Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-13 / 159. szám
Balatoni program- ajánlat június 13-19. Június 13-án, vasárnap a Balaton északi partján, Nyirádon az országos ralicross bajnokság harmadik fordulója kerül megrendezésre. Június 14-én hétfőn Gyulafi- rátóton a Művelődési Házban (Hajmáskéri u. 2) a Bakonyerdő Pávakör szereplését láthatják 17-19 óráig. Június 15-én kedden Veszprém városában a mai napon még megtekinthető Veszprém régen és ma címmel képes levelezőlap kiállítás Vida László gyűjteményétől. Június 16-án szerdán Siófokon a Dél-Balatoni Kulturális Központban vagyonvédelmi kiállítás nyílik 10.00 órakor. A kiállítás megtekinthető június 16-tól június 20-ig, minden nap 10.00 órától 18.00 óráig. Június 18-án, pénteken és június 19-én szombaton Siófokon Zsaru Kabaré címmel vidám műsort tekinthetnek meg. Az előadások kezdete mind két nap két előadásban 18.30 órakor és 20.30 órakor lesz. Közreműködnek: Sas Jószef, Forgács Gábor, Heller Tamás. Kisér a Mikroszkóp Színpad kisegyüttese Kertész János vezetésével. Balatonfürden a Nemzetközi Ifjúsági verseny Skála Kupa kezdődik, mely 20-ig tart. (A Balatonfüredi Sport Club-ban kerül megrendezsére). Június 19-én szombaton Ba- latonbogláron a Vörös kápolna előtti szabadtéri színpadon a Szelence Gyermektánccsoport folklór műsora tekinthető meg 20.00 órától. Kisér a Pejkó zenekar. A Balaton-part művészeti kínálatból: Siófokon a Dél-Balatoni Kulturális központban élő népművészet a Nyugat-Dunántúlon címmel népművészeti kiállítás látható. Ugyancsak Siófokon az Átrium üzletház galériájában a Kóma Könyvesbolt kiállítása tekinthető meg, amely Daday Kálmán festményeiből és Kre- mán László fafaragó alkotásaiból áll. Szász Endre grafikáiból és festményeiből összeállított tárlat látható Siófokon a Kálmán Imre Múzeumban. Balatonalmádiban, a Városháza Padlásgalériájában 37 alkotó munkáiból Veszprém megye élő népművészete címmel látható gyűjteményes kiállítás. Balatonfüreden a Folyosó Galériában Mözsi Szabó István festményeit mutatják be. Ugyancsak Balatonfürden a Bagolyvári Galériában Banga Ferenc grafikusművész alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Dr. Verebics János Nem a verseny, a találkozás a fontos Verebes István Fotó: Läufer A Pécsett zajló XII. Színházi Találkozóra sok érdekes darab, színész, rendező érkezett. Verebes István a zalaegerszegi társulattal jött Pécsre, mégpedig az ő átigazításában adták elő az Ideiem című Gor- kij-adaptációt. Beszélgetés Verebes Istvánnal és Babarczy Lászlóval a pécsi színházi találkozóról Kérdésünkre, hogy milyen színházat szeret, a következő feleletet adta:- A jó színházat - talán, 25 év szakmai múlttal a pályán, nem is olyan nehéz elképzelni, mit értek alatta. Kevéssé hiszek a kísérletekben. Olyan színházat szeretek, ami tele van nézővel, azaz nem unalmas és nem is ízléstelen. Sőt, hozzá merem tenni (nem érdekelnek a kritikusok), hogy a deprimáló darabokat sem szeretem, hiszem, hogy az emberek azért járnak színházba, hogy valami örömöt kapjanak.- Kissé provokatív a kérdés: játszana-e a színházában Csurka-darabot?- Miért ne! Anyagilag biztos siker lenne, odasereglene Csurka minden elvbarátja és ellensége. Egy dolgot azonban tisztán kell látni: Csurka István a mai magyar drámairodalomnak nagyon fontos része. Azt, hogy ő mit csinál politikusként, az nem ide tartozik.- Más: Gorkij többé nem aktuális?-Nem erről van szó. Any- nyira aktuális, hogy hatványozottan igaz mindaz a mai állapotokra, amit ír - ezt próbáltam én belegyömöszölni az Ide- lenn-be. Úgy szól lepusztult közlétezésünkről, hogy a „nyomor” szó elő sem fordul benne. Babarczy László rendezőt először arról kérdeztem, mi haszna van egy színházi fesztiválnak?- Csak haszna van - feleli -, mert mindenki jól jár vele. A közönség, a vendéglátó város, az emberek. Tavaly Kaposvárott zsúfolt ház előtt ment minden előadás. Mégis, talán a fő az, hogy a színházszerető közönség kap egy képet a mai magyar színházról, a szakma pedig némiképp demonstrálhatja, hogy hol tart.-A kiválogatás persze, mindig szubjektív.- Világos, hiszen ki a csuda lenne képes művészet kérdésében objektívan dönteni? De ez így is van jól, a világ legtöbb fesztiválján bevált. Nincsen semmiféle „igazság”, amit egy ilyen alkalommal el kellene érni. Nem is a verseny a fontos, hanem, amint a nevében is áll, a találkozó.- Hétfőn mutatják be a Kaukázusi krétakört az ön rendezéBabarci László sében. Mit kell tudni előzetesen az előadásról?- Semmi különöset. Annyi bizonyos, hogy Brecht egy érvényes és jó író. Remélem, erről az előadás is mindenkit meg fog győzni. M. K. Boncolás árán vásárolt könyvritkaságok Dr. Tímár Károly gyűjteménye előtt Fotó: Läufer László ősztől drágul a reuma-gyógyászat Horgásztó Gunarason Dr. Tímár Károly nyugdíjas kórboncnok főorvossal majdnem minden kulturális eseményen találkozni Pécsett, de saját bevallása szerint nem sajnálja a fáradságot, hogy akár az ország másik felébe elutazzék megnézni egy kiállítást, egy új múzeumot. Az elmúlt évtizedek során sokat utazott a Békés megyei Gyomára... Egy napos délelőtt, miközben egyre több könyv került le a polcról a kézbe, elmesélte, hogy miért.- Édesapám tanító volt, mi, gyerekek minden alkalomra könyvet kaptunk ajándékba, még ma is megvan a Simonyi óbester. Jómagam szenvedélyesen csak pécsi egyetemista koromban kezdtem el gyűjteni a könyvet, mégpedig a gyomai Kner Izidor és később Imre által 1882 és 1940 között kiadott könyveket. 1951-ben lettem orvos, kórboncnok, akkoriban 60 forintot fizettek egy boncolásért. Pécsről elkerülve Győrött, Sopronban bújtam az antikváriumokat, később Veszprémben, és levelezésben is állottam több híres antikváriussal, akik időről időre szereztek nekem egy-egy Kner-könyvet. Már amennyire a pénztárcám megengedte, 20-30 forintot mindig rászántam a gyűjtemény bővítésére.-Amit, gondolom, sose lehet teljessé tenni...- Sajnos, így igaz. Mert nem pusztán könyvekről van itt szó, az 1892-es Boldog Margit életétől az 1940-es Misztótfalusi Mentségé-ig (kb. 400 kötet), hanem forgalomba sose került, csak gyűjtőknek, barátoknak készült kis remekművekig. Minikönyvek terén 150-nél tartok, ez alatt a 15x15 centiméternél kisebb kiadványokat értem. Arra nem is merek gondolni, mi minden hiányzik abból, amit szeretnék, ha meglenne. De nyomtattak Knerék számtalan szebbnél szebb reklámfüzetet, prospektust cégek számára, báli meghívókat, sőt iskolai bizonyítványt, cselédkönyvet is!- Mért éppen a Kner-cég, gondolkodott már ezen?- Tetszett nekem az a magatartás, ahogy Kner Izidor, ez a Galíciából érkezett ember a magyar irodalmat, könyvészetet támogatta. Ráfizetéssel adott ki olyan szerzőket, akik éppen nem voltak divatosak, nem lehetett keresni rajtuk. Elsőrendű grafikusokat, tipográfusokat alkalmazott. Érdekes megjegyezni, mikor Gyomán épült a vasút, elintézte, hogy a nyomda felé egy külön rakodóvágányt építsenek. Hiába, az iparosok között a nyomdászok mindig is urak voltak egy kicsit, cilinderben jártak és fantasztikusan tudták a magyar helyesírást.- El is olvasta az összes Kner-könyvet?- Ha nem is az utolsó példányig, de nagyrészüket igen. Kner a század elején egy egész sorozatban adta ki például az északi szerzőket, akiket a kutya sem ismert és olvasott addig.- Van-e konkurrenciaharc a Kner-gyűjtők között?- Kétségtelen, hogy nem egyedül gyűjtöm őket. Manapság nagyon megszaladtak az árak is, nyugdíjasként nem is fájdítom utánuk a szívem. Aukciókra sem járok már. A nyomda mai utódjával tartom ugyan a kapcsolatot, ha tehetem elutazom arra a vidékre, mert nekem mindig sokat jelent, ha megnézhetem az ottani múzeumot — mondja Tímár úr, s úgy emeli le a polcról a Kner-köny- veket, mintha saját gyermekei lennének. Méhes Dombóvár gyógyfürdője méltán jó hírű: jó kezekben volt és maradt. A városatyák a nagy nyomásnak nem engedve, nem adták el a fürdőt, hanem egyszemélyes kft.-t alakítva megőrizték, megtartva üzemeltetését. Gelencsér József lett a Gu- naras Önkormányzati Fürdő és Gyógyidegenforgalmi Kft. ügyvezető igazgatója, aki elmondotta: szeretnék a város lakóinak érdekében, az üdülőterület tulajdonosai örömére tevékenykedni. Az idei évadra a korábbiakhoz képest némi örömteli változás tapasztalható. Először is: a fürdő nagyrészét felújították, új szolgáltatásokat vezettek be. Talán a legfontosabb: a gyógyászati részleg - a szálló - kitárta kapuit, s nemcsak a városkörnyékről, hanem bárhonnan fogad beutaltat. (Igaz, a nagy igények miatt eléggé nehéz a bejutás.) Mint azt dr. Keller József, az idegenforgalmi és gyógyturisztikai iroda vezetője elmondotta újabb változás szeptember 1-től várható, ugyanis az intézet bevétel-orientált lesz. Ez azt jelenti, bizonyos térítési költségeket a gunarasi gyógyászati részlegre betérőknek fizetniük kell. A jó idő és a közelgő iskolai vakáció okán a nyitott strand forgalma egyre nő: a legutóbbi hétvégén 1500-an vettek belépőt. Egyébként 3500-4000 vendéget tudnak fogadni egyszerre. Sokféle időtöltő és pihentető szolgáltatásaik között az egyik a horgászoknak kedvez: a nagy csónakázó tó egy részét elkerítették számukra, hogy zavartalanul hódolhassanak szenvedélyüknek. A tóba több mázsa pontyot, keszeget és egyéb halfajtát telepítettek - méretes halakról van szó -, s amíg a gyerek és feleség strandol, apuka kifoghatja a vacsorára valót. Napi horgászjegy a strandpénz- támál kapható. K. F. A strand területén csónakázó tó is üzemel Fotó: Läufer L. Jó kis rádióm örökké bekapcsolva értesít a kül- és belvilág dolgairól, hol felerősödve, hol lehalkítva, attól függően, mi az amit kedvelek, vagy számomra esetleg unalmas, vagy éppen utálatos, de még háttérzörejnek is elmegy. Ilyenkor odapillantok a tévére, aztán nézem, csak nézem mint egy csendes őrült. Reklám persze dögivei, kiemelt figyelmet tanúsítok az olyan portékák iránt, amelyeket szép hölgyek kínálnak a Nagyérdeműnek, a gusztusosán tálalt aszpikos Whiskas macska-, illetve Pedigre Pál kutyaeledelek láttán pedig irigység és éhségérzet fog el. A Napkelte reggelén alig várom már, hogy megjelenjék a Dévényi fiú, aki jókedvű és harsány és aki néhány árucikket sorol fel, amelyeknek kiskereskedelmi árát meg kell sac- colni, aki talál, az szép nyereményhez juthat. A Dévényi gyerek - és a rendező - gondoskodik arról, hogy alkalmanként két, vagy éppen egy szál szép lány is statisztáljon mellette. Sőt, közreműködnek. Például: „Mónika! Amikor reggel fölébredsz, mit látsz meg először?” Mónika: „A vekkerórát!” a műsorvezető folytatja: „Mert én például az asztalt, itt is van egy szép, barokk asztal, amely . ..” - és mondja, hol vásárolható s aki az árát betelefonálja, az nyerhet ... Következik a másik árucikk: „Mondd csak Mónika! Van neked valamilyen állatod? Mónika lelkesen: „Van ám! Kutyám. Éppen el is hoztam magammal...” Tényleg: a Pedigre Pál nevű kutyaeledelhez szükséges „kellékként” a kutya is éppen ott volt. A kutya akkor — gyönyörű farkas - hogy a Dévényi gyereket majdnem fellöki. Mint egy borjú. A kutya - illően - az asztalra kiszórt granulátumot egy-két nyelvcsapással azonnal fel is lafatyolja. A kutyát én már előbb felfedeztem, mert két hegyes füle az asztallap fölé került. Mindenki tudott a kutyáról, a rendező, az operatőr, továbbá Mónika, aztán a kábelos, meg a sminkmester meg a tévé portás is, csak Dévényi Tibiké nem... Pedig ha bal kezét lelógatja, a kutya meg is nyalja. De nem vette észre. De nem baj, így reggel, amikor még nincs az a nyavalyás nagy meleg, elmegy az ilyesmi. Felerősítem a rádiót, mert valaki világraszóló találmányáról beszél. Az illetőnek szép magyar (hadd magyarkodjak én is egy kicsit) neve van: Jóljárt Lajos.'Halászmester. No- mármost Lajos bátyánk olyan szert talált fel, amely megakadályozza a hajzat őszülését. „Ez tulajdonképpen gyulladásgátló szer...” - amiből úgye kiderül, hogy gyulladástól őszül meg a fejünk. O, vagyis a halászmester a vegyszerekből komponált kenőcsöt bemutatta illetékes helyen, ahol azt tanácsolták neki, ne vegyi, hanem természetes anyagokból állítsa össze a kenceficét. Rendben van. Ez is megtörtént. Ám hiába kilincsel a csodaszerrel, semmire sem jut. A riporter - aki hallhatóan jól felkészült hajzatgyógyításból - példaképpen felsorolt néhány országot - köztük Angliát, Németországot meg Magyarországot is, ahol ennyi meg ennyi találmány vár sorára „hajügyben”, következésképpen hátha magával a találmánnyal van baj. A halászmester hajthatatlan: „Én magamon próbáltam ki legelőször ... Az én zsebemből kihúztak nyolc-tízmillió forintot... !” A riporter meglepődik: „Lajos bácsi, hiszen magának tiszta ősz a feje!” Azt válaszolta, hogy sajna, korán abbahagyta a kezelést, de a szer az jó, mert 85 esztendős nagybátyja fejét is kezelte és haja visszanyerte eredeti színét. Hát erre már nincs válasz, kétkedésnek főképpen nincs helye. Nekem is csak az jut eszembe, hogy vagy másfél évtizede két úr jelent meg szerkesztőségünkben, akik egy háromdecis Unikumos üvegben bemutatták kettejük találmányát, a hajnövesztőt. Itt is hagyták a mintapéldányt, az üveget betettük a szekrénybe. Jó idő múlva - már úgy hideg féli reggelen - eszünkbe jutott, mi van a hajnövesztő szesszel. Az üveg üres volt. Valaki megitta. Ártani nem ártott, akire gyanakszunk, ma is vidáman él. Igaz, nem kopaszodik. Sacc, kutyákra, macskákra... 4 Új VDN 1993. JÚNIUS 13., VASÁRNAP t < t é i Magán Kner-múzeum Rádió mellett ___
