Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-02 / 148. szám

Földrengés Dél-Dunántúlon Este tíz órától folyamatosan csörögtek szerkesztőségünkben a telefonok: Uránvárosból, a Bajcsy-Zsilinszky utcából és főként a Kertvárosból jelezték, hogy a tízemeletes épületek felső szintjein 21 óra 52 perckor megmozdultak a csillárok, enyhe fokú földrengést észlel­tek. Tucatnyi illetékest próbál­tunk telefonon elérni Tihanytól Budapestig, de sehol sem kap­tunk információt. Annyit sike­rült megtudnunk a Meteoroló­giai Szolgálat jóvoltából, hogy valószínűleg Szlovéniában volt a földrengés epicentruma, s csak kisebb lökéshullámok ju­tottak el a Dél-Dunántúlra, mert a rengéseket Zalaegerszegen, Keszthelyen és Siófokon is ész­lelték. Anyagi kárról nem szól­tak az értesülések. Közgyűlés Pécsett Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának Közgyűlése június 3-ikán, csütörtökön 9 órai kezdettel tartja soron kö­vetkező ülését a Városháza nagytermében. Az ülés előzetes napirendjén szerepel többek kö­zött: rendelet-tervezet az első lakáshoz jutók idei támogatási rendszeréről, a piacokról és vá­sárokról szóló rendelet felül­vizsgálata, a Fiatalok Napközi Foglalkoztató Intézetének önálló intézménnyé való átszer­vezése, magánerőből épült ön- kormányzati garázsok eladása, az Illyés Gyula és a Tildy Zol­tán utcák által határolt sport célú terület hasznosítása, a Ma- jorossy Imre utcai átmeneti szo­ciális otthon megszüntetése, épületének felújítása és gondo­zási központtá alakítása. Az ülés nyilvános, azon bármely ál­lampolgárjelen lehet. Megtámadták a segélykonvojt Két gépkocsivezető meghalt, két másik pedig megsebesült kedden az észak-boszniai Mag- laj város közelében, amikor tü­zérségi támadás érte az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának egy élelmiszer-segélyt szállító gépkocsioszlopát. A Reuter genfi, ENSZ-forrásokra hivat­kozó jelentése szerint a gépko­csivezetők dán nemzetiségűek voltak. Konzultáció a Duna TV-ről A Miniszterelnökség és a Hungária TV Alapítvány, va­lamint a Duna TV vezető mun­katársai kedden délelőtt megbe­szélést folytattak a magyar mű­holdas televíziós működésének első féléves tapasztaltairól. A jelenlévők megállapították: a közeljövőben ki kell alakítani az MTV és a Duna TV közötti együttműködést, s a két intéz­mény műsorcseréjének lehető­ségeit. Konferencia a regionális lapokról A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége A regionális la­pok helyzete és jövője címmel rendezett konferenciát kedden. A MÚOSZ a tanácskozással ahhoz kívánt hozzá járulni, hogy tisztázódjanak az egyre nagyobb súlyú regionális sajtó érdekvédelmi, gazdasági és szakmai kérdései. A konferen­cián az érintett újságírókon kí­vül részt vettek a megyei lapok külföldi tulajdonosainak képvi­selői is. A találkozón elhang­zott: a külföldi tulajdonosok nem tervezik a megyei lapok „koncentrálását” mutációikkal inkább a kis „régiók felé” for­dulnak. Leszavazott előterjesztések Heves viták a megyei közgyűlés tanácskozásán Eddigi történetének talán legviharosabb tanácskozását tartotta tegnap Pécsett, Rákóczi úti épületében a Baranya Me­gyei Közgyűlés. A testület, számos más fontos kérdés meg­tárgyalása során két esetben is leszavazta az eredeti előterjesz­tést, bekiabálásokkal tarkított sürgősségi indítvány ügyében döntött, bizottsági önkritikára figyelt. Más ügyekben is szük­sége volt ahhoz dr. Szűcs József elnöknek, hogy nyugalmát megőrizve végül is négy és fél órát követően lezárhassa az igen fontos ülést. A lejárt határidejű határoza­tok és a két ülés között történt események, máskor kipipálandó fejezetekor már felizzott a han­gulat. A legnyugodtabban a MATÁV jelentését vették tu­domásul, arra a korábbi képvi­selői indítványra, amely a Mo­hács környéki távközlési fej­lesztésekre vonatkozott. A MATÁV tájékoztatójából kiderül, hogy az 1,1 milliárdos fejlesztés során jövő év júliusá­tól jelentősen javulhat Mohács és környékének telefonhálózata. Mohács lakói is több távbe­szélő-állomást kapnak, 33 köz­ségben pedig lehetőség lesz a crossbar hívásra. Tervezik a nyilvános fülkék számának gya­rapítását is. A részletekről a MATÁV és a helyi önkormány­zatok folyamatos kapcsolatot alakítanak ki. Egy képviselői indítvánnyal kapcsolatban robbant ki a teg­napi első szócsata. A Biomed Chem Kft. és a TTS Biomed Rt. megalakulásával összefüggés­ben több érv is elhangzott, ám végül egyhangú döntés született a közgyűlés és a Biomed to­vábbi kapcsolatáról. (Folytatás a 2. oldalon) Elfogadták a törvényt az állampolgárságról Az Országgyűlés kedden na­pirend előtti felszólalások meg­hallgatásával kezdte meg e heti törvényhozó munkáját. A T. Ház az interpellációk és kérdé­sek elhangzását követően elfo­gadta az Európai Szabadkeres­kedelmi Társulás (EFTA) tagál­lamaival kötött szabadkereske­delmi megállapodást. Az EFTA-tagországokkal Genfben kötött megállapodások alapján július 1-től a jelenlegi magyar ipari export 85 százaléka telje­sen szabadkereskedelmi feltéte­lekkel juthat a hét ország piaca­ira, s az élelmiszeripari cikkek­nél is megszűnnek a termékek értékének feldolgozóipari há­nyadát érintő vámok. Hazánk késleltetve - teljesen 2001-ben -, nyitja meg piacait az EFTA-tagországok előtt. Ezt követően a T. Ház új két­harmados törvényt alkotott, amikor elfogadta a magyar ál­lampolgárságról szóló törvény- javaslatot, amely rendelkezik az állampolgárság megszerzésé­nek, esetleges megszüntetésé­nek körülményeiről és feltétele­iről. A jogszabály szerint: a magyar állampolgárok között állampolgárságuk keletkezésé­nek, illetőleg megszerzésének jogcíme alapján nem lehet kü­lönbséget tenni. A törvény a leszármazás el­vén alapul, de magyarnak te­kinti a nem magyar szülő gyer­mekét is abban az esetben, ha külföldi szülője magyarral köt házasságot, illetve a Magyaror­szágon lakóhellyel rendelkező hontalan itt született gyermekét, valamint az ismeretlen szülők­től származó, országunkban ta­lált gyermeket is. A jogszabály a honosítás kü­lönböző lehetőségei mellett módot ad arra is, hogy a külföl­dön élő magyarok lemondjanak állampolgárságukról, ha nincs köztartozásuk és nem folyik el­lenük hazánkban büntető eljá­rás. Az Országgyűlés - a jelen­lévő képviselők kétharmadának többségével - elfogadta az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényt. Ezzel hazánkban is megkezdheti munkáját az állampolgári jogok (Folytatás a 2. oldalon) Támadják Jelcint Az orosz elnök elleni táma­dások uralták a tanácsi veze­tők keddi moszkvai tanácsko­zását, amelyen Ruszlan Hasz- bulatov parlamenti elnök és Alekszandr Ruckoj alelnök egyaránt Borisz Jelcin ellen lépett fel. Haszbulatov egye­bek között azzal vádolta az ál­lamfőt, hogy megpróbálja ki- rekeszteni a törvényhozókat az új alkotmány elfogadásá­nak folyamatából, s igyekszik lejáratni a parlamentet. Ismét megfogalmazta azt a konzer­vatív aggodalmat, hogy a hé­ten kezdődő alkotmányos ta­nácskozást, amelynek feladata az új alkotmány szövegének véglegesítése, Jelcin egysze­rűen alkotmányozó nemzet- gyűléssé változtatja. Rendkí­vül éles hangvételű, a parla­mentet a kormány leváltására felszólító beszédet mondott a tanácskozáson Ruckoj alel­nök, aki arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az államfő poli­tikája nyomán kialakult vál­ság Oroszország felbomlását eredményezheti. Tizenhárom méterrel magasodik a torony (írásunk a 3. oldalon) Bólyi szőj afeldolgozó Ukrajnába Hosszútávú együttműködés alapja lehet az a szőj afeldol­gozó üzem, amelyet a Bólyi Rt. létesít az ukrajnai Sevcsenko- vóban. Nem csak egyszerűen eladták a saját fejlesztésű hidro- termikus technológiát és szerel­ték össze a hozzátartozó beren­dezéseket, hanem az üzem megépítésében is segítették uk­rán partnereiket, valamint a dolgozók kiképzését is vállalták a bólyi szakemberek. Ukrajnában is nő az érdeklő­dés a takarmányszója iránt, amely nélkül a korszerű állatte­nyésztés elképzelhetetlen. A nehéz körülmények ellenére változatlanul fontos a keleti piac. A bólyiak mögött is közel két év munkája, kemény tárgya­lásai állnak, de végül létrejött az 500 ezer dolláros üzlet, a pénz a közelmúltban meg is érkezett. Győri József vállalkozási igazgató nem is ukrajnai tapasz­talatairól beszél, hanem az üzem „lelkét”, a hőkezelőt mu­tatja be. Lényege, hogy a hőke­zelés négy fázisa egyetlen be­rendezésen belül meg végbe. Az előállított hidrotermikus szója magába foglalja a növény olajtartalmát is, ezért különösen a növendék állatok etetéséhez fontos. Az olajat nem tartal­mazó szójadarának közel 20 százaléka váltható ki ezzel a ké­szítménnyel. A bólyiak terméke döntő té­nyező a magyar takarmánypia­con és a technológia elterjeszté­sével újabb vetőmag megrende­léseket is remélnek Ukrajnából. A sevcsenkovói üzem előnye, hogy a Duna mellett fekszik és vízi úton is elérhető. A beren­dezéseket előreláthatólag au­gusztusban viszik ki és októ­berben szeretnék üzembe he­lyezni a feldolgozót. P. E. Feloldják a hústilalmat? Az Európai Közösség brüs­szeli bizottsága várhatóan jú­nius 10-ei ülésén feloldja a Ma­gyarországgal szemben elren­delt országos húsimport tilal­mát, és csak az érintett Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó hússzállításokat kor­látozza - jelentette be Nagy At­tila, a Földművelésügyi Minisz­térium állategészségügyi főosz­tályának vezetője keddi sajtótá­jékoztatóján. A sertéspestis miatt a jövő héten érkezik hazánkba a kö­zösség szakértője, aki tájékozó­dik a helyzetről, és ezt követően dönt a brüsszeli bizottság az embargóról - a tárca előzetes információi szerint kedvezően. Rieger László, az Agrárrend­tartási Hivatal vezetője el­mondta: a hivatal biztosítani fogja az érintett terület egészsé­ges állományának piacát. Ab­ban az esetben, ha a közösség mégsem szüntetné meg az or­szágos tilalmat, a tárcának 100 ezer vágósertés felvásárlását, intervenciós tárolását és a hús más piacokra történő exportjá­nak támogatását kell finanszí­roznia. Várhatóan 10-12 nap múlva jelenik meg az a rendelet, mely szerint a tej javasolt felvásárlási ára 22 forint lesz, amihez a tárca 1 forint 50 fillért biztosít az in­tervenciós alapból, míg 20 fo­rintos felvásárlási ár esetén 1 forinttal támogatja a felvásárló­kat. Városképbe illő és biztonságot nyújtó Befejeződött a mohácsi támfal építése 180 millió forintba került a Mohács, Kölked és Erdőfű lakóit és gazdasági létesítményeit védő új támfal, melyet tegnap adtak át Fotó: Szundi György Az emlékezetes 1956-os je­ges ár, majd az 1965-ös, javak pusztulását fenyegető tavaszi áradás elleni megfeszített küz­delem képsorai hivatottak iga­zolni Szappanos Ferencnek, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság igazgatójának a szavait, melyet tegnap a folyó jobb part­ján elkészült és ünnepélyesen üzembehelyezett vasbeton tám­fal átadásakor elmondott. A négy évvel ezelőtt kezdő­dött beruházást széleskörű köz­véleménykutatás előzte meg. Mohács lakóit igyekezett meg­győzni a Vízügy a támfal mege­rősítésének és magasításának a fontosságáról. Most, hogy a 180 millió forintos költséggel elké­szült létesítmény esztétikai megjelenésében is emeli a vá­rosképet, szinte elképzelhetet­len, miért kifogásolták annak­idején e munkálatokat. Arról nem is szólva, hogy a védfal Mohácson kívül Kölked, Er­dőfű lakóinak, emberek tízeze­réinek biztonságát és több mint 2 milliárd forint értékű ipari lé­tesítmény megóvását szolgálja. Az állami beruházáshoz a város is hozzájárult. Három éven át költségvetéséből 7,5 milliót ál­dozott erre a célra. A tegnapi ünnepségen a szakmai főhatóságok képviselő­inek jelenlétében dr. Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Városfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára leplezte le azt a kompkikötőnél elhelyezett réztáblát, mely a jelentős beru­házás dátumát és főbb adatait örökítette meg. B. M. Luxus, némi kérdőjelekkel Biztos bukásnak látszott, abszolút győzelem lesz? (3. oldal) KÖZÉLETI NAPILAP aj Dunántúlt napló IV. évfolyam, 148. szám 1993. június 2., szerda Ára: 13,80 Ft f t %

Next

/
Oldalképek
Tartalom