Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-02 / 148. szám
1993. június 2., szerda tű Dunántúli napló n A csíksomlyói búcsú Idén is mintegy 200 ezer főnyi tömeg gyűlt egybe a székelység hagyományos búcsújáró helyén pünkösd szombatján. Egyes becslések szerint a Kissomlyó-hegyre ezúttal még a tavalyinál is többen jöttek el Székelyföldről, Erdély más részeiből, Magyarországról és a világ minden tájáról. A csíksomlyói zarándok- lás hagyománya többszáz évre nyúlik vissza, a katolikus csíki- és gyergyói székelyeket az unitárius vallásra erőszakkal téríteni próbáló János Zsigmond erdélyi fejedelem felett 1567-ben ezen a napon aratott győzelem emlékét idézi. A diktatúra évtizedeiben a búcsút tiltották, ezúttal azonban már negyedszer sereglettek egybe szabadon a hívők a csíki medence falva- iból, székelyföldi városokból, a csángók lakta gyimesi településekről és sokan zarándokoltak ide a határokon túlról is magyar, és más nyelvterületekről. A templomi zászlók és a magyarság piros-fehér-zöldje alatt haladó oszlopok közül egyesek gyalog tették meg az utat, már csütörtökön vagy pénteken felkerekedtek és ugyanúgy térnek haza. Csíksomlyón előbb a Boldogságos Szűz Mária csodatévő hírben álló szobra elé járultak a zarándokok a kegytemplomban, majd körmenetben kapaszkodtak fel a hegyoldalra. Itt először tartották meg a széles erdők övezte térségben, szabad ég alatt a vallási szertartást. A tömeg előtt Kada Lajos érsek, németországi pápai nuncius, Bálint Lajos gyulafehérvári érsek és Ja- kubinyi György gyulafehérvári segédpüspök celebrálta a misét, majd a körmenet visszatért a kegytemplomhoz. A mise után az egybegyűlt tömeg elénekelte a magyar és a székely himnuszt. A Digép sorsa A Diósgyőri Gépgyáron belül működő Általános Gépgyár - azaz fegyvergyár - eladásáról folyó tárgyalások igen előrehaladott állapotban vannak. Ha az értékesítés sikerül, nemcsak az ott dolgozó 452 ember sorsa rendeződik, hanem a nagyüzem 2750 dolgozójának nagy része is megtarthatja munkáját. Amennyiben nem jön létre az üzlet, be kell zárni azokat az egységeket, amelyek működését csak a privatizációs pénzből tudnák tovább finanszírozni - jelentette ki Szabó József, a Digép felszámolását végző Re- org Rt. felszámolóbiztosa. Mint ismeretes, a Digép értékesítését 1990. november 2. óta négyszer hirdették meg, azonban ez idáig sikertelen volt a privatizáció, és lejárt a törvényben meghatározott két év is, amíg a felszámolást be kellett volna fejezni. Molnár István, a gyár vezérigazgatója hangsúlyozta: a Digép-nek ma jobbak a piaci feltételei mint az elmúlt években, ám ennek ellenére a vállalat nem nyereséges. 2 millió dollár értékű szerződést írtak alá ukrán partnerekkel kábelhúzó gépek szállítására, és termékeik iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a FÁK-országok részéről. Azon kívül ukrán partnerekkel tárgyalnak egy új kábelgépgyár telepítéséről, amelyet a Magyar Kábelgyárral közösen létesítenének. Egy időben a legfejlettebb országokkal Digitális rádiótelefon A Matáv és az amerikai US West közös pályázatot nyújt be a 900 megaherzes frekvenciájú GSM (Global System Mobil) rádiótelefon-rendszer kiépítésére -jelentették be a beruházás nemzetgazdasági jelentőségével foglalkozó sajtótájékoztatón. A tervekről szólva elhangzott: amennyiben a Matáv-US West konzorciumnak sikerül koncessziót szereznie a közlekedési tárca által meghirdetett tenderen, úgy a GSM rendszer kiépítésére egy új koncessziós vállalatot hoznak létre. Mint ismeretes, a két cégnek már van egy közös vállalkozása, a magyarországi rádiótelefon-hálózat bevezetésében úttörő szerepet játszó Westel. A Westel az elmúlt két évben mintegy 25 magyar közreműködő vállalatot vont be az országos mobiltelefon-rendszer létrehozásába. A 450 megaherzes rendszer teljes kiépítése - ez az év végére várható - mintegy 85 millió dollárba kerül. A GSM rendszer alapvetően különbözik a jelenleg is működő rádiótelefon hálózattól, hiszen digitális elven működik, s mivel több rádiócsatornát használ, lényegesen nagyobb számú előfizető kapcsolódhat a rendszerhez. A Westel 450 megaherzes hálózatának 50-100 ezer előfizető a maximális kapacitása. A digitális rádiótelefon ma a világszínvonalat képviseli, olyannyira, hogy még az USA is csak most áll a technológia bevezetése előtt. A 900 megaherzes rendszer további előnye, hogy mivel európai szabvány, a készülék nemcsak egy adott országban, hanem egész Európában használható lesz. A hasonló hálózatok kiépítését Európában is csak mostanában kezdték meg, így a lemaradásunk mindössze fél-egy év. A nagyszámú potenciális előfizető, s ennek nyomán a tömeggyártás miatt várható, hogy a végberendezések a jelenleginél jóval olcsóbbak lesznek. A Matáv - US West konzorcium tervei szerint az új koncessziós vállalat már működésének első évében több száz munkahelyet teremt s fennállásának első 10 éve alatt több százmillió dollárt költ el Magyarországon. A Westel által bevált gyakorlatot követve a kivitelezési szakaszban kizárólag magyar generál- kivitelezőket kívánnak megbízni, akik helyi munkaerőt alkalmaznak. A konzorcium emellett minden tekintetben a magyar beszállítókat fogja előnyben részesíteni, sőt, bizonyos területeken kész árelőnyt biztosítani a magyar vállalatok számára. A tervezett nemzetközi tájvédelmi körzetben vizierőművet akarnak építeni a horvátok. A képen: a Dráva Keselyüsfa puszta térségében. MTI TELEFOTO Június 28-tól új műsorrend a tv-ben Kié a Magyar Televízió? - ezzel a címmel invitálta találkozóra a sajtó képviselőit Nahlik Gábor, az MTV alelnöke. A sajtótájékoztató tulajdonképpeni célja Kocsis L. Mihály műsorigazgató szerint az volt, hogy tájékoztassák a közvéleményt, az utóbbi hónapok strukturális változásai miért nem jelentek meg mindezidáig a műsorokban. Bár a címben feltett kérdésre a tájékoztató házigazdái nem tudtak egyértelmű választ adni, az mindenesetre kiderült, hogy az MTV jelenlegi vezetői szerint az intézmény Hankiss Elemér irányítása alatt „idegen” kézbe került. Hogy kit, vagy mit értenek idegen alatt, azt a sajtó rendelkezésére bocsátott közlemény hivatott megvilágítani. Az ötoldalas dokumentumban az MTV vezetősége azt fejtegeti, hogy az intézmény 1990 óta érdeksérelmek sorozatát szenvedte el, s a jelenlegi irányítók kezét előnytelen szerződések kötik gúzsba. Az írásban arra is utalnak, hogy a jelenlegi vezetés felülvizsgálja a Magyar Televízió szerződésállományát, s a megállapodások egy részét megpróbálják újra tárgyalni. Reményeik szerint a szerződések megváltoztatása biztosítja majd a műsorkészítői függetlenség kiteljesedését. Az mindenesetre már biztos, hogy a Magyar Televízió június 28-tól új műsorrend szerint sugároz. A struktúra legfontosabb elemeit Feledy Péter hírigazgató ismertette. Eszerint megszűnik A reggel című műsor, helyét 6.30 és 7.30 óra között 1 órás hírblokk veszi át, ezután pedig a Napközi jelentkezik. A TV-híradó a jövőben ismét 7 óra 30 perctől jelentkezik majd, A Hét szintén a korábbi években megszokott 19 órakor kezdi adását. Megszűnik az Aktuális és a Napzárta, helyüket egy 24 óra című politikai műsor veszi át. A tervek szerint a Szószóló, az Átmenet és a Tény képek ilyen címen megszűnnek, a leendő Kor-kép című műsor veszi át szerepüket a TV2-n késő délután. Feledy Péter arról is beszámolt, a jövőben az ország két fő közjogi méltósága a köz- társasági elnök és a miniszterelnök rendszeresen szót kap majd minden alkalommal ugyanabban az időben hétfő esténként. A külpolitikai műsorok két újdonsággal is szolgálnak majd: beindul egy közép-európai magazin és egy, a környező országok magyarságáról szóló műsor. Szeptembertől újra indul a Parabola. A megbékélés emlékműve A II. magyar hadsereg tragédiájából le kell vonnunk a tanulságot: egy kis ország hadseregének az ország határainak védelme a kötelessége, s nem az, hogy beleszóljon a világpolitika formálásába, hogy a nagyhatalmak oldalán, a nagyhatalmak mellett részt vegyen mások háborújában. Olyan hadsereget kötelességünk fenntartani, amely képes megvédeni határainkat, s van annyi ereje, hogy feltartóztassa a támadót, - hangsúlyozta Göncz Árpád köz- társasági elnök a pákozdi Mé- szeg-hegyen, a Megbékélés emlékművének, a Don-kanyari emlékkápolnának az avató ünnepségén. A Don-kanyari emlékkápolna célja, hogy lezárjon valamit, hogy olyan hely legyen, ahol az ismeretlen földben nyugvókért is le lehet tenni egy szál virágot. Az emlékművek - mondta Göncz Árpád - a múlt lezárását, a múlttal, a jelennel való megbékélést, a valóság tudomásul vételét is jelentik. Az égbenyúló szárnyakat formázó kápolna a Don-kanyari Emlékkápolna Alapítvány segítségével, széles körű társadalmi összefogással jött létre. Terveit Szabó Tamás készítette. Az építkezés még nincs befejezve. Elhelyezésre vár még a kerámia oltárkép - Korompay Péter alkotása -, s meg kell építeni a kőburkolatot. Mindehhez kétmillió forint hiányzik, aminek előteremtéséhez Göncz Árpád beszédében kérte az ünnepség részvevőinek és a távollévőknek a segítségét. Elkelnek a boltok Eddig 13 milliárd 255 millió 966 ezer forint folyt be az ÁVÜ-höz a privatizált üzletek eladásából. A tranzakciók során összesen 171 gazdasági társaságban került magánkézbe állami tulajdonú üzletrész. Az előprivatizációs törvény néven ismert 1990. évi 74. jogszabály alapján összesen 10816 kiskereskedelmi, vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet folytató tíz, illetőleg a vendéglátóiparban tizenötnél kevesebb dolgozót foglalkoztató üzlet tartozott a programba. Ezek közül eddig 9800-nál kezdődött meg a privatizáció, azaz a folyamat a végéhez közeledik - Both János, az ÁVÜ kereskedelmi igazgatóságának vezetője mondotta. Az üzletek átlagosan a kikiáltási árnál negyven százalékkal magasabb értéken cseréltek gazdát, de akadtak olyan helyek is - főként Budapesten a belvárosban -, ahol a kikiáltási ár tízszeresét fizették a bérleti jogért. Vidéken viszont előfordult az is, hogy többszöri árverés ellenére is eredménytelen maradt a remélt tranzakció. Székely udvarhely: egy gimnázium 400 éve 1593-ból kelteződik az első tudósítás, amely a mai, impozáns székelyudvarhelyi líceum első elődjére utal. Á jezsuita rend akkori jelentése számolt be arról, hogy ezen a településen 250 lelket térítettek át katolikus hitre és a helyi skólában mintegy száz tanulót oktatnak. Ezen a hétvégén az egész város és a messze földről érkezett vendégek is felelevenítik a históriát, amely egyben a magyar művelődéstörténet, a magyar kultúra egyik gazdag fejezete. Az iskola alapítójáról, Vásárhelyi Gergely jezsuita szerzetesről - mondja Benczi Tibor igazgató - sajnos, nem maradt fenn kép, csak annyi ismeretes róla, hogy a rend egyik legképzettebb tagja volt. Az általa létrehozott tanintézetet hamarosan háttérbe szorította a protestánsok győzelme, de 1651-ben Sámbár Mátyás, az ismert hitvitázó (róla már van kép) újjászervezi és attól fogva a jezsuiták 1773-ig, a rend feloszlásáig vezették. Ekkor az iskolák és szemináriumok fenntartására szolgáló anyagi alapok a Co- missio Catholica kezelésébe mentek át, majd 1866-tól az Erdélyi Római Katolikus Státus látta el ezt a feladatot egészen 1948-ig, az államosításig. A Székelyudvarhely városa fölé magasodó mai négyszintes gimnáziumi épület Lechner Ödön stílusában épült Pápai Sándor tervei alapján 1909-ben. Az iskola híres növendékei között volt Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem néven ismert Habs- burg-ellenes székely felkelés vezetője, Baróti Szabó Dávid, a magyar időmértékes verselés úttörője, Orbán Balázs, a Székelyföld leírásának szerzője, a híres tudós, és természetesen maga Tamási Áron, akiről elnevezték 1989 után (Petru Groza helyett). Nemcsak a név változott meg ekkor: szinte minden. Ez tűnik ki az 1989-es fordulatot közvetlenül megelőző időszak és a jelen összevetéséből. A Ceau- sescu-rezsim alatt az elméleti líceumot szakközépiskolává züllesztették, a tantermekben műhelyeket rendeztek be, és az összlétszám több mint 98 százalékát kitevő magyar nemzetiségű diákoknak csak negyede tanulhatott anyanyelvén - előfordult, hogy a román tagozaton tanító magyar tanárokat büntették, mert az órán magyarul szóltak magyar növendékeikhez. A román igazgató eltávozott a fordulat nyomán, a román tagozatok - ahová addig szintén magyar gyerekek jártak - megszűntek. Elmentek a román szaktanárok is, meséli Benczi Tibor, akit a fordulat után a tantestület választott meg igazgatónak, de a nyugdíjasok behívásával a líceum megoldotta ezt a gondot és ma az egyik legmagasabb szintű pedagógus gárdával rendelkezik egész Erdélyben. Éppen ezért a Tamási Áron Líceum - mondja az igazgató - legfontosabb feladatának a továbbtanulásra való felkészítést tekinti. Méghozzá sikeresen, hiszen 1989-ben 58, tavaly már 65 százalék volt a főiskolai szinten tovább tanulók aránya az érettségizettek között. Ma ebben az iskolában 22 osztályban folyik elméleti és szakoktatás a következő tagozatokon: informatika, matematika-fizika, kémia-biológia, filológia, filológia-idegen nyelv és filológia-történelem. Emellett - mondja az igazgató - a Székelyföld egyik szellemi fellegvárává kívánta tenni a tantestület az iskolát. így otthont ad a táncházmozgalomnak, a diákszínjátszásnak, az iskolai lapszerkesztésnek, önképzőkörök, tudományos szakkörök működnek keretében, és helyet kapott a hitoktatás. Diákszínjátszó fesztivál, diáktanács, és egy napra „diákigazgató” megválasztása - megannyi kezdeményezés az iskola önálló arculatának, a régiből is merítő új hagyománynak a megteremtésére. A 400. évfordulóra emlékkönyvvel, értesítővel, kiállítással, és persze az ezekben a napokban folyó ünnepségekkel emlékeznek a Tamási Áron Gimnázium tanárai és diákjai. A tantestület 32 főből áll, a diákok száma több mint hatszáz, háromnegyedük a városból, egynegyedük Székelyföld más településeiről, elsősorban a környékbeli falvakból való. A közös cél a felkészülés a továbbtanulásra, az erdélyi magyar értelmiség sorainak gyarapítása. Mint négy évszázada mindig. Baracs Dénes y » j
