Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-25 / 169. szám (171. szám)
1993. június 25., péntek aj minoritáit napló 3 Mohácson csökkentették a távhőszolgáltatás díját Költségosztó berendezéseket szerelnek a lakásokba Ez év elejétől a távhőszolgáltatásba bekapcsolt 2017 mohácsi lakásba a fűtést és a melegvizet a száz százalékig önkormányzati tulajdonban lévő Hő- szolgáltató Kft. biztosítja. A PÉTÁV vagyonának felosztása révén Mohácsnak 117,7 milliós közmű, és 34,3 milliót kitevő egyéb vagyon jutott, továbbá az önálló cég indulásához 500 ezer forint készpénz járt. A Hőszolgáltató Kft. a tevékenységét azzal indította, hogy csökkentette az árakat. Mindenekelőtt a korábban rendelke- zésreállási díjnak, újabban alapdíjnak nevezett tétel légköbméterre számított összegét 2,20 forinttal mérsékelte. A lakóközösségek kérésére az épületek lépcsőházaiban és a közösségi helyiségekben kikapcsolták a fűtést, így lakásonként átlagosan havi 3-600 forinttal kevesebbet fizetnek a családok. A lakások 67 százalékában, vagyis ahol ezt igényelték, mindenütt a melegvíz fogyasztását a mért mennyiség alapján fizetik a fogyasztók, és ezzel is jelentős megtakarítást értek el a háztartások. A kft. szakemberei jelenleg az idénynek megfelelő fenntartási, karbantartási munkákat végzik, és napokon belül hozzákezdenek a lakásokban lévő radiátoroknál a mérőműszerek felszereléséhez. Az őszi fűtési szezon kezdésének időpontjára valamennyi magánfelhasználó számára lehetővé teszik, hogy a fűtést is mérés szerint számolják el. Ehhez a munkához az ön- kormányzat hárommillió forinttal járult hozzá, és lakásonként a műszerek beszerelési költségéhez maximum 5-600 forintot kell majd a fogyasztóknak fizetni. Keresztényi Lajos, a kft. ügyvezetője elmondta, a nyárra még egy nagyobb lélegzetű munkát ütemeztek: a Vörösmarty utcai fűtőművek olaj-üzemmódról kezelő nélkül működtethető gázfűtésűre kívánják átállítani. Tájékoztatott továbbá arról is, hogy a kintlévőségük az utóbbi időben jelentős mértékben csökkent. A havi 2017 számla közül idén rendszeresen száznál valamivel többet nem tudnak a lakók kifizetni. E hátralékosok többsége valóban a létminimum alatti havi jövedelemből él, ezért megér- tőek velük szemben, és az ön- kormányzattal közösen keresik azt a támogatási módot, amelynek segítségével az adósságuk rendezhető lesz. B. M. Cserepes Andrea a sikeres vizsgák után Fotó: Läufer L. Érettségi a tolószékben Nemzetközi kórustalálkozó Tordaszentlászlón Tordaszentlászló a Gya- lui-havasok alatt meghúzódó dimbes-dombos vidéken fekszik. Az alig ezer lelkes községet többnyire magyarok lakják, nagyon sokan elköltöztek, az ittmaradottak nagy hányada pedig Kolozsvárra, vagy Tordára ingázik. A lakosság nagy hányada kiöregedett. Az útikönyvek szerint Szent László király itt vívta első csatáit a betolakodó kunokkal, besenyőkkel, emlékét sok kis, apró kavics őrzi, amit azon a vidéken Szent László pénzének neveznek. Itt, Kalotaszeg peremén rendezik meg, most már negyedik alkalommal azt a nemzetközi kórustalálkozót, ahová Magyarországról a pécsi Mecsek, valamint a szeghalmi kórus kapott meghívót. Az esemény presztízsét emeli a pozsonyi Magyar Pedagógus Központi Kórus részvétele, míg Erdélyből félszáznyi kórusra számítanak. A jeles kulturális esemény védnöke az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, az EMKE tordaszentlászlói választmánya, és a Kalotaszeg című folyóirat szerkesztősége. A kétnapos kórustalálkozó szombaton, június 26-án a helybéli református templom előtti Szent László szobornál kezdődik, majd a Művelődési Ház színpadán folytatódik. A vasárnap délután záruló rendezvények bevételeit a helybéliek egy kalotaszegi tájmúzeum megalakítására szánják. A Mecsek-kórus, Nagy Ernő vezénylése alatt Maróti György, Bárdos Lajos, Kodály Zoltán, Pászti Miklós és egy erdélyi zeneszerző, Birtalan József műveket ad elő, Sinkóné Kancsár Tünde pedig magyar népdalokat énekel. Bandi András Teljesen egyedül csak enni és írni tud, de szellemileg ép, és szeret tanulni. Tegnap délelőtt érettségizett Cserepes Andrea a pécsi Kodolányi János Gimnáziumban. Tegnap, miután a nővére a kezébe tette a telefon- kagylót, beszélgettünk.- Izgultál?-Egy kicsit. De úgy érzem jól sikerült, és nagyon örülök.-Melyik tárgyat szereted a legjobban ?-A matematikát, de abból nem szóbeliztem. Azt hiszem sokat foglalkozom a tantárgyakkal, napi négy-öt órát is. Már elkezdtem németül tanulni, ezenkívül még angolul szeretnék, s ha már elértem egy megfelelő szintet, a későbbiekben szívesen fordítanék. Andrea elmesélte, a gimnáziumot nappali tagozaton kezdte, egy évig a nővére vitte és hozta minden nap. Ő azonban férjhez ment, gyermeke született, és Andrea átiratkozott a dolgozók gimnáziumába. Napközben még ma is a GYES-en lévő nővére látja el.- Van hobbid?- Ásványokat gyűjtök, illetve csak vásárolom, a szekrényben már mintegy 30 darab van. Időnként elkérem, és nézegetem, beazonosítom a köveket. Megtudtam, régebben gyakrabban látogatta a mozit, az Esőembert például négyszer nézte meg. Szívesen járt családjával a kaposvári színházba is. Egy alkalommal a felújított Pécsi Nemzeti Színházba is elmentek, de nehéz volt bejutnia. A lépcsőn az édesanyja és a nővére vitte a tolószéket. Az édesanyja, aki a Tüzér utcai Szociális Otthonban dolgozik, járt hetente kétszer a gimnáziumba is, jegyzetelt, hang- felvételt készített. Az írásbeli matematika vizsgánál addig ott maradt, amíg megkereste a megoldandó feladatokat a példatárban, mert Andreának kicsit lassan megy a lapozás. Ami a kívülálló számára áldozatnak tűnik, az Andreáék családjában a mindennapok természetes része. Az érettségi bizonyítványában azonban az átlagosnál sokkal több munka fekszik. P. E. Európa első Goodwill Intézete Pécsett Tegnap nyílt meg Pécsett a Nagy Ferenc téren az amerikai Goodwill Intézet első európai képviselete és boltja. Ennek megszervezésére tartózkodik hazánkban immár négy hete James J. Szénás amerikai közéleti személyiség, aki egyben a washingtoni székhelyű Goodwill Intézet magyarországi tanácsadója. A hazánkban eddig kevéssé ismert jószolgálati intézmény a világ 32 országában működik már. Célja a hátrányos helyzetű, beteg emberek, az értelmi fogyatékosok és mozgássérültek megsegítése, az életre való felkészítése és munkába állítása. Pécsi kezdeményezője Angyal Miklósáé, akit kisfia betegsége indított arra, hogy az USA egykori elnökének feleségéhez, Bush asszonyhoz írott levelében szakmai támogatást és tanácsot kérjen a hasonló sorsú, értelmi fogyatékos gyermekek megsegítésére. A levél eljutott a Goodwill vezetőségéhez, akik Szénás úron keresztül vették fel a kapcsolatot a levélíróval. Az ő segítségével jött létre a pécsi Goodwill-bolt. A kapcsolat kialakításában nagy szerepe volt a „Fogd a kezem” Alapítványnak is. A foglalkoztatás érdekében három műhelyt kívánnak létrehozni Pécsett és Baranyában. A bolt induló árukészletéhez a baltimorei Goodwill Intézet 7 tonna ruhaneműt, lakástextíliát küldött ingyen. A sérült és támogatásra szoruló emberek részt vesznek a kiváló minőségű ruhák válogatásában és árusításában. A forgalom függvényében csekély összegért további szállítmányok várhatók. Rozvány Gy. A Pécsi Rádió hétvégi műsorából Zenei fesztivál és a Szabadság Napja Mohácson A szombati, délelőtt 9-től 11 óráig tartó „Jó pihenést!” magazint a szerkesztő, Jánosi Zoltán a következőkkel ajánlja a Pécsi Rádió hallgatóinak figyelmébe: Itt a nyár, gyerekzsivaj árasztja el a tereket, kiránduló- helyeket, de vannak-e megfelelő játszóterek? Görcsönyben sok vitás kérdés merült fel az utóbbi időben a helyi játszótér kapcsán, ezekről szól munkatársunk helyszíni riportja. Vannak családok, akiknek a nyár nem jelent kikapcsolódást, sőt a gondok inkább szaporodnak. Kolléganőnk egy cigánycsaládhoz látogatott el. Angliai versenyre készülnek a pécsi repülősök, természetesen mi is szólunk az előzményekről, miként a jeles ünnep előtt álló, 900 éves Duna parti város, Mohács legfontosabb hétvégi rendezvényeiről is. A kulturális programok között helyet kap a Pécsi Szimfonikus Zenekar 3. Zenei Fesztiváljának a szombati és vasárnapi hangversenyeihez Kovács Attila által készített előzetes, és a szombati magazin zenei szerkesztője, Koszits Attila által Müller Péter Sziámival készített hosszabb beszélgetés. Idén a Szabadság Napjának eseményei a 900 éves fennállását ünneplő Mohács városában követik egymást, műsorunk nagyobb részében mi is erről szólunk - mondja a Vasárnapi Magazin szerkesztője, László Lajos. A bevezető jegyzetben az ünnepek, a béke és az összefogás szépségét, eredményeit méltatjuk, és erről szól Szent Lászlóra is emlékezve Csősz István mohácsi plébános is, aki az adásunk idején kezdődő ünnepi szentmisét mondja a Fogadalmi templomban. Szabadság napi beszélgetés hangzik el Kuti Istvánnal, a város polgármesterével, megszólal műsorunkban dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, Mohács díszvendége, aki az ünnepség szónoka is lesz. A város jelenéről és jövőjéről pedig Kanadából hazatért mérnök, dr. Simon Péter beszél, aki az ön- kormányzattal számos kezdeményezést indított útjára városa érdekében. Lokálpatriotizmus, hazaszeretet és világpolgárság ötvöződik szavaiban, amely egyben mottója a Szabadság Napjának. Szó lesz a nap más eseményeiről is, elsősorban arról az ünnepi kulturális műsorról, amelyet Koltay Gábor rendez és este a televízió Il-es csatornáján fél kilenc után öt perccel kezdődően 90 percen át látható a mohácsi főtérről. A Petőfi Rádió délután 3 óra 3 perctől ad élő közvetítést a Malév-Inter- folk Fesztiválról, amely egyik programja a Szabadság Napjának, s délután még a pécsi adásban is igyekszünk visszatérni az eseményekre. Vasárnapi Magazinunk más témái közül figyelemre méltó a dr. Szabó Ferenc filozófus költővel folytatott beszélgetés a hit és az alkotás kapcsolatáról. E műsorunk zenei szerkesztője Kovács Attila, fél 10-től pedig dr. Nádor Tamás színes összeállítását hallják. Nyelvi tábor a Leőweyben, amerikai tanárokkal Terry Ragus magyar és amerikai diákok között Fotó: Läufer Már harmadik éve ad helyet a Leőwey Klára Gimnázium an-, nak a kéthetes angol nyelvű tábornak, amelynek a nyelvgyakorlás mellett egymás kultúrájának a megismerése a fő célja. A tábor létrejöttéről Bölcskei Andrásáét, a gimnázium angolos munkaközösség vezetőjét kérdezem.- Az ötlet baráti kapcsolatból indult. Kiderült, amerikai tanár- kollégáim szívesen jönnének Pécsre, akár ingyen is, hogy nyelvükről, kultúrájukról beszéljenek magyar diákoknak. Ez nagy segítség, hiszen Amerikába kevesen jutnak el, dr. Szolcsányi Jánosné igazgatónőben lelkes támogatót, az angolos munkaközösség tagjaiban pedig segítőtársakat találtam. A nyelvi tábort az iskola mindig a tanév végén szervezi, így saját diákjaik mellett más pécsi középiskolák tanulói is jelentkezhetnek a programra. Ebben az évben négy amerikai tanár foglalkozik a 42 magyar diákkal. Nagy előrelépés, hogy 10 amerikai fiatal köztük egy AFS-es diák is csatlakozott hozzájuk. Programjukban a délelőtti nyelvtanulást kötetlen beszélgetés, városnézés, vetélkedő követi. Mindkét fél tanul a másiktól. A pécsiek megismertetik az amerikaiakkal városunkat, múltunk emlékeit, jelenünket; az amerikaiak a társalgáscentrikus nyelvgyakorlás mellett bemutatjáka baseball szabályait, a country tánclépéseket. Terry Ragus már másodszor van itt. A múlt évben tanárként volt jelen, idén már ő a tábor szervezője. Vajon miért vállalja, mit jelent ez számára?- Kollégámtól értesültem erről a lehetőségről. Azt mondta, a magyar diákok sokkal jobbak, mint az ő legjobb diákjai. Igaza volt. Érdeklődőek, lelkesek. Talán az amerikaiak egy kicsit fel- szabadultabbak, mozgékonyabbak, a magyarok tartózkodóak. Nagyon tetszik nekem a város, az időjárás, az emberek. A tavalyi jó benyomások miatt jöttem el ismét. A szervezést kihívásnak érzem, melynek igyekszem jól megfelelni. Ezúttal diákokat is hoztunk magunkkal, akik a magyar gyerekekkel még többet tudnak beszélni. Ha pedig egy gyerek sokat beszél egyszer csak elkezd angolul gondolkodni, így válik igazán sikeressé a nyelvtanulás. A nyári kéthetes tábor sikerét a résztvevő diákok családja, tanárai, de új barátaik is egyaránt bizonyíthatják. A jó kezdeményezés egyre bővül, tapasztalatokkal gazdagodva folytatódik, hiszen Bölcskei Andrásné Terry Ragussal már a jövő évi programot tervezi. Sallai Éva Tűzvédelmi vizsga a Pécsi Ipartestületben A vállalkozó anyagi érdeke a kármegelőzés A közvélemény feltételezi, hogy a vállalkozók döntő többsége a legkevesebb idejét fordítja az olyan kötelezettségekre, mint a tűzvédelem. Meglepetést okozott a szakembereknek is, hogy a Pécsi Ipartestület által hirdetett két napos tanfolyamra és vizsgára tegnap ötven vállalkozó jelent meg, régen voltak ennyien a rendszeresen szervezett oktatáson.- Tévhit lenne, a közvéle- ményJeltételezése ?-En is meglepődtem, hogy ennyien eljöttek - mondta Tóth Jenő, oktató, aki vállalkozását tekintve is profi e tárgyban, ugyanis Biztonságtechnikai Tanácsadó Irodát vezet -, de nem tévhit, hogy a vállalkozók erre adnak, pontosabban adtak a legkevesebbet. Ugyanakkor a piaci változásokkal belátják, hogy nem tűzoltóság büntetésétől kell félniük, ha nem tartják be a tűzvédelmi szabályokat, hanem anyagi érdekük fűződik ehhez, mert olyan káruk keletkezhet, amiben tönkremegy a vállalkozásuk. A mai vizsgán egyébként elsősorban a gyakorlati teendőkre összpontosítva adnak számot az ismeretekről és szereznek jogot ahhoz, hogy munkaadóként alkalmazottaikat, segítő családtagjaikat is oktassák a tűzvédelmi szabályokra, törvény kötelezi erre a vállalkozókat, mint arra is, hogy ismereteiket négyévenként megújítsák. Ezért jött el Márton György pécsi, és Deresi Lajos pellérdi lakatosmester is, mindketten évtizedek óta iparosok. Mindketten megerősítették, bár a vállalkozók valóban szükséges rossznak tartják e kötelezettséget, de érdekük megelőzni a bajt, aminek katasztrofális következménye lehet, azért is - mondták nehezményezve -, mert a biztosítók nem kötnek biztosítást a műhelyekre. Ráadásul a műhelyeikben kötelezően elhelyezett tűzoltó készülékeket az előírás szerint félévente ellenőriztetni kell, de hogyan? Fogják a hónuk alatt, és viszik - szabálytalanságra kényszerülve -, holott milyen ésszerű lenne, ha valaki rendszeresen helyben ellenőrizne. Elkelne vállalkozó erre a munkára, az iparosok, jegyezték meg a jelenlévők, szívesen megfizetnék. G. M. i 4 A L