Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-19 / 163. szám (165. szám)

1993. június 19., szombat aj Dunántúli napló 3 Toldi Miklós-díj A sport, a tanítás és a zene szeretete Hang János Toldi Miklósról többnyire Arany János jut eszébe az em­bernek, meg ebben az aszályos időben a tikkadt szöcskenyájak a kopár szik sarján. Pedig Toldi Miklós ma már egy díj is, ame­lyet évente maximum tíz arra érdemes embernek lehet csak odaítélni a sportügyeket fel­ügyelő miniszter által. A díj fia­tal, idén másodízben került ki­osztásra. Baranyából csak egy arra érdemest találtak: Hang Jánost, a Mátyás király utcai Ének-Zenei Általános Iskola igazgatóját. Hogy miért kap egy iskolaigazgató sport-díjat, erről kérdeztük a kitüntetettet, épp akkor, amikor a bizonyítványok tömegének aláírásával volt el­foglalva.- Élsportolók, társadalmi munkások, pedagógusok kap­hatják ezt a díjat. Úgy gondo­lom, hogy a baranyai kézilabda, mint sportág kialakításában, fej­lesztésében végzett tevékeny­ségem, és az ifjúság testi neve­lésében, mint testnevelő tanár, mint igazgató, kifejtett tevé­kenységemért kaphattam. Két évvel a nyugdíj előtt állok, ez tulajdonképpen életmű-díjként fogható fel.- Mikor került kapcsolatba a kézilabdával?- Még tanítóképzős korom­ban. Nekem olyan testnevelő ta­náraim voltak, mint a Gáspár ta­nár űr, a Farkas tanár úr, akiktől megtanultam dolgozni, egyene­sen viselkedni, és megtanultam tőlük a sport szeretetét.- Hol volt mindez?- A Pécsi Tanítóképzőben. 1953-ban végeztem, aztán elvé­geztem a Tanárképző Főiskolát is, közben tanítottam, mint tanító és kézilabdáztam.- Hol tanított?- Görcsönyben, Komlón, Sza­lántán, Nagyárpádon, majd Pé­csett.- Kalandosnak tűnik.- Igen, ez általában jellemző a tanítókra. Én igyekeztem minél közelebb kerülni Pécshez, mert mint sportoló, NB-I-es játékos, kerékpárral jártam be edzeni.- Gondolom, nehéz volt Pé­csett álláshoz jutni.-Abban az időben az volt a „szokás”, hogy minden végzett pedagógusnak vidéken kellett állást találni.- Hol játszott?- A Pécsi Dózsában. Ott kezdtem, ott is fejeztem be pá­lyafutásomat, utána pedig edzősködtem az Ércbányász­nál, majd a PMSC fiúknál és leányoknál.-A kerékpárral való bejá­rásra visszatérve, az az élet nem tűnik igazi profizmusnak.- Nem, de ezzel együtt az az érzésem, hogy jobban tudtunk a csapatért küzdeni, mint a mai fiatalok. Mi elmentünk Diós­győrbe, NB-I-es mérkőzésre, nyitott teherautóval. Mert a Dózsánál sportoltunk, és a rendőrség azt tudta adni. Ha kellett pályát is építettünk.- Gondolom, pénzt semmiért sem kaptak.- Mindent ingyen csinál­tunk. A mai játékosok munka­helynek tekintik az egyesüle­tet. Ez okoz, véleményem sze­rint a magyar sportban vissza­esést.- Mióta igazgató?- Ebben az iskolában har­madik éve vagyok, mint igaz­gató, de nem szakadtam el a sporttól, mert igyekszem itt megteremteni annak a feltéte­leit, hogy az iskolai testneve­lést magas szinten lehessen művelni. Bár itt nem tanítok testnevelést, de kiharcoltam az önkormányzatnál, hogy meg­kapjuk a Káptalan utcában azt a területet, ahol sportpályát csinálhattunk.-A mai gyerekek kicsit ké­nyelmesebbek, de nincs is any- nyi lehetőségük, mint Önnek gyerekkorában, hiszen eltűntek a grundok.- Nemcsak a grundok eltű­nése a probléma, hanem a tele­vízió és a diszkók megjelenése, ezek elvonják a gyerekeket a mozgástól. A mi iskolánkban pedig még ott van a kórus és a hangszeres képzés is. Ezért is van különös jelentősége az is­kolai testnevelésnek, hogy ab­ban a kevés kis szabadidejük­ben valamiféle mozgást végez­zenek. Cs. L. MOL-részvény kárpótlási jegyért Rövidesen a MÓL Rt. részvé­nyeit is meg lehet majd vásárolni kárpótlási jegyért - mondotta Sepsey Tamás címzetes államtit­kár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke pénte­ken Nyíregyházán, ahol a Ma­gyar Privatizációs Társaság kon­ferenciáján tartott előadást a je­gyek felhasználási lehetősé­geiről. A kárrendezési hivatal veze­tője elmondta: a tervek szerint mintegy egymilliárd forint ér­tékű MOL-részvényt kínálnak majd a kárpótlási jeggyel ren­delkezőknek. Sepsey Tamás úgy vélte: a nyilvános részvényfel­ajánlás lehet a kárpótlási jegyek felhasználásának legkedvezőbb és legnépszerűbb formája, hiszen ez a befektetési lehetőség jár a legkisebb kockázattal. Hangsú­lyozta: a jelentős állami vagyon­nal rendelkező, résztvényt fel­ajánló nagy cégek ugyanis hosz- szú távon működőképesek, el­képzelhetetlen esetleges csődbe­jutásuk. A kárpótlási jegyekért részvényhez jutottak jelentős osztalékra számíthatnak évente. Öltönyben a szökőkútban Megünnepelték a pécsi egyetemisták az idei tanév befejező vizsgáit. A hallgatók a Színház téren lévő szökőkút körül gyülekeztek, ahol egyik társuk öltönyben és nyakkendőben, a kút vízében állva Ady Endre-verseket szavalt a többieknek. A Király utca sétálóinak, a turistáknak, a kül­földieknek egyaránt tetszett a különös esemény. Fotó: Läufer László A színe és a fonákja Futnak a képek A posztmodem állapot: jelen­tés a tudásról. Emir Kusturica, mintha ezt a híressé vált tételt kívánná igazolni, Arizonai ál­modozók című remek filmjében az „amerikai álom”-ról készít jelentést. Zárójelentést, úgy le­het. A képeken eláradó szelíd mélabú a beszámoló kései jelle­géből fakad. Az álom már szét­pukkadt, miként a film bevezető képsorának végén az Alaszkától New Yorkig lebegő piros játék­léggömb, de az alvó még nem vesz erről tudomást. Azt ál­modja, hogy felébredt, s alszik tovább. Kusturica álombéli lovagjai egytől egyig megrögzött álmo­dozók. Leo bácsi autókból akar tornyot építeni a Holdig, Elaine, a habókos özvegy, a film hős­nője, egy házilag készített repü­lőgéppel óhajt a magasba emel­kedni (ez néha sikerül is neki, már ami a felszállást illeti), ha­sonlóképpen dilis lánya pedig arról ábrándozik, hogy halála után teknősbékává változik, s mindent elkövet ezen átlénye- gülés mielőbbi bekövetkezése érdekében. A hős pedig a film keretjáté­kában eszkimókról álmodik, boldog vademberekről, akik békésen halászgatnak. Hajójuk neve: Nanuk! A jó öreg Éla- herty, hajdani mozgóképeinek megidézését látva, elégedetten fordul sírjában a másik oldalára. S közben kuncog, mert bizo­nyára tudja, hogy Axel, azaz a tinisztár szerepeiből kinőtt Johnny Depp, felébredve (ál­mában persze) milyen szédüle­tes szerelmi háromszögbe csa­varodik a két kerge tyúkkal, akiket Faye Dunaway és Lili Taylor varázsol a vászonra. Vé­gül aztán az egyikbe belecsap a ménkű, de a szó legszorosabb értelmében ám! Már ha a szavaknak és a ké­peknek ez a közvetlen, kézzel­fogható jelentése egyáltalán számít valamit egy ilyen elbű­völően játékos filmben. Amely­ben a szereplők időnként a le­vegőbe emelkednek székestől, a mentőautó átsuhan a túlvilágra a halott nagybácsival, halak li­begnek a magasban, ficánkol­nak a fák fölött, mint egy Cha­gall képen, köztük Nanuk ked­vence, amit én tükörpontynak néznék, ha nem lenne mindkét szeme az egyik oldalán. Ez a film főmotívuma, gondolom. Akasszanak fel, ha értem (elné­zést, Ignotus úr), de nagyon szép. Élég az hozzá, az Arizonai álmodozók nagyszerű film. Méltó a rendező korábbi filmje­ihez (Emlékszel Dolly Belire?, A papa szolgálati útra megy, Cigányok ideje), sőt, legalábbis szerintem, merész előrelépés a pályán. Alkotója olyan fölényes biztonsággal keveri a különféle műfajokat és hangnemeket, hogy a legképtelenebbnek tűnő váltásokat is elhiszem neki. Azt is, amikor az egyik pillanatban elérzékenyedik, a másikban vi­szont felszabadultan kacag. Cary Grantot idéző Hitch­cock-paródiája például a képi humor magasiskolája. Emir Kusturica, ez a bosnyák ember most már több, mint kitűnő ren­dező. A mozgókép egyik re­ménységének merném nevezni, hogy a mozi talán mégsem süly- lyed egy mentális édességbolt színvonalára. Mert ott, ahol a vész terem, nő a szabadító is. Ez a bosnyák Nanuk alkal­masint az egyik közülük. Ezért nem tudom rászánni magam arra, hogy e cikkben még Kál- dor Elemér Blue Box című film­jéről is szóljak, mint terveztem. Kusturica műve mellett ugyanis még gyengébbnek látszik, mint amilyen. Főhőse hiteltelen, dramaturgiája ügyetlen, befeje­zése kimódolt, képvilága mes­terkélt a kék tónusok magya­rázkodó unalmasságával. A posztmodern film ebben a párosításban számunkra, honi nézők számára olyan, mint a fordítva felakasztott függöny: kívül a színe, belül a fonákja. Nagy Imre FIDESZ-hétvége Baranyában Kövér László frakcióvezető' lát esélyt a választásokon Szaporodóban a politikai ju- niálisok: ezúttal a FIDESZ tart a belpolitikára és a kikapcsoló­dásra is alkalmat adó hétvégét Baranyában. Pécsett és Sziget­váron politikai fórummal és kü­lönféle polgárt vonzó rendezvé­nyekkel. Az alkalomra érkezett Kövér László, a párt frakcióve­zetője. Rövid beszélgetésünk apropóját belpolitikai életünk apró rezdülései adták.-Hogy látja Ön, lesznek e előrehozott választások?-Nem hiszem. Erre semmi jel: a kormánypárton belüli vál­ság ellenére a magyar utas kivá­lók nem fogják a kormányt lehe­tetlen helyzetbe hozni. Minden­esetre számunkra sem mindegy, hogy miként alakul a jövő. Il­lene, hogy a négyéves ciklust a jelenlegi koalíció kihúzza. A gond az ma, hogy az elkerülhe­tetlen és kevésbé népszerű gaz­dasági intézkedéseket halogat­ták meghozni, s most, éppen a ciklus záró esztendejében kell egynémely dolgot meglépni.- A FIDESZ kész az esetleges előrehozott választásokra is?- Igen.- Ezt szolgálja az előrehozott választási kampány?- Erről szó sincs. Úgy gondo­lom, hogy minden párt válasz­tási kampányt is tart ténykedé­sével, akár az egyik választástól a másikig tartó időszakban, fo­lyamatosan.- Milyen a frakcióvezető dolga?- Talán valamivel könnyebb, mint Orbán Viktoré volt, aki egyben a pártelnöki teendőket is ellátta. Persze, még igazán nem kóstoltam bele, a megválasztá­som óta kevés idő telt el.-Ne vegye tolakodásnak a kérdést: a FIDESZ-frakció bárki előtt nyitva áll? Gondolok a minapi eléggé meghökkentő tényre: MDF-es képviselő ült át Önökhöz.-Természetesen nem nyitott a frakció, az erős szűrő: a frak­ció tagjai kétharmadának dön­tése kell a befogadáshoz. Jelen esetben azt történt. De ne felejt­sük el: ha az 1990-es választási időszakot nézzük, akkoriban három párt állt nagyon közel egymáshoz: az MDF az SZDSZ és a FIDESZ, s ha akkor lett volna természetes koalíció, ak­kor e három pártnak kellett volna azt alkotnia.- Lát-e Ön esélyt arra, hogy a következő választásokon a váltógazdálkodás jegyében li­berális kormánya legyen az or­szágnak, s hogy a FIDESZ „kormánypárti” legyen?-Nagy esélye annak, hogy 1994 után olyan kormánykoalí­ció jöjjön létre, melynek meg­határozó törzsét a FI- DESZ-SZDSZ alkotja. Arra is van esély - bár jóval kisebb -, hogy ez a két párt a parlament­ben abszolút többséget szerez­zen. Feltételezem, ha harmadik párt után kell nézni, mindazok­kal a demokratikus pártokkal el tudjuk képzelni az együttműkö­dést, amely párt elfogadja a demokrácia alapvető játéksza­bályait, programja, ha kompro­misszumokkal is, de össze­egyeztethető a FIDESZ prog­ramjával. Kozma Ferenc Nem fogadták el a Biomed & Chemia Kft. mérlegbeszámolój át Döntések, tagsági hozzájárulás nélkül? Aránylag csendesen indult tegnap délelőtt Pécsett, a me­gyeházán a Biomed & Chemia Kft. taggyűlése. (Mint ismert, a Biomed „a gazdája” a Kökény­ben létesítendő veszélyeshulla­dék-égetőnek.) Annak ellenére is, hogy a társaságban üzletré­szekkel érdekelteknek utoljára - taggyűlésen - csak a múlt év decemberében volt alkalmuk ta­lálkozni. Ami - hívta fel erre a figyelmet a Kft-ben részes Mérnöki Iroda jogi képviselője - annyiban feltétlenül figye­lemre méltó, hogy az 1992. évi gazdálkodásról szóló mérlegbe­számoló leadásának határideje már régen elmúlt - ám azt csak akkor lehet(tett volna) leadni, ha a tagok előtte megvitatták és elfogadták. A Kft. ügyvezető igazgatója fogalmazta meg: mára komoly üzleti érdekek sorakoztak a környezetvédelem mögé. Ez ki­derült a tegnapi taggyűlésen is: az egyik tulajdonos 250 000fo­rint értékű vagyonrészére 3 mil­lió forintos vételi ajánlat érke­zett. Ám a többi Kft-tag nem tu­dott dönteni - ezt a következő taggyűlésre halasztották. Nyil­ván többoldalú megfontolást igényel, részese lehet-e a le­endő üzletnek az ajánlattevő ... A később már feszűlttebbé vált taggyűlésen elhangzott: a résztulajdonától megválni szándékozó Mérnöki Iroda nem óhajt szavazatával olyan döntés részese lenni, amely bizonyos szabálytalanságokat hordoz magában. Ezt a mérlegbeszá­molóval kapcsolatban mondták, amelyhez kötődve az iroda kép­viselője 18 kérdésre kért vá­laszt, többek között arra is: Mi­ért lépett be a Biomed taggyű­lési határozat nélkül csaknem 7 millió forinttal a budapesti székhelyű Envirocoop Kft-be?; Milyen alapon adott át a Bio­med ugyancsak az Enviro- coop-nak 12 és fél millió forint munkahelyteremtő támoga­tást?; Szükséges volt-e 1 millió 130 000 forintot svájci tanul­mányútra költeni? Kétségtelenül zavarba ejtő kérdések, s ezekre a Biomed ügyvezetése kellően alapos vá­laszt tegnap nem tudott adni. írásban azonban valamennyi Kft-tag kíváncsi ezekre és igé­nyelte is - ám ez megint csak a következő taggyűlés napirend­jén lesz majd, július 16-dikán. Hogy visszatérjünk az előbbi gondolatra: milyen óri­ási üzletet látnak sokan a kör­nyezetvédelemben, ezen belül a veszélyes hulladékok meg­semmisítésében: a Mérnöki Iroda üzletrészére - amelyet tehát egy kívülálló társaság vá­sárolna meg 3 millióért - a Bi­omed Kft. tagjainak elővételi joga van. A tegnap taggyűlésen egyikük - svéd cég - rögtön be is jelentkezett rá, s csak akkor vonta ezt vissza, amikor kide­rült: ekkora összeg - tudniillik az első ajánlat alá már nem le­het menni - esetében még a svédeknél is taggyűlési hozzá­járulás kell. Mindenesetre a Mérnöki Iroda alaposan megkavarta a Biomed & Chemia Kft. körüli vizeket. Az egyik tag egyene­sen azt javasolta: akadékos­kodó magatartása miatt ki kell zárni a Kft-ből az Irodát. Ez a hangulat csak akkor váltott mérsékelttebbé, amikor az említett 18 kérdést a taggyűlé­sen résztvevők elolvasták. En­nek hatására is döntöttek úgy a jelen lévők, hogy a mérlegbe­számolót majd júliusban vitat­ják meg. Amit egyébként má­jus végére be kellett volna adni a cégbíróságnak, legalábbis a jogszabályok szerint. Mészáros A. t * k

Next

/
Oldalképek
Tartalom