállalat még tavaly csődeljárást kezdeményezett maga ellen, amelynek során si­keresen megegyezett a hitele­zőkkel. Most mégis kérni kellett felszámolását, mert olyan pénz­ügyi helyzetbe került, ami a vál­lalat teljes gazdasági ellehetet- lenedéséhez vezetett. Ezt dön­tően a szén- és brikettpiac teljes összeomlása okozta és az, hogy a vállalat által a reméltnél ala­csonyabban állapították meg az energetikai szén árát. A fizető- képtelenné vált bánya május Felszámolj ák a Tatabányai Bányákat közepén kérte felszámolását A Tatabányai Bányák adóssága 3,2 milliárd forint, 400 hitelező­jének tartozik: másfél milliárd- dal közvetlenül állami szervek­nek, 0,7 milliárddal a bankok­nak és egymilliárddal a szállító­inak. Vagyonának értéke 7,5 milliárd forint. A felszámolás során a vagyon egy részét érté­kesítik, s készpénzzel, ingatlan­nal elégítik ki a hitelezőket. Amint a vállalat eleget tesz minden fizetési kötelezettségé­nek, jogutód nélkül megszűnik. A megmaradó vagyont vissza kell adnia az államnak. A tervek szerint a Magyar Villamos Mű­vek Rt. megvásárolja a vállalat mányi bányáját, tehát a szén­termelés nem szűnik meg a bá­nya és az erőmű fúziójával. A felszámolás nem érinti a válla­latnál eddig alakított gazdasági társaságokat, sőt újabb kft.-ék, új munkahelyek alakítását ter­vezik. A veszteséges egysége­ket azonban felszámolják. A tatabányai bányászat jö­vőre lett volna 100 éves. Az egykor 13 000 főt foglalkoztató bányavállalatnál ma már csak 3300-an dolgoznak. Vas László bejelentette, hogy a Cégbíróság a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központot jelölte ki felszámolónak. Fel- számolási biztosnak Csiszár Istvánt - eddigi vezérigaz­gató-helyettest - nevezték ki. A rendkívüli üzemvezetői értekezleten résztvevő Schalk­hammer Antal, a BDSZSZ el­nöke egyebek között a bányák és az erőművek összevonásá­nak módszerét kifogásolta. Vé­leménye szerint a bányákat „begyúrják” más gazdasági társaságok alá, s így a hazai szénbányászat megszűnik, mint önálló nemzetgazdasági ágazat. A BDSZSZ az ellen is küzd, hogy a Villamos Művek Rt. bezárja a Bánhidai Erőmű­vet, amit 1995-96-ban tervez­nek megtenni. Szólt arról is, hogy az eddigi felszámolások rendszerint munkahelyvesztés­sel, a dolgozók elbocsátásával jártak. Külföldi szemmel A magyar mező- gazdaság A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ex­portjának növelését nagymér­tékben akadályozza az OECD számos országában erőteljesen támogatott hasonló termékek versenye - állapítja meg a Gaz­dasági Együttműködés és Fej­lesztés Szervezetének egy most megjelent tanulmánya. Egyebek között arra a követ­keztetésre jut, hogy a piacgaz­dasági áttérés terén Magyaror­szág a mezőgazdaságban is je­lentős lépéseket tett, de nagy nehézségekkel küzd. A jelentős dotációkkal támogatott nyu­gat-európai mezőgazdaság ver­senyével a magyar agrártermé­kek központi támogatás nélkül csak úgy tudnak versenyezni, ha mind a termelésben, mind a termékek feldolgozásában to­vább növelik a hatékonyságot - állapítja meg a tanulmány. Az elemzés beszámol a mezőgaz­dasági termelés és a feldolgozó ipar visszaeséséről, a mezőgaz­daságban jelentkező, az orszá­gos átlagnál magasabb munka- nélküliségről, bár az elmúlt esz­tendőben mutatkozott csökke­nést jelentős mértékben a szá­razságnak tulajdonítja. A magyar kormány mező- gazdasági politikájáról szólva az elemzés leszögezi: a kor­mány a mezőgazdaság átalakí­tása terén is azt tűzte ki célul, hogy az ágazat megfeleljen az Európai Közösséghez történő jövőbeni csatlakozás feltételei­nek. „A kinyilvánított cél az, hogy hatékony és a külfölddel versenyképes agrár-ágazatot alakítsanak ki, figyelembe véve az átalakítás szociális követ­kezményeit is” - szögezi le az OECD kiadványa. Ennek az ágazatnak a piacgazdaságra kell orientálódnia, s ehhez a kor­mányzat elsősorban az infrast­ruktúra megteremtésével és az intézményi keretek kialakításá­val akar segítséget nyújtani. A mezőgazdasági privatizá­lásról szólva a tanulmány meg­állapítja, hogy napjainkban a magyar mezőgazdaságban egy­szerre vannak jelen kollektív gazdaságok és „igen kicsiny magángazdaságok”. A kister­melést nem ösztönzik, a cél a 30-250 hektáros magángazda­ságok kialakítása, a privatizálás meggyorsítása. A tanulmány részletesen is­merteti a privatizálási folyama­tot, szól a mezőgazdaság fina- szírozásáról, az élelmiszeripar­ról, s egyebek között arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy a ver­senyképességhez jelentősebb átalakításokat kell végrehajtani a termelés és a feldolgozás szerkezetében is. Osztrák ízesítésű húskészítmények Bővítette üzemét, s ennek nyomán megduplázza az oszt­rák recepturák alapján ízesített virsli, felvágott, és májasfélék gyártását a Szigetközi Húské­szítmény Kft. Héderváron. Az új üzemcsarnokot június 2-án adták át rendeltetésének. A 440 négyzetméteres épületben osztrák technológiát telepítet­tek, s a beruházásra több mint negyvenmillió forintot költöt­tek. A magyar-osztrák vegyes vállalat egy éve kezdte meg a húskészítmények gyártását, a magyar alapító Szigetközi Ag­ráripari Rt. húsüzemének át­alakítását követően. A gyártási eljárást és a re­cepteket az osztrák alapító: a Landhof cég vitte az üzletbe. A termékek hamar közked­veltté váltak. Jégkrémgyár Veszprémben Az Eskimo Jégkrémgyár az Unilever magyarországi célki­tűzéseinek jelképe - hangsú­lyozta Morris Tabaksblat, az Unilever alelnöke a veszprémi gyáravatáson. Elismeréssel szólt az új létesítményről Szabó Tamás tárca nélküli miniszter is, aki a gyárlátogatás után kije­lentette: megtérül a privatizáci­óba fektetett munka. Ennek eredménye, hogy a korábban 150 dolgozót foglalkoztató jégkrémgyár - amelyet a Vesz­prém Megyei Tejipari Vállalat­tól tavaly januárban vette meg az Unilever - új üzemébe to­vábbi 400 embert vehettek fel; az új technológia versenyképes­séget teremtett és biztos mun­kahelyeket. Jürgen O.P. Bemer, az Uni­lever Közép- és Kelet-Európa regionális igazgatója a sajtótá­jékoztatón közölte, hogy Len­gyelországban, Csehországban és Magyarországon összesen 200 millió dollárt költöttek ál­lami vállalatok megvásárlására, azok átalakítására és moderni­zálására. Az összeg felét Magyaror­szágon fektették be; két gyáruk van Budapesten, egy Nyírbá­torban és a negyedik a vesz­prémi jégkrémgyár. Az előbbi üzemekben margarint, mosó­szereket és testápoló készítmé­nyeket gyártanak. A veszprémi jégkrémgyártó részleg új gyártócsarnoka, hű­tőháza, a raktárak felújítása, a hat gyártósor - amelyen órán­ként ötezer liter alapanyagból állítják elő az Eskimo jégkrémet - 30 millió dollárba került. A beruházás hat hónap alatt való­sult meg. Bazsó János festőművész a Kecskeméti Múzeumban kiállította magángyűjteménye legszebb darabjait. A 3500 darabból álló néprajzi, iparművészeti és egyházi gyűjtemény több darabja európai ritkaságnak számít. Felhívás az 1945-ös Magyar Honvédség tagjaihoz Emlékérem A Független Demokratikus Magyarországért A Magyar Köztársaság hon­védelmi minisztere - a Magyar­nemzeti Ellenállási Szövetség kezdeményezésére, az előző kormányok több évtizedes mu­lasztását pótolván -1992. július 28-án kiadott 15/1992. számú rendeletével, a német megszál­lók elleni harcra önként jelent­kezett magyar katonák érdeme­inek elismerésére „Független Demokratikus Magyarorszá­gért” emlékérmet alapított. Az Emlékérmet azoknak adományozza, akik az Ideigle­nes Nemzeti Kormány toborzó felhívására önként jelentkeztek, majd 1945. május 9-ig felvétet­tek a Magyar Honvédség állo­mányába, valamint a honvédség hadrendjén kívül szervezett ná­ciellenes magyar katonai alaku­latokba. Az Emlékérem posztumusz is adományozható a túlélő házas­társnak vagy leszármazottjának. Az Emlékérem adományozá­sára első alkalommal 1992. de­cember 21-én, második alka­lommal 1993. március 11-én került sor. Az utolsó adományozás ideje: 1993. december 21. Ezért újra várjuk jelentkezé­süket: 1945-ös Honvédelmi Minisztérium szervezőinek be­osztottjainak, a honvéd kerületi kiegészítő parancsnokságok, bevonulási központok katonái­nak, A jászberényi 1., a pécsi 4., a szegedi 5., a debreceni 6., és a miskolci 7. honvéd hadosztály: a debreceni 1. őrzászlóalj, az 1. vasút- és hídépítő zászlóalj, az 1. vastbiztosító zászlóalj, a ha- tárportyázó századok, a folyami flottilla, az aknakutató alegysé­gek, a kórházak, szertárak, inté­zetek állományában szolgáltak­nak, valamint a magyar királyi honvédség 24. hadosztályának átállt és Hajmáskérre elvonult tisztjeinek és katonáinak. To­vábbá: a hadrenden kívül ala­kult Budai Önkéntes Ezred, a Temesvári 1. önkéntes magyar hadosztály, a 1. magyar vasút­építő hadosztály, a 3. magyar vasútépítő dandár, az 1. magyar távbeszélő-építő zászlóalj egy­kori tisztjeinek, tiszthelyettese­inek és honvédéinek. A rendelet értelmében kizá­rólag a Magyar Nemzeti Ellen­állási Szövetség jogosult a fel­terjesztés előkészítésére. Ezért kérjük, hogy a kérelmet és a csatolt dokumentumok xerox másolatát - lehetőleg 30 napon belül - az alábbi címre küld­jék: Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség, 1054. Budapest. V., Zoltán u. 16. IV. 425. Húsz évvel ezelőtt, 1973 ta­vaszán új gazdára talált egy romokban heverő ősi kápolna a történelmi múltú francia város­ban, Senlis-ban. A Saint-Fram- bourg kápolna, amelyet azon­ban a helyiek csak Szent Lajos temploma néven ismertek, ak­kor éppen garázsként szolgált, de volt korábban istálló, tűzoltó laktanya, műhely és sok min­den egyéb is Pedig ezen a he- kyen már a X. század óta állt kápolna, az elsőt még Capet Hugó király felesége, Adelaide emeltette, hogy itt helyezzék el a család védszentje, Szent Frambourg hamvait. A kápolna építése 993-ban fejeződött be, s bár ez ma már nem létezik, a mostani épület is a XII. szá­zadban létesült, akkor a Szent­szék birtokában volt. Az új tulajdonosok: Cziffra György, a világhírű, pályafutá­sának a sok hányatott év után csúcsára felért zongoraművész és felesége. Cziffra ekkor már Húsz éves a Cziffra alapítvány ismert volt az általa szervezett zenei fesztiválról is: fia, az az­óta tragikus körülmények kö­zött elhúnyt ifjabb Cziffra György javaslatára kezdte el azok szervezését az Auvergne megyében lévő, ugyancsak le­pusztult egykori apátság, a Chaise-Dieu falai között. Tíz év alatt a kiváló művész és ba­rátai segítségével a fesztiválok bevételéből sikerült helyreállí­tani a XII. századból származó apátsági épületet s annak orgo­náját is, Chaise-Dieu neves fesztiválok színhelye lett. Senlisben Cziffra új mun­kába kezdett. Immár nemcsak az ugyancsak XII. századból származó gyönyörű templom helyreállításának szándéka ve­zette: ennél többet akart tenni. Már évek óta foglalkoztatta az a gondolat, hogy műhelyt és otthont kell teremtenie olyan fiatal zeneművészeknek, akik nehéz körülmények között próbálnak eljutni a csúcsra, de helyzetük nem engedi meg az ehhez szükséges tanulmányok elvégzését. Pártfogót is talált a gondolathoz, a világhírű írót, akkor éppen Franciaország kul­turális miniszterét, André Mal- rauxt győzte meg a feladat szükséges voltáról. Malraux segítségével sikerült megkap­nia az engedélyt a senlisi temp­lom megvételére és helyreállí­tására. Az újjáépítést jelentős régé­szeti feltáró munka, beható tör­ténelmi kutatások egészítették ki - s ezek számos különös vé­letlen egybeesést derítettek fel. Ezekből csak egyet, a magya­rok számára a legérdekesebbet, említünk Erik Pigani tanulmá­nya nyomán: a kápolna építését egy évezreddel azelőtt egy ak­kor még kevéssé ismert lelki- pásztor javasolta Adélaide ki­rálynénak: Gerbert d,Aurillac. Az egyház történetébe II. Szil­veszter pápa néven vonult be, ő küldte az apostoli koronát Ist­ván királyunknak .. . Cziffra György és felesége hatalmas munkát vézett. Ma az egykori templom ismét régi szépségében ragyog, s falán tábla hirdeti: itt működik a Liszt Ferenc koncertterem. Az első hangversenyt már 1977-ben megtartották, s azóta sok - akkor még ismeretlen, mostanra rangos nevet szerzett - művész, számos meghívott lépett itt fel. Az alapítvány sok fiatal művész számára tette le­hetővé tanulmányai folytatását. Cziffra György, aki hosszú tá­voliét után csak a hetvenes években lépett fel ismét Ma­gyarországon, hazájában is ve­zetett mesterkurzust 1986-ban, s az alapítvány által támogatott fiatalok között is voltak ma­gyarok. A nevezetes évfordulóról most hangverseny-sorozattal emlékeznek meg az egykori templom, a Liszt Ferenc kon­certterem falai között Senlis­ben, a nyári évad koncertjeit, kiállításait ennek jegyében rendezik meg. Az ünnepségek többszörös jubileumot köszön­tének, hiszen az egykori ká­polna is most ezer éves. Cziffra György születésnapjáról ugyan már korábban megemlékeztek, de a koncertsorozat szombati nyitó hangversenyén nyújtották át majd neki a Magyar Köztár­saság kitüntetését és egyúttal a francia Becsületrend tiszti ke­resztjét is, amellyel az idén is­merték el művészi munkássá­gát és humanitárius tevékeny­ségét. Kis Csaba I 4 >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom