Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-19 / 163. szám (165. szám)
10 üj Dunántúlt napló 1993. június 19., szombat Elment „a görög” A Szamothrakéi Niké és a pécsi szobor Nagy Anna: Privát zsolozsma A szerző első önálló verseskönyve Pécsi hanglemez - világszinten! A Bach Singers CD-lemezéről Szinte már közhelyként emlegetik, hogy Pécs a magyar és az európai kórusművészet egyik fellegvára. Rangos fesztiváloknak ad otthont a város, énekkaraink kiemelkedő külföldi sikereiről ad hírt nap mint nap a rádió és a sajtó. É jóhírünket látszik öregbíteni, hogy egyre-másra jelennek meg pécsi énekkarok kazettái, hanglemezei, melyek közül kiemelkedik a Tillai Aurél vezette Pécsi Kamarakórus Franciaországban készült Kodály-, majd Bár- dos-CD-lemeze. És most itt a harmadik CD-fölvétel; az ifj. Dobos László által vezetett, mindössze nyolc esztendeje működő BACH SINGERS tolmácsolásában rendeszánsz-kori angol szerzők egyház műveit tartalmazza. Ez önmagában is zenei csemegének számít! Hát még az előadás! Zeneértő vendégeim, akik be-betémek hozzám egy kis zenehallgatásra, egyértelműen valamelyik brit katedrá- lis-kórus produkciójának vélik a 14 tagú énekegyüttes professzionista színvonalú előadását. Annál nagyobb a meglepetésük, amikor elárulom, hogy szűkebb pátriánk egyik, kizárólag fiatalokból verbuválódott kamarakórusáról van szó. Eléggé nem dicsérhető ötlet volt vendég-karmesterként szerepeltetni a Pécsi Szimfonikus Zenekar kiváló vezetőjét, Howard Williams-tX. Talán kevesen tudják, hogy Williams gyermekkorában évekig énekelt templomi kórusban, így szinte vérévé vált az angol reneszánsz egyházi zene. 13 kompozíció - Tallis, Taverner, Byrd, Philips és Weel- kes művei - szólal meg a lemezen, köztük a legrangosabb kórusoknak is komoly erőpróbát jelentő Tallis-lamentációk a Bach Singers alapító karnagyának, ifj. Dobos Lászlónak vezényletével. Kurióziumként említhetjük meg, hogy a műsor utolsó darabjában, Weelkes Al- leluia-jában Howard Williams szólót énekel. A világszintű tolmácsolás világszintű hangfelvételi technikával társul; ez is pécsi produktum. A kórus vezetőjének „do-lá stúdió”-ja sok-sok profi hanglemezgyár méltó vetély- társa lett ezzel a lemezzel! Érdeklődéssel várjuk a Bach Singers további felvételeit. Ivasivka Mátyás Nemzetközi Bábfesztivál Győrött Nemzetközi Bábfesztiválnak ad otthont csütörtöktől vasárnapig a Győri Nyár kulturális programjának keretében a Rába-parti város. A helyieken kívül miskolci, budapesti, szombathelyi, továbbá ukrán és román bábegyüttesek adják elő repertoárjukat. A bábozás valamennyi műfaját felvonultatják; az érdeklődők láthatnak kesztyűs bábozást, pálcás, illetve óriás bábokkal előadott produkciókat, továbbá asztali játékokat és képmutogatást. A nemrég elhunyt Makrisz Agamemnon görög szobrász- művész, magyar Kossuth-díjas, számos jelentős alkotás mestere, egyebek közt a pécsi „fel- szabadulási emlékműé” is. A történelmi keresztnevet viselő művész nálunk lelt második hazára, élete felét itt élte le. A maguk idejében fontos, mára azonban többnyire vitatott műveket alkotott állami megrendelésre. Legismertebb alkotása a mauthauseni koncentrációs táborban felállított döbbenetes erejű szoborcsoport. Az ismert Makrisz-művek sorába tartozik az a pécsi szobor is a Mecsek oldalában, amely éppen a művész életútja végére vált el a nevétől és vált problematikussá, bár - szerencsére - az senkinek nem jutott eszébe, hogy eltávolításra ítélje. Annál jelentősebb alkotás ez, hogysem politikai harc kiszolgáltatottja legyen. S mondjuk meg azt is: ma már a pécsi városkép csaknem jelképértékű eleme. A pécsi szoborra akkor kapott megbízást Makrisz, amikor a város akkori politikai és állami vezetői elhatározták: a fel- szabadulás 30. évfordulójára emlékművet állítanak a Mecsek oldalában. Monumentális emlékműre gondoltak, amely örök időkre szólóan hirdeti az 1945-ben történtek jelentőségét. (Ki tudhatta akkor, hogy az „örök idők” még 20 évig sem tartanak?) Makrisz is a monumentalitásban gondolkodott, a görög művészet egy jelentékeny alkotásában, a Szamothrakéi Nikében lelte meg leendő alkotása előképét. Ezt a Kr. e. II. század elején egy győztes tengeri csata emlékére állították, a győzelem géniusza egy képzelt hajó orrán áll, előredűlő teste nekifeszül a szélnek, amely ruhája redőit korbácsolja. A rhodoszi szobrászati iskola eme jellegzetes képviselője, a fej nélküli szobor reinkarnálódott Pécsett jelentősen stilizált formában. Létrejötte társadalmi összefogásnak köszönhető. A szobrász jól haladt a munkával, a helyszín kevésbé. A koratavaszi ünnep miatt rohammunkára volt szükség, hiszen* a tél sem a földmunkának, sem a betonmunkának nem kedvezett. A szobrot nagy készültséggel szállították Budapestről Pécsre, útjáról - végigkísérve azt - beszámolt néhai kitűnő kollégánk, Kampis Péter. „Hazaérve” pedig nyomban elkezdődött a bírálata. Hivatalosan ugyan mindenki úgy találta, hogy a király kitűnően öltözött, sokak véleménye szerint viszont ez inkább öltözetlenség volt. Egy ún. politikai munkás így fogalmazta a maga véleményét: „Mit tudhat arról egy görög, hogy mit jelent nekünk a felszabadulás ...” Az avatás országraszóló ünnepség keretében történt meg. Azóta meg is barátkoztunk a szoborral. Ha arra járunk, szívesen elidőzünk a tövében a mellvédnél, hogy innen gyönyörködjünk a városban. Tagadhatatlan ugyanis, hogy kitűnő helyet választottak az emlékmű számára, talán a legjobbat a Mecsek oldalában, ahonnan a város teljes panorámája maradéktalanul élvezhető. Csak egy gondunk lehet (ami egyébként sokaknak feltűnt már az első pillanatoktól), hogy ti. tökéletesen beleolvad a szobor a környezetébe, távolról semmi sem látható belőle, és ezen még a lassú patinásodás sem segít, csupán a Jánossy György építész tervezte szélesen elnyúló posztamens utal arra, hogy valami fontos van ott. Ez a „fontos” - ne féljünk kimondani ma sem - Makarisz Agamemnon szobra. Hársfai István Vékony, szerény kiállítású, ám jelentős verseskönyv Nagy Annáé, a Privát zsolozsma, az első, önálló kötete. Noha ismerjük korábbi költeményeit, a szerzőről itt mindössze azt tudjuk meg: „Tatán született. Pécsen középiskolát és jogot végzett. Versei eddig újságokban és folyóiratokban jelentek meg.” Nagy Anna rejtőzködő alkat. Lelkében őrzi, hordozza titkait, s most ezeket a titkokat, lelke kincseit rakja elénk. A kötet négy, témájában és hangvételében egyaránt jól elkülöníthető részre tagolódik. Az Életre-halálra ciklusban a szerző a születés, a lét, a léten túli élet, a transzcendencia titkait kutatja. Egyaránt foglalkoztatja örökség, eleve elren- deltség, átok és teremtés. A születés fájdalmát is kétfelől, a megszületett lény és a fiút szülő anya szemszögéből közelíti meg. (Örökség) A szerző női mivolta valamennyi költeményben ott bújkál. Csak nő képes a holdat „éj méhében” kuporgó „embrióként” látni, csak nő hallhatja „megnemszült” fia sírását, (Tanka), csak nő láthat a Kavicsok-ban titokzatos üzenetet, emléket, és csak nő írhatta a Szalagok csokrok című költeményt, életutat mutatva be masnikon át a bölcsőtől a koporsóig. Szeretnék ide idézni közülük, de nem tehetem, mert a ciklus mindegyik költeménye csak a maga egészében teljes, logikája, gondolatritmusa széttöredezne, ha feldarabolnám. A kötet második ciklusa a Szerelmen innen és túl. Megélt, vágyott, feltámadt és elmúlt szerelmeket vetít elénk tájba, évszakokba varázsolva. (Akaratos tavasz, A nyár szeretője, Télben) Milyen a csend, ha „ketten kétfelé / hallgatunk” (Pólusok), ha kérdésekre hallgatás a felelet (Hallgatás). S milyen az, amikor a szeretett lénynek az őszt adjuk ajándékba: „Legyen tiéd ez az ősz, / ami az enyém - neked adom. / Legyen tiéd minden aranya, / minden ezüstje, sugara, / felhője. A beérett magok, / piros termések, a ráadásbimbók ... / távoli vonatfüttyentések a / ködben, leheletes hajnalokon ... / és a Nap, a Nap, a szelid, / legyen tiéd mind.” Nagy Anna titkos vágya egy sziget, a sziget, a boldogság szigete, ahol: „Az öleléstől / nőnek ki a fák, / tör elő üvegkéken a csobogás: / az érintetlen remény. / Ahol hófehér minden virág. / Sziget ez, talán). Tudja, nincs, nem is létezhet ez a hely, ezért keresi a boldoságot a természet apró csodáiban, a virágokban, a Tu- lipán-ban, a Kerti fá-ban, az Aranyeső ragyogásában, a Kóró- ban. A lényeg a József Attilái „igaz” („ha csalán lesz, azt se bánom . ..”), védekezés a pusztulás, a romlás, az elidegenedés ellen. Ezek már a Part tó madár ciklus költeményei, ahol megjelenik „Andersen kis hableánya / formalintartályban zártam” / Csukódó ablakok /, ahol ” A könnyek szivárvány prizmáján / remegve éled az elmúlás ...” (Az első rög). Talán csak a költők lelkében vagy Takáts Gyula szőlőjében „Be- cehegyen álmodnak a fák” (Becehegyen). Az idő adta bölcsesség, a jobb utáni vágy, létünk meg nem válaszolt kérdései Isten felé fordítják: „és mostanában egyre többször / találom magam veled négyszemközt - Uram.” (Mostanában) Privát zsolozsmá-1 alkot - ez a negyedik ciklus címe is -, hogy mindennapi imáit elmormolva igazolást keressen tetteire, választ kapjon kételyeire. Nagy Anna verseskötete jóllehet privát zsolozsmának készült, mégis jó, hogy nyilvánosságra került, megjelent. Útbaigazít a fény, a lélek, a mindennapi csodák felé. (Megyei és Városi Könyvtár kiadása, Kaposvár). Sallai Éva Pákolitz István Pepit a füzetemből Líra Az Őrangyal-hoz címzett patikában várnom kellett, míg elkészítik a kenőcsös gyógyszert. Téblábolva a tágas helyiségben, sillabizálgattam az Egészségügy jóindulatú intéseit, fölszólításait. Minden nyomtatott szöveg azt sugallta: ne bánjunk mostohán önmagunkkal; addig védjük egészségünket, míg van mit védeni. Tacepaó-féleséget is találtam a sarokban. A szerző ver- sezetben fogalmazta meg jóhiszemű figyelmeztetéseit. Imigyen: „Ha beteg/ Ne hallgasson másra,/ /Csak az orvos tanácsára!” Aztán: „Rémes,/ Az emberek gyógyszerszedése/ Szinte már gépis!” Továbbá: „Lábad mindig kéznél van:/ Kelj fel és járj! különben pórul jársz!/ Élj okosan, mert a halál/ /Szembe fut veled -/ Rövidebb lesz az életed!” — Az ihletett, rövidebb opuszokat azonos színvonalú illusztráció kisérte. Sose tudom meg, ki lett légyen a „Stix-folyómenti Névtelen”; azt sem, ki engedélyezte a faliújságot; mégugyse, ki volt az az inkvizítor-szigo- rúságú kritikus, ki a szerzőt kiutasította a gyógyszertárból. Vagyis a halhatatlanságból. Mert a következő alkalommal már nem részelhettem a fenti műélvezetben. A régi Színházi Élet-ben az alábbi szerkesztői üzenetet olvastam;-Tisztelt Sz. Zs. Úr! Kérjük, hagyja az áldozatot! Nem szégyen az, ha valakit nem csókol homlokon a poétái Múzsa! Mellészólás A soha nem nyökögő, kissé gyors beszédű riporter ezt mondta:- Végigfutott hátamon a lúdbőr. Mivel nem javította ki a bakit, kezdtem magamban mentegetni a mellészólót. Nyilván a nagy sietségből adódott, hogy a lúdbőrzést eredményező meglepetést és a hideget - gyorsmetaforaként - egyberántotta. Egyébiránt a fentírt riporter gyakran szövi szavaiba az irodalmi, művészeti, történelmi motívumokat, népnyelvi fordulatokat. Legközelebb bizonyára így mondja: Lúdbőrzött a hátam. Vagy: Végigfutott hátamon a hideg. Kétféle A gyógyszertárból két hölgy lép ki a zuhogó esőbe. A középkorú esernyőt tart a 20-25 körüli fölé, aki áldott állapotban van. Sem az állapota, sem az eső nem zavarja abban, hogy - kinyitván a retiküljét - rendre össze ne tépdesse és el ne potyogtassa papírjait. Egy-egy üvegcse is koppan s széttörik a flaszteron. Gátlás nélkül szemetel a kismama kb. tíz méteren át, holott a rövid távon az orra előtt van a szeméttartó. Társának sincs jobb ízlése: nem inti le a szemete- lőt. Rászól viszont egy botos öregúr:- Odahaza is így szabadul a szeméttől?! A költői kérdésre prózai a válasz:-Törődjön a maga dolgával, vén tökkelütött! % A Perczel utca sarkán egy jólöltözött férfi rágyújt, a gyufaszálat pont a cipőm elé dobja. Jól a szemébe nézek és mondom, hogy ott van a közelében a kuka, miért dobja a járdára az elhasznált gyufát. Felém lép; hirtelenében átvillan rajtam: aligha viszem el szárazon. De más a mozdulat iránya-szándéka. Fölveszi a gyújtószálat, beledobja a szeméttartóba és csaknem bocsá- natkérően mondja:- Köszönöm, uram, hogy figyelmeztetett. Reszort Őrmester Feil Szepi bácsi felesége, a jódolgos Marcsa néni éjszaka főzte meg a masi- nások délebédjét. A négy adag csirkepaprikás mellé egy sza- kajtóravaló pörcöspogácsát is sütött. Őrmester Feil Kismar- csa holnap majd kiviszi az ebédet a szürübe. Marcsa néni szemernyit se aludt; pirkadattal indult gyalogmenet Kisho- mokerődbe, fején kosár, karján cekker. A másodszori kapálás is az ő reszortja. Mire Kishomokerdőbe ért, kialudta magát. Aki nem hiszi, másszon fel a hiszemfára. Szólásmagyarázat K. S. a Centrum előcsarnokában azzal állt elő, hogy ráhibázott az „ingben-glóriában” szólásunk eredetére.- Ez nyelvészet, nem futball - kezdtem volna bele, de nem juthattam szóhoz; kézzel-láb- bal hadonászva harsogta, hogy az „ingben-gatyában”-t jobb társaságban ildomtalan volt kimondani. A filiszter-beam- ter népség valamelyik nagyreményű, okfolos egyede a báli szupé alkalmával mesélte, hogy Cz. Mariskáéknál, a szerenád befejeztével, a leányzó atyja égő gyertyával, ingben-glóriában jelent meg a gangon, Mariska nevében megköszönendő a szép muzsikát. F. Gy. szellemi ínségmunkás kifogásolta a szólás ilyetén kicsavarását; a glória sehogyse azonosítható a gatyával, továbbá azzal is érvelt, hogy sérti a vallásos érzületet ez a félresikerekedett változat. Ez igaz. Ám K. S. úr elméje mégis ekkor világosodéit meg. Tüstént arra hivatkozott, hogy a hajdani gimnáziumi tankönyvben volt egy szép Reviczky-vers, az Imakönyvem. A memoriter-listán állandóan szerepelt. íme az első strófa: Aranykötésű imakönyvet/ Hagyott rám örökül anyám./ Kisjézus ingben glóriában/ Van a könyv első oldalán. A variáns nem logikus, nem is jó. Továbbá: profán. De hát szellemesnek találtatott és elterjedt annak rendje-módja szerint. Az ingben-gatyában helyett belopakodott társalgási nyelvünkbe a szalonképes ing- ben-glóriában-változat. Egy időre. Manapság senkise finy- nyáskodik a gatya miatt. Köznyelvünk hemzseg az ordená- réságtól. Az eredetmagyarázatot nem tartom megalapozatlannak. Döntsenek a professzionisták. f l 4 1 i
