Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-30 / 174. szám (176. szám)

1993. június 30., szerda aj Dunántúli napló 3 Képviselők vizsgálata október 23-ról Pénteken beszámoló a parlamentben Az október 23-i események vizsgálatára alakult képviselő- csoport munkájáról pénteken, az Országgyűlés plenáris ülésé­nek kezdetén, napirend előtt számol be Mécs Imre (SZDSZ) - tudta meg az MTI munkatársa Jánosi György szocialista hona­tyától, aki részt vett a csoport munkájában. Mécs Imre ösz- szegzi a képviselők tevékeny­ségét és ismerteti a T. Házzal az általuk feltárt mulasztásokat és hibákat. Törvényeket módosító indít­ványok előteijesztésére is ké­szülnek az október 23-i esemé­nyek vizsgálatába bekapcsoló­dott honatyák: javasolni fogják többek között a gyülekezésről szóló törvény megváltoztatását, mert az ma még lehetővé teszi, hogy egy helyszínen, azonos időben több demonstrációra is sor kerüljön. Ez a választások előtt provokációkra adhat al­kalmat. A honvédelmi törvény előkészítése során pedig meg­próbálnak olyan biztosítékokat a szövegbe iktatni, amelyek ki­zárják, hogy fegyveres testüle­tek tagjai civil ruhában állami politikai rendezvényeken fel­adatokat teljesítsenek. A képviselőcsoport nem kí­ván a tudomására jutott adatok­kal az ügyészséghez fordulni - erősítette meg Jánosi György, majd kifejtette: az ügyészség sa­ját hatáskörében már folytat vizsgálatot a Házelnök kéré­sére, aki ezt a Torgyán József ügyében közjegyző előtt nyilat­kozó, négy volt rendőrtiszt val­lomása alapján indítványozta. Ebben a tanúvallomásban is szó van az október 23-i, Kossuth téri botrányról. Azért sem tartja indokoltnak Jánosi György az ügyészség megkeresését, mert a képviselőcsoport a Parlament­nek kíván beszámolni végzett munkájáról. Amennyiben az ügyészség felvilágosítást kérne a képviselőktől, azok készség­gel állnak rendelkezésre. (MTI) Kárpótlási földárverések Az elmúlt héten országszerte 234 kárpótlási földárverést tar­tottak - tájékoztatta az MTI-t a 26-dik hét eredményeiről ked­den az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Ezen a héten valamennyi meghirdetett akciót megtartották, dobra verve 400 313 aranykorona ér­tékű földet. Az e heti árverése­ken 4680-an jutottak földtulaj­donhoz. A múlt héten 20 árverés eredménytelenül, 105 pedig megegyezéssel végződött. A legmagasabb licitár Zala me­gyében alakult ki, itt 26100 fo­rintot is megadtak egy aranyko­rona értékű földért. A 26-dik héten minden megyében meg­haladta a minimális, 500 forint/ aranykoronás árat a licit, 600 forintot is csupán Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében fizettek aranykoronánként. A múlt heti adatokkal együtt június 27-éig összesen 6086 földárverést bonyolítottak le. Elkelt már a kárpótlásra kijelölt földek egynegyede, 10,45 mil­lió aranykorona értékű föld, ezen belül 159 147 aranykoro­nányi erdő. Ezidáig 114 129-en lettek tulajdonosok. Diszkont élelmiszer bolt nyitotta meg kapuit Zsuzsi Csemege néven Nagyharsányban Mit miért? avagy milyen „ haszonnal ” jár a volt Uttörőház eladása? Pécs város közgyűlésének június 24-i folytatólagos ülésén a Ságvári Endre Művelődési Ház megvételének ürügyén egy másik javaslat is megtárgya­lásra és elnapolásra került. Ez a Költségvetési Bizottság által szóban tett előterjesztés azt tar­talmazta, hogy a közgyűlés a Ságvári Művelődési Ház meg­vásárlásához szükséges össze­get a Szent István tér 17. szám alatti ingatlan (volt Úttörőház) eladásából fedezze, a jelentős különbözetet pedig a folyó költ­ségvetésben használja fel. Ez a javaslat röviden azt je­lenti, hogy egy, a történelmi belvárosban fekvő műemlék jel­legű ingatlant a hozzá tartozó jelentős kerttel együtt azért ad­nánk el, hogy egy, azzal sem fekvésében, sem hangulatában, sem értékében össze nem mér­hető művelődési házat megve­gyünk. A Szent István tér 17. nagy­polgári ház, nagy pincékkel, védett, kézzel faragott lépcső­korláttal, számtalanféleképpen hasznosítható belső terekkel, hatalmas parkkal, védett szikla­kerttel, kerti pavilonokkal, szö- kőkutakkal a történelmi belvá­ros közepén, talán a legjobb és legszebb mindazok közül, ame­lyek még a város tulajdonában maradtak. Olyan potenciális le­hetőségek rejlenek hasznosítá­sában mind közösségi, kulturá­lis, mind városképi szempont­ból, amelyekhez hasonló nem található a belvárosban. Parkjá­nak megnyitásával új, gyönyörű zöldterület kapcsolódhatna a Szent István térihez, amely át­törné a szóban forgó háztömböt, mivel annak másik oldalán a Klimó György utca felé a vár­falhoz építve már évek óta megvan a kert túloldali kijára­tához vezető sétány. Úgy hírlik, hogy a lehetséges vevő bankként óhajtja használni az épületet. Ez nyilvánvalóan súlyos csapást mérne az oly ne­hezen létrehozott forgalomcsil­lapított területekre. Továbbá visszafordíthatatlan lépés lenne a történelmi belváros „city-se- dése” felé, de mindenképpen végérvényesen megfosztaná a pécsi polgárokat attól a lehető­ségtől, hogy városuk leghangu­latosabb részét új színfolttal gazdagítva, vagy akár csak az eddig megszokott nyugalomban élvezhessék. Az eladás ellen azonban nemcsak esztétikai, kulturális és közösségi érvek szólnak, hanem a város vagyongazdálkodását érintő gazdaságiak is. Jelesül arról van szó, hogy ha a város a jelenlegi nyomott ingatlanpia­con vásárol, a befektetettnél na­gyobb értékhez jut, ellenben hogyha elad, akkor a jelenlegi Pavilon a volt úttörőház kertjében árviszonyok mellett hosszabb távon nem tesz mást, mint kó­tyavetyél. Úgy gondoljuk, el kell dön­tenünk, hol szabunk határt ész­szerű üzleti érdekeinknek - vagyis amikor egy pusztán for­rásteremtésnek álcázott, de ad­digi városalakítási elképzelése­inkkel ellenkező javaslat kerül elénk, megfontolásunk alapja nem lehet pusztán a rövidlátó üzleti érdek. Még ilyen nehéz gazdasági körülmények között is ellent kell állnunk az értéke­inket fenyegető kulturális kör­nyezetszennyezésnek. Dr. Antalné Uz Éva (SZDSZ) Fischer Frigyesné (MDF) Bálint Botond (FIDESZ) A vállalkozók gazdasági koncepciója A kormánynak az elmúlt há­rom év alatt nem született vál­lalkozásélénkítő, vállalkozás­támogató koncepciója sem - ál­lapítja meg a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége november­ben megválasztott új vezetősé­gének programja. Az egy vál­lalkozói alternatíva címmel kia­dott programot hétfőn nyilvános fórumon vitatta meg a VOSZ tagsága. A vállalkozók érdekképvise­leti szervezete úgy látja: négy évvel ezelőtt felvázolt diagnózi­suk helyesnek bizonyult: a gaz­dasági rendszerváltás azóta sem következett be. A vállalkozói szféra fő korlátja az infrastruk­túra fejletlensége, a tőke és pénzhiány, amely hitelképes­ségi problémákkal párosul. A kormány fiskális politikája irre­ális kamatterheket ró a vállal­kozókra. Ugyanakkor az állami költségvetés hatalmas hiánya át­tételesen hat a vállalkozókra: az adócentralizáció növelésével, az infláció gerjesztésével, a be­fektetési források elvonásával valósággal megfojtja a vállal­kozásokat. A VOSZ konkrét követelése­ket fogalmaz meg a gazdaság­politikai fordulat érdekében. Ezek közül az egyik legfonto­sabb a nagy elosztási rendsze­rek reformja. Az érdekképvise­leti szervezet nemcsak a társa­dalombiztosítási terheket tartja magasnak, hanem azt is kifogá­solja, ezek nem párosulnak ará­nyos szolgáltatásokkal. A VOSZ kritizálja az állam- háztartás rendszerét is. Ennek gyökeres reformját sürgeti az ET érdekképviseleti szervezete­inek bevonásával. A követelé­sek fontos része a jövedelema­dók problémája. A VOSZ sze­rint a vállalkozási és a személyi jövedelemadó marginális kul­csát egységesen, legfeljebb 30 százalékban kellene meghatá­rozni. Az áfával kapcsolatban a mai 6 és 25 százalékos kulcsok helyett 7-8 százalékos, illetve 17-18 százalékos kulcsokat ja­vasol. A VOSZ programjában külön hangsúlyt helyez a munkanélkü­liség csökkentésére. Elfogadha­tatlannak tartja, hogy miközben a kormányzat 130 milliárd fo­rintot segélyre és járadékra fo­lyósít, mindössze 18 milliárdot szán aktív foglalkoztatáspoliti­kai eszközökre. (MTI) Képernyő előtt Mint a mókus fenn a fán Minden kétséget kizáróan ta­pasztalható, a formai újítások - mintegy a tartalmi megújhodást előrejelezve, beharangozva - egyre nagyobb teret nyernek a képernyőn. Hétközben - a munkanélkü­liek számának csökkenését elemző interjú előtt - a csinos, fiatal időjósnő a fa ágai közül bukkant elő, akár egy csábos Szent Iván-éj i mókus vagy manó, hogy csilingelő mosoly- lyal, lábát lóbálva, fiatalsága minden hevével és lendületével számolhasson be a rendületle­nül aszályos időjárásról. Aztán egy államtitkár nyilatkozott ar­ról, „hogyan lehet visszavezetni a munkanélkülit a munkaerőpi­acra”. Valóban célravezető, hogy a visszavezetés kézen­fogva történjék, kicsit megpi- rongatva a legeltévedtebbeket, ugyanis a statisztikák szerint le­galább 668 ezren hagyták ott a munkaerőpiacot, tévedtek el se szó, se beszéd, vetemedtek fe­kete- és idénymunkára a vissza­vezetés reménye nélkül. Itt még, hajói emlékszem, riporter és nyilatkozó egyaránt széken ültek, megegyezvén abban, hogy már az idénymunka sem a régi, már a Balaton sem húsos­fazék. Viszont a Balaton-fesztivált beharangozó műsorban két nyakkendős urat már egy fokkal lejjebb, a földön találtunk. Ők már kevéssé tűntek mókusnak, a tigriscsíkos parkettára teleped­tek - azaz ülepedtek - le, akár a Salföldön megpihenő bakonyi betyárok, akiktől ezek után el­vártuk volna, hogy kockás ken­dőt teregetve, kecskekörmös végű bugyiit kipattintva komó­tos szalonnázásba kezdjenek. De a falatozást előkészítő, a csikóbőrös kulacsot apasztó mozdulatok helyett, melyek so­kat elárulhattak volna a régió gazdag hagyomány világából, a fesztivál műfaji sokszínűségé­ről cseréltek eszmét. Ennél is meglepőbb; egyikőjükön sem látszott kényszer nyoma, nem volt ültében pityókás, s ezáltal szédülékeny, ami arra enged következtetni, hogy tudatosan, a nézők javára kitervelt és megva­lósított formabontással állunk (ülünk?) szemben, népieskedő allúziók - bugyii, csikóbőr nél­kül. Ehhez képest a Bala­ton-fesztivált reprezentáló Cap- pucino Melange című filmben föl sem tűnt, hogy a jólelkű osztrák melós nem Alfa Ró­meón, hanem egy földmunka- gépen száguldozva hódítja meg az olasz turistalány szivét. A Hét is igyekezett, nehogy a konvenciók csapdájába esve olyan eseményekről tájékoztas­son, ami a héten történt. Inkább összegyűjtötte a legigazmon­dóbb, legmagyarabb és legpfu- jolóbb szkínheadeket, mint Ok­tóber 23-i ünnepünk koronata­núit, akik igazolták; kép és hang félrevezető szándékkal, hami­san lett összepásszítva azon a videofilmen, amely alapján az Egyenleg az ő ünnepi pfujolása­ikról szóló tudósítását meg­komponálta. A hadonászva til­takozó Bánó Andrást is láthat­tuk a stúdióban, de őt még nem vezették el. Holott a formabontást - most valami más jön! - a műsorve­zető jóelőre jelezte. Hiszen csak ezzel az emberpróbáló, izzad- ságos erőfeszítéssel érhető el, hogy ne kapjunk hírt a korábban megkezdett aratásról most, Pé- ter-Pálhoz közeledvén, se az aszálykárról, se a gazdaságról, se más olyan eseményről, ami a múlt héten történt, ráadásul a jövő évben úgyis ismét bekö­vetkezik. Bóka Róbert Jövedelem 60-100 éven belül Az erdő - vagyon A kárpótlási és szövetkezeti törvény nyomán hazánk erdőál­lományának több mint egyne­gyede kerül magánkézbe. A kia­lakulóban lévő magánerdő-gaz- dálkodás ügyeit fogja össze a Földművelésügyi Minisztéri­umban nemrég létesített Erdé­szeti Hivatal. Dauer Mártontól, a hivatal elnökétől kérdeztük, hogy milyen újszerű feladatokat vet fel a magánbirtok megjele­nése?- A két törvény végrehajtása után 35-40 százalékos lesz a magánerdő-tulajdon aránya. Át kell gondolnunk, milyen szak- tanácsadással lehet az új erdőtu­lajdonosokat segíteni, hogyan érvényesülhet az osztatlan keze­lés elve ott, ahol a kárpótlás so­rán 3-6 hektáros erdőterületek kerülnek magántulajdonba. Az erdőgazdálkodás és -kezelés szempontjából ezek olyan kis- birtokok, amelyeket nem lehet üzemszerűen, önfinanszírozó módon működtetni. A kis erdő- tulajdonosoknak 60-100 éven belül egyszer van jövedelem- szerzési lehetőségük: amikor ki­termelhetik a fát. Addig azon­ban csak pénzt kell költeni az erdőkre - a telepítés, az ápolás, a tisztítás, a védelem - sokba kerül. Finanszírozási szem­pontból tehát nem szerencsések a kisebb erdőbirtokok. A szövetkezeti átmeneti és a kárpótlási törvény kötelezi a kiserdő-gazdálkodókat, hogy a szomszédos tulajdonossal kö­zös erdőkezelési, erdőbirtokos­sági társulást alakítsanak ki. De létrehozhatnak az új típusú szö­vetkezetekkel együtt közös üzemet, nagyobb erdőbirtoko­kat is, amelyek pénzügyi és működési szempontból gazda­ságosabbak.-Az erdőgazdálkodás tehát hosszú távon megtérülő befekte­tés. Érdemes-e belevágni?- Úgy vélem, ma, de a múlt­ban is az ember nem azért vált tulajdonossá, hogy azonnal nagy jövedelemre tegyen szert. Meggazdagodhat az ember az erdőből gyorsan is, ha engedély nélkül termeli ki a fát és értéke­síti a piacon. Ebben az esetben egyszeri nagy jövedelemre lehet szert tenni, utána azonban jön­nek a gondok: a súlyos pénz­ügyi szankciók, a kivágott erdőt fel kell újítani, mert ha ezt el­mulasztja a tulajdonos, további büntetés várhat rá. Az erdő el­sősorban nem a jövedelemszer­zés, inkább a vagyonfelhalmo- zás eszköze. Ha valaki értéket szeretne felhalmozni, az arany mellé nyugodtan odateheti az erdőt is. Ha jó kezekbe kerül a faállomány, értéke folyamato­san nő, meghálálja a gondosko­dást, a beléfektetett munkát.- Milyen támogatásra szá­míthatnak a leendő erdőbirto­kosok?- Többféle támogatást is igénybe vehetnek. Ha például valaki olyan mezőgazdasági hasznosítású területen kíván er­dőt létesíteni, ahol korábban nem az volt, a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból és az Erdő­gazdálkodási Alapból támoga­tást kérhet. Szaktanácsadással is segítjük a leendő tulajdonoso­kat. Az erdőfelügyelőségeknél és az erdőrendezési szolgála­toknál több száz szakértő segít az erdősítési tervek elkészítésé­ben. Igaz, ez kiadással jár, de a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap szaktanácsadási támoga­tási rendszere erre is forrást biz­tosít. Újvári Gizella Házasságból is megárt a sok A 110 éves bangladesi Ra- dzsab Ali Sarker még elég jó erőben érzi magát egy 14. há­zassághoz. - A szülők éleme- dett korom ellenére is szívesen adják hozzám a lányukat, mert gazdag vagyok - nyilatkozta az aggastyán. Saját bevallása sze­rint „családi klánja” már több mint ötszáz tagot számlál. Első házasságát húszévesen kötötte, s abban, valamint 12 további frigyében összesen 58 gyerme­ket nemzett. Sarker 13 felesége közül egyébként hárman már meghal­tak, ketten pedig felbontották a házasságot. - Ilyen sok felesé­get nehéz kézben tartani, csu­pán ezért nem tanácsolom a túl gyakori házasságkötést - nyi­latkozta a tapasztalt házasuló. 1 >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom