Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-24 / 168. szám (170. szám)

1993. június 24., csütörtök uj Dunántúli napló 3 Az állam önmagától is szigorúan hajtsa be a társadalombiztosítási tartozásokat A Nyugdíjasok Országos Kamarájának ügyvivői Pécsett A nyugdíjasok személyes si­kernek tekintik a társadalombiz­tosítási önkormányzati válasz­tok sikerét, a testületek megala­kítását. A Nyugdíjasok Orszá­gos Kamarája, amely 37 tag- szervezetében közel kétmillió idős ember érdekképviseletét szolgálja, hét képviselővel vesz részt a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat munkájában. A kamara vezető tisztségvise­lői - Mihalovits Ervin, ügyvivő, Gál László, a társadalombiztosí­tási és szociális bizottság el­nöke, Piros Istvánná, a prog­rambizottság elnöke, valamint Czerván Mártonná, ügyvivőhe­lyettes - tegnap a pécsi tagszer­vezettel tartottak együttes ügy­vivő testületi ülést, a szerveze­tek munkájának kölcsönös meg­ismerésének és a közös állás­pontok kialakításának jegyében. Az ügyvivőkkel elsősorban a társadalombiztosítási kérdések­ről beszélgettünk. Mihalovits Emil megelége­déssel jegyezte meg, hogy a nyugdíjbiztosítási önkormány­zat megalakulásakor Nagy Sán­dor, a testület elnökeként a magvalósítandó feladatokat so­rolva szinte teljes egészében a három éve működő kamara programját vázolta fel. Komoly reményt ad ez a nyugdíjasok sokasodó gondjainak megoldá­sában, bár azzal mindegyikük egyetért, hogy gyors sikerekre senki sem számított és számít ma sem, de a nyugdíjasok hely­zeténekjavítására igen. Amit szeretnének e testület­ben elérni: mindenekelőtt azt, hogy a nyugdíjemelés az or­szággyűlés által hozott törvény értelmében valósuljon meg, kö­vetve a nettó kereseteket. A várható áfa törvények ugyanis még lehetetlenebb helyzetbe hozzák az időseket, bár igen el­térőek a statisztikák arról, mi­lyen körülmények között élnek. Az ügyvivők úgy vélik, itt is érvényesül a hatalom sza­lámi-taktikája, ugyanis egyes elemzések szerint a nyugdíja­soknak mindössze tíz százaléka él létminimum alatt, míg mások ezt az arányt 67 százalékra te­szik. .. A nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat mindenekelőtt alapos számvevőszéki vizsgálattal kezdi a munkát, hogy egyér­telmű képe legyen a társada­lombiztosítási vagyonról, a fel­használható forrásokról. Ez utóbbiak gyarapítására azt várják a kormánytól, hogy ugyanolyan szigorral hajtsa be a társadalombiztosítási tartozáso­kat a legnagyobb adós állami vállalatoktól, mint az adótarto­zásokat, mert csak így lehet tisztességes vagyonhoz juttatni a társadalombiztosítást és ezen keresztül tisztességes nyugdíj­hoz, megélhetéshez az időse­ket. G. M. Német-magyar vasúti kocsik Újabb nagyszabású üzletkö­tésről számoltak be szerdán a Technoimpex Rt. képviselői. Német-magyar ipari kooperá­cióban Z2-es típusú euroszab- ványnak megfelelő vasúti sze­mélykocsikat gyártanak a MÁV részére. A vasúti járművekre a MÁV 170 millió német márka hitelt vesz fel, amelyhez ma­gyar részről állami garanciára lesz szükség. A kormány már a szerződéses konstrukciót jóvá­hagyta, az okmányok aláírásá­hoz azonban a Parlament dönté­sére van szükség. A Deutsche Wagonbau AG-vel kötött meg­állapodás szerint 1994 novem­berétől 95 márciusáig érkeznek meg Magyarországra a vago­nok. A kooperáció első szaka­szában magyar cégek 25,5 mil­lió német márka értékben szállí­tanak részegységeket az első 70 darab Németországban készülő kocsihoz. Lakossági devizabetétek Május végén 170,2 milliárd forint - majdnem 49 milliárd dollár - volt a belföldi lakossági devizabetétek értéke, ami egy hónap alatt mintegy 400 millió forintos emelkedést jelent - kö­zölték szerdán a Magyar Nem­zeti Bankban az MTI érdeklő­désére, hozzátéve, hogy ilyen kismértékű növekedést már ré­gen nem regisztráltak. Csak májusban a befizetés 27,2 milliárd, a kifizetés pedig 26,8 milliárd forint volt a kon­verziókkal együtt. Lakossági devizaszámlákat jelenleg már 19 pénzintézetnél vezetnek, ezek közül nyolcnál haladja meg az 1 milliárd forin­tot a devizabetétek értéke, 10 milliárd forint felett pedig csak négy banknál őriznek lakossági devizát. Tavaly május végén 137,7 milliárd forint volt a lakossági devizabetétek értéke. Mohácson nincs nyári napközi A gyerekek a lovardába járnak A lovastanyán a gyerekek felügyelet mellett szórakozhatnak Fotó: Szundi György Hozzávetőleg ezer alsótago­zatos kisdiák él Mohácson, akiknek a vakáció idejére az el­helyezését és ellátását kell megoldaniuk a szülőknek. A városnak a szigeti oldalon, ideális környezetben változat­lanul a tulajdonában van az a te­rület, amelyen öt évvel ezelőttig a nyári napközis táborokat szer­vezték. Am a környezet nem minden, ha az adottságok ked­vezőtlenek: a megnövekedett kompköltségek, a gyerekek utaztatásánál, továbbá az élelem átszállításánál jelentkező több­letkiadás, aztán az ivóvíz hiá­nya arra kényszerítette a szer­vezőket, hogy feladják a szigeti táborhelyet. Négy éve a város iskoláiba fölváltva gyűjtötték össze nyá­ron a gyerekeket, majd egy évig a művelődési ház kísérletezett, változatos programot kínálva, felügyeletet és ellátást biztosí­tani a tanulók számára, de ér­dektelenség miatt a tervezett turnusokat sem fogadhatták. Az utóbbi három évben Mo­hácson nincs napközis tábor. Bár idén újra próbálkoztak a szervezésével, a művelődési ház ismét fölvállalta az ezzel kapcsolatos teendőket. Heti 500 forintért napi háromszori étke­zést kínáltak, de mindössze hárman jelentkeztek, s így az egészből nem lett semmi. Olyan felmérés viszont nem készült, hogy a szigeti táborba szívesen mennének-e a gyerekek, mint ahogy arról sem esett szó, hogy a többlet költségekhez hozzájá­rul-e az önkormányzat. Egyedül Geishauser Sándor lovardája népszerű a gyerekek körében. Hívatlanul is naponta 15-20-an jelennek meg a Schmidt-gödörben álló istálló­nál, jó szívvel szorgoskodnak a lovak körül, hogy jutalmul föl­váltva nyeregbe szállhassanak. Végtére is ők ott felügyelet mel­lett töltenek el órákat. Hogy a többi kisdiák, akik­nek nincs nagymama, munka- nélküli szülő a közelében mivel üti agyon a szabadidejét? Uszo­dába mennek, a játszóterekre, csapatokba verődve kerékpá­roznak. A szülők meg a munkahelyen naphosszat aggódnak. B. M. Für Lajos látogatása Pécsett Für Lajos (középen) az Új Dunántúli Napló szerkesztőségében Fotó: Läufer László- A honvédség a létszám- csökkentésből adódó tartalékait élte fel az elmúlt időszakban, a továbbiakban nincs mihez nyúlnunk, ami kisegítene ben­nünket a pénztelenségből. El­kezdődött a légi mozgékony- ságú zászlóaljak létrehozása, jövőre nem tudjuk folytatni ezt a programot. A békefenntartó erők kiképzőbázisának beindí­tását is jövőre terveztük, elkép­zelhető, hogy erről is le kell mondanunk. Negyven év szünet után, idén szeptemberben in­dulna Szolnokon a repülőtiszt képzés, egyelőre több kérdőjel­lel.- Eredménynek könyvelhet­jük el, hogy Németországból 75 millió márka értékben érkeznek Magyarországra különböző al­katrészek, illetve a legfrissebb információnk szerint Moszkvá­ban aláírták a MiG-29-es va­dászgépekkel kapcsolatos szer­ződést. Ez a két megállapodás egyaránt fontos a védelem meg­erősítése, illetve lélektani szempontból is. Lőrincz Kálmán kiemelte, a költségvetés készítésénél a Ma­gyár Honvédség Alapelveiben meghatározott követelmények­ből indultak ki - amelyet elfo­gadott az országgyűlés is -, eh­hez igazították a feladatok ellá­tásához szükséges pénzeszkö­zöket.- Nagyon fontos szempont a katonaság veszélyességre való reagálási képessége, amely megváltozott a 7 dandár, 20 harckocsi zászlóalj és 18 tüzér­dandár felszámolása következ­tében. Nem lehet figyelmen kí­vül hagyni, hogy nemzetközivé váltak a konfliktusok, ezeket nemzetközi összefogással kell megoldani, elengedhetetlen az ENSZ-hez való csatlakozásunk, illetve az erre való felkészülés. Mindenképpen meg kell őrizni a honvédség stabilitását, műkö­dőképességét, hogy a haderő eleget tehessen a vele szemben támasztott követelményeknek. Ehhez nélkülözhetelen a megfe­lelő fegyverzet biztosítása, il­letve a kiképzések, felkészíté­sek számának szinten tartása. Nem kérünk többet a nemzettől, mint ami elengedhetetlenül szükséges. Látogatás az Új Dunántúli Napló szerkesztőségében A sajtótájékoztatót és a lak­tanya látogatást követően Für Lajos, valamint a kíséretében lévő Lőrincz Kálmán vezérez­redes, Pecze Zoltán, a Honvé­delmi Minisztérium helyettes államtitkára és Tikos László, a HM sajtó osztályának vezetője látogatást tett az Új Dunántúli Naplónál. A szerkesztőségben Lombosi Jenő főszerkesztő tájékoztatást adott az ország egyik legna­gyobb példányszámú napilapjá­ról, s átadott a miniszternek olyan, 1989. októberében, no­vemberében megjelent Dunán­túli Naplókat, melyekben a poli­tikus akkori baranyai látogatá­sairól adtunk tudósítást. Ezután a minisztérium képviselői, a honvédség parancsnoka, vala­mint a lap vezető munkatársai folytatták a kötetlen beszélge­tést, amelynek során a miniszter többek között azután érdeklő­dött, hogyan látják az újságírók az ország helyzetét, mi pedig azt tudakoltuk, milyen a „talál­kozás” a honvédség és a törté­nész miniszter között. Für Lajos szerint sokat adott számára az a fegyelem, amit ta­pasztalt - mosolyogva tette hozzá, a politikusok ilyen szempontból tanulhatnának a katonáktól. Lőrincz Kálmán pedig azt emelte ki, hogy a Ma­gyar Honvédség múltjának el­ismertetésében, a nemzeti ha­gyományok felelevenítésében mekkora szerepe van a minisz­ternek. A látogatás végén Für Lajos ajándékot adott az Új Dunántúli Naplónak - a tizenhárom aradi vértanút ábrázoló plaketteket, és egy, a Honfoglalásról szóló minikönyvet -, majd kíséretével együtt megtekintette a szerkesz­tőség világszínvonalú számító- gépes rendszerét. Hajdú Zsolt Roszprim Nándor Az önkormányzat nem tud többet „hitelezni” Miért nem kapnak pénzt a mozgáskorlátozottak? Épp a legjobbkor érdeklődik - fogad dr. Somogyi Károly, Komló város jegyzője, amikor arról a lakossági bejelentésről kérdezem, hogy miért nem kap­ják meg a rendeletben előírt és meghatározott közlekedési tá­MKB részvények kárpótlási jegyért Az Állami Értékpapír-Fel­ügyelet döntése alapján június 30-tól kárpótlási jegyért megvá­sárolhatók a Magyar Külkeres­kedelmi Bank (MKB) részvé­nyei. Az MKB - a magyar nagy­bankok egyike - 1992-ben 216,5 milliárd forintos mérleg­főösszeggel 1,133 milliárd fo­rintos adózott eredményt ért el. A most forgalomba kerülő ál­lami tulajdonú elsőbbségi rész­vények legalább évi 12 százalé­kos osztalékra jogosítanak fel, először az 1993-as üzleti év után. Június 30-tól július 30-ig 358 millió forint értékű rész­vény szerezhető meg a kibocsá­táson. Egy darab 10 ezer forin­tos névértékű részvényért két­szer ekkora értékű kárpótlási jegyet kell adni. Jegyezni érték­papír-kereskedő cégeknél és a Mezőbank fiókjainál lehet, a vásárláshoz szükséges mennyi­ségű kárpótlási jegy letétbe he­lyezésével. Ismét gyártják a Franck kávét Ismét gyártja Magyarorszá­gon a Franck kávét a Nestlé Hungária Kft. A Franck márka­név alatt négy népszerű valódi kávéfajta kapható majd: a Kon- zim Mokka, a Favorit, az Orient Mokka és a Sláger - jelentették be a társaság szerdai sajtótájé­koztatóján. A nagy visszatérés természetesen megújulást je­lent: bár a név ugyanaz, amelyre nemzedékek emlékeznek, az új keverésű kávéfajták jobb minő­ségűek az eddigieknél, és a ma­gyar ízlésnek is jobban megfe­lelnek. Ismeretes, hogy a Sze­rencsi Csokoládégyár diósgyőri édesipari gyárát a múlt év végén megvásárolta a Nestlé, majd lét­rehozták a Nestlé Hungária Kft.-t. A cég évente 4-5 ezer tonna kávé előállítását tervezi. Az alapanyagot a világ külön­böző tájairól szerezték be, s bár a terméket egyelőre Magyaror­szágon kívánják forgalmazni, a későbbiekben exportra is gon­dolnak. mogatást a mozgáskorlátozot­tak a városban.-Június 16-án küldtünk leve­let ez ügyben a népjóléti minisz­tériumnak, mert tarthatatlan a helyzetünk. 598 embernek álla­pítottam meg a jogszabályban foglaltak, az orvosszakértői in­tézet állásfoglalása és a család egy főre jutó jövedelme alapján a jogosultságot, s ez összesen 7 millió 176 ezer forintot jelent - ad magyarázatot a jegyző - s nagyobb részük meg is kapta a 12 ezer forintot. A kormány- rendelet szerint az önkormány­zat köteles megelőlegezni ezt az összeget, azután pedig az állami költségvetéstől visszakapja. Ez utóbbi okozza a problémát. Már több mint 4 millió forintot fizet­tünk ki saját pénzünkből, s ed­dig mindössze 108 ezret kap­tunk vissza. Jogos a panasz, hogy nem kapják a részükre járó forintokat, de mi saját költ­ségvetésünkből képtelenek va­gyunk többet megelőlegezni. Dr. Somogyi elém teszi a Népjóléti Minisztérium állam­titkárának elküldött levelet, amelyből egyértelműen kiderül, nekik a legkellemetlenebb az egész, hiszen a mozgáskorláto­zottak a polgármesteri hivatalt hibáztatják a késésért, holott a pénz biztosítása a kormány fel­adata lenne. A pénzügyesek információja szerint már elfogyott a rendel­kezésre álló 1,1 milliárdos or­szágos keret, további 500 millió forintért már sorban állnak az önkormányzatok. A kormány­zatnak mielőbb lépni kellene, hogy a saját maga által megha­tározott kedvezményeket való­ban igénybe vehessék a jogosul­tak. G. G. (Folytatás az I. oldalról) forintot kért a jövő évi költség- vetésből, az ország gazdasági lehetőségeihez igazították a mi­nimális, azonban elengedhetet­len kiadásokat. A jelenlegi 66,5 milliárd forintos költségvetés nem tart lépést szinte a legmi­nimálisabb igényekkel sem. Ebből a pénzből 20 milliárd fo­rintot fizetnek vissza az állam­nak, tb-j árulék, adó és egyéb formában, tehát ténylegesen 46-47 milliárd forinttal gazdál­kodhatnak. Fokozatosan romlik az árindex és a bérindex közötti különbség, 1989-93-ig a bérin­dex 226,9 százalék, míg az ár­index 261,2 százalékra állt be, a '89-es adatokat 100 százaléknak tekintve. Nem javultak a hon­védségen belül a szociális vi­szonyok, a tisztek egyharmada a létminimum alatt, vagy köz­vetlen közelében él, míg a tiszt- helyetteseknél és a polgári al­kalmazottaknál ennél is rosz- szabb az arány. Egy kezdő had­nagy fizetése szakaszparancs­noki beosztásban '89-ben bruttó 10 ezer forint volt, jelenleg bruttó 20 ezer.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom