Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-02 / 148. szám

1993. június 2., szerda üj Dunántúlt napló 3 Biztos bukásnak látszott, abszolút győzelem lesz? Luxus, némi kérdőjelekkel Még „növésben” a pécsi TV-torony Jobb vételi lehetőség a magasítás után Idézet az Állami Számvevő- szék (ÁSZ) által - lakossági ké­résre - indított vizsgálat jelenté­séből: „A városrendezési terv­vel és telekeladással függ össze a 3003/2. hrsz. ingatlan 1991. évi elidegenítése is, melynek adásvételét a Vagyonügynökség megtagadta, de a Belügyminisz­térium a fellebbezés után enge­délyezte a magánjellegű Kft. társaság részére, Pécs város hátrányára. Az adásvételi ár 480 FT/nm-es összege is kifogá­solható az eladó Pécsi AG. ese­tében. ” Rendkívüli üzleti érzék A fentiek kapcsán persze így is fogalmazhatunk: rendkívüli üzleti érzékről tett tanúbizony­ságot az a pécsi építési vállal­kozás, mely alig két éve a Me- csek-oldalban megvásárolta Pé­csi Állami Gazdaságtól az ÁSZ-jelentésben is szereplő kö­zel 21 és félezer négyzetméteres területet. Jelenleg ugyanis a vé­telár majd’ tízszeresét érik az ott kialakított telkek. (A kérdé­ses területen egyébként jelenleg építkezés folyik. A helyszínen egy munkás úgy mondta, a la­kások nagy része elővételben elkelt, egy 83 négyzetméteres apartman vevőjétől úgy tudja, ő 5 és fél milliót fizet.) Dr. Nádor András állatorvos, egy, az említett terület szom­szédságában lévő telek tulajdo­nosa:- Régóta foglalkozom az üggyel - a szóban forgó terüle­ten, amióta az eszemet tudom, építési tilalom van. A rendezési terv szerint egy sportcentrum kialakítására tartogatja a város az ominózus telket. Illetve csak tartogatta, mert - bár az enge­délyekkel kapcsolatos kérdések számomra nem világosak, pedig elég sok időt eltöltöttem azzal, hogy megértsem a helyzetet -, szóval a tilalmat a magánvál­lalkozók által megvásárolt ré­szen a közelmúltban feloldották. Csak azt nem tudom, annak mi az oka, hogy a mi telkeink ese­tében ezek után sincs esély az építési tilalom feloldására? Mint az állatorvos mondja, tulajdonképpen örül, hogy a magánvállalkozók részére en­gedélyt adott a hivatal, hisz’ ezek után talán nekik is na­gyobb az esélyük rá, hogy vagy napi árfolyamon kisajátítják a továbbra is tilalom alatt lévő telkeiket, avagy feloldják a ti­lalmat ott is. Van viszont néhány dolog, ami nem igazán érthető. Például, hogy annak idején a Pécsi Állami Gazdaság, melytől a magánvállalkozók a 21 264 négyzetmétert megvásárolták a Mecsek-oldalban, miért adhatta A koránjött nyármeleghez illő, könnyed műsoroknak és a tehetségeknek sem vagyunk hí­ján. Dúskálhatunk kedvünkre. A polgárosodó ízlés akkor érzi magát igazán nyitottnak, kor­szerűnek, ha a világ gyarlósága­ival szemben önzetlenül fölé­nyesnek és kalaplengetően sza­badnak hiheti magát. Ha úgy tehet, mint aki egyaránt képes a hétköznapi és a meghökkentően szélsőséges dolgok befogadá­sára, élvezetére is. Megkülönböztetett pikanté­riát ad ennek, ha a Híres Ember jelenik meg a színen, hiszen mi­lyen édes a taps, ha látni, hogy a művész, a Nagy Ember, rangjá­hoz méltóan lenyűgöző. Ennél csak az izgalmasabb, ha a Nagy Embert papucsban, kissé gyű­rött arccal, kialvatlanul látni. Amikor, kiesve a rákényszerí- tett szerepből, éppen hétköznapi és unalmas. Ilyenkor hálás taps­éi - nem tudom megkockáztat­ható-e a „bagóért” kifejezés? .. . - a kezelésében lévő állami tu­lajdont? Főként, hogy a Megyei Vagyonel lenőrző Bizottság (VEB) 1990 október 15-iki ha­tározatában nem is hagyta jóvá az adásvételi szerződést? S vajon milyen erő hatott a Belügyminisztériumban, ami­kor a megyei VEB döntését egy főosztályvezető - a vevő, vagyis a magánvállalkozói tár­saság fellebbezésére - jogerő­sen megváltoztatta? S minek köszönhető, hogy a pécsi Pol­gármesteri Hivatal - annak el­lenére, hogy a megyei VEB a városnak kívánta adni a végül a magánvállalkozók tulajdonába került területet - még csak ész­revételt sem tett a dolgok ilye­tén alakulása miatt? (Sőt - de- hát ezt, ugye, bizonyítani il­lene.) Az önkormányzat „visszavásárol”? Újabb kérdés, hogy a magán- vállalkozás milyen információk birtokában vágott bele egy olyan beruházásba, melynek si­kere - az akkor érvényes rende­zési tervek ugyanis tiltották a Kft. által eltervezetteket - a biz­tos bukással látszott egyenlőnek lenni? S miként alakultak úgy a dolgok, hogy a vállalkozás vé­gül a jelenlegi állás szerint ab­szolút győztesként jön ki az ügyből, a számvevőszéki fordu­lattal élve: „Pécs város hátrá­nyára” - úgy, hogy egy, a ren­dezési tervben szereplő út terü­letét valószínűleg még majd az önkormányzatnak kell a ma­sai bocsáthatunk meg az illúzi­óvesztésnek, hogy mégiscsak hasonlít ránk. Bizony jólesik tapsolni akkor is, ha egy írónál is unalmasabb, hétköznapibb figuráról kiderül, hogy azért némi - nem is akár­milyen! - charme-al rendelke­zik; mellesleg órákig tud ultizni a víz alatt két kártyaszerető del­fin társaságában. Egyszóval az írót, aki papucsban botorkál mások által „kiválasztott népe” elé, titokban szánni lehet, nyug­tázva, lám, ő is csak ember. Egészen olyan, mint mi - ezért hát jó tálalás esetén a fűszerek, az illatosítás, a sózás akár el is maradhat. A tehetségtelennel még kevesebb a baj, egyetlen ügyesebb kiszólásáért hálásak lehetünk. Ez a piac, a kisnagy emberek piaca, mostanában így „műkö­dik.” A csütörtöki nap példának okáért írók egész sorát vonul­gáncégtől „ visszavásárolnia ” ? Ügyes üzletemberek ügyes üz­letet csináltak - s ügyetlen hiva­talnokok kétbalkezessége a ma­gyarázat? így is fel lehet tenni a kérdést? S egyáltalán: érdemes-e fog­lalkozni a fenti kérdésekkel? S ha igen, az kinek lenne a fel­adata? Kérésünkre, a cikkben sze­replő építési vállalkozás veze­tője, a fentiekről a következő­képpen nyilatkozott: „Megalapozatlan félinformáció .. „Borzasztó, hogy még min­dig elég csak néhány megalapo­zatlan félinformáció, Bandi bá­csi pletykája és lehet jó kövéren besározni, az amúgy a Ma- kár-kömyék szenvedő szom­szédaival teljesen azonos sorsú vállalkozásunkat. A cikkhez konkrétan csak annyit, hogy senki, senkit, semmikor és se­mennyivel, továbbá úgy volt minden, ahogy azt a hivatalok és szerződések írásban rögzítik. A telek valóban akkora, amekkora, akkor vettük meg, amikor azt a nyilvános - DN-ben is közzétett - verseny- tárgyaláson is megnyertük. A vételár ott került meghatáro­zásra és ahhoz képest, hogy az újságíró bagónak tartja, bizony nem volt kevés, tudniillik az önkormányzatnak a feléért sem kellett. Még valamit tudni kell: azt, hogy az az erő, ami a Belügy­minisztérium döntését befolyá­solta volna, sajnos a mi „ma­gánjellegű” Kft.-nkben nincs tatta fel a képernyőn; csak amíg Fellegi Ádám fiatal tehetsége­ket pátyolgató műsora igyeke­zett a művek közül mazsolázni, s célja az értékkiválasztás, a te­hetségek létének demonstrálása - addig az ennél sokkalta köz­kedveltebb Friderikusz-show, hagyományainak, kereskedelmi céljának megfelelően magának a személyiségnek a piacképes­ségére, a charme előcsalogatá- sára ügyel. Ez utóbbi az a szint, ahogyan annak idején a rabszolgáknak széthúzták a pofazacskóit és megnézték a fogazatát. Az an­gyalszárnyú delnőkkel koszo­rúzott író, Sebeők János - a be­mutatott produkciónál jobb könyvek szerzője - belement a játékba, ahogyan ez el is vár­ható egy majom- és tigrisket­recben is otthonos, elhivatottan exhibicionista környezetvédő­ről. Sebeők nemcsak „uralta a meg. Egyszerűen, csak ott fenn gondolkodtak, jogszabályokat olvastak, majd - ahogy azt a he­lyi önkormányzatnál is kellene - időben döntöttek, mégpedig ez esetben objektiven és még az sem érdekelte őket, hogy a vevő „magáncég”. Egyszer meg kel­lene érteni, hogy most megint az a jó, ha valaminek van fele­lős tulajdonosa, gazdája és nem baj, ha „maszek”! Végül, hogy legyen miért fél­teni a szeretett önkormányzatot, tájékoztatásul leírjuk, hogy mi azóta is „haragban” és perben vagyunk velük, mert sajnos a mai napig nehezítik a munkán­kat az építési engedélyek kiadás utáni visszavonásával, a telkün­kön keresztben, hosszában ve­zetett, szolgalmi jog nélküli közműveikkel, alkotmányelle­nes rendezési terveikkel, egyez­tetéseik elmulasztásával, kérvé­nyeink válasz nélkül hagyásá­val, stb. Pedig isten bizony azt akarjuk építeni, amit mintegy 30 éve odarajzoltak: sportpá­lyákat, szolgáltató klubházat és ami még Bandi bácsinak, a vá­rosnak és nekünk is jó! Szívesen vennénk, ha egy­szer a mi gondjainkról, terve­inkről, sőt megvalósult büszke­ségeinkről is írna a Dunántúli Napló. Tisztelettel: a „magán­jellegű” Kft. összes dolgozói. Pécs, 1993. május 28.” 4c Mielőtt bárki is mérgelődni kezdene a „besározás” miatt, felhívom a figyelmét a cikk ele­jén idézett ÁSZ-jelentésre. (Ami persze tévedés is lehet.) A témára visszatérünk. Pauska Zsolt mezőnyt”, de egy szentivánéji pillanatban mennyezetrázó dalra fakadt. A Fehér Klára-Nemes László duó egészen más műfajt képvi­sel. Őket eredendően bántó volt rőffel, az orruk előtt feltornyo- zott könyveik magasságával mérni. Ezt a sületlen „ötletet” közönségességében csak a be­tervezett „mérlegelési” proce­dúra múlta volna felül; („lám- csak mekkora súlyuk van a ha­zai irodalomban”) -, ha Fehér Klára mély emberi bölcsessége, írói munkásságukat olyan szé­pen láttató szavai nem tették volna az otromba tréfát lehetet­lenné. Magát a szándékot nem előz­hették meg; és attól a korszakos felismeréstől sem óvhattak meg bennünket, hogy az író már ná­lunk sem olvasva, hanem iga­zán csak besózva jó. Bóka Róbert A régi antennatartó acélszer- kezet helyett egy újabb, maga­sabb elemmel emelkedik a pécsi TV torony, így a most 198 mé­ter magas épületóriás átlépi a bűvös 200 méteres határt. A nem mindennapi munkálatok hátteréről Kuhn Béla, a Magyar Műsorszóró és Rádióközlési Rt Pécsi Üzemigazgatóságának ál­lomásvezetője adott tájékozta­tást.- Az Antenna Hungária Rt. a pécsi TV toronyban új adórend­szerek felszerelésével szeretné bővíteni szolgáltatásait. A mű­velettel párhuzamosan célszerű egy modernebb és nagyobb tel­jesítményű antennarendszer fel­szerelése is. Bevizsgálva az épületet cégünk úgy döntött, hogy a legkézenfekvőbb meg­oldás, ha a meglévő vasbeton tornyot tesszük alkalmassá az új berendezések befogadására. Ez pedig csak magasítással való­sítható meg. Hogy mit is jelent ez valójá­ban? A pillanatnyilag 198 méter magas toronyról leszerelik a 22 méter hosszú legutolsó antenna- tartó acélszerkezetet, amelynek helyére egy új, 35 méter hosszú acélváz kerül. Az új elemmel a torony magassága meghaladja majd a 210 métert. Erre erősítik majd fel az új német és japán műsorszóró antennákat. A beruházás következtében jelentkező új szolgáltatásokról így beszélt a pécsi állomás ve­zetője: Az idei Ünnepi Könyvhét, amely június 4-8. között kerül megrendezésre, a hivatalos lis­ták szerint valamivel több, mint 150 újdonságot kínál az olva­sóknak. A hivatalos listák szö­vegei azonban túl korán kerül­tek a nyomdába, így aztán a va­lóságban mintegy 300 mű meg­jelenésére számíthatunk. Már ma találkozhatnak az ol­vasók két szerzővel, Pécsett, a Várkonyi Nándor Könyvtárban 18 órakor Bükkösdi László be­szélget Mészöly Miklóssal és Polcz Alainnel. Harmadikén este pedig Földényi F. Lász­lóval beszélget Ágoston Zoltán a Pécsi Kisszínházban. A Jelenkor Kiadó, amely várhatóan a nyár folyamán önálló kft-vé alakul, a Soros Alapítvány támogatásával ki­tűnő könyveket jelentet meg a könyvhétre. Lengyel Péter Mel­lékszereplők és Nádas Péter Egy családregény vége, mind­kettő felújítás, az életműsorozat része. Sándor Iván Vég semmi­ség című tanulmánykötete a Bánk bánról, Bállá Zsófia ver­seskötete, Egy pohár fű címmel, Milorad Pavics novelláskötete A tüsszögő ikon, egy lengyel szerző, Eustachy Rylski Az ez­redes című kisregénye, Kántor Lajos Függőhíd című munkája a romániai magyar kultúráról, benne a romániai értelmiséggel folytatott izgalmas levélgyűj­teménnyel, Radnóti Zsuzsa ta­nulmánykötete Füst Milán drá­máiról Á próféta színháza cím­mel, és a kiadó legszebb könyve Földényi F. László Goyáról írt munkája, A lélek szakadéka, színes borítóval és rengeteg il­lusztrációval. A szerzők nagy része pénteken a Széchenyi té­ren dedikál, majd 17 órakor a- Az új antennák felszerelése a jövőben a TV 2 adás jelenlegi színvonalán biztosítja majd a TV 1 műsor vételét, ráadásul a mostaninál jóval nagyobb kör­zetben. A magasított torony ha­tósugara egészen a Balaton déli partjáig terjed majd. A beruhá­zással egyidejűleg az eddig használt és telített OIRT URH sáv mellett a pécsi torony térsé­gében is megvalósulhat majd a CCIR URH sáv használata. En­nek eredményeképpen elkép­zelhető, hogy ebben a körzetben is foghatók lesznek a Magyar- országon már sugárzott, ám itt még elérhetetlen rádióadások. A beruházás megvalósítása nagyon nehéz, ráadásul nem is veszélytelen műszaki feladat. Ezért ideje alatt várhatóan zárva tart majd a népszerű kilátó, il­letve a panorámás presszó. A munkálatok közben a folyama­tos rádió és televízió szolgálta­tást ideiglenes műszaki megol­dásokkal biztosítják, ami elkép­zelhető, hogy némi minőségi problémákat eredményez. Ezért a vállalat úgy döntött, hogy a beruházás minden mozzanatá­ról és a várható kedvező válto­zásokról is pontosan tájékoz­tatja majd az érintett lakosságot. A szükséges felmérések után ezekben a napokban szakértők bevonásával kezdődött meg a tervezés. A magasítással együtt járó fejlesztésekre előrelátha­tóan 1994 második negyedévé­ben kerül majd sor. Kaszás E. Művészetek Házában lesz író­olvasó találkozó. 5-én délután háromtól a Szé­chenyi téri könyvsátorban be­mutatkozik a Századvég Kiadó, ahol Bojtár Endre és Csukás István dedikál. Ugyancsak szombaton a Balassi Kiadó mu­tatkozik be négy kötettel és az Orpheus legújabb számával. A Mátyás király utcai Egye­temi Könyvesbolt a könyvhét alatt folyamatosan, éjjel-nappal nyitva tart, a vásárlás mellett lehetőség lesz beszélgetni és te­ázni is. Itt lehet majd kapni a pécsi Tanulmány Kiadó a könyvhétre megjelenő első könyvét is A hatalom humani­zálása címmel, amely tanulmá­nyokat tartalmaz Bibó István életművéről. Felelős kiadó és szerkesztő: Takáts József. A Kossuth Könyvkiadó pécsi szerző, Fehér István Az utolsó percben című kötetét jelenteti meg Magyarország nemzetisé­gei 1945-1990 alcímmel. A szerző 7-én 14.30-tól 16 óráig dedikálja művét a Kossuth Könyvesboltban Pécsett, a Rá­kóczi út 30 alatt. Ugyancsak 7-én 18.30-kor a Művészetek Házában Kabdebó Lóránt, Kul­csár Szabó Ernő és Kovács Sándor Iván mutatják be kötete­iket. Kovács Sándor Iván A „Syrena” és a szobor című ta­nulmánykötetét, amely Zrínyi Miklóssal és a dunántúli kultú­rával foglalkozik, a Pannónia Könyvek szerkesztősége gon­dozta. Ugyancsak az ő kiadá­sukban kerül bolti forgalomba a már korábban bemutatott Páko- litz kötet, a Megváltatlan, amely a költő 1986 és ’90 között szüle­tett verseit tartalmazza. Cs. L. Képernyő előtt írók, kissé besózva Épül a tanya a Mecsek-oldalban Fotó: Szundi György Befejeződött az Industria ’93 Eljárt az idő a teljes ipart át­fogó kiállítások felett - ezt erősíti meg az elmúlt héten megrendezett Industria ’93 ipari szakvásár sikere. A be­ruházási javak szakvásárán - amely továbbra is a Hungexpo legfőbb rendezvénye - az idén 468 magyar és 409 külföldi kiállító vett részt. Az új típusú kiállítás elérte célját, hiszen az 50-60 ezer látogató nagy ré­sze szakember volt, s minden eddiginél többen képviselték az ipari vezetést. A kiállítással egyidejűleg megrendezett első magyar In­vest Fórum kiállítói köre nem reprezentálta a hazai pénzpia­cot. (MTI) Ünnepi Könyvhét

Next

/
Oldalképek
Tartalom