Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-01 / 147. szám

10 uj Dunántúli napló 1993. június 1., kedd Gyümölcstermesztés - korszerűen A talaj takarásának módszerei A meteorológiai adatrögzí­tésekből félreérthetetlenül ki­derül, hogy hazánk éghajlata és ezen belül Baranya megyéjé is aszályosabb volt 1980 és 1990 között, mint az ezt az időszakot megelőző évtized­ben, az 1992 év nyári aszálya és a mostani, április eleje óta tartó szárazság sejtetni engedi, hogy az 1990-el kezdődött év­tized is hasonló lesz. Fontos kérdéssé kezd tehát válni - kár, hogy csak ilyen kényszerből - az öntözés lehe­tőségének megteremtése, de nem kevésbé a talaj vízkészle­tének kímélése, megőrzése is. Gyümölcsfáink talajának vízháztartását igencsak hatá­sosan és kedvezően befolyá­solhatjuk a talaj takarásának különböző módszereivel, me­lyek általában a teljes terület egy részének - a fasáv, a sor vagy a korona alatti terület - takarását jelentik. Árnyékoló trágyázás: a leg­ismertebb és legáltalánosabban használt, alkalmazott eljárás, az ültetés után szokták alkal­mazni, úgy hogy a törzs körül kb. 0,5 vagy 1 négyzetméter területet fedünk be kb. 10 cm vastagon szervestrágyával, amely a csapadék lejutását nem gátolja, viszont az elpá­rolgást megakadályozza. A vékony, még fiatal törzs miatt célszerű gondoskodni a rágcsálók irtásáról. Szalmatakarás: kiskertek­ben nagyon praktikus alkal­mazni, de rendszeresen fenn­tartani szükséges. Sajnos költ­séges. Ha mód van rá, célszerű a szecskázott szalma terítése, jobb takarást ad és előbb kor­had el, mint a szálas fedésű szalmatakaró. Tulajdonképpen a kiskerti gyümölcsösben felhasználható a talaj takarására minden olyan szervesanyag, amely nem ká­ros a fákra és képes humifiká- lódni. Ilyenek:a tőzeg, kaszálék, törek, széna, faforgács, fűrész­por, fenyőkéreg stb. A nem szervesanyagú taka­rások közül legismertebb a fe- ketefóliás-lekarás, szemben a szerves anyagokkal történő ta­karásnál - ahol csupán való­színű, hogy a földterület egy része kerül csak fedésre -, itt viszont alapszabály, hogy csak a sor 1-1,5 mm-es csíkját ta­karjuk le. Ha a 0,15 mm vas­tagságú fekete fóliát választ­juk, biztosak lehetünk benne, hogy 3-5 évig biztosított a fa- csfk fedése. Fontos tudni, hogy az átlát­szó, úgynevezett fehér fólia a talaj takarására alkalmatlan, mert a fényt átengedi, és a gyomok alatta növekedve azt megemelik.A fólia a szélét le­gegyszerűbb földdel terhelni és így rögzíteni a szél ellen, a fólia szélén óvatosan végezzük a fedetlen talajrész megmunká­lását, nehogy a fóliát elszakít­suk. Buzássy Lajos Hobbikertészeknek A gumós zeller kiültetése Zöldje megszárítva is kiváló ételízesítő Már az egyiptomiak, görögök és rómaiak is ismerték, fogyasz­tották a zellert. Gumója és le­vele egyaránt felhasználható. Három típusa ismeretes, a gu­mós, a halványító és a metélő zeller. Nálunk csak a gumós zeller­nek van jelentősége. Gumóját salátának és levelével együtt ételízesítésre használjuk. Utol­érhetetlen ízét a benne lévő il­lóolaj tartalom adja. A mi kli­matikus viszonyaink között csak palántáról nevelve szapo­rítjuk. A zeller nagyon kényes nö­vény. Nehezen indul fejlődés­nek. Május közepe táján csak jól előkészített, laza szerke­zetű, jó vízgazdálkodású ta­lajba ültethető ki. Igaz, amikor már kifejlődött, a hidegebb éjszakákat is jól bírja, sőt, a mínusz 4 C fokon sem pusztul el. A palántaneve­lés időszakában azonban ha huzamosabb ideig kedvezőtlen hideg levegő éri, úgy még ab­ban az évben felmagzik. A zel­ler ugyanis kétéves növény, magot csak a második évben hoz. Tápanyagigény tekintetében a kálium játszik meghatározó szerepet, amelynek 35 %-át a gumóképződés utolsó hónap­jában veszi fel. A nitrogén adagolással óvatosan bánjunk. A nitrogénbőség ugyanis a gumók belsejének az üregese- dését idézi elő. Vízigényes. A nyár folyamán 12-15 napon­ként 35-40 mm csapadékot igényel. Ezért a hobbikertek­ben a termesztése csak ott ja­vasolható, ahol ez a vízmeny- nyiség biztosítható számára. Tenyészterület-igénye nem nagy. Mindössze 40x40 cm-es sor-és tőtávolságot igényel. Régebben, diák koromban, a 40-es években még a termesz­tés-technológiához tartozott az ún „oldalgyökerezés”. Ez ab­ból állt, hogy a növényt körbe ástuk és a gumókról az összes oldalgyökeret egy juta zsákda­rabbal ledörzsöltük, csak a ka­rógyökere maradt meg. Ezáltal a növény szabályos alma-alakú gumót fejlesztett. Ezt a műve­letet a növény nagyon meg­sínylette, éppen ezért ma már a nemesítők olyan fajtákat állí­tottak elő, amelyek kevesebb oldalgyökeret fejlesztenek. A gumók őszi beérését az alsó levelek elsárgulása jelzi. A felszedéssel ne siessünk, mert - mint arról már szó volt - a kifejlett gumó jól bírja a hideget, kisebb fagyok sem ár­tanak meg neki. A gumókat a felszedés után a levelektől megtisztítjuk, majd pár napig szikkasztjuk, csak ezután tároljuk el. A táro­lóhely optimális hőmérséklete 4-5 C fok. A szép, egészséges leveleket csokorba kötve megszárítjuk és száraz, szellős helyen tároljuk. Télen ételizesítésre kiválóan alkalmas fűszernövény. Dr. Tamcsu József A szárazság miatt a kiskertekben és a nagyüzemekben is többször kell permetezni Növényvédelmi tanácsadó A csapadékhiány miatt rengeteg a kártevő A meleg, aszályos időjárás miatt egyes állati kártevők fel­szaporodtak (levéltetvek, atkák, araszolóhemyók, sodromolyok, levélormányosok stb.). A gyors, ugrásszerű hajtásnövekedés mi­att az atkák kártétele nem je­lentkezett olyan mértékben, mint ahogy a rügyvizsgálatok alapján várható volt. A hajtás­növekedés lassulásával számí­tanunk kell a levélatkák felsza­porodására, kártételének foko­zódására. A szőlő virágzása alatt atka ölőszer nem használ­ható terméscsökkenés, virágel- rugás veszélye nélkül. Az atka ölőszerek választéka széles, legismertebbek - NEO- RON 500, MITAC 20 - mellett megtalálható még speciális atka ölőszerként az OMITE 57E (ejtsd: Omájt) és az általános rovarölőszerek csoportjába so­rolható DANITÓL 10 EC, a CASCADE 5 EC stb. Az atkaölőszerek általában kontakt - érintő hatásúak -, kö­zülük kivételt képez az OMITE 57E, mely 18 C fok felett gázha­tású. A szőlő virágzása előtt és alatt nem használható, az első kezeléssel - ha ezt a szert ha- szálja a termelő -, akkor a vé­dekezést először a bogyónöve­kedés időszakában kezdheti, évente 2 kezelés még erős atka­fertőzés esetén is elégséges, mivel a rejtett, levelek fonákán megbúvó és károsító atkákat is elpusztítja. Egyaránt használ­ható a levélatkák, takácsatkák ellen gyümölcsösben, szőlőben és zöldségféléknél. Kijuttatás­nál ügyelni kell arra, hogy a le­vegő hőmérséklete ne érje el a 25 C fokot, mivel e hőmérsék­leti érték felett - a többi nö­vényvédőszerhez hasonlóan - perzselést okozhat. A gázhatása miatt évi 2 alka­lommal történő felhasználása nem eredményez rezisztencia kialakulást. Az atkáknál a lár­vákat és a kifejlett egyedeket egyaránt pusztítja. Alkalmazása elsődlegesen akkor indokolt, ha a permetezésnél nem tudunk egyenletes permedé borítottsá- got biztosítani a levél színén és fonákán. A környezetvédelmi besorolásnál zöld kategóriájú készítmény. Alkalmazása ese­tén - a többi növényvédőszer­hez hasonlóan - alaposan ta­nulmányozzuk át a használati és munkaegészségügyi útmutatást. Kombinációba történő alkalma­zásánál a permetlé-készítés előtt javaslom kis mennyiségben a keverési próbát elvégezni. A növényvédőszer károsodá­sok a szántóföldi kultúrák és szőlőterületek szomszédsága miatt, a helytelen gyomírtószer kijuttatás következtében meg­szaporodtak. A különböző gyomirtószerektől károsodott szőlőt és gyümölcsfákat ne te­gyük ki felesleges permetezé­sekkel további stresszhatások­nak. Feltétlenül kerülni kell olyan szerek alkalmazását eze­ken a területeken, ami perzse­lést, illetve fitotoxicitást ered­ményezhet túladagolás esetén (pl. KARATHANE LC, TILT 250 EC stb.). Kerülni kell to­vábbá ezeken a területeken a lombtrágya alkalmazását is. A hajtásképződés meggyorsítása érdekében javasolható az alapos hajtásválogatás és a hajtáscsú­csok száradása esetén a hajtások visszacsípése is. A dinnyetermesztőket súlyo­san érinti a kedvezőtlen időjá­rás. A termesztés-technológiák hiányosságai, valamint a talaja­dottságok és a fő fajtaként ter­mesztett szigetcsépi fajtaérzé­kenysége miatt jelentős nö­vénypusztulás fordul elő a táj­körzetben. Elsődleges okként jelölhető meg az alagútfóliás termesztésnél a késői fólia levé­tel és a túlzott műtrágya haszná­lat. A fólia alatt „pátyolgatott” növényekre kedvezőtlenül ha­tott a kitakarás utáni száraz idő­járás. A legyengült töveknél meginduló gyökérváltás a szá­raz talaj következtében vonta­tott, lehetőség teremtődött a másodlagos fertőzés kialakulá­sának. Vizsgálataink alapján a nö­vénypusztulás elsődleges oka a gyökémyaki (szíklevél alatti) részen kezdődő mézgás varaso- dás (mézgacseppek megjele­nése), mely később a kapálás utáni időszakban az átforgatott indákon is megjelenik a sérülé­seknél. A hervadó, lankadó in­dák eltávolítása - levágása - után javaslom a tőkezeléseket Topsin-M 70 WP 0,1 %-os + Dithane M-45 0,2 %-os oldatá­val beöntözésszerűen, töven­ként 1-2 dl permedével. Czigány Csaba Szőlőtermesztés környezetbarát szerekkel Több éves tapasztalatomat szeretném megosztani a szőlő- termesztéssel foglalkozó kis­termelőkkel. Azzal kísérlete­zem, hogy mérgező permetsze- rek nélkül tudunk-e még egyál­talán szőlőt termeszteni. Apáink és nagyapáink idejében nem volt ilyen sokféle vegyszer, mégis tudtak szőlőt termeszteni, kevesebbet ugyan, de abból cukrozás nélkül finom borokat készítettek. Első és nagyon fontos fel­adatként a talajerő-visszapótlást oldottam meg, amihez istálló­trágyát használtam, később az összes kerti hulladék feldolgo­zásával komposztot készítet­tem, és azt juttattam vissza a tá­laljba. Kísérletezésem szerencsés időszakra tehető, mert most té­rünk vissza ismét a mészkénlé és a bordódé üzemi gyártásá­hoz. A két szer kombinációjá­ból megszületett a bordóilé+kén permetszer. Ez egy csapásra megoldotta a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkerothadás elleni védekezést. Kiegészítő szerként moly ellen petróleumot - ennél hatásosabb biovédeke­zést még nem találtak ki -, atka és moly ellen Bio Sectet és bor- dóilevet, levéltrágyának Biomit C algakészítményt és gyógyító ásványként Paraluxot használ­tam. Az utóbbi két évben csak ezekkel a szerekkel permetez­tem, évenként hat-hat alkalom­mal. A rügyfakadás előtti lemosó permetezést 10%-os mészkén- lével végeztem el metszésés kö­tözés után. (A kordon ágait már ekkor felkötöztem.) A rügyfakadás utáni második permetezéshez peronoszpóra, atka és moly ellen 1%-od bor- dóilevet, 1%-os Bio Sectet és 0,1 %-os petróleumot használ­tam. A harmadik permetezéshez 1%-os bordóilevet, vagy liszt­harmat-fertőzéskor bordó- ilé+ként 0,1 %-os petróleumot, 1%-os Bio Sectet, 0,3%-os Bi­omit C-t és 0,3% Paraluxot használtam. A negyediktől a hatodik per­metezésig Bordóilé+kénből 1-1,5%-os oldatot és a már fel­sorolt kiegészötő szereket hasz­náltam. Az utolsó permetezés­nél az eladásra termelt szőlőt Biomit C-vel nem permeteztem, mert a készítmény fehér pöttyöt hagy a bogyókon, ami rontja a piacképességet. A növényvédőszer-keverék összeállításához minden alka­lommal gyűjtött esővizet hasz­náltam, mert az megnöveli a ta­padóképességet. A Bio Sectet meleg vízben oldottam fel. Kén­tartalmú szereket csak 25 C fok alatt használtam, főképp reggel permeteztem. A petróleum használata miatt a permetezőt menet közben gyakran fel kell rázni, hogy egyenletes legyen a szórás. A felsorolt szerek ke­verhetők egymással. Két év tapasztalata alapján nyugodt lelkiismerettel írhatom le, hogy peronoszpóra, liszt­harmat, atka, moly és szürke­rothadás nem fordult elő a sző­lőmben. 1991-ben október 10-én, tavaly pedig szeptember végén szüreteltem, a mustom 18-21 cukorfokos volt, amit a kedvező időjárásnak és a Bio­mit C használatának tulajdoní­tok. Ma már a nagyüzemek is át­térhetnének a bevált és a keres­kedelemben is kapható, környe­zetbarát permetszereknek a használatára, mert úgy szerma­radvány nélküli biobort tudná­nak készíteni. Meggyőződésem, hogy ma már elérhető közel­ségbe jutottunk ahhoz, hogy Magyarország a biobor orszá­gává váljon. Ha ezt megvalósít­juk, nem lesz értékesítési gon­dunk. Szabó László (Kertészet és Szőlészet) AGROKER UZLETHAZ Pécs, Megyeri út 64.- GRÜNSIEDL és FAVORIT virágföld termékcsalád- kapálógépek, fűnyírók- tömlők, szivattyúk, öntözőberendezések- műanyag kerti bútorok, székpárnók, hintaágy, napernyők PÉCSI AGROKER RT. AGROKER ÜZLETHÁZ Pécs, Megyeri út 64. Nyitva: 8-17, szombat: 8-12 Telefon: (72) 326-2S5 s •* i ▲ l / csoport tagja I 1 4 1 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom