Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-14 / 158. szám (160. szám)

1993. június 14., hétfő aj Dunántúlt napló 3 J A szénbányászokat is fenyegeti a sugárveszély A vegyi anyagok alattomosabbak Hallani mindenféle mende­mondákat, hogy hol a legna­gyobb a sugárzás Pécsett. Van aki komolyan fél ettől a ve­szélytől, más csak legyint rá. Természtesen, a szakembereket is foglalkoztatja a kérdés, s ké­szült is egy érdekes felmérés, amit dr. Kóbor József, a Pécsi Orovostudományi Egyetem biofizikusa végzett. Mi derült ki ebből az anyagból?- Főleg a szervezetbe került radioaktív anyagok felhalmo­zódását vizsgáltam. Eddig in­kább a külső körülményekre koncentráltak, a levegő, az élelmiszer, a por szennyezettsé­gére, emberben nem mérték. Fogalmunk sem volt róla, egy ember élete folyamán mennyi sugárterhelést kap. Most urán-, illetve szénbányában dolgozott, valamint teljesen „normális” életet élt (és már nem élő) pécsi, baranyai embereket vizsgáltam meg. Kiderült, hogy a szénbá­nyákban dolgozók is jelentős sugárzást szenvednek el, lévén, hogy a mélyművelésű szénbá­nyákban nem végeznek olyan alapos és rendszeres sugármé­rést, mint az uránnál. A tüdőrák, például foglalkozási ártalom az uránbányászoknál, de annak el­Vezetéken érkezett a jugoszláv alkohol Nem mindennapi módját vá­lasztották a csempészek annak, hogy üzemanyagot juttasanak Kis-Jugoszláviába, onnan pedig alkoholt Magyarországra. A napokban munkások tisztí­tották Mórahalom térségében a határnyiladékot, amikor felfi­gyeltek egy, a földbe ágyazott gumicsőre. Szóltak a határ­őröknek, akik kiderítették, hogy a félcolos cső szerb terü­letre megy át a földben. Értesí­tették jugoszláv kollégáikat, így hamarosan felszínre került a tel­jes „vezeték”. A túlsó oldalon mintegy két­száz méteren dugták a földbe a csempészek a csövet, amelynek a vége egy tanyán volt. Hazai oldalon 70 méternyi vezetéket találtak. Az eddigi vizsgálat szerint nagy valószínűséggel magyar üzemanyagot csem­pésztek ezen az újszerű módon külföldre, onnan pedig visszaú- ton a jugoszláv szesz érkezett. Elképzelhető, hogy 2-3 hónapja már működött a vezetékes szál­lítás. A határőrség helyettes szóvivője az információt mege­rősítette, hozzátette: az em­bargó miatt számítani kell arra, hogy a csempészés legkülönfé­lébb módját válaszják majd a a tiltott áruforgalom lebonyolítói. lenére gyakori a szénbányá­szoknál is, hogy eddig úgy tud­tuk, ez nem kifejezetten foglal­kozási betegség az ő esetükben. A lakosság szempontjából a do­hányzás a fő bűnös, mert a do­hányfüst is nagyban tartalmaz radioaktív anyagokat.- Végül is hol a legintenzí­vebb a sugárzás a városban?- A JPTE Független Környe­zetvédő Csoportja utcai port gyűjtött Pécs és környékének utcáiról az utóbbi években. Ki­derült, hogy Kővágószöllősön és általában az uránbánya szállí­tási útvonalain, valamint a Ma­gaslati út-Tüdőszanatórium tá­ján a legnagyobb a szennyezett­ség. Az utóbbi helyen azért, mert oda csapódik le a hőerőmű füstje, s bizony, a széntüzelés égésgázai, korma is tartalmaz radioaktív izotópokat.- Végzett egyéb vizsgálatokat is.-Igen. Próbáltam megnézni, hogy radioaktívan fertőzött em­berek utódjai valamiképp káro- sodtak-e, azaz örökölhető-e a betegség genetikailag? Világvi­szonylatban ezt eddig csak álla­toknál tudták igazolni, ember­nél nem. Egy pécsi-baranyai adatbank segítségével végzett kutatás során nem sikerült ki­mutatni, hogy az újszülött gyermekeknek károsodása lenne. Érdekes, hogy az urán­bányász apák gyermekei voltak a legegészségesebbek, mert ná­luk jó az egészségügyi szolgá­lat, és korábban relatíve jobbak voltak a szociális körülmé­nyeik. Hangsúlyozni kell azon­ban, hogy vizsgált problémáról van szó, a kérdés nem eldöntött.-Lesz folytatása a tudomá­nyos munkának?-Mindenképp kellene, hogy legyen. Persze, ez is, mint min­den, pénzfüggő. Talán összefo­gással, környezetvédelmi ala­pítványok támogatásával mód nyílik majd erre. Azonban vilá­gosan kell látni azt is, hogy nem csupán a rádióaktív sugárzás veszélyeztet bennünket, hiszen ezt mérni is tudjuk a környezet­ben, s rögtön látjuk, ha valami baj van. Sugárzás mindig is van, s ahol megbolygatják a talajt, ott egy kicsit megnő a természe­tes radioaktivitás, de persze, nem csernobili mértekről van szó. Ennél veszélyesebbek a vegyi anyagok, amik sokszor csak akkor mutathatóak ki, mi­kor már maradandó károsodást okoztak. M. K. Tessék olcsó mézet venni! Ha nem sajnálnám sorsukra hagyni a családokat és a szívem helyett a józan eszemre hall­gatnék, aprófát csinálnék a kap- tárakból, aztán menjenek isten hírével a méhek! Itt már nem­csak a hús, meg a kelkáposzta nem kell, a mézet sem lehet el­adni - fakadt ki a minap a Mo­hácsi szigeten élő és gazdál­kodó ismerősöm, aki minden keserűsége, mérge ellenére na­ponta látogatja az egyik kiserdő tövébe telepített, a gondokról mit sem sejtő szorgalmas rova­rokat. Elvégzi körülöttük a szükséges teendőket, de egyál­talán nem tölti el örömmel a szaporán telő, viasszal zárt ke­retek látványa.-Hallottunk mi is olyan át­vevőkről, ahol bizományba ad­ják le a mézet a méhészek, és csak miután túladtak rajta, utána fizetnek. Mi még szeren­csére nem tartunk itt - tájékoz­tatott Cselinácz István, a Mo­hácsi Nektárium Méhész Szö­vetkezet felvásárlója és egy- személyben üzletvezetője is. A 129 fős szövetkezet ez év januárjától önálló gazdálkodó szervezet, korábban évtizede­ken át a helyi áfész szakcso­portjaként tartották számon őket. A városban és térségében méhészettel régóta változatlan létszámú csoport foglalkozik, ám míg tíz évvel ezelőtt 1000-1200 mázsa mézet érté­kesítettek, tavaly 500 mázsát vettek át. A mennyiség egyharmada még nem is kelt el, ugyanakkor a tavaszi virágmézek után lefu­tott az akáchordás ideje is, és a gazdák folyamatosan hozzák a termést. A Drágfi utcai szövet­kezeti boltjukban egyre keve­sebb a vevő, pedig olcsó a por­tékájuk. A virágmézek kilóját 100, az akácét 150 forintért ad­ják.- Németországban egy la­kosra vetítve évente másfél kiló méz fogy, nálunk 20 dekag­ramm - mondja Cselinácz Ist­ván, majd hozzáteszi, próbál­koztak már külföldi értékesí­téssel. Nem megy. Saját feldol­gozó kellene, ahhoz pedig be­ruházás, de pénz nincs. A 2 milliós vagyonukból még arra sem futja, hogy előre, üve­gekbe kimérve kínálják a mé­zet, például egy piaci árudában, ahol az eladó fennhangon ismé­telgethetné: Tessék olcsó mézet venni, egészségesen táplál­kozni ! B. M. Színházi találkozó - Pécs Erzsébet és Mária Nem mindenáron modern, és nem is erőltetetten politizáló, mégis mai világunkban is töké­letesen értelmezhető Telihay Péter Stuart Máriája. Érződik a főiskolás rendező diplomamun­káján, hogy becsülettel meg­dolgozott érte, az eredmény mégsem izzadságszagú. Hogy a Miskolci Nemzeti Színház tag­jainak előadásában látott Schil- leí-drámát pontosan értel­mezve, átgondoltan és követke­zetesen állította színpadra - még nem mond semmit. Hogy a szereplők szinte mindegyike ér­tékes, emlékezetes alakítást nyújt - ez így van jól. Az pedig egy előadástól elvárható, hogy alkalmat adjon a közönségnek az oly sokszor emlegetett katar­zis átélésére. De mindez együtt már tett, esemény, amire fel kell figyelnünk. Két nagyszabású egyéniség különös kapcsolata bontakozik ki az előadásban, Angliai Er­zsébeté és Stuart Máriáé. Nők, akik méltatlan férfiakat szeret­nek. Nők, akik ugyanazt a férfit akarják, s akiket közös szerel­mük habozás nélkül elárul. Uralkodók. Erzsébet (Margitai A halálos ítélet aláírását fontolgatja Erzsébet (Margitai Ági) Fotó: Tóth L. Ági) taktikus, Mária (Varjú Olga) ösztönös. Emberek, akik bűneikért megfizetnek. Margitai Ági lélektani szem­pontból is jól fölépített Erzsé­beté hatásos, végig kiegyensú­lyozott alakítás. Varjú Olga skót királynője akkor a legmeg­rázóbb, amikor halálára készül fel. A gyötrelmes szerelmi há­romszögben a férfi nem csupán egy helyezkedő politikus, ha­nem olyan valaki, aki egysze­rűen kevés a két királyi lélekhez. Számára az érzelem eszköz és nem cél. Szervét Tibor hiteles Leicestere kiemelendő. Feltétlen említést érdemel a Burleigh-t játszó Quintus Kon- rád mai, hivatásos politikusa, s ellenpólusaként Mortimer: Horváth Lajos Ottó. Ritka él­mény az is, hogy zene, díszlet (Menczel Róbert munkája) és fény (Gibárti Tibor terve) ilyen, az előadás egységét szolgáló le­gyen. Hodnik I. Gy. Nem hívtak Pécsre- mondja Szegvári Menyhért rendező Szegvári Menyhért rendező húsz éven keresztül dolgozott Pécsett, ma a budapesti József Attila Színház tagja, de más he­lyeken is rendez, például Eger­ben, ahol a mostani Színházi Találkozón bemutatott „Hagyd a nagypapát” színre vitte.- Mi a különbség a két vidéki színház között? - kérdeztem tőle.- Az egri - pozitív értelem­ben - nagyon stabil színház eb­ben a ma tapasztalható zűrza­varban. Sajhos, csak prózai ta­gozata van, Pécsnek feltétlen előnye, hogy játszanak operát, balettot is. Ám érdekes módon, Eger tán épp emiatt, sokkal csa­ládiasabb, közvetlenebb a szá­momra, nincs az a nagy szóró­dás tagozatok és színészek kö­zött.- És a két város közönsége szempontjából?- Ä Szomory-darabot itt is játszottuk 1983-ban, s a pécsi közönséget nagyon megosztotta - persze, ez a jó, ha komolyan vesszük a dolgot. Mindenesetre, anélkül, hogy bárkit meg akar­nék bántani, úgy látom, hogy pécsi közönség finnyásabb, vá- logatósabb, jó értelemben véve egy kicsit tán sznob is. Egerben valahogy nagyobb rajongással, odaadással járnak színházba az emberek.- Tervek a nyárra, az új évadra?- A nyarat pihenéssel töltöm, mert sok feladat vár ősztől: öt bemutató Pesten és vidéken is.- Netán Pécsett is... ?-Nem, sajnos nem hívtak, magamat meg senkire nem sze­retném rátukmálni. De talán majd eszébe jutok volt színé­szemnek, a mostani új, pécsi igazgatónak. M. K. Tornádó pusztított Szegeden Egész vasárnap tartott a „rendcsinálás” Szombaton éjszaka és vasár­nap megállás nélkül dolgoztak Szegeden a tűzoltók és az áram- szolgáltató vállalat munkásai, Első lett a nemzetközi gitárversenyen Oroszi Cecília sikere Krakkóban A Krakkóban megrendezett nemzetközi gitárverseny győz­tese Oroszi Cecília szekszárdi diáklány, a pécsi Művészeti Szakközépiskola másodéves növendéke, Eötvös József gi­tárművész-tanár tanítványa lett.- Szekszárdon zenei általá­nos iskolába jártam, és harma­dik osztályban hangszert kel­lett választani - mondja Cili. - Én nem tudtam, hogy mi is le­gyen az. Ha jól emlékszem, ak­kor az apu mondta, hogy legyen a gitár, így kezdtem el gitározni. A ze­neiskolában két évig Nagy Dé­nes, majd négy évig Molnár Má­ria volt a tanárom. Marika néni mondta, hogy jöjjek el Pécsre, és keressem meg az Eötvös ta­nár. Eljöttem, ő meghallgatott, azt hiszem látott bennem fan­táziát. A felvételi előtt fél évig jártam hozzá. Tulajdonképpen mások döntötték el, hogy Pécsre jöjjek a Művészetibe, de nem bántam meg. Az eltelt években sokat járt versenyekre, szép sikereket ért el. Több első helyet mondhat a magáénak. Krakkóban is most volt másodszor. Tavaly máso­dik lett.-A verseny azért elég sok lemondással is járt. Nem me­hettem el az osztálykirándu­lásra, és még soha nem voltam a negyedikesek ballagásán. Ta­lán a sajátomra eljutok. Ebben az évben egy kicsit zsúfolt volt a program, mert a nemzetközi verseny előtt márciusban volt egy országos is, amin első let­tem. Ezt követően kellett meg­tanulnom azokat a darabokat, amelyeket Krakkóban játszot­tam el. A huszonegy versenyző közül én voltam egyedül ma­gyar, a többiek a kelet-európai országokból érkeztek, de vol­tak spanyolok is. Egy főiskolás lány jött velem, mert a tanár úrnak vizsgáztatnia kellett. Ta­valy egy menedzser felaján­lotta, hogy az idén fizeti a költ­ségeimet, ha részt veszek a versenyen. A lengyel menedzser szer­ződést is felajánlott neki. Időt kért, hogy a tanárával ezt itthon megbeszélhesse.- Én még csak most tanulok gitározni. Nem értem, miért akar szerződtetni, hiszen csak egyszer hallott. Félek, hogy túl sokat vár el tőlem, amire még nem vagyok képes. Nagyon nagy feladat lenne ez még ne­kem, meg nem is igazán tet­szik, ahogyan ez a menedzser viselkedett velünk. A jazz-klubjában adtam egy kon­certet. Megvárakoztatott ben­nünket, és nagyon meg is fáz­tam. Másnap volt az utolsó forduló, a döntő. Szerencsére sikerült a darabokat eljátsza­nom, de a gálán már nem tud­tam fellépni. Sz. K. hogy a szombat esti tornádó- szerű vihar okozta károkat mi­nél előbb helyreállítsák. A meteorológusok szerint az országban eddig még soha nem mért erősségű, óránkénti 160 kilométeres szél hatalmas fákat csavart ki, ágakat tört le, rábo­rogatva a villamos- és vasúti sínekre, utakra, házakra, par­koló autókra. A széllel együtt diónyi nagyságú jég is zúdult a városra. Á mintegy negyed óráig tartó ítéletidőben meg­szűnt az áramszolgáltatás, eb némultak a telefonok. A men­tőszolgálattól kapott informá­ció szerint súlyosabb baleset ugyan nem történt, de a for­galmuk megnőtt, sok frontér­zékeny ember lett rosszul, má­sokat fejsérülésekkel kellett kórházba szállítani. A kár helyreállítása már az éjszaka megkezdődött, a tűzol­tók megszabadították az utakat és a síneket a nagy fáktól, a vá­ros lehangoló képet mutatott vasárnap. Több ház megborotvált tete­jén emberek dolgoztak, rakták vissza a cserepeket, ledőlt ké­ményeket emeltek ki a tetőteré­ből. A közvetlen veszélyt okozó eseteket és az útakadályokat a tűzoltók vasárnap hajnalig elhá­rították, minek során 58 esetben avatkoztak be. A leszakadt vil­lanyvezetékeket az áramszol­gáltatók javították, akik mege­rősített osztaggal dolgoznak. A kár nagyságát még nem lehetett megállapítani, várhatóan lesz dolga az elkövetkező napokban a biztosítóknak. Komáromban már aratnak A legnehezebb nyári munka az aratás, - nagy valószínűség­gel elsőként az országban - ezen a hét végén megkezdődött a Komáromi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rész­vénytársaságnál. Komárom-Esztergom megye egyik legnagyobb mezőgazda- sági üzemében 10 kombájn és egyéb kiszolgáló gép, valamint 100-120 dolgozó végzi az ara­tást az elkövetkező hetekben. Az őszi árpa után a borsó, a búza, a triticale (amely nem más, mint a búza és a rozs elő­nyös tulajdonságait egyesítő, keresztezés útján létrehozott gabonaféle) és a tavaszi árpa be­takarítása következik. I I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom