Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-16 / 160. szám (162. szám)

1993. június 16., szerda oj Dunántúlt napló 7 Miért ne lehetnének a takarékszövetkezetek a vidék bankjai? • • Összefogás a jövőért Ha nem teljesülnek a feltételek, megvonják a támogatást Újrakezdési kölcsönök IL-96-os amerikai motorral Az orosz Iljusin repülőgép­gyártó vállalat szerződést írt alá az amerikai Pratt and Whitney céggel arról, hogy lL-96-os gé­pei közül egyelőre 20-at ameri­kai motorral szerelnek fel - je­lentette be mindkét cég a hétvé­gén. A szerződés értéke 400 millió dollár. A gépeket az Ae­roflot légitársaság egyik utódja, a Russian Airlines International vállalat vásárolja meg, amely 10 további gépre máris opciót kötött. A legújabb Suzuki A legkelendőbb Maruti-mo- dellnél, a 800-asnál valamivel nagyobb és teljesen megújult külsejű a Suzuki indiai vegyes­vállalata által gyártott új autó, amelyet az indiain kívül európai értékesítésre is szánnak. Az In­diában Zen, Európában pedig Alto néven forgalmazandó gép­kocsi a Suzuki Cervo Mode nevű modelljének továbbfej­lesztett változata. Az 1000 köb­centis autó árusítása szeptem­berben indul, s azt várják tőle, hogy lendületet ad a Maruti lanyhuló exportjának. Ara japán jenben kifejezve 1,12 millió. Lassú élénkülés Az amerikai gazdaság az idén folytatja lassú élénkülését, ám a növekedés egyelőre még igen törékeny - jelentette ki Lloyd Bentsen pénzügyminiszter az amerikai ABC televíziónak adott interjújában. A javulás legfontosabb jelei, hogy az év eleje óta 750 ezer új munkahe­lyet teremtettek az országban, megélénkült a lakásépítkezés és emelkedett a gépkocsieladások száma is - mondta Bentsen. A pénzügyminiszter oly derűlátó, hogy kijelentette: a javulás má­sodik negyedéve után egy jobb harmadik és egy még jobb ne­gyedik negyedév következik. Új olasz választási törvény Az olasz képviselőházban megkezdődött a választási tör­vényjavaslat vitája. A keresz­ténydemokrata Sergio Matta- rella előterjesztésére a bizott­ságban már elfogadott törvény az eddigi tiszta arányos válasz­tás helyett többségi szavazást vezet be, listás korrekcióval. A képviselőházi helyek het­venöt százalékát egyéni válasz­tókerületekben, többségi sza­vazással töltik majd be. A ma­radék huszonöt százalékot or­szágos listáról arányos szava­zással. A mezőgazdaság belefáradt a vidék bankjáról szóló hírekbe. Az első koncepció híre másfél esztendeje röppent föl. Aszerint a takarékszövetkezetek lettek volna a magyar vidék finanszí­rozói. Erre joggal számíthattak, hiszen nem csak általában isme­rik a vidéket, hanem személyes kapcsolatot is tartanak a falu­siak többségével. A takarékszö­vetkezetek infrastruktúrája is erősíti szerepüket. A 256 szö­vetkezet 1800 fiókot tart fönn, s közülük 1100 olyan településen működik, ahol más pénzintézet nincs. A magyarországi bankfi­ókok 64 százaléka a takarék- szövetkezetek birtokában van, tehát a legkisebb költséggel ezek fejlesztése hozhatna gyors eredményt. Hálózat - hiányokkal? A szervezetnél meggyőzőbb érv a takarékszövetkezetek ereje mellett, hogy bízik bennük a tagság. Betétállományuk a múlt évben meghaladta a 97 milliárd forintot, és 13 száza­lékkal emelkedett 1991-hez ké­pest. A szövetkezetek mér­leg-főösszege 125 milliárd fo­rint volt, 23 százalékkal több az előző évinél. Közösséggyara­pító munkájuk eredménye, hogy adózás előtti nyereségük 1,1 milliárd forint volt 1992-ben. Mindez kevésnek tűnt a dön­téshozók számára, hiszen a vi­dék banki koncepció megvál­toztatása mellett döntöttek. Az újabb elképzelések szerint az OKHB, az OTP, a Mezőbank és a takarékszövetkezetek tulajdo­nában lévő Takarékbank al­kotna egy szervezeti egységet, s azonos elvek és módszerek sze­rint szolgálnák ki á vidéki la­kosságot. Kezdetben 40-50 fiók állna a hitelt igénylők rendelke­zésére, ami csupán töredéke az első koncepcióban tervezett ta­karékszövetkezeti hálózatnak. Ez a szervezettség messze el­marad a nyugat-európai gyakor­lattól, hiszen például a szom­szédos Ausztriában az sem ritka, hogy egy faluban két fiók is szolgálja a lakosságot. Az új koncepcióból fakadó hiányosság persze főként a vi­déki vállalkozókat zavarja majd, felépítői más szempon­tokra vannak tekintettel. Egyike lehet ezeknek, hogy távoli jövő- jükre gondolva, már most sem akarnak kimaradni a vidék fi­nanszírozásából. A nyugati ta­pasztalatok szerint ugyanis a prosperáló gazdaságokban a pénzintézeti szolgáltatások az átlagosnál gyorsabban fejlőd­nek, így ha nem is közeli, de remény van arra, hogy a vidéki bankhálózat a jövedelmező ágazatok közé tartozik majd. Ezt a zsírosnak tűnő falatot vél­hetően nem akarták meghagyni a nagyobb bankok a takarék- szövetkezeteknek. Részjegy a tagoknál Persze hozzátartozik az igaz­sághoz, hogy a szövetkezeti há­lózat sem alkalmas maradékta­lanul a vidék finanszírozására. E helyzetet saját maguk is föl­mérték, és készültek is új sze­repkörükre. A koncepció meg­változása sem térítette le őket erről az útról, hiszen kiépült há­lózatuk és a tagsághoz fűződő kapcsolatuk miatt még ma is esélyesek a vidék banki szerep­körre. A takarékszövetkezeti ön­vizsgálat következménye az, hogy gyengeségeiket több mó­don is igyekeznek fölszámolni. A legfontosabb útja ennek, hogy a hagyományos szövetke­zeti módszert, az összefogást választották. Létrehozzák az In­tegrált Takarékszövetkezeti Bankhálózatot (ITB), mely 256 szövetkezet 1800 fiókjából áll majd. Jól tudják azt is, hogy stabil nyereségük ellenére ala­csony a tőkéjük, így azt a biz­tonságos hitelezéshez gyarapí- taniuk kell. Ennek forrása a tagi részjegyek növelése. Számít­hatnak a tagság anyagi erejére és támogatására, hiszen egy év alatt félmilliárd forinttal emel­kedett a részjegyek értéke, s a múlt év végén meghaladta az 1,4 milliárd forintot. A tagi buzgalom tehát még hátrányos körülmények között is erős volt. Más bankok a tőkeemeléssel járó részvényjegyzéshez ugyanis adókedvezményt kap­nak, de ez eddig nem vonatko­zott a takarékszövetkezetekre. Ha elfogadja a parlament e képviselői javaslatot, voltakép­pen csak a korábbi versenyhát­rányt igyekszik kiegyenlíteni. Ráadásul a költségvetés sem jut kedvezőtlenebb helyzetbe, hi­szen az üzlet szabályainak meg­felelően kitartó önfeláldozásra nem késztethető a tagság, s a részjegyekre fordított összeget más, kedvezményes befekteté­sekre költhetik a tulajdonosok. Phare ­támogatással A szövetkezetek nyitottak nyugat felé is, és már élvezik a Phare - program támogatását. Az összefogáson alapuló integ­ráció teszi lehetővé, hogy egy­séges informatikai rendszert, banktechnikát és kiszolgálást hozzanak létre. Az első lépése­ket már megtették, tavaly saját erejükből 507 millió forintot fordítottak informatikai fejlesz­tésre. Ez kevés, de meg is tol­daná a Phare hárommilliárd fo­rint hitellel. Azt kérik viszont a kormánytól, hogy a külföldi hi­telek visszafizetéséért vállaljon garanciát. Kormánypárti képvi­selők éppen a szövetkezetek 1,1 milliárdos nyereségére hivat­kozva, támogatják a granciavál- lalást. A kérdés jogos: miért fontos a parlamentnek a takarékszö­vetkezetek boldogulása? A vá­laszt igy fogalmazzák meg az előterjesztők: mert legalább kétmillió embernek fontos. V. Farkas József Az elmúlt hónapokban kel­lemetlen meglepetésként ért számos baranyai vállalkozót, il­letve volt vállalkozót, hogy el­lenőrizték a három-négy évvel ezelőtt felvett újrakezdési köl- csönük szerződési feltételeinek teljesülését. Megyénkben abban az időben mintegy 2600-an vet­ték igénybe ezt a 300-400-ezer forintos, viszonylag kedvező pénzintézeti kölcsönt, amelynek kamatait, illetve egyéb bank­költségeit a Foglalkoztatási Alap terhére számoltak és szá­molnak el. A hitel feltétele az volt, hogy felvevője a törlesztés négy évében főfoglalkozásban folytassa vállalkozását. A Baranya Megyei Munkaü­gyi Központ ellenőrzési osztá­lya 1992-ben kezdte meg a köl­csönt felvett vállalkozók ellen­őrzését. Az eddig megvizsgált 1200 vállalkozás egyötödénél a kamattámogatás megvonásáról hoztak határozatot.- Annak idején sajnos megfe­lelő előkészítés nélkül mentek ki ezek a pénzek. A vállalkozók közül a legtöbben mezőgazda- sági profilt választottak, megfe­lelő üzleti stratégia és piaci is­meretek nélkül. Sokan tönkre­mentek, vagy egyszerűen abba­hagyták a vállalt tevékenységet, elhelyezkedtek valamilyen munkahelyen, vagy munkanél­küli járadékra jelentkeztek. Ezek sajnos egytől egyig a ka­matkedvezmény megvonásával járnak. A témával kapcsolatban számos reklamáció érkezett be-A terméktanácsok létreho­zása valójában most folyik vagy jószerivel meg sem kezdődött. Mi a terméktanács? A kérdésre dr. Rieger László, az FM Agrárrendtartási Hivata­lának vezetője válaszol.-A terméktanács a törvény­ben leírtak szerint egy érdek­egyeztető fórum, ahol a terme­lők, a feldolgozók és a kereske­dők érdekeit kell képviselni. Ez a tanács határozza meg az adott termékvertikumnak a szükséges piaci feltételrendszerét.- Kik hozhatnak létre ilyen szervezetet?- Terméktanácsot a terme­lők, a feldolgozók és a kereske­dők együttműködése alapján le­het létrehozni, tehát minden­képpen az alulról jövő szerve­ződést képzeljük el és támogat­juk.-Tudjuk, hogy ez nem egy­szerű feladat. Ezért a miniszté­rium is mindent megtesz ennek érdekében. Felhívjuk a terme­lők, illetve a piaci résztvevők hozzánk, ám központunknak az állami pénzalapok védelme ér­dekében kötelessége ellenőrizni a kölcsön feltételeinek teljesü­lését - mondta Gyöngyösi Pé- temé, a BMMK megbízott igazgatója. Az üggyel kapcsolatban ké­szült tájékoztató szerint a ka­mat- és bankköltségek a vállal­kozás beszüntetése időpontjától a szerződő ügyfelet terhelik. Meg kell vonni a támogatást, amennyiben valaki időközben munkaviszonyt létesített, bevo­nult, GYED-et vagy GYES-t vesz igénybe. Amennyiben idő­közben valaki öregségi, rok­kantsági, illetve baleseti rok­kantsági nyugdíjra lett jogosult a négy éves időszakon belül, úgy a kamat és bankköltségek támogatására csak akkor jogo­sult, ha a nyugdíj helyett főfog­lalkozású vállalkozó maradt. ■sk A kialakult helyzetben, a foglalkoztatás támogatására szánt állami pénzeszközök vé­delmében, érthető a központi ellenőrzés megtartása. Ezt iga­zolja az a tény is, hogy a vizs­gálat során nem egy ügyeske­dőt lepleztek le. Az egykori ügyfelek között azonban van­nak olyanok is, akiknek a vál­lalkozása önhibájukon kívül, vagy éppen a külső körülmé­nyek alakulása miatt ment tönkre. Sokan közülük jobb hí­ján a munkanélküliek keserű kenyerét eszik. K. E. figyelmét arra, hogy érdekeiket legjobban egy szervezetben tud­ják érvényesíteni, igényeiket leggyorsabban a terméktaná­csokon keresztül tudják eljut­tatni a minisztériumhoz.-Akkor Ön azt javasolja a termelőknek, hogy ki-ki a saját szakmája szerint keresse a meg­felelő terméktanáccsal a kap­csolatot?- Mindenképpen tanácsolom. Emellett azt is, hogyha nem ta­lálja meg a számára megfelelő terméktanácsot, akkor kezdje el szervezni, keresse meg a part­nereket és dolgozzon. Azt azonban kell látni, hogy a ter­méktanácsok csak akkor lesz­nek elismertek állami szinten, hogyha egy adott részpiacnak a termelőit, vagy az élelmiszer- ipar feldolgozóit, illetve a ke­reskedőknek legalább a 80 szá­zalékát átfogja a közvetlenül szabályzott részpiacokon, míg a közvetetten szabályzott részpi­acoknál a 60 százalékos képvi­seleti arányt kell biztosítani. A Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet Központi fiókja T erméktanácsok Muszáj Erősödik a marketing-igény A megérzést mikor szorítja ki a tudatosság? Az ember akkor álmodik a legszebb jövőről, amikor leg­rosszabbul megy a sora - vil­lant agyamba, amikor Gyulust hallgattam. Mert ács volt a Gyulus, amíg el nem „ke­rülte” a munka, ahogy ezt ő maga fogalmazásában előadni „bátorkodott”. Nagydarab, testes férfiem­ber. Most nem dolgozik, járja a vidéket, hogy hol talál va­lami „tuttit”. Pénze persze nincs, csak a lelkesedése a régi. De amióta nem dolgozik az építőiparban, egészen megváltozott, újra és újra ne- kigyűrkőzik, mindenbe bele­vág. Hogy már nem kap semmiféle járadékot? De mire az neki? Csak munka lenne, „ács­meló”! Az tartotta benne a lelket. Az ácsmunka az ő számára nem csak kötelesség volt, hanem szórakozás is, öröm. Nekivadulva tudott dolgozni. Még Németország­ban is melózott! A „meló” adott neki önbizalmat, az volt az ő pajzsa; becsület és dicső­ség dolga. Büszke volt arra, ahogyan dolgozni tudott. De most maszek építkezés sincs! Miből is lenne? Gyulus meg csak keres. Talán a Piramis Kft? Nem, a maszek jobb! - morfondírozik.- Muszáj dolgoznom, kü­lönben megbolondulok!- ál­lítja. Egészen belebetegedett. Azt hiszem a munka meggyó­gyítaná. Persze az igazi munka, amelyből öröme van. A kárpótlási törvény őt nem érinti, hisz a két „kezével szerzetten túl” sohasem volt semmije. Se módos elei, se puccos birtokuk.- De ...- ragyogott fel új­fent az arca -, ott van még az a falusi kőbánya! És sorjázza, végét nem akaróan. Mert az ember akkor álmo­dik a legszebb jövőről, ami­kor . ..-bayer­A fejlődés nagymértékben felerősítette a marketing iránti igényt, felértékelte a piaci isme­reteket. Fennmaradásukért a cégeknek meg kell ismerniük a vevőt, a versenytársakat, saját maguk erős és gyenge pontjait. Dr. Rekettye Gábor, a JPTE Közgazdaságtudományi Kar marketing tanszékének do­cense, a kar újonnan megválasz­tott dékánja a marketing tevé­kenység kapcsán nem rejti véka alá, hogy a kar oktatói, különö­sen a marketing tanszék sok ilyen jellegű megbízást kap, de ezekről a cégek jogos titoktar­tási igénye miatt részletesen nem kíván szólni, hisz azok ré­szét képezik a cégek gazdasági taktikájának és stratégiájának. Az a felismerés vezeti az JPTE KTK marketing tanszékét átvilágításra, új arculat kialakí­tására, piackutatásra megbízó cégeket, hogy belátták: nem elég manapság a hagyományos megérzés, a következetes mar­keting, s benne a piackutató te­vékenység nélkül megmarad­nak sötétben tapogatózónak, melybe akár bele is bukhatnak. A marketing nem csak a vevők igényeinek felmérését jelenti tehát, hanem arra is választ ke­res, hogyan, miként lehet a cég számára is nyereséggel kielégí­teni az igényeket: mit kell gyár­tani, azt hogyan kell csoma­golni, milyen márkanévvel kell ellátni, milyen csatornákon le­het legbiztosabban eljuttatni a fogyasztókhoz, hogyan kell rek­lámozni és miként kell az adott cégről jó képet kialakítani.- Mind több, a régióban és a Dunántúlon tevékenykedő ál­lami vállalatból részvénytársa­sággá és korlátolt felelősségű társasággá átalakult cég bíz meg minket arculat kialakításra, termék bevezetésre, átvilágí­tásra, korszerűsítésre. Elég csak a Konzumot, a DÉDASZ-t, a Piértet említeni. Aztán külföldi cégek is felkérik a tanszék okta­tóit, mérjék fel, érdemes-e bi­zonyos külföldi termékeket Magyarországon forgalmazni, netán akár gyártani is - mondja dr. Rekettye Gábor. - Ami jó a cégeknek, az miért lenne rossz az egyetemnek? Az oktatóknak is hasznos ez a tevékenység, mert közvetlen élő kapcsolatba kerülnek a gyakorlattal, de a1 hallgatóknak is. Ők a piackutatá­sok során kérdezik a fogyasztó­kat, így az elméleti ismereteiket a gyakorlatban is elmélyíthetik, emellett részt vesznek a kérdőí­vek összeállításában, értékelésé­ben, a következtetések megfo­galmazásában - ráadásul pénzt is keresnek e tevékenységükkel.- A külföldiek szemében mennyire megbízhatók a ma­gyar cégek?- Még nem minden cég szo­kott hozzá azokhoz az üzleti normákhoz, amelyek a nyugati gazdasági életben teljesen ter­mészetesek. Tudomásul kell vennünk, hogy egy-egy aján­latra, kérésre, telexre illik vála­szolni a megadott időn belül, akkor is, ha netán nemleges a válaszunk. Amit megígértünk, azt teljesíteni kell, s ha közbe­jön valami azonnal informálni kell a partnert a várható késede­lemről. Mondjam azt, mennyit ront egy-egy hazai cég tekinté­lyén, hogy nincs normális céges levélpapírja, hogy a telefonköz­pontos segítő szándékú-e avagy lerázza a partnert? Nem sajátí­tottuk még el az üzleti szakmai nyelvet, melynek lényege, hogy mindkét fél ugyanazt értse az adott kifejezésen és idegen nyelvet is tudni kell. A most végzett hallgatóink már e téren is korszerű ismeretekkel felvér­tezve hagyják el egyetemünket és biztos vagyok benne, hogy hasznosan járulnak hozzá a cé­gek, ezáltal gazdaságunk fejlő­déséhez. Murányi L. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom