Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-22 / 166. szám (168. szám)
1993. június 22., kedd üj Dunántúlt napló 7 Nyolcszáz tehénből 300 maradt az újpetrei tsz-ben Hogyan lesz ebből tej? Sok pénzt kell rákölteni, hogy normális körülmények legyenek rültek. A reorganizációs hitelt csak az adózott nyereségből lehet fizetni, az pedig azt jelentené, hogy a 3 milliós törlesztéshez 5 milliós nyereséget kellene produkálni. Olyan mezőrákölteni arra, hogy a telep végre normális körülmények között működjön. A hitelezők, és a tsz is húzza az időt. Nekik viszont tudniuk kellene, hogy az övék marad-e a telep vagy rossz minősítés, és kizárják őket a piacról. A telepen van olyan istálló, ahol tűzoltótömlővel itatnak, mert széjjelfagyott a vezeték. Sok épület teteje lyukas, beázik, Az egerági tehenészeti telep Fotó: Läufer László Egerágon a tehenészeti telep dolgozói szerették volna megmenteni a munkahelyüket. Megalapították a Milk and Meat kft-ét, de jelenleg úgy néz ki, hogy minden reményük oda, hiába minden próbálkozásuk, az utcára kerülnek. Három hónapos felmondási idő- Az újpetrei Petőfi termelő- szövetkezet csődöt jelentett március közepén - mondja Török Gábor, a tehenészeti telep vezetője. - Ez előre látható volt, éppen ezért megpróbáltunk a csőd előtt mindent megtenni, hogy a telep a mienk lehessen, ennek megfelelően bérleti szerződést kötni. Mire sikerült az igazgatóságot meggyőzni, addigra bejelentették a csődöt. Ez a szerződés már nem születhetett meg. Siklóson az Országos Kereskedelmi és Hitelbank fiókjához fordultunk, amelynek a legnagyobb a követelése. Kiderült, hogy hiába jelentettük be az igényünket a telepre és a területre, az általunk eredetileg kért bérleti szerződést már nem köthetjük meg, mert ahhoz először a hitelezőkkel kell megegyezni. Helyette egy másikat, egy kedvezőtlenebbet, ugyan kötöttünk, három hónap a felmondási idő, addig működtetnünk kell a telepet. Azzal, hogy a tsz csődbe jutott nemcsak a tehenészet, hanem a növénytermesztők is nehéz helyzetbe kerültek. Az ege- rágiak átvettek a tsz-től 1500 hektárnyi területet művelésre.- A kft lassan összement. A negyvenháromból tízen maradtunk, mi adtuk össze az alapításhoz szükséges egymillió forintot. Április elsejével kezdtünk, és eddig két milliót fektettünk be az 1500 hektárnyi terület megművelésére, aminek jelentős részén kukoricát és napraforgót vetettünk. Miután új cég vagyunk, ezért mindenért előre, vagy azonnal kell fizetnünk, de mi minden terményünkért sokkal később kapjuk meg a pénzünket. Mindent értékesítünk, amit tudunk. A Baranya Megyei Tejipari Vállalati nak szállítjuk a tejet. A trágyát a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatnak adjuk el, a vágóállatokat egy magánvállalkozó viszi. A növénytermesztési részlegünk a KSZÉ-vel áll kapcsolatban. Onnan nemcsak szakmai segítséget kapunk, hanem részben ők finanszírozták a tavaszi munkák elindítását. Meg kellene venni a telepet Szeretnék megvásárolni a telepet, de egy ördögi körbe kegazdasági tevékenység jelenleg nincs, amely képes kitermelni a 46 százalékos kamatot. Hiteleket csak akkor adnak, ha megvásárolják a telepet, de ezt csak akkor tudják megtenni, ha van saját tőkéjük. Minden hitellehetőséghez 30 százalék saját erő kell. A kft-nek pedig nincs 10-15 milliós saját tőkéje. Végignézték, hogy kik tudnának segíteni, melyik cégeknek lenne érdeke, hogy fennmaradjanak. Volt amelyik kedvezményes kölcsönnel támogatta is volna őket, de ez kicsit a saját maguk becsapása is lett volna. A Munkaügyi Központot is felkeresték, tőlük is kértek segítséget. Azt a választ kapták, hogy kaphatnak támogatást, ha két évig foglalkoztatnak munkanélkülieket. Ki mer erre a jelenlegi helyzetben garanciát vállalni? Az önkormányzatokat is megkeresték, hiszen 1-2 év múlva náluk jelennek meg a munkanélküliek. A egerágiak a lehetőségeikhez képest támogatták őket. Meg kellene venni a telepet, de egyelőre nem találják ennek a lehetőségét. Egyetlen járható út egy lízingszerű, bérleti szerződés lenne, amely költségként leírható. Iszonyú pénzeket kell sem. A takarmányt most kell lekaszálni, bálázni. Fölösleges 6-8 millip forintot rákölteni az egészre, ha felszámolják. Tavaly a tsz csak a negyed részét takarította be a takarmánynak. Az állatok a télen rettenetesen lefogytak. Volt amelyiket le kellett vágni. Képtelenség kigazdálkodni Az emberek nagy része látva a kilátástalan helyzetet elment. Fiatalokat vettek fel, ők mentették meg eddig a kft-t. A tehenészeti telepen nagyon alacsonyak a munkabérek. Egy-egy embernek 15-16 000 forintot kellene fizetni, de ezt képtelenek kigazdálkodni. Egy hónapra csak a táp 700 000 forintba kerül, de már a harmadik cégnél tartanak, mert nincs takarmány. A tejminősítés már elérte a nyugati színvonalat, de az átvétel és a termeltetés, az még nem. Háromszáz tehenet fejnek naponta. Mindig akadhat közöttük tőgygyulladásos, amelynek a tejét tíz napig el kell különíteni. A munkahelyi körülmények olyanok, hogy ez szinte lehetetlen, még a legnagyobb technológiai, és munka- fegyelem mellett is. Elég két több tehén ezért hullott el a télen. A tehénállomány 80 százaléka vemhes. Növendékborjaik már vannak, de kevés az utánpótlás, mert a tsz eladta az üszőborjakat. Nincs második gazdaság-Meg lehetne menteni a telepet, talpon maradnánk, ha hagynának bennünket. A tsz soha nem fizetett sokat, de ott volt mellette a második gazdaság. A fiataloknak nincs háztáji gazdaságuk, inkább többet dolgoznak, csak meg tudjanak élni. A bankok is kezdik belátni, hogy jobban járnak, ha üzemeltetik a telepeket, mintha felszámolják azokat. Hajlandók a kompromisszum felé elmenni, lejjebb vinni az árakat, azonban azok még mindig nem közelítenek a valósághoz. Januárban még 10 000 forintot fizettek azért, hogy kivágják a teheneket: az újpetrei Petőfi termelőszövetkezetben a nyolcszáz tehénből háromszáz maradt. Annak idején évente 2 millió liter tejet szállítottak innen a tejipari vállalatokhoz. A várost innen kellene ellátni, és nem több száz kilométerről. Sz. K. Tanuljunk könnyen, gyorsan költségvetésül? Vizsga, vagy előkészítő? A pénzügyminiszteri bársonyszék valószínűleg sohasem tartozott a legkényelmesebb kormányzati bútordarabok közé, de úgy tűnik, mostanában kifejezetten rosszul esik az ülés benne. A pótköltségvetés parlamenti vitája ugyanis nem csupán szokványos pénzügyi alku és a szűkös anyagi keretek utólagos korrekciója, hanem az állami gazdálkodás, az egész monetáris politika kemény vizsgája. Csődben az államkassza? Pénzügyi összeomlásról a legpesszimistább megítélés szerint sincs szó. Ellenzéki oldalról még az is elhangzott, hogy valójában pótköltségvetésre sincs szükség: az elmaradt bevételek és az itt-ott mutatkozó megtakarítások összevetéséből az derül ki, hogy a deficit növekedésének aránya még az elviselhető- ség határain belül van. Mik a sebezhető pontok? A pótköltségvetés benyújtásának ódiumát a kormányzat föltehetően nemcsak a nemzetközi pénzügyi szervek nyomatékos ajánlására vállalta. Hanem mert nyilvánvaló, hogy a 93-as költségvetés készítői is beleestek a hagyományos hibába: alátervezték a kiadási tételeket és túlbecsülték a bevételi forrásokat. A kormány gazdálkodásának egyik legsebezhetőbb pontja, hogy míg fukar kezekkel mér például az oktatás, az egészségügy, a tudomány és a kultúra területén, igencsak bőkezű, ha a kormányhivatalok és különböző szerveztek, alapítványok igényeinek kielégítéséről van szó. Az pedig egyenesen hibának tetszik, hogy egy időközben megszűnt hivatal részére a pót- költségvtés 42 milliós pénzügyi injekciót kér... Vizsga vagy előkészítő? Nem lesz tehát könnyű érzékeny presztízsveszteség nélkül túljutni a pótköltségvetés vitáján, bár a kormány hatalmon maradása aligha múlik azon, hogy megkapja-e vagy sem a többségi támogatást. Az igazi vizsga az őszi-téli költségvetési vita lesz. Addig van némi idő,tanuljunk könnyen, gyorsan költség- vetésül. Bajnok Zsolt Az egyik fut, a másik kocog ... Körelőnyben az árak a bérek és a járadékok előtt A Nyugdíjas Kamara gazdasági szakemberei az életkörülmények alakulását vizsgálva statisztikai összegezést készítettek a fogyasztói árak, az átlagbérek és a járadékok elmúlt három évi „versenyfutásának” eredményeiről. A számok tanúsága szerint nincs szó fej-fej melletti küzdelemről: a helyenként viharos tempót diktáló árak egyre jobban elhúznak a „kocogó” bérektől és a poroszkáló járadékoktól. A fogyasztói árszínvonal 1990-ben 28,9, 91-ben 35, tavaly pedig 23 százalékkal emelkedett. A nettó keresetek ugyanezen idő alatt 21,1, 24,5 és 20,4, a nyugdíjak pedig 15,3, 24,7 és 19,7 százalékkal növekedtek. Míg tehát három esztendő alatt az árak csaknem 87 százalékkal múlták felül a bázisnak vett 1989. év végi szinten, a bérek 65, a járadékok 59,7 százalékkal emelkedtek. Az előrejelzések szerint azonban az ár-bér-nyugdíj hármas közötti távolságok az idén tovább nőnek. Pedig az adatok fényében megalapozottnak tűnik a Kamara vezetőinek az az álláspontja, hogy a nyugdíjasok - akiknek óvatos becslések szerint is mintegy 80 százaléka a létminimum körüli szinten él - teherbíró képességük végén járnak. A számítások szerint például az idén várhatóan 12 milliárd forintot költünk különféle gyógyszerekre - ám ennek az összegnek nagyobb részét a betegeskedő idősebb korosztályok tagjai hagyják a patikákban. Ha a pótköltségvetés pénzügyi csomagtervében szereplő 10 százalékos általános forgalmi adóval az orvosságok ára megemelkedik, csak ez az intézkedés átlag havi 200 forinttal terheli meg a nyugdíjasok amúgy is lapos pénztárcáját - állítja a Kamara. Ha pedig ehhez hozzászámítjuk az áram, a földgáz, a szén vagy a háztartási tüzelőolaj várható árnövekedését - még ha az „csak” a fűtési szezon kezdetekor következik is be - egyértelmű, hogy az aktív koron túl levő több mint 2 milliós társadalmi réteg az ellehetetlenülés küszöbéhez ér. sz. m. Bizánci aranypénz Az időszámításunk szerinti V. század elejéről származó aranypénzt találtak a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Magy községben. Az alig 2 centiméter átmérőjű, 4,5 gramm súlyú érmét a muzeológusok megállapítása szerint II. Theodosius, bizánci császár verette. A Bizánci Birodalmat Attila hun király adófizetésre kényszerítette, s az aranypénz így juthatott a távoli Constantinopo- lisból a Nyírségbe. A szabolcsi településeken sok V. századi pénzérmét találtak már, így Má- riapócson, Ibrányban, Nyírbátorban, Ömbölyön, Oroson, és most Magyon. A múlt kutatói úgy vélik, hogy Attila Ma- ros-torkolatvidéki udvarából kerülhettek az aranypénzek a Nyírségbe, a hunok ott élő szövetségesei kaphatták, jutalomként az Isten ostoraként emlegetett királytól. A részvénycsomagot a kereset és az idő határozza meg A tulajdonosok védelmében Az állami vagyon lebontásának egyik lehetséges módja, hogy a gyárat, a vállalatot maguk a dolgozók - a vezetők és az alkalmazottak - vásárolják meg. Az országgyűlés által tavaly júniusban elfogadott Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében eddig sikerült privatizálni az Aranypókot, a MASPED-et, az OREK-et, az Aranygallért, a PEMÜ-t és a SALDO Pénzügyi és Tanácsadó Rt-t, hogy csak a legismertebb cégeket említsük, s további 60-70 kezdeményezés érhet révbe a közeljövőben. A konstrukció tehát beindult, de ez nem jelenti azt, hogy zavartalanul működik is.-Milyen problémákkal kell szembenézniük az új tulajdonosoknak a működés során ? - érdeklődöm Lukács Jánostól, a Rész-Vétel Alapítvány ügyvezetőjétől, a hazai MRP egyik kidolgozójától.- Természetesen elsősorban a magyar gazdaságot sújtó általános bajokkal, a fizetőképes kereslet beszűkülésével, a piaci verseny kiéleződésével, forráshiánnyal stb. Szervezeti szempontból azonban az MRP-s társaságok már az alapszabály banánhéján „elcsúszhatnak”. A tanácsadói felelőtlenségből, a vezetők mohóságából, vagy egyszerűen csak az ismerethiányból adódóan az MRP-knek legalább a fele a későbbi konfliktusok csíráját hordozza magában. MRP-szervezetek alakulásához a dolgozók tíz százalékának részvétele szükséges, de ez az arány az új résztvevők csatlakozásának megnehezítésével és az induláskor résztvevők természetes fogyásával (nyugdíj, halál, kilépés, elbocsátás stb.) a töredékére csökkenhet. A nem megfelelő tartalmú alapszabály utat nyithat - a dolgozók többségének rovására - ahhoz, hogy az MRP-hez kapcsolódó kedvezmények kevesek kezébe összpontosuljanak. Az általam a törvényből és ezáltal az alapszabályok többségéből is hiányolt „tisztességbeli” szabályok természetesen nem a cégek vezetőit kívánnák kihagyni az MRP-ből, hiszen szerepük az MRP szervezésében és a cég működésében is meghatározó. Az MRP-n belül várható tulajdoni arányok azonban a keresetükkel mérhető teljesítményüknek feleljenek meg. Ez ennél nagyobb tulajdoni arányra törekszenek, ezt ne az MRP-ben, hanem egyéni vagy társas E-hiteles vezetői kivásárlás formájában érjék el. A megoldás kulcsa az állam kezében van, amely adókedvezménnyel - a cég adózás előtti nyereségének 20 százalékával - támogatja az MRP-ket. A kedvezményért cserébe az állam megkövetelhetné a tisztesség szabályainak betartását. Csakúgy, mint Angliában vagy az Egyesült Államokban, ahol a törvény pontos előírásokat tartalmaz erre nézve. A lényeg az, hogy - mivel a részvényekhez dolgozók kis készpénzhányad mellett, hitel segítségével jutnak - az egyéni részvénycsomag nagyságát ösztönző teljesítményeket elsősorban a kereset és a vállalatnál eltöltött idő alapján határozzák meg. Az erre vonatkozó törvénymódosítás már készül.- Milyen hitelkonstrukciókat vehetnek igénybe ma az MRP-szervezetek ?-A legkedvezőbb az E-hi- tel, illetve ennek az MRP-k számára konstruált speciális változata. Ez három év türelmi idővel, 15 évre, 7 százalékos kamattal vehető fel. Egyénekre szóló fedezeti vállalással nem jár, a készfizető kezes maga a társaság. A hitelt folyósító bank a külső garanciától el is tekinthet, ha olyan biztonságosnak találja a cég gazdasági helyzetét. Amennyiben mégis garanciát kér a bank, úgy a Hitelgarancia Rt. 100 millió forintig 80 százalékban felelősséget vállal a hitelért. Dotni Zsuzsa »
