Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-06 / 152. szám

Hajók patthelyzetben Mohácson Az ENSZ-embargó lehorgonyozta a dunai szállítást Egyre dühösebb Khin István, az ukrán dunai hajózás mohácsi képviselője az embargó miatt:- Két-három hete vesztegel már 5 búzával teli uszályunk, elképzelheti, ez a kánikula mennyit árthat. Eredetileg a se­gély- és élelmiszerszállítmá­nyok nem voltak a tiltó-listán, aztán jött az embargó-megszi­gorítás. A New-Yorkban szé­kelő szankcióbizottság engedé­lye nélkül hajó innen, a mohácsi kikötőből el nem mehet. Lehorgonyozva várnak sor­sukra a különféle nemzetiségű hajók és uszályok a Dunán. Van amelyik már vagy két hónapja itt vesztegel. Szállítmányuk vas­áru, cukor, gép, sok egyéb, s ki tudja, mikor jut el mindez a kö­zel-keleti és az ukrán megrende­lőkhöz? Ha eljut egyáltalán. Ilyen embargót az „öreg” du­nai hajós még a második világ­háború idején sem élt meg. A majd kétezerháromszáz fo- lyamkilóméternyi szakaszon hajózható Duna 400 kilóméter­nyi szerbiai és montenegrói szakasza miatt joggal úgy érzi, hogy a farok csóválja a kutyát. De hát ez a politika. Meséli: amelyik hajó meg­kapja az ENSZ-engedélyt a lejtmenetre, azt Bezdánnál ala­posan megsarcolják, egy toló­hajó öt uszállyal 21 500 dollárt kénytelen fizetni. Ha fizetett és tovább mehet, akkor meg a ro­mániai Kalafát kikötőjében azért állítják félre, mert Bez­dánnál fizetett. Ott a hegyme­netbe induló és tiltó listán nem szereplő szállítmányú hajót hi­ába is plombálja le az ENSZ-megbízott, Mohácson újra félreállítják, míg nem kap újabb engedélyt. Duna kijelölt várakozóhelyén második hete veszteglő ukrán Praga és Astrahan tolóhajókon a legénység sakkozik, pecázgat, nézi a tv-t, kijár a városba bevá­sárolni. V. Matusev és V. Noti- nenko kapitányék április köze­pén indultak Izmailból, Auszt­riából hengerelt vassal, búzával, cukorral megrakodva indultak vissza a 17 uszállyal.- Jó lenne már otthon lenni! - mondják. - Rossz ez a várako­zás, mert kevesebb a fizetsé­günk, a cégnek meg csökken a bevétele és növekszik a rezsije. Nem jó ez így senkinek se. Mohácsot „megszállták” a magyar vámosoknak segédkező ENSZ-vámosok. Óh László szá­zados, a vámhivatal parancs­noka sorolja, miért vesztegel­nek a hajók:- Vagy nincsenek okmá­nyaik, vagy azok nincsenek rendben, netán nincs pénzük a szerbiai áthaladás kifizetésére, vagy mert rakományuk em­bargó alá tartozik. A május 5-i embargó megszigorítás miatt minden szállításhoz külön en­gedély kell. Megnövekedett fel­adatainkat két ellenőrző hajó­val, egyéb szállító és híradó eszközökkel segíti az ENSZ.-A mind több parkoló hajó felügyelete alaposan megnehe­zíti a mi munkánkat is - mondja a vízi rendészet megbízott őrs­parancsnoka Párizs István rendőr őrnagy. Ki tudja, meddig tart még az embargó? Murányi László Sakkozásra is jut idő a kényszerű várakozás alatt Vikidál Gyula új főszerepre készül Hiszi, hogy közünk van Attilához Vikidál Gyula Üj szennyvíztisztító telep épül Baján Barátság­kenyér Kenyérnek hívják, de valójá­ban nagyon finom sütemény, amelynek kovászát egymásnak adják a háziasszonyok. Állító­lag egy hosszú láncon keresztül Amerikából jutott el hozzánk. Komoly szabályok szerint kerül tíz naponként mindig újabb helyre. Amikor megkap­juk az eijesztő baktériumokat is tartalmazó kovászt, még nem kell semmit csinálni vele. A második, a harmadik és a ne­gyedik napon is csak fakanalas keverést igényel. Az ötödik na­pon azonban lisztet, cukrot és langyos tejet tegyünk hozzá, (valószínűleg az erjesztő gom­bák táplálására) és öntsük át egy nagyobb edénybe. A tizedik na­pig ismét csak kevergetni kell a fakanállal, és a tizedik napon újra tegyünk hozzá lisztet, cuk­rot és langyos tejet. Ekkor vegyünk ki a kiszemelt barátaink, ismerőseink számára három adag kovászt és adjuk át nekik. (Kössük a lelkűkre, a ti­zedik napon feltétlenül használ­ják fel a kovászt, mert különben túlzottan megerjed. Nem ta­nácsos lefedni sem.) A mara­dékból pedig süssük meg a ba­rátság kenyeret, amely illik ká­véhoz és teához, és a gyerekek is nagyon szeretik. Óriási elő­nye, hogy négy-öt napig is friss marad. íme a recept: a maradék ko­vászhoz adjunk 2 bögre (így könnyebb mérni) lisztet, egy bögre cukrot, kétharmad bögre olajat, egy csomag sütőport és egy csomag vaníliás cukrot, 3 egész tojást, fél teáskanál sót, ugyanennyi szódabikarbónát és valamennyi őrölt fahéjat. Ízesí­teni meggyel, mazsolával, aprí­tott banánnal lehet. A barátság­kenyeret nagy, jól beolajozott, lisztezett tepsiben, közepes lán­gon süthetjük meg. P. E. A honvédelmi nap bajai ren­dezvénysorozatán a Rock Szín­ház művészei és Pitti Katalin adtak műsort. A programban közismert külföldi és magyar rock operák, musicalek dalai szerepeltek. A koncert előtt si­került pár kérdést feltenni Viki­dál Gyulának.- Tervezel új szólólemezt a közeljövőben?- Igen, már folyamatban van. A következő hetekben bevonu­lunk a stúdióba, és ahogy az időm engedi, az őszre tervezzük kiadni.- Ismeretes, hogy Szörényi Levente új rock-operájának, az Atillának főszerepére készülsz,- Igen, ezért is húzódik a le­mezem kiadása, bár most még csak történelmi és értelmezési részeket tanulgatok, illetve fel­elevenítem, és befogadom eze­ket, amelyek fontosak szá­momra a darabhoz. Az intenzív próbák július 20-án kezdődnek, és augusztus 20-ig, a bemuta­tóig szinte éjjel-nappal zajlanak majd.- Mit jelent számodra az Atilla?- Nagyon sok történelmi da­rabnál előfordul, hogy igen ke­vés konkrét tény jelenik meg vele kapcsolatban. Az. István, a király esetében is így volt: 3-4 sorban elintézték Koppány és István konfliktusát, és maga a történelmi tény, a megkoroná­zása, a haza építése, majd a szentté avatása, és más csak bi­zonyos költői vagy történelmi irományokban jelentek meg, amit a nagyközönség nem na­gyon olvas. Ez a helyzet az Atil­lával is. A Nemeskürty tanár úr által felfedezett okmányok sze­rint az 1848/49-es évektől kezdve 101 regény, tanulmány, írás jelent meg Atillával kapcso­latban. Ebből az emberek talán, ha kettőt ismernek, Arany János és Gárdonyi Géza róla szóló művét. Történelmi tényeket tar­talmazó anyagokat az ország lakossága nem nagyon ismer. Ezért nehéz nekem is felké­szülni rá.- Mindezek ellenére azt, hogy általunk jobban, részlete­sebben megismerjék az embe­rek, hogy honnan származunk. Hiszem, hogy közünk van Atil­lához, hogy valahol, valamikor az elődeink az ő hun seregében harcoltak, talán nem magyarok­nak, hanem ugoroknak hívták őket. Mint a Panorámában lát­ható volt, most derült ki az is, hogy a magyar korona alsó ré­sze valószínűleg Grúziából származik, hiszen ugyanolyan szentképek szerepelnek rajta, mint amilyenek ott találahtók. Elképzelhetőnek tartom, hogy Atilla koronája készült akkor ott, és az volt az, amit a pápa később visszaadott Istvánnak, mert azt időközben elrabolták, és így keveredhetett Bizáncon keresztül Rómában-A lemez megjelenése után tervezel-e koncertkörutat?- Nem hiszem, hogy erre módom lesz, mert a Madách színházban még készülnöm kell egy újabb prózai szerepre, de ez a darab még válogatás alatt van. Emellett egy Drakuláról szóló zenés műparódiában szerepelek még, és lehetséges, hogy a sza­badtéri bemutató után az Atilla is bekerül a kőszínházba. Zalavári László Baján a jelenlegi szennyvíz- tisztító telep túlterhelt és első­sorban csak mechanikailag tisz­títja a városban keletkező napi 10-11 ezer köbméternyi szenny­vizet. A város önkormányzata már régóta foglalkozik egy új te­lep létrehozásának gondolatával, ezzel kapcsolatban több tanul­mányt is készíttettek különböző cégekkel. Lapunk kérdésére Petrity Jó­zsef a bajai önkormányzat kör­nyezetvédelmi tanácsosa el­mondta, alapvetően két változat képzelhető el a szennyvíztelep fejlesztésével kapcsolatban. Az egyik szerint a régi telepet fej­lesztenék tovább, ide telepítenék a biológiai tisztítót is. Ebben az esetben meg kell oldani a külön­böző medencék lefedését, mert a szükséges védőtávolság hiányá­ban a telep szagát a város felé vinné a légáramlat. A másik megoldási változat egy teljesen új tisztító megépítését feltételezi, ahol az előírt védőtávolságok be­tartásával építenék meg a me­chanikai és biológiai tisztító rendszert. A döntéselőkészítő ta­nulmányokat jelenleg vizsgálja egy szakemberekből álló team, Tíz európai országból érkez­nek július végén fiatal muzsiku­sok Pécsre: első ízben rendezik meg Magyarországon a Nem­zetközi Iljúsági Tangóharmo­nika Fesztivált. A szervezők - német részről a Hohner Musik, magyar részről a Mecsek Tou­rist - az elfogadott jelentkezé­sek alapján 70 zenekarra, több mint két és félezer fiatal muzsi­kus részvételére számítanak. A több mint 30 éves hagyo­hogy javaslatot tegyenek az ön- kormányzatnak az általuk legel- fogadhatóbbnak ítélt változat megvalósítására.-A régi telep fejlesztése az előzetes számítások alapján 200-250 millió forintba kerülne, míg az új szennyvíztisztító meg­építésére közel 700 milliót kel­lene fordítani. A fejlesztés után a régi telep kapacitása napi 20 ezer köbméter lenne, amely a távo­labbi jövőben már helyhiány mi­att nem fejleszthető tovább. Az új telepet is napi 20 ezer köbmé­terre méretezték, azonban ez a mennyiség tetszés szerint növel­hető, blokkonként bővíthetők a különböző egységek. A tisztított szennyvizet a Du­nába vezetik, ennek kimutatható hatása nincs a folyóra. Vízmintát vettek a szakemberek a szenny­víz bevezetése előtti és utáni szakaszon, a két vizsgálati ered­ményt összehasonlítva nem mu­tatkozott eltérés a két vízminő­ség között. A folyó 750-800 köbméter/másodperc minimális hozamához képest annyira ele­nyésző mennyiség a napi 11 ezer köbméter, hogy szinte kimutat­hatatlan a folyóból. Hajdú Zs. mányokkal rendelkező fesztivál idegenforgalmi szempontból is jó hírvivője lehet Baranyának: a tangóharmonikások a megye számos településén adnak majd koncerteket, plébániákon, mű­velődési házakban, főtereken. A július 22-26. között zajló ren­dezvény záróeseménye a siklósi várünnepély. A verseny ered­ményhirdetése a Sportcsarnok­ban lesz, július 25-dikén. M. A. Harmonika-fesztivál Pécsett Főzzünk változatosan! Ordító autók Csendháhorítás előírásra - Háromszáz lopott autó Most virágzik a fűszeres il­latú bodza, fényes, lilásfekete fürtös termése augusztus vé­gén, szeptember elején érik. Mind a virágok, mind a bo­gyók, az emberi szervezet számára fontos ásványi anya­gokat, illóolajat, enzimeket és vitaminokat tartalmaznak. A száráról leszedett virág nyer­sen és zörgősre szárítva egy­aránt felhasználható. Teája hu­rutoldó, vizelethajtó, enyhén hashajtó hatású. Fontos, hogy a virágokat tiszta levegőjű, közúti forgalomtól távoleső helyen gyűjtsük. Üdítő bodzavirágból. Hoz­závalók: 8-10 tenyérnyi bod­zavirág, 5 liter víz, 80 deka cukor, csipet só, 2 citrom, 1 doboz (25 szem) citrompótló. Egy nagy uborkásüvegben összekeverjük a felforralt és kihűtött vizet, cukrot, sót, cit­romkarikákat, citrompótlót, majd a lébe helyezzük a szárá­ról leszedett, leöblített virágo­kat. Fedővel letakarva, na­ponta megkeverve, hűvös he­lyen 3 napig állni hagyjuk. Át­szűrjük, majd ledugaszolt üvegekben hűtőben tároljuk. Hígítva kitűnő üdítőital. Hűtő­ben 8-12 napig eláll. Bodzapalacsinta. Hozzáva­lók: személyenként 3 ernyő bodzavirág, a palacsintatész­tához 20 deka liszt, 2 deci tej, 1 deci szódavíz, 2 egész tojás, csöpp só, a sütéshez olaj. A hozzávalókból sűrű palacsinta­tésztát készítünk, és két órán át állni hagyjuk, a bodzavirágok szárát rövidre vágjuk, leöblít­jük, törlőruhával leszikkaszt­juk. A száránál fogva a pala­csintatésztába mártjuk és forró olajban kisütjük. Porcukorral meghintve forrón tálaljuk. Azt mondja dr. Krassovich Márta, a Hungária Biztosító pé­csi fiókjának vezetője: az éj­szaka lármázni kezdő autóriasz­tók hangja csak másokat zavar. A tulajdonost soha. Hurton György, a Bosch kereskedelmi vezetője szerint az általában használt riasztók „borzalmas hangot adnak ki...” Mégpedig előírásra. A kü­lönböző biztosítótársaságok ugyanis a nagyobb értékű gép­kocsik - és ez az értékhatár egymillió forint körül van - ese­tében előírják a szerződéskötés feltételeként a riasztóberende­zés beszerelését. Ezek a riasztók pedig mind hanggal jeleznek. A szakember­től hallott vélemény szerint néha össze-vissza, mert a minő­ségük - lévén sok közöttük az olcsó, távol-keleti - hagy maga után kívánni valót. Ezért van, hogy számos személygépkocsi akkor is „ordítani” kezd, amikor elmegy mellette egy nagyobb teherautó, s a széllökése meg- hintáztatja a kocsit. Azt, hogy a riasztó mennyi ideig szólhat, szabvány hatá­rozza meg, de ez körül nem le­het minden rendben, mert néha vég nélkül szól a vijjogás, más­részt nyugaton erősen kísérle­teznek most is olyan berendezés kifejlesztésével, amelyiknél szabályozható a legerősebb hang és hogy az mennyi ideig szólhat. Annyi bizonyos: a szi­réna-erejű hang 100-120 deci­belnél kezdődik. Az is bizo­nyos: a korszerű riasztók egyik ismérve az erős hang. Például a Bosch, amelyik erősebben szól egy autókürtnél, de még nem éri el a sziréna-szintet. Korábban a csendháborítás közismert fogalom volt: aki megadott értéknél több decibelt „produkált”, számolhatott akár szabálysértési eljárásra is. A pécsi önkormányzatnál nem si­került nyomára jutnunk: szabá- lyozták-e a kibocsátható hang felső határát. Ám akár van ilyen küszöb, akár nincs, megfontolandó, amit Krassovich Mártától hallottunk: tavaly 300 ellopott gépkocsi után fizetett a megyei Hungária Biztosító. A vijjogás tehát az egyik ol­dal. A másik: okkal ordítanak az autók, legtöbbször „éles helyzet” miatt... Mészáros A. Ijesztő hangon szólnak a nyu­gati autók riasztói Fotó: Läufer Új VDN 5 1993. JÚNIUS 6., VASÁRNAP 4 I >

Next

/
Oldalképek
Tartalom