Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-06 / 152. szám

Gazdátlan kastélyok Somogy megyében Nemzeti értékek mennek veszendőbe Huszonhét kastélyt és kúriát tart számon Somogy megyében a műemlékvédelmi jegyzék. Szigetvári György a három évet élt Pannon Kastély RT. vezető építésze tragikusnak ítéli a je­lenlegi helyzetet. Véleménye szerint húsz kastély sorsa bi­zonytalan, több közülük össze fog dőlni. Elsőként az alsóbogádi ba­rokk kastélyt említi, ahol a volt tulajdonos Balatonlellén élő le­származottja kérte vissza ősei lakhelyét, hogy nyugaton élő rokonai segítségével helyre­hozza és szállodává alakítsa az épületet. A kezeléséért felelős állami gazdaság 160 millió fo­rintot kért a lepusztult kasté­lyért. Azóta se törődik vele senki. Sokhelyütt csak tulajdonost talált egy-egy műemlék, gazdát azonban nem. Nagyatádon pél­dául egy budapesti kft. meg­vette az Erdészeti Tudományos Intézet által használt kastélyt, de nem sikerült pénzt fektetni az épületbe. Más típusú negatív példa: Bárdibükkön az állami gazdaság saját költségén restau­rálta a kastélyt, a gazdaság azonban átalakult, és a gyö­nyörű épület egy éve üresen áll. Természetesen akadnak mű­emlékek, amelyek igazi gazdára találtak. A hencsei Márffy kas­télyban például a műemléki elő­írásokat figyelembe véve egy ausztrál úr már négy éve saját erőből egy szabadidőközpontot alakít ki. A legnehezebb talán megfe­lelő funkciót találni a műemléki épületeknek. A Pannon Kastély Rt. eredeti feladata a dunántúli kastélyok megvétele, rendbeho­zatala és eladása volt, Tényke­dését idén tavasszal megszün­tette az Állami Számvevőszék. Szigetvári György nézete sze­rint mindegy, ki menti meg a nemzeti értékeinket, magyar vagy külföldi társaságok tulaj­donába kerülnek-e múltunk em­lékei, csak ne pusztuljanak el. Más országba úgysem lehet el­vinni a kastélyokat. Végezetül álljon itt még egy jónak tűnő példa. A volt Soms- sich birtokon elhelyezkedő nagyatádi vadászkastély nem szerepel ugyan a műemléki jegyzékben, mégis értéket kép­visel. Kápolnájával és fűrész­üzemével nem tartozott igazán a Nagyatádi Mezőgazdasági Rt. profiljához, ezért már két évvel ezelőtt a kiadása, illetve eladása mellett döntött a közgyűlés. (Igaz, Horváth István elnök úgy nyilatkozott, ha pénzük lenne, ők is tudtak volna mit kezdeni vele.) A bérbeadás kudarca után ta­valy ősszel egy komoly vevő­höz került a kétszintes épület, amely az utóbbi időkben randa­lírozók tanyájává vált. Az olasz-magyar kft. tulajdonosai készpénzben fizettek a vadász- kastélyért, az udvarán lévő fű­részüzemért valamint a hozzá­tartozó 9,5 hektár földért. A kapott 20 millió forint nem tűnik soknak, bár meghaladja az INKÖZ által becsült értéket. A fűrészüzem korszerűsítése befe­jezéséhez közeledik és több, mint 10 millió forintba került. Az olasz tulajdonos ezután, bár kötelezettséget nem vállalt rá, a kastély eredeti funkciójának helyreállítását is tervezi. Porth. E. A nagyatádi vadászkastély Fotó: Löffler Gábor Csak két faház árválkodik a gazos területen Fonyód gazdátlan holt tőkéje A többszázmilliós, félbehagyott építkezést gaztenger borítja Kaposvár püspöke Magyarország katolikus egy­házmegyéinek átszervezése már közismert. II. János Pál pápa pünkösdi bullájába foglalt dön­tés csaknem valamennyi egy­házmegyét érinti. Mindszenty bíboros már 1948-ban három új egyházmegye kialakítását tar­totta Szükségesnek. A Magyar Püspöki Kar a II. Vatikáni zsi­nat kívánalmainak tett eleget, amikor előkészítette az egy­házmegyék régóta tervezett át­szervezését. Ennek eredménye a két új egyházmegye: a kapos­vári és a debrecen-nyíregyhá- zi is. A szentatya kaposvári me­gyéspüspökké az eddigi vesz­prémi segédpüspököt, Balás Bé­lát nevezte ki. A főpap 1941. március 15-én született Buda­pesten. Teológiai tanulmányait az esztergomi Érseki Hittudo­mányi >■ Főiskolán végezte. 1965-ben szentelték pappá. Lelkipásztori szolgálata kezde­tén hosszú éveken át segédlel­készként működött, először Nagymaroson, később Nóg- rádmegyeren, majd különböző budapesti plébániákon, illetve Varsányban és Érsek vadkerten káplán volt. 1977-ben kapott plébánosi kinevezést Bajótra, ahol az általa felépített plébánia az ifjúság lelki központjává vált. Augusztus 10-dikén lesz egy éve, hogy II. János Pál pápa Fara di Maggiore-i címzetes püspökké, s egyben veszprémi segédpüspökké nevezte ki. A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1992. december 10-dikén az Országos Ifjúsági Lelkipásztori Bizottság elnökévé választotta. Most, május 30-dikán II. János Pál Pünkösd ünnepén kelt bullá­jával Balás Bélát az újonnan lét­rehozott Kaposvári Egyházme­gye első megyéspüspökévé ne­vezte ki. Püspöki jelmondata. „Számomra az élet Krisz­tus. ” M. A. Hat éve, a nagy üzlet remé­nyében hatalmas lendülettel megkezdett 10,7 hektáros fo- nyódi üdülőfalu immár negye­dik éve senki földje. A fényes jövőt ígérő területen most mindössze két faház árválkodik, az aszfaltutakkal körbezárt és behálózott területen burjánzik a gaz, a sokféle »vadon nőtt fa­csemete. A földben ott a házte­lepítési tervek alapján épített csapadék- és szennyvízcsa­torna, az ivóvíz gerincvezeték, az elektromos kábelrendszer, a terület szélén, a Berek söröző tőszomszédságában a két ki­használatlan trafóház. Elvetélt álom eddig vagy há­romszázmillió forintért. Horváth Gábor, Fonyód pol­gármestere is szeretne már túl lenni ezen a csődtömegen, bár a hajdani nagyközség, négy éve már város anyagilag lényegében nem bukott az elúszott üzleten.- Az elképzelés az volt, hogy a fantasztikus tervvel előálló INART Művészeti és Szolgál­tató Kisszövetkezet tervezi és bonyolítja a fonyódi üdülőfalu megszületését, minden kifelé szóló rendelést ők adtak le, a munkák zömét ők fizették, vagy azóta is tartoznak az árával. Ä hajdani nagyközségi tanácson felül harmadik partnerként a kü­lönböző bankkölcsönökkel az üdülőfalu üzemeltetésében üz­letet látó Coophotels szállt be. A terület zöme a tanácsé volt, a magántulajdonosok területe kisajátítással került tanácsi tu­lajdonba. A jelenleg felszámo­lás alatt álló INART az indulás­nál a tervezési és egyéb költsé­gekért cserébe kapta meg a terü­let 34%-át. Ki tudja, miért állt le négy éve minden további munka? Ä rendszerváltás miatt eleinte visszahőköltek a lehetséges kül­földi vevők, majd várakozó ál­láspontra helyezkedtek, aztán végleg visszaléptek. Idehaza meg nincs vevő.- Kinek kell ez a terület az eredeti koncepciót kiszolgáló méregdrága közművekkel? Ez így holt tőke - mondja a pol­gármester. Régi igazság: az érték csak akkor érték, ha eladható. De az üdülőfalu területe nem az. Ki­nek is kellene? Egészben bizto­san nem talál vevőre. Ha meg kiparcelláznák, megfizethetet­len áron tehetnék csak, elvégre súlyos pénzekbe kerültek a közművek. Jó lenne lezárni végre ezt a herce-hurcát! A felosztási terv szerint a vá­rosé lenne a terület 30, az eddig kifizetetlen munkákat elvégző Délviépé 25%-a, míg a fennma­radó részen az INART és a Co­ophotels egymás között egyez­kedhetne. A megosztást és a te­lekkönyvi bejegyzést követően a résztvevők azt csinálhatnak majd a tulajdonukkal, amit tud­nak. De mit kezdhetnek vele? Murányi L. Családi álmok: üdülés kevés pénzből? Legolcsóbbak a kulcsos házak és néhány kemping A családok zöme még re­ménykedik: a kevéske, e célra megtakarított pénze mellé a tanév végéig még megüti a lottó főnyereményt, hogy egy-két he­tet tölthessen legalább idehaza valahol víz mellett, netán va­lami nyugodt helyen, feledve a nyomasztó hétköznapi anyagi és egyéb gondokat. Ezzel szemben mi a valóság? Mondjuk, a kétgyerekes há­zaspár hova juthat el, mennyi időre és mennyiért? Ha van sátruk, Dél-Dunántú- lon napi 112-275 forintért felüt­hetik azt a csokonyavisontai Dráva, a balatonszabadi Gamá- sza, a siófok-sóstói Ifjúság, a gunarasi, a fadd-dombori, az abaligeti, a sikondai, a pécsi Mandulás, a harkányi és az or- fűi kempingekben. Ehhez jön még a személyenként és na­ponta fizetendő majd ugyan­ennyi, de a gyermekeknek ked­vezményes szállásdíj és az üdü­lőhelyi díj. A faházak közül a legolcsóbb 2 ágyas napi 500-700 forintba kerül a vo- nyarcvashegyi, a keszthelyi, a zalakarosi és a fadd-dombori kempingben, a négyágyasnak Sikondán 1600, Harkányban 2500 forint az ára. S a szállás mellett hol vannak a napi étkezések, nyalánkságok, innivalók és egyéb kiadások? Elvégre lazítanánk! A falusi vendéglátás például a túronyi vendégházban teljes napi ellátással (jóllakásig ehető adagokkal, pálinkával, borral) személyenként kijön 1400, de csak reggelivel 800 forintból. A tíz év alatti gyerekeket féláron étkeztetik. A természetbarát szakosztá­lyok alapvető komforttal ellá­tott, főzési lehetőséget is kínáló csendes, romantikus kulcsos házai személyenként napi 100-150 forintért, természetba­rát tagoknak 20%-os enged­ménnyel adnak szállást. A Magyar Kemping és Kara­ván Klub (MCCC) az éves 200 forintos családi tagsági díjért cserébe ugyancsak kedvezmé­nyes sátras és lakókocsis (mindkettő tőlük is kölcsönöz­hető) üdülési lehetőséget bizto­sít. Á bajai Sugovica kemping­ben augusztus 13-19 között víz­parti találkozót, míg a kecske­méti kempingben ugyancsak augusztusban (19-22) nemzeti találkozót rendeznek. A tavasszal alakult Pécsi Ba­rátság Klub önköltséges alapon kínál hazai és külföldi utakat. Augusztus 14-én a Szegedi Szabadtéri Játékok Cigánysze­relem előadására viszik a je­lentkezőket, hétnapos görögor­szági utakat is indítanak, bel­földi üdülő és gyógyüdülő prog­ramokat is szerveznek. Számoljunk csak! Kinek mi az olcsó, a még megfizethető, elérhető nyaralás? S ha egyik lehetőségre se telik, inkább ott­hon maradunk? Persze az sem a legolcsóbb megoldás. M. L. • • Ötszáz ember szakácsa Neményi Lili operaénekesnő 1914-es szakácskönyvét szeretné megjelentetni Első ránézésre senki nem gondolná a 28 éves szigetvári Balogh Jánosról, hogy szakács. 13 éve van a szakmában, ennek ellenére nem növesztett poca­kot. Otthon a felesége főz, ő Neményi Lili operaénekesnő 1914-es kiadású szakácsköny­vét próbálja ismét feldolgozni és megjelentetni.- Nagyon kevés példány ma­radt ebből a szakácskönyvből az elmúlt évtizedek során, pedig a benne lévő receptek még ma is aktuálisak. A könyv érdekes­sége, hogy sorra veszi a külön­böző országok néhány jellegze­tes ételét. Minimális módosítás­sal újra ki kellene adni ezt a szakácskönyvet, mert a régi ta­pasztalatokból, fűszerekből, alapanyagokból a mai ember számára valami egészen új ízha­tás kerekedik ki. Részben ebben rejlik az újdonsága, illetve a kü­lönböző európai és más földré­szek népeinek leghíresebb ha­gyományos ételeivel ismerteti meg a vállalkozó kedvű, főzést szerető háziasszonyokat.- Mit főzöl a legszívesebben és mi a kedvenc ételed?-Fiatal vagyok még, sokat kell tanulnom a szakmából, na­gyon szeretem ezt csinálni. Minden szakács specializálódik valamilyen ételre a munkája so­rán, hozzám a vadételek - fá­cán, szarvas, őz, vaddisznó - elkészítése áll a legközelebb, bármilyen formában sütve, spé- kelve, pörköltnek. Kedvenc éte­lemet édesanyám tudja a leg­jobban elkészítehi, ez talán a Bakonyi sertésborda galuská­val. Ha én főzök, mindent meg­kóstolok többször is, az alap­anyagokat nyersen, az ételt fél­készen és készen, ezért már et­től jól lakom.- Nemrég érkeztél haza a Bakonyból. Balogh János- Volt olyan nap, amikor öt­száz emberre főztem, természe­tesen segítőim is akadtak, de szakács egyedül voltam. Na­gyon keményen dolgoztunk, minden nap hajnali 4-kor kel­tünk, éjszaka 1 órakor feküd­tünk. Jól ment a munka, de oda is figyeltem rá. Száz évre elég lenne az a dicséret, amit abban a néhány napban kaptam. Édes­apám is a katonaságnál volt fő­szakács, a rokonságban más is ezzel foglalkozik, innen a szakma szeretete.- Hol dolgozol jelenleg? t~ Szigetvár mellett van egy szociális foglalkoztató, itt fő­zök. A szabadidőmben pedig különböző éttermekben segítek be. Több híres ember megfor­dult már Szigetváron is, akár koncertek, más rendezvények, alkalmával, akiknek főzhettem és nagyon ízlett nekik a va­csora. Igazi boldogsággal tölt el, ha jól sikerült a főzés és lá­tom, hogy milyen élvezettel fo­gyasztják. H. Zs. A Balaton déli partján több helyen várják a családokat 1993. JÚNIUS 6., VASÁRNAP Új VDN 3 » > t á

Next

/
Oldalképek
Tartalom